Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-18 / 87. szám
VIUG PROLETÁRJA«. EGVESÜUETEKI AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYE I BI ZO TTSÁG A ..£ S A MEGY El TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF., 87. SZÁM ARA: 80 FILLÉR «69. ÁPRILIS 18.. PÉNTEK Gusfav Húsok, a CSKP KB —^ új első titkára Ludvik Svoboda csehszlovák köztársaság elnök csütörtökön este a prágai rádióban és a televízióban beszédet mondott. Többek között bejelentette, hogy a CSKP Központi Bizottsága csötörtöki ülésén elfogadta Alexander Dub- cek első titkár lemondását, és a személyi változásokra tett javaslatait. Dubcek javaslatára a CSKP KB új első titkárává Gustav Husakot, az SZLKP KB eddigi első titkárát választották meg. A Központi Bizottság *r*eyválasz*-t*a az -íj 11 tagú elnökséget is. A CSKP KB csütörtöki üléséről az éjszakai órákban közleményt ad iák ki. (MTI) Fontos figyelem .....................-x 'V : v; :í ... M egkezdte tanácskozását az országgyűlés Csütörtökön délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés idei első ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — bemutatta, és a jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács beterjesztette a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapesten, 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatást rőt szóló törvényjavaslatot; n. találmányok s.a- badalmi oltalmáról szóló törvény javaslatot és a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot. Bejelentette, hogy két képviselő nyújtott be interpellációt, ezek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Ez a következő: 1. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapesten, 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat; 2. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat; 3. A szerzői jogról szóló törvényjavaslat: 4. Az igazságügyminiszter beszámolója a jogalkotás és a jogalkalmazás időszerű kérdéseiről: 5. A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének megválasztása; 6. Interpellációk. Törvénybe iktatták a magyar-csehszlovák barátsági szerződést A délelőtti ülésen a beteg Péter János külügyminiszter helyett Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese indokolta meg a magyar— csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megújításáról beterjesztett törvény- javaslatot. A kiinduló pont, amelyet Apró Antal, majd a javaslat előterjesztője Kelen Béla. és eredményesnek ítélte a két ország politikai, gazdasági, kulturális, tudományos, idegenforgalmi és az életnek úgyszólván minden megnyilatkozásában kialakult együttműködését, amelyre nemcsak a két nép, hanem a szocialista országok összessége érdekében Is igen nagy szükség van. Apró Antal külön kiemelte a két ország messzemenően Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese a hozzászóló Ortutay Gyula és Nádasdi József képviselők egyaránt hangsúlyoztak, az a merőben új típusú és az elmúlt húsz évben igen gyümölcsözőnek bizonyult, szocialista szellemű baráti viszony, amely annyi történelmi megpróbáltatás után a két országot és a két népet immár elszakíthatatlanul összeköti. A miniszterelnök-helyettes, a külügyi bizottságot képviselő előadó és az akadémikus. más-más érdekes, és tanulságos példákkal igazolva, egyaránt rendkívül egymásra utalt gazdaságát, amely az árucsereforgalom gyors megsokszorozódásában is kifejeződik, miután az immár meghaladja az évi háromszázmillió rubeles értéket. Ortutay Gyula, a tudományos együttműködés gyakorlati ismerője beszédes példákat sorolt fel a nyelvészet, ainéprajz, a népzene és a történettudomány magyar, illetőleg csehszlovák képviselőinek eredményes együttműködéséről és speciálisan azokról a nagy jelentőségű kutatásokról, amelyeket az utóbbi években tudósaink a csehszlovákiai magyar népesség körében végeztek. A legerősebb hangsúlyt természetesen mindegyik felszólalásban a jelenlegi európai helyzet és ezen belül a két szocialista ország együttműködésének fontossága kapta. A szerződés — emelte ki a Minisztertanács elnökhelyettese — a kétoldali kapcsolatok mellett erősíti együttműködésünket a többi szocialista országgal is. Mindketten tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek, s ezt az együvétartozást az új szerződés méginkább megerősíti. Alapvető érdekeink a jelent és a jövőt illetően egyaránt azonosak, mondotta. Egyetértünk a nemzetközi él^t legfontosabb kérdéseiben, a javasolt összeurópai konferencia ügyében, a német kérdés, valamint a vietnami és a közel-keleti probléma megítélésében. A szerződés parlamenti beterjesztése egyszersmind módot adott arra, hogy a kormány képviselője csakúgy, mint a felszólaló képviselők hangot adjanak hazánk álláspontjának, a szocializmus jelenlegi csehszlovákiai helyzetét, fejlődését illetően. Aggodalommal tölt el bennünket, hangsúlyozták a felszólalók, azok a nacionalista, szovjetellenes és ellenforradalmi jellegű megmozdulások, amelyeknek Csehszlovákiában akár egy sportesemény ürügyén, tanúi lehettünk. Pedig, ha a csehszlovák párt és kormány megfelelő határozottságot tanúsít — mondotta a Minisztertanács elnökhelyettese —, nem került volna sor ilyen eseményekre. Hasonlóképpen világította meg a Csehszlovákiában tapasztalható jelenségek veszélyét a többi felszólaló is; Ortutay Gyula például utalt rá, hogy a magyar nép különösen jól megtanulta mi minden rejtőzködik a kommunistaellenes- ség, a szovjetellenesség mögött. A felszólalók végül is abban a meggyőződésben ajánlották a törvényjavaslatot elfogadásra, hogy a szocializmus csehszlovákiai sorsát illető felelősségünk is, amelyet a szerződés kifejez, arra kötelez bennünket. hoéy őszinte, baráti szóval ismételten felhívjuk csehszlovák elvtórsaink figyelmét a szocialistaellenes erők aktivizálódásában rejlő veszélyekre. Miután a szónokok kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a csehszlovák kommunisták, a baráti ország dolgozó népe megvédi a szocializmus ügyét és vívmányait, a parlament egyhangúan törvénybe iktatta a magyar—csehszlovák barátsági szerződést. 4 délutáni ülés Délután került sor a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására. Az országgyűlés ezzel egy csaknem háromnegyed évszázados törvényt vett revízió alá, hogy a műszaki alkotómunka jelentős egyéni és kollektív eredményeinek olyan védelmet nyújtson, amely megfelel egyrészt korunk forradalmi lendületű tudományos es technikai fejlődésének, másrészt szocialista gazdaságirányítási rendszerünk időszerű követelményeinek. A Szépvölgyi Zoltán kepvi- oelő által beterjesztett javas, latot dr. Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke indokolta meg széleskörűen, a hozzászólók között pedig ott találtuk dr. Varga Pálné Hajdú megyei képviselőt, egy nagy vegyi üzem egyik vezetőjét, dr. Guba Sándor Somogy megyei képviselőt, egy technikum igazgatóját, Krasznai Károlynét, a Szolnők megyei Tisza Cipőgyár vezetőjét, Jazbinsek Vilmos baranyai képviselőt, a Mecseki Szénbányászati Tröszt főmérnökét, és dr. Ajtai Miklóst, a Minisztertanács elnök- helyettesét is, aki a műszaki- tudományos tevékenység egésze szempontjából méltatta a tervezett új törvényt. Ml is a lényege a szabadalmi jog javasolt és a csütörtöki ülésen tőr-vénybe iktatott új rendezésének? A hozzászólások és ajánlások szerint mindenekelőtt az, hogy összehangolja a népgazdaság, az adott vállalat és a feltalálók jogait, amelyek így vagy úgy egyaránt érdekeltek egy-egy szabadalomban. Messzemenően őrködni kíván a törvény afölött, hogy a feltaláló megfelelően élvezhesse értékes munkájának gyümölcsét, egyszersmind ösztönözni kívánja magát az alkotó-műszaki tevékenységet, és az ebben igen fontos szerepet, játszó kivitelező, illetőleg anyagi kockázatot viselő vállalatot. A javaslat részletei körül, mint a tanácskozáson kitűnt, Dr, Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese már az illetékes parlamenti bizottságban sokoldalú vita bontakozott ki, módosító javaslatok születtek, amelyek közül néhányat már a képviselők elé terjesztett javaslat eleve magában foglalt. Sok szó esett már a bizottsági vitában, de most a plénum előtt is az úgynevezett szolgálati találmányok kérdéséről, amelyekkel kapcsolatban a javaslat ugyancsak kifejti a feltaláló sajátos jogait, de amelyeknek értékesítése mégis 'igen sok gyakorlati problémát vet fel. feltalálót illető díjazásról a törvényben kilátásba helyezett külön jogszabály rendelkezik. Az egyik képviselő azonban megfontolandónak tartotta, hogy a végrehajtási utasítás érdemlegesen határozza meg milyen díjazás jár a szolgálattalálmány megalkotójának. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot, hogy az új törvény szennt a vitás esetek a fellebbezés során a Budapest Fővárosi Bíróság elé kerülne, amely műszaki szakértők be vonásával hozza meg döntése. A felszólalók viszont éppel, olyan további finomítások: és olyan jellegű végrehajts , utasítást javasoltak, amely.; világos előírásaiknál fogni elejét veszik annak, hogy u szabadalmi témákban gyakori viták és bírósági ügyek keletkezzenek. A felszólaló miniszterelnökhelyettes a törvényjavaslatna. különösen azt a vonása; emelte ki, amely, miközben a? eddiginél lényegesen nagyobb érdekeltséget teremt a szellemi alkotás terén, egyszersmine elismeri, hogy a szellem: alkotás rnai, magváltozoH világunkban új értéket hoz létre. Ez pedig messzemenően megindokolja a műszaki fejlesztésért hozott áldozatokat, hiszen elismeri, hogy az erre fordított kiadások nem „fogyasztják-’ a nemzeti jövedelmet, hanem éppen ellenkezőleg, bővítik azt. A javaslat kapcsán változatosan, hosszan folyt még a tata a műszaki fejlődés fontos kérdéseiről, a külföldi licér.- cek és eljárások nagyobb mértékű alkalmazásának fontosságáról, a tudomány és a kutatás szervezésének a reformmal kapcsolatos új tapasztalatairól, az egyetemek ilyen irányú tevékenységéről, az iparban és a mezőgazdaságban kifejtett szellemi alkotó munka megannyi fontos kérdéséről. A tanácskozás pénteken délelőtt folytatódik. Csütörtök délelőtt megkezdődött az országgyűlés idei első ülésszaka. (Bozsán Endre felvj
