Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-17 / 86. szám

AIbérié* -tzázezerért (3.) Miért kellett a pénz? A Salgótarjáni Járásbíró­ság három napig tárgyalta az ügyet. A bíróság előtt 25 vád­lott állt. A vád: társadalmi tulajdont károsító bűnszövet­ségben elkövetett csalás és más bűncselekmények. A kár: több mint százezer forint. Á bíróság 21 tanút, könyvszak­értőt hallgatott meg, mielőtt ítéletet hozott. Összegezve: 1965-től 1968 márciusáig a bűnszövetkezet százezer-hétszázharminchét forint jogtalan anyagi haszon­ra tett szert. Nyilván az el­sőrendű vádlott Szabó Sán­dornak jutott ebből a legtöbb. Nem kevesebb, mint 17 847 forint. A többiek is szépen kaptak. Nagy Lajos több mint 11 ezret, Grézál Gusztáv több mint kilencezret, Gulyás Jó­zsef több mint hétezret, ösz- szesen tizenkilencen kaptak pénzt. És a szállásadók? Boj- tor Vince és neje 4350 forin­tot, Husztiné 3950 forintot, André Tibor 3250 forintot ka­pott lakásáért. Megérte va­jon? Erről majd később, mert a szerelőbrigád tagjairól még má't ;s el kell mondani. Egyéb bűncselekmények ír A félmegoldás nem megoldás Mitől válik a szolgáltatás szolgáltatássá? Bizonyára at­tól, hogy valamilyen terhet igyekszik levenni a váUunk- ról, vagy olyan tevékenységet végez el helyettünk, amire a társadalmi munkamegosztás bonyolultsága miatt sem időnk, sem lehetőségünk, de tehetségünk sincsen. Kétség sem fér hozzá, ha a cipész rátenné ugyan a talpat cipőnkre, de a szegeket már nekünk kellene beverni, vagy a fodrász csak hozott szerszámmal lenne hajlandó megszabadítani ben­nünket szakállunktól, ezt nemcsak szolgáltatásnak nem le­hetne nevezni, hanem jobbára csak bosszantásunkra lenne jó. Pedig valahogyan hasonlóképpen jártak az Brsekvad- kert és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövet­kezet körzetében élő olajkályha-tulajdonosok is. Dejtáron panaszolták el, hogy a szövetkezet húsz fillér literénkénti felárért hordós tételekben vállalta az igénylők ellátását gázolajjal. Az ellátásban nem is volt hiba, csak egy bökke­nő akadt: a gázolajjal telt hordók hol eljutottak rendben az igénylőkhöz, hol nem, s bár a fűtési szezon lassan a vé­gére ér, még mindig nem tisztázódott, vajon a szövetkezet köteles-e a felár ellenében házig szállítani a gázolajat vagy nem? Bárhogyan is van, vagy volt, már az elkövetkező fűté­si idényre is gondolva, a szövetkezet rokonszenves kezde­ményezése csak akkor lehet eredményes, ha a felárért, le­gyen az inkább akár harminc fillér is, Balassagyarmatról közvetlenül a felhasználás helyéig, az olajkályha-tulajdonos otthonáig szállítják a gázolajat. És hogy így legyen, a szö­vetkezetnek kell gondoskodnia róla. A félmegoldás nem megoldás! a VAV-gyar szereloi- nelr bűnlajstromát. Szabó Sándor felsőgödi lakásához 1967 tavaszán 24 zsák ce­mentet szállítottak. Könnyű kitalálni hogyan. Az éj leple alatt Szabó, Grézál, Farkas Bertalan és Bán Tamás be­mászott a tetőn át a bányász építő vállalat raktárába és a 24 zsák cementet átrakták saját raktárukba. Ezután in­dították útnak Felsőgöd felé. Nemcsak cementet, hanem fa­padlót és vasanyagot is sze­reztek. Ebből készült a kerí­téskapu, az asztalok és szé­kek. A társadalmi tulajdont több mint kilencezer forint kár érte. Érdemes elidőzni az első­rendű vádlott Szabó Sándor­nál. Lakása volt. Havi 3000 forint fizetése, személygépko­csival is rendelkezett. Miért kellett hát a pénz? Nem könnyű választ adni. A bűn- szövetkezet tagjai néhány ki­vételtől eltekintve büntetlen előéletűek voltak. Jól keres­tek, s mégis éveken át káro­sították a társadalmi tulaj­dont. Maradjunk a szerelőbrigád tagjajnál. Nemcsak Szabó, a többiek is jól kerestek. Elég Nagy Lajos lakatos és Gulyás József géplakatos nevét emlí­teni. Az előbbi 2200, az utób­.bi 2700 forint fizetést kapott kézhez. Kevés talán ez az összeg? Nem így van! Apénz- hajhászástól, a kapzsiságtól, a harácsolástól csak egy ug­rás a bűncselekmény. Vajon szükségük volt a havi 50 fo­rintért, majd később 150 fo­rintért a nagybátonyi Bojtor Vincének, André Tibornak és a többieknek, hogy a vád­lottak padjára kerüljön? Boj­tor Vince keresete 2400, And­ré Tiboré 2500, Szigetvári Ti­boré 2500 forint volt. Becsap­ták a társadalmat, de ugyan­akkor saját magukat is. Kérdezhetnénk azt is: mi­képpen lehet, hogy nem fi­gyeltek fel Budapesten Sza­bó és társai manipulációjára. Hiszen a vállalat ellenőrzést helyezett kilátásba. Elgondol­koztató, milyenek lehettek ezek az ellenőrzések! Igen. az ellenőrzés! Nem akadt egyet­len ember a 25 vádlott kö­zül, aki már a kezdet kez­detén azt mondja: álljunk meg, hiszen azt a társadal­mat károsítjuk, amelyikből élünk.-*■ A Salgótarjáni Járásbíró­ság ítéletet hozott. Az első­rendű vádlottat, Szabó Sán­dort 2 év hathónapi végre­hajtható szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként há­rom évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. A má­sodrendű vádlottat, Grézál Gusztávot 10 hónapi felfüg­gesztett szabadságvesztésre ítélte. A harmadrendű vád­lott Farkas Bertalan bünteté­se: 10 hónapi végrehajtható szabadságvesztés, s mellék­büntetésként háromévi eltil­tás a közügyek gyakorlásától. A bíróság Bojtor Vincét. Bojtor Vincénét és André Tibort 10 hónapi, Huszti Andrásnét 11 hónapi, Sziget­vári Tibort hathónapi sza­badságvesztésre ítélte. Bün­tetésüket háromévi próba­időre felfüggesztette. A töb­bi vádlott rövidebb-hosszabb ideig tartó felfüggesztett szabadságvesztést kapott, öt vádlottat figyelmeztetésben részesített a bíróság, egyet pedig felmentett. Szokács László lóit \l »Ott Átdolgozta: Cs. Horváti* Tibor Rajzolta: Korcsmáros Pál. De még mi következte ezután! Barátocskám öltöz­tette engemet inkognitóba, és beszegődtette áren­De már ezt sokáig ki nem állom! — gondoltam. Hát egyszer odavetődi magát egy kocsmóros lovas —szekérén. ígértem neki minden, azonfelül ot forint, őz- ‘ i' ha németen keresztül szökteti engemet tehozzádig. Testvérlapjaink írják Érdekes riportot DUNÁNTÚLI NAPLÓ közölt a Baranya —— megyei napilap: a riporter a bírósá­gi bűnjelek árverésén vett részt. Az egyik tárgyalóterem hosszú asztalán rakták ki köz- szemlére az árverés „értéktárgyait”, amelyek között 50 fillérre tartott juhászbottól a kü­lönféle véres kések és balták során át a legkülönbözőbb cikkek találhatók. Egy til­tott határátlépési kísérlet emlékei, négy szó­tár, két autós térkép és egy iránytű (tokban) 30 forintos kikiáltási ár után 90 forintért cserélt gazdát, de a kis kollekció legalább 350 forintot ért. Egy üzérkedés! ügyből meg­maradt bazáráru kollekciót egy viszonteladó vette meg háromezer forintért, de óvatos becslések szerint is kiárul belőle 15 ezret. De olcsón cserélt gazdát 276 sörtikett, és egy zsák különböző villamossági cikk. Garantál­tan új áruk. S hátborzongató, hogy még azok a kések és fejszék is vevőre találnak, ame­lyeken még ott vannak az árulkodó vérnyo­mok. BÉKÉS MEGYEI A megyei lap ■==—'- =---------- többek között ar­N ÉPÜJSAG ról tudósít, hogy —r-~ ~— ■ ■ a szeghalmi hon­ismereti klub tagjai és a járási könyvtár dol­gozói sokrétű kutatómunkával segítik a Sár­rét múltjának megismerését. Már készül a járási irodalmi helytörténeti bibliográfia, amelynek anyaggyűjtésére, feldolgozására és kiadására két esztendőt szántak. Elhatároz­ták azt is, hogy a járási könyvtárban hang- archívumot hoznak létre. Megörökítik magnó segítségével azoknak az íróknak, politikusok­nak, néprajzgyűjtőknek, múzeológu soknak, történészeknél? visszaemlékezéseit, nyilatko­zatait, akik itt születtek, hosszabb időt itt töl­töttek, vagy ma is itt élnek. Magnóra veszik többek között Szabó Pál, Sinka István, Kónya Lajos, Fülöp Károly és Szűcs Sándor hang­ját. CSONGRÁD MEGYEI Érdekes adatot ——közöl Annus Jó- HÍRLAP ssef A falu fo­—- -----■ rintjai című cik­k ében a Csongrád megyei lapban. Egy két­ezer lelkes községről ír. Ebben a faluban há­rom bolt, két kocsma és egy cukrászda áll a lakosság rendelkezésére, „mint helyi pénzte­mető”. A három bolt évi bevétele meghalad­ja az ötmilliót. A két kocsma és az esz­presszó együttesen csaknem négy és félmillió forint forgalmat csinált. Igaz, ebben benne foglaltatik a cukrászsütemény, a feketeká­vé, a kocsmában kiszolgált sóspogácsa, de boltok ötmilliójában is benne van a palac­kozott pálinka, a palackozott bor és a több:. De az eredeti számok szerint is: a kétezre; község négy és fél milliót ivott meg egy év alatt. „Ez pedig nem sok, hanem rengeteg!’1 — állapítja meg a cikkíró — „Annyit jelent ez ugyanis, hogy még a csecsemők is megittak egy robogó árát. Ha pedig a keresőket kü­lön vesszük, megállapíthatjuk, hogy az ói­két hónapjában mindegyikük csak a napi v?- tevö pálinkáért, sörért, borért dolgozott. egész falu együtt megivott egy korszerű m - velődési otthont — teljes felszerelésével vagy például negyven családi házat. (Fal­méretekben gondolkozva, ez egy egész utca!' Mindezt csak falun tapasztalni? Dehogy! Hozzávetőlegesen lemérni azonban csak falun lehet.. A Heves megyei NÉPÚJSÁG napilapban Gyur­------------- kó Géza Sláger é s ideál címen írt eszmefuttatást. Ebben többek között a követ­kezőket írja: „Semmi bajom a slágerekkel, mert 'azok éppen úgy hozzátartoznak az élethez és nem is csak a fiatalsághoz, mint a történelem és a gazdaságtan. Tom Jones .művészete” számomra ugyan nerm művésze ­dé ez még csak ízlésbeli vitatéma, és sem­miesetre sem világnézeti csatamező. De hogy Tom Jones ideál lehet, egyedüli és magasztos ideál, az bizony megkeseríti a dalok ízét is bennem, mert én tudom, hogy mindez csak múló divat. A divatot lehet és kell is szeret­ni, dé nem szabad és nem lehet abszoluti­zálni! A kalács az pompás dolog, de a ke­nyér az örök. A kvarcolás pompás színt ad, de a napsugár adja az egészséget. A parfőm illata izgató, de az erdei levegőé soha nem pótolható...” Kísérlet A szép könyvek dicsérete... Szorospatakon a fejtések biztosításához 1250 millimé­teres acélsüveg-gerendákat alkalmaznak. A bányai nyo­másviszonyok azonban lehe­tővé teszik hosszabb süveg- gerendák alkalmazását is. Ezért egy pásztafejtésre ele­gendő mennyiségű 1400 mil­liméteres süveggerendát ren­deltek a Salgótarjáni Bánya­gépgyártól. Ezzel lecsök- kenthetik a széntermelésnél a mellékmunkák arányát. Má­jus elejére várják az új típu­sú acélsüveg-gerendák megér­kezését. Mai műsor KOSSUTH RADIO: 8.12: Kama­razene. — 9.01: Élni tudni kell. — 9.30: Könnyűzenei híradó (a keddi adás ismétlése). — 10.05: Rádióegyetem. — 10.35: A Ma­gyar Rádió és Televízió szimfo­nikus zenekarának felvételeiből. — 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiá­koktól. — 13.45: A terv és a me­zőgazdaság. — 14.05: Edwin Fi­scher Bach-műveket zongorázik. — 14.40: Pacsirta. — 15.10: A vi­lággazdaság hírei. — 15.15: Rá­dioszinház. Antigoné. — 16.52: r’uvoszene táncritmusban. — 17.05: Titkos háború. — 17.25: Solti Ká­roly nótákat énekel. — 17.44: Nyitott stúdió. — 18.09: Igor Mar- kevitch lemezeiből. — 18.58: Hall­gatóink figyelmébe! — 19.00: Es­ti Krónika. — 20.00: Offenbach: Hoffman meséi. Háromfelvonásos opera. — 23.05: A holdfény. — 23.20: Nóták. — 0.10—0.25: Lant­muzsika. PETŐFI RADIO: 8.05: Az Álla­mi Népi Lg^uties műsorából. — 8.49: Külpolitikai figyelő (Ism.) — 18.10: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. — 18.30: A jó­lét és az anarchia árnyékában. — 19.00: Nancy és Frank Sinatra enekel. — 19.21: A harmincas evekben történt. — 19.41: Magyar szerzők kórusai. — 19.54: Jó éj­szakát, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika H. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Az Ifjúsági liadiószínpad bemutatója, a Szekeres* fiúk. I. — 21.03: Verbunkosok, népdalok. — 21.30: Rádióegyetem. Mikes Ke­lemen (Ism.) — 22.00: Torma Gab­riella Liszt-műveket zongorázik. — 22.19: Tánczene. — 23.10: Ze­nekari muzsika. TELEVÍZIÓ: 8.10—12.25: Iskola­tévé. — 13.10—16.05: Iskolatévé. — 17.15: Műsorismertetés. — 17.16: Irány az egyetem! — 17.58: Mű­sorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: 100 kérdés — 100 felelet. — 18.30: A holnap. A szarvasmarha­tenyésztés helyzete és távlatai. II. rész. — 18.45: Esti mese. — 18.55: Tévészőttes. — 19.15: A vá­sár. (Kisfilm). — 19.40: Tanácsko­zik az országgyűlés. 20.00: Tv-Hír­adó. — 20.20: Kék fény. — 21.10: Gálaest ’69. Az Eurovízió műso­rából. — 22.25: Tv-Híradó. — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 16.15: Slava VS-labdamérk. — 17.50: Ötórai tea. — 19.00 és 22.15: Tv- Híradó. — 20.35: Aranykamera (szórakoztató ifjúsági müsorsoro- eat). A fejkendős, bőszoknyás falusi néni tétován nyomja le a kilincset és belép az aj­tón. Körülnéz a zsúfolt köny­vesboltban, aztán az eladó­hoz fordul: — Valamilyen jó könyvet kérnék, ha lehetne... — Ma­gyarázatképpen még hozzáfű­zi: — Az unokámnak kellene. Tudja lelkem, nagyon szeret olvasni. Hallottam, hogy most olcsóbban lehet kapni, gon­doltam vinnék neki valamit. A falusi néni talán először járt a rétsági könyvesboltban, amelynek ugyancsak megnőtt a forgalma. A könyvek, ame­lyekhez most féláron lehet hozzájutni, vonzzák az embe­reket. Az asztal teljes egé­szében tele, aki bejön, ritkán távozik vásárlás nélkül. Még akkor sem, ha netán nem találja a kívánt példányt. A bolt vezetőjének, Helyes Má­riának nem kell rábeszélnie senkit a vásárlásra. — Melyek a legkeresettebb könyvek? — Elsősorban Passuth. Széchenyi Zsigmond kötetei, a mezőgazdasági szakköny­vek. És a versek. A verses­köteteket elsősorban a fiata­lok viszik, legtöbben az Éne­kek éneké-1, az Új szerelmes kalendáriumot és a József Attila-kötetet. Érdekes megfigyelés: az egész évi törzsvásárlók most eppen csak benéznek, de nem vásárolnak. Ellenben nagyon sokan félreteszik év közben a pénzüket és a leszállításkor nagyobb összeget hagynak a boltban, nem egyszer több­száz forintot — Lassan kialakul egy má­sik törzsközönség, akik csak leszállításkor vásárolnak — mondja a boltvezető. — So­kan ilyenkor egészítik ki könyvtárukat. Ezek a vásár­lók főként a klasszikusokat viszik. Szinte kivétel nélkül két—háromszáz forintot szán­nak rá, alig győzik elvinni a nagy csomagokat. Vannak aztán feledékeny vevők, ők azok, akik a ki­választott kötetek között ugyanabból a könyvből két első, vagy két második köte­tet visznek haza. Sokszor hó­napokig tart, amíg rájönnek a tévedésre, és keresik a hi­ányzó részt. A . könyvesbolt forgalma megkétszereződött, ami a szép könyvek dicséretét bizonyítja. Most fiatal pár lép be. Együtt válogatnak és a fejük összeér a sok könyv fölött. Cs. E. A lemaradás elten Kétmillió-nyolcszázezer fo­rint értékű áruval maradt el negyedéves termelési tervétől a Salgótarjáni Öblösüveg­gyár. A minap megtartott ve­zetői megbeszélésen különö­sen élesen vetődött fel a FERUNION-nal kötött társa­sági szerződés hiányos telje­sítése. összesitve, a szerző­désben vállalt kötelezettsé­geknek 3,1 százalék a híja azért, mert a tőkés államok­ba irányított szállítmányok késedelmességét nem tudta kiegyenlíteni, a szocialista piacokra termelt és szállí­tott áruk 4,4 százalékos túl­teljesítése sem. A gondokat súlyosbítja, hogy a gyár rak­tárai megteltek áruval. A vezetői megbeszélésen feltárták az elmaradás góca­it. amelyek lényegében a III. durva fehérüveg kádmeden­cére, és a II. finom fehér­üveg kádmede'V’ére korláto­zódnak. Az illetékes üzem vezetőjét kötelezték. hogy amíg a jelzett munkahelve- ken a termelés a rendes ke­I rékvégásba terp1*<ttk. tízna- ponként helyzetjelentést ad­jon. Felhívták a vezetők fi­gyelmét, hogy az elmaradást a társasági szerződés előírá­saihoz viszonyították. Ennél több — még 6,4 százalékkal — az az elmaradás, amely a kiállítás és a munkaverseny­ben tett vállalások közt van. Április 21-én egyébként ki­bővített műszaki értekezlete': tartanak a gyárban, melyen Varga Gyula igazgató fogja elemezni az első negyedév eredményeit, tapasztalatait. KARANCS SZÁLLODA FELVESZ legalább 5 éves gya­korlattal rendelkező szakképzett SZAKÁCSOT Jelentkezés a munka« ügyi előadónál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents