Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-12 / 59. szám

ff! legyen a mérce Hanyatlik-e az újítási mozgalom? Kis üzlet, nagy ráfizetés Nagyorosziban SOKAN KÉRDEZIK est ma állami, gazdasági vezetők és maguk az újítók is. A számok valóban csökkenést mutatnak, akár a beadott ja­vaslatokat, akár a megtaka­rított összegeket nézzük. A csökkenés mértéke helyen­ként változik, általában 25— 40 százalék körül mozog. Legtöbben — a gazdasági reform hatásaként — két alapvető változásban keresik a hanyatlás okát. Az egyik, hogy a fejlesztésre kötelezett személyek újításai elmarad­nak, a másik, hogy a színvo­nal emelésére hozott intézke­dések következtében, az ad­minisztratív jellegű, kisebb ötletek nem kerülnek elfoga­dásra, ugyanakkor megnöve­kedett a díjazás szigorúsága is. A változások az újítókat nagyobb követelmények ele állították, emiatt kevésbé ta­lálják meg a számításukat — mondják sokan az újítók kö­zül. A nemrégen napvilágot látott újítói rendelkezés is inkább az anyagi juttatások oldaláról kíván segítséget nyújtani a mozgalom élénkí­téséhez. MEGÍTÉLÉSEM szerint ezt a kérdést sok más szempont­tal kiegészítve kell vizsgálni- A tévedések elkerülése végett el kell mondani, hogy a ja­vaslatok számszerű csökke­nése nem 1968-han kezdődött. Ez a folyamat már 1966-ban elindult, 1967-ben pedig to­vább fokozódott. Az újítói kedvet még azzal az intézke­déssel sem tudtuk javítani, hogy havonta egyszer újítód napot rendeztünk, amikor a beadott javaslatokat gyorsí­tott eljárással, szinte órák alatt bíráltuk el, és azonnal kifizettük a megítélt díjat. Mivel magyarázható ez? Az újítókkal kapcsolatos igé­nyek megnövekedésével Ez sem 1968-ban indult el. ha­nem előtte, egy vagy két év­vel. Már ekkor hozzákezdjünk KISZ-élet Mátra­mind szenten Mátramindszenten jelen­leg 25 tagú KISZ-szervezet működik. A szervezet veze­tői felmérik a helységben; ki hol KISZ-tag, s az ed­dig távolmaradt fiatalokat bekapcsolják a szervezeti életbe. Ügy számítanak, hogy a felmérés után 50 KISZ-fiatal lesz Mátra­mindszenten. Ezzel párhuzamosan a szervezeti élet minőségi- módosítását is tervezik, azt szeretnék, ha élénkebben, s főként nem alkalomsze­rűen működne a szervezet Elképzelésük: vonzóbbbá, érdekesebbé tenni a K/SZ- öktatást. Egy-egy politikai előadást a jövőben össze­kapcsolnak olyan témák­kal, amelyek leginkább foglalkoztatják a fiatalokat A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 50. évfordulója tiszteletére ™gy harci tú­rát rendeznek, melynek so­rán felelevenítik a nógrádi partizánharcokat. A harci játékba bevonják a mátra- mindszenti, a dorogházi, a szuhai és a nemti úttörő­ket kisdobosokat — szám szerint mintegy 300 fiatalt. Az egykori hős partizánok neveit viselő „harci egysé­geket” a kiszesek vezetik majcU A mátramindszenti fiata­lok az idén sem maradnak ki a társadalmi munkából. Védnökséget vállalnak a művelődési ház körüli par­kosításra, s a park állandó rendbentartására. S ha a termelőszövetkezetnek szük­sége lesz a segítségre, biz­ton számíthat a kiszesekre. Takarékoskodással ösz- szegyűjtenek egy néhány napos autóbusz-kirándulás­hoz szükséges pénzössze­get. A túrát nyárra terve­zik, az útvonalat a több­ség óhaja szerint választ­ják. a javaslatok alaposabb meg­szűréséhez. Ez a körülmény azt bizonyítja, hogy a mozga­lom kinőtte azokat a kerete­ket. amelyeket mintegy 15 évig jól szolgált szocialista gazdasági fejlődésünkben. Az igényesség növekedése azonban kivette az elfogadha­tó újítások fogalomköréből az ötletszerű felvetéseket, a gazdasági eredményt nem jelentő szervezési javaslato­kat. Emiatt növekedtek az el­lentmondások az újítók és el­bírálók között, amit a bírósá­gi eljárások és á közreműkö­dési tevékenység elburjánzása is bizonyít- A formák meg- változtatásáaa volt szükség, függetlenül a gazdasági re­form szempontjaitól. A FORMA VÁLTOZÁS már 1966-ban megindult, s tovább erősödött 1967-ben. Dolgozó­ink jelentős számban adtak be úgynevezett eredménynö­velő javaslatot, amit a nye­reségnövelés arányában díjaz­tunk. Különösen sok javaslat­tal éltek, — mai fogalmaink szerint — a fejlesztésre kö­telezett dolgozók. 1967-ben ötvenkét ilyen javaslatot bí­ráltunk el, amelyek megva­lósításával majdnem négymil­lió forintot takarítottunk meg. Ez több volt, mint a háromszázhatvan elfogadott összes újítás kalkulált ered­ménye. Ezeket a javaslatokat vállalatunk az alkalmazotti prémiumkeret terhére dotál­ta. Tavaly is számos jelentős javaslatot valósítottunk meg, ami növelte nyereségünket. Ezek között szerepelt a hor­Homokterenyén, a Zagyva­menti Tsz országosan is egye­dülálló feladat végrehajtásá­ba kezdett. A megyében el­sőnek valósítják meg a hegy- vidéki legelők öntözését Ugyanis nagy az állatállomá­nyuk, s a legeltetés komolyan számításiba jön a jószágok el­tartásánál. Az elmúlt eszten­dőben 100 holdon gyepet tele­Tavaszi verőfény köszöntöt­te Balassagyarmaton a há­romnapos tanácsköztársasági művészeti szemlét. A márci­usi szél kedélyt és hangulatot hozott a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ színpa­dára, amelyet a fiatalság vett birtokába a múlt héten csü­törtökön, pénteken és szom­baton. Öröm volt hallgatni az egymás után elhangzó szá­mokat; diákok és dolgozó fi­atalok mutatták be a művé­szetben való jártasságukat. Őszinteség, lelkiismeretes­ség és összefogás — talán ez­zel a három szóval jellemez­hetnénk leginkább az elhang­zottakat. Őszinteség azért- mert a seregszemlén szerep­lő fiatalok saját magukat, sa­ját érzésvilágukat szólaltat­ták meg- Magabiztos kiállá­suk nem pillanatnyi fellángo­lás volt csupán, szinte min­den előadott irodalmi alkotá­son, zeneszámon érződött a lelkiismeretes. becsületes munka. Balassagyarmaton — a város hagyományaihoz méltó módon — a szó leg­nemesebb értelmében aknáz­ták ki a művészeti szemlék­ben rejlő lehetőségeket. Te­hetségeket ismertünk meg, a tehetségek mögött rendszeres munkára nevelő pedagóguso­kat, kiszeseket, népművelő­ket- — akik saját területükön túl —, elsőrangú feladatuk­nak tekintették, hogy közös összefogással olyan művészeti szemlét produkáljanak, amely méltán kapcsolódik a Tanács- köztársaság kikiáltásának fél­évszázados jubileuma tisztele­tére rendezendő ünnepségso­rozathoz. ganyzósorok fűtésrendszeré­nek megváltoztatása, az im­porttermékek helyettesítése, amelynek tényleges nyeresé­ge megközelítette a tízmillió forintot- Ezeket a javaslato­kat nem újításként tartjuk nyilván. Anyagi fedezetüket a részesedési alapból bizto­sítottuk. AZ ELŐBB EMLÍTETT té­nyek is mutatják, hogy a minőségi változás korszakát éljük az újítási mozgalom­ban is, ami formaváltozást is jelent. Űj útra terelődik a mozgalom, fejlettebb formái is most bontakoznak ki. Szerintem nincs szükség a régi értelmű élesztgetésére. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az ésszerűsítési jelleg­gel bíró kisebb javaslatokat sem- de a vállalatok gazdasá­gi célkitűzéseit ma már az eredményi a ví tó, komolyabb elképzelések szolgálják. Ez azt jelenti, hogy nagyobb je­lentőséget kell tulajdonítani a pályázati felhívásoknak is, amelyek a legsúlyosabb gon­dok megoldását célozzák. Ha a mozgalom ereiét szervezet­tebb formák között tudjuk a gazdasági hatékonyság ja­vítására felhasználni, akkor nem beszélhetünk annak gyengüléséről, hanyatlásáról- Ma már nem a javaslatok száma, hanem nyereségnövelő mértékük lehet a mozgalom erejének jellemzője, kifejező­je. Ürmössy László műszaki igazgató-helyettes, Salgótarjáni Kohászati Üze­mek pítettek. Ennek fontos a rend­szeres öntözés. A területen át­folyó Zagyva vizét használják fel erre a célra. Tárolót épí­tenek, amelyben több százezer köbméter vizet tárolnak és ezt megfelelő berendezéssel jut­tatják a legelőre. Az ország­ban is egyedülálló terv meg­valósítására tárgyalásokat foly­tatnak a tároló építési tervé­nek kivitelezésére. A balassagyarmati városi döntőn a zsűri tizenegy pro­dukciót jutalmazott aranyfo­kozattal. Ez lényegében mél­tón tükrözi a színvonalat: 46 műsorszámot értékelt a zsű­ri. A kategóriánkénti megosz­lás is önmagáért beszél: 14 vers- és prózamondó, négy irodalmi színpad, egy diák­színjátszó csoport, egv paró­diaegyüttes, két énekkar, 16 énekes és hangszerszólista, két kamaraegyüttes, öt tánc- dalénekes és egy tánczene­kar lénett színpadra. A vers­mondók közül hárman (Fodor Marianna, Dorntkin Katalin, Lendvay Kataiin) értek el aranyfokozatot. Ugyancsak ilyen minősítést kapott a Balassi Bálint Gimnázium irodalmi színpada, a műve­lődési központ Madách Imre irodalmi színpada, a Balassi gimnázium paródiaegyüttese és a Szántó Kovács Gimnázi­um vegyeskara. A balassa­gyarmati irodalmi színpadok­nak már hagyományaik van­nak, talán pontosan ezért ha­tott újszerűnek a Balassi gim­názium paródiaegyüttesének a diákok által elképzelt érett­ségiről szóló műsora- Előadá­suk mozgalmassága, ötletes­sége egy új műfaj balassa­gyarmati meghonosodását sej­teti. Külön kell szólnunk a vegyeskar teljesítményéről. Kiváló kórussá fejlődhetnek, betanítójuk lelkiismeretes munkája és a gyerekek lelke­sedése talán itt érződött leg­inkább. Az énekes és hang­szeres szólistáknál valame­lyest gyengébb volt a színvo­nal, de a bemutatott számo­kon már érzékeltették, hogy a Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek alap­szabályai előírják, hogy a ne­gyedév végéig mindenütt meg kell tartani a küldöttgyűlése­ket és a közgyűléseket, ismer­tetni kell a szövetkezeti tag­sággal a végzett munkát, ered­ményességét és az elkövetke­ző időszakra vonatkozó terve­ket^ elképzeléseket r Élni tudtak veit* A nagyoroszi és vidéke kör­zeti fmsz óvatos tervszámok­kal kezdett múlt évi feladatai­nak megvalósításához. Az új mechanizmus első éve szá­mukra is tanulóév volt. Ám, mint a szövetkezet mérlegbe­számolója bizonyítja, nemcsali fölismerték a gazdaságirányí­tás új rendszeréből követke­ző nagyobb lehetőségeket, de élni is tudták vele, ha egye­lőre nem is úgy és olyan mér­tékben, mint szerettek volna, de azért a közgyűlés előtt nem kellett szégyenkezniök, — Amikor az elmúlt évi terveket összeállítottuk, figye­lembe vettük, hogy az orszá­gos irányelvek szerint a ré­gebbi eredményszint 1968-ban csak részben érhető el — mondta Verebes József, a szö­vetkezet elnöke. — Mégis, a mérsékelt kilátások ellenére is jól tudtunk gazdálkodni, lehe­tőségeinket igyekeztünk ki­használni. Éppen az irányel­vek hívták fel a figyelmünket arra, hogy mindent meg kell tennünk, ha azt akarjuk, hogy az 1968-as év ne legyen szűk esztendő a szövetkezet életé­ben. Rugalmasan C7 — Milyen intézkedéseket tettek ennek érdekében? — Főleg a felvásárlás ed­digi módszerein változtattunk, s így jelentős javulás állt be. Még időben teherautót vásá­roltunk, és rugalmasabb mód­szereket alkalmaztunk. Egyes vállalatokkal, termelőegysé­gekkel beszüntettük, másokkal kiépítettük kapcsolatainkat. A Baromfiipari Országos Válla­lat alacsony árakat diktált, ve­találkozója város egy-két éven belül a zenében is sokat produkál majd. Kovalcsik András ér­demelt aranyfokozatot egye­dül zongorajátékáért, de töb­ben ezüstfokozattal is meghí­vást gaptak a megyei döntő­be. A táncdalénekesek közül kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az Eszményi test­vérek és Gregor Gabi. Re­méljük, velük más alkalom­mal — a salgótarjáni orszá­gos könnyűzenei fesztiválon is találkozunk majd. Balassagyarmaton a városi döntő megrendezése, színvo­nala rangot adott a Tanács­köztársasági művészeti szem­lének. A tanárok lelkes mun­kája, tapasztalata, hozzáállá­sa, a fiatalok ügybuzgalma, a kiszesek és a népművelők szervezőkészsége meghozta a várt eredményt- Mindannyian tudták, hogy a munkát már szeptemberben el kell kezde­ni, s az eredményekért meg kell küzdeni. Azt is tudják, hogy továbblépve —- a me­gyei döntőn már nemcsak szűkebb környezetüket kép­viselik. hanem magát a vá­rost, s ezzel is a város hírne­vét öregbítik. Ritka örömteli pillanatok tanúja volt a zsű­ri, amikor az eredményhirde­tés után egyszerre csillant fel tanár és diák szeme, tele egymás iránti bizalommal, ahogy — a produkción ke­resztül — hosszú hetek, hó­napok fáradságos munkájá­nak eredményét fogadták. S ebben nincs semmi kü­lönös. Ilyen művészeti szem­léket kellene tartani minden­ütt. M. Zs. 4 hegyi legelők öntözése Kulturális szemle Balassagyarmaton Példamutató lelkesedés, tehetségek lük mérsékelten kereskedtünk. A felvásárolt bogyós gyü­mölcs nagyobb részét a MÉK mellőzésével értékesítettük Almát Szabolcsból, vöröshagy­mát Makóról szereztünk be, hogy csak néhány példát em­lítsek. Régebben a felvásárlás ráfizetéses volt, a múlt évben pedig éppen ez az ágazat hoz­ta a legtöbbet. Nyereségünk fele a gépkocsi üzemeltetésé­ből, a zöldség és gyümölcs be­szerzéséből, értékesítéséből származik. Tervfeladatát néhány bolt nem tudta teljesíteni. A gép­kocsinak és a felvásárlás ered­ményességének tudható be vi­szont, hogy tiszta nyereségük mégis 2,3 százalékkal nagyobb az előző évinél, meghaladja a félmillió forintot. 4 kis telep— ráfizetés \— Milyen gondjaik voltak a múlt év során? — A kiskereskedelmi egysé­gek okozták a gondot. Már év közben látni lehetett, hogy főleg a körzeteinkben levő ki­sebb falvak kisforgalmú üzle­teiben a forgalmazás a vártnál alacsonyabb lesz. ami érthető is. Egy kisebb üzlet teljesen azonos felkészülés mellett egy kis faluban talán csak tized részét tudja forgalmazni an­nak az árumennyiségnek, ami egy nagyobb településen elad­ható. Ezeknek fenntartása te­hát nem gazdaságos. Mit csi­náljunk? Beszüntessük őket? Nem lehet, a lakosság ellátása elsőrendű feladat. A nyereség elmaradása viszont érzékenyen érint bennünket. E nehézségek sürgős megoldása, az ellenté­tek kiegyenlítése a szövetkeze­ti vezetőket és a felsőbb szer­veket egyaránt foglalkoztatja Kiss Sándor Oktatási kísérlet A Salgótarjáni Kohászati Üzemek kultúrpolitikai célidt#- zései között szerepel, hogy a 40 éven aluli dolgozók minél előbb végezzék el az általános iskola nyolc osztályát. Ezt a célkitűzést minimális programként jelölték meg. Elérése érdekében az Országos Pedagógiai Intézet és a Népművelési Intézet segítségével kísérletképpen a gyár mű­velődési otthonában magánvizsgára előkészítő tanfolyamat szerveznek. Erre azért került sor, mert a dolgozók közül többen nem tudják szabaddá tenni délutánjukat az általá­nos iskolai oktatásra. A tanfolyam öt hónapig tart. Ez idő alatt 20 foglalko­zásra kerül sor, hatvan órában. Azok a felnőttek jelentkez­hettek, akik az általános iskola VI. osztályát elvégezték. Siker esetén ennek az új felnőttoktatási formának touábbí kiszélesítését tervezik a gyár vezetői. A jelenlegi tanfolyam­ra húsz dolgozó jelentkezett. Csökkenő munkaidő Előkészületek a mezőgazdasági gépjavító vállalatnál Egyebek között a Pásztói Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­latnál is kutatják és elemzik a 44 órás munkahétre való áttérés lehetőségeit. A munkaidő-csökkentést úgy kell elérni, hogy az egy dol­gozóra jutó termelés és a vál­lalati nyereség ne csökkenjen, s a dolgozók átlagkeresete se legyen kevesebb az előző évi­nél. A csökkentés feltételezi a dolgozók munkaaktivitásának növekedését, a munkafegyelem javulását. A munkaidő-csökkentés a vállalat több üzeménél nem történhet meg egyszerre, mert a feltételek egymástól eltérők. A kidolgozott terv alapján 1969. április 1-től a kistere- nyei és a pásztói üzemben ke­rülne sor elsőként a munkaidő csökkentésére. Ez 406 dolgozót, közülük 347 fizikai dolgozót érint. A csökkentés kihatása személyenként 160 óra, ami a két üzemben összesen 47 ezer órát jelent. A kiesett idő pót­lását elsősorban teljesítmény béres munkákkal lehet eltel*- súlyozni. Ilyen címen a vál­lalat a kiesett munkaórák több mint 60 százalékát kí­vánja pótolni. Szükség van azonkívül az improduktív dol­gozók számának csökkentésére, műszaki szervezési intézkedé­sek bevezetésére. Ez a kü­lönböző veszteségidők meg­szüntetésére irányul. Az elkészült intézkedési terveket termelési tanácskozá­son tárgyalják meg a dolgo­zókkal és itt tisztázzák azokat a tennivalókat, amelyek nél­kül nem lenne sikeres ez a nagyjelentőségű vállalkozás. A vállalat tolmácsi és szécsényi állomásán a tervek szerint ok­tóber 1-én érnek meg a fel­tételek a rövidített munkaidő bevezetésére, míg az érsekvadr kerti állomáson csak 1970. ja­nuár 1-én. Gyakorlatilag te­hát a gépjavító vállalat tel­jes egészében 1970. január i- től dolgozik csökkentett mun­kaidőben. Elmaradt a vágóit virág Lezajlottak a nőnapi nagy ünnepségek, s most már nem számit ünneprontásnak, ha szóvá teszün egy dolgot. Azt ugyanis, hogy töb­ben panaszkodtak: hiába keresték a virágüzletekben a vágott virá­got, se híre, se hamva nem volt. A városgazdálkodási üzem virágüzlete — a közül etek megrende­lésein kívül — összesen 40 szál s ngirt bocsátbavnr szabad eladás­ra, holott a keresletből ítélve 4—500 szálat is eladhattak volna. Ren­getegen keresték a jácintot, tulipánt, ezekből azonban mutatóba sem akadt. (Csak tulipánból is mintegy ezer szálra lett volna szük­ség.) A hiányt cserepes virággal próbálták pótolni. A Temetkezési Vállalat virágüzletében már valamivel kedvezőbb volt a helyzet. A sasadi termelö«zöveikezeitől a heti rendszeres mennyiség helyett az elmúlt héten jóval több szegfűt kapott az üz­let. Ebből az előre megrendelt mennyiséget ki is tudták elégíteni, ám szabad-keresletre még ez is kevésnek bizonyult. A nemzetközi nőnapon, legalább egyszer egy évben mindenki, ki akar. tenni magáért. A kedves hagyományok szerint a nőnapi ajándékok mellől elmaradhatatlan a virág. De mivel a forgalomba bocsátott mennyiség — választékról már nem is beszélünk — messze elmaradt az igényektől, nem egy olyan esetről tudunk, hnpv néhány szál vágott virágért Balassaevarmatra utaztak a salgótarjániak. Jó lenne, ha az ugrásszerűen megnövekedő igényekre már előre felkészülnének az illetékesek Mert az ürmermek nem feltétlen ve­lejárója a hiábavaló fuíkosás okozta bosszúság. Szeműi NŐGRÁD — 1969. március 12., szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents