Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-11 / 58. szám
Eredmények és feladatok megyénk legnagyobb iparvállalatainál A Nógrádi Szénbányák gazdálkodása az új gazdasági mechanizmus első évében sikeresen zárult. A dolgozók és ^ vezetők örülnek, hogy a múlt évben feladataikat javuló eredményességgel oldották meg. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével felmerülő problémákat és eredményeket már több fórumon megvitatták. Tárgyalta a járási és a vállalati pártbizottság, a szakszervezeti bizottság. Az elmúlt év hibáit, eredményeit az üzemekben termelési tanácskozásokon ugyancsak megbeszélték, s igyekeztek a tapasztalatokat rögzíteni. A múlt év munkáját értékelve megállapítható, hogy a pártszervek, a gazdasági vezetés és a vállalati szakszervezeti bizottság munkájában javult az összhang, a szervezettség és ennek eredményeként politikai és gazdasági sikerek születtek. Legnagyobb sikerként könyvelhetjük el, hogy a szűkülő széntermelés mellett a vállalattól kényszerleépítést nem kellett végrehajtani, sikerült a foglalkoztatást megoldani. Gazdasági siker, hogy a vállalati kollektíva a korábbi években kifizetett részesedésnél nagyobb nyereségtömeget halmozott fel az év folyamán. A bérszínvonal az előre meghatározott mértékben növekedett. Az árbevételt 8 százalékkal, mintegy 48 millió forint értékkel túlteljesítettük. Az önköltségnél ugyancsak sikerült megtakarítást elérnünk. A gazdasági munka eredményessége elősegítette, hogy szellemi és fizikai dolgozóink ma már egyöntetűen támogatják az új gazdaságirányítási rendszer céljainak' megvalósítását, megértik a népgazdasági érdekből szükséges energiastruktúra-vál- tozást is. A munka során még sok hiányosság kiütközött. Nem értelmezték helyesen az önállóságot, féltek a felelősségtől. Sokan nem ismerték saját lehetőségeiket, perspektívájukat. A vállalati politika sem volt elég hatékony, mert a széntermelés csökkentése mellett a továbbfejlődés lehetőségeit, a vállalati célokat csak nagy vonalakban körvonalazta, így a dolgozókkal nem tudott ismertetni megfelelő perspektívát. Ezt a Hiányosságot csak részben sikerült az utolsó negyedévben megszüntetni, amikor a szénbányászat Salgótarjánban megtartott munka- és üzemszervezési konferenciáján, a vállalat célkitűzéseit ismertettük. így a vállalatot irányító felsőbb szervek előtt már ismertté váltak elképzeléseink, de ezeket dolgozóink csak részben ismerik. A vállalati pártbizottság és a szakszervezeti tanács együttes ülésén az 1969-es év feladatait, valamint a további célokat konkrét intézkedési tervben rögzítettük. Feladatainkat úgy határoztuk meg, hogy azok a nép- gazdasági és a területi érdekekkel és általában a dolgozóink egyéni érdekeivel is összhangban legyenek. Az emberek egyéni érdekét csak a kollektíva összérdekeinek elsődlegessége mellett lehet kielégíteni. Az érdekazonosság esetenkénti hiánya miatt folyamatosan javuló hatásfokkal kell megszervezni politikai felvilágosító munkánkat. A munkamódszerekben rejlő tartalékokat a következő időszakokban nemcsak fel kell tárnunk, hanem cél- iáink elérése érdekében hasznosítani is szükséges. A gazdasági struktúraváltozásból adódóan a széntermelés állóeszközei felszabadulnak, szakmunkásgárdánk jelentős része a széntermelésen tovább nem foglalkoztatható. A felszabaduló kapacitások olyan népgazdaságilag szükséges, hasznos termelőtevekenységre csoportosíthatok át, ahol a befektetett holtmunka és szakmunkásgárdánk élőmunkája eredményes tevékenységet eredményezhet. Így biztosítani lehet es szükséges is, hogy az állóeszközök fokozott kihasználásával, a természeti es létszámlehetőségek összehangolásával gazdálkodásunk eredményessége növekedjék. A legnagyobb árbevételt biztosító széntermelés gazdaságosságának fokozása, az önköltség csökkentése céljából javítanunk kell a létszámgazdálkodást, szélesíteni a korszerű technológiai folyamatok megszervezését, a termelési folyamat aknán- kénti és munkahelyenkénti koncentrációját, a szállító- berendezések és jövesztőgé- pek fokozott kihasználását, a baleseti okok megszüntetését. Árbevételünk növelése érdekében biztosítanunk kell fogyasztóink, vevőink igényeinek rendszeres kielégítését, a termelésre kerülő szenek minőségének javítását. A foglalkoztatás növelése érdekében szükséges gyorsabb ütemben fejleszteni kiegészítő tevékenységünket. Törekednünk kell a járásban települt iparral szorosabb kooperációra. A fejlesztés során növelnünk kell a gazdaságilag stabil és a munkaerőhiánnyal küzdő budapesti iparvállalatokkal kooperációs gyártásunkat. Gyorsítanunk kell a beruházást nem igénylő tervezői és földmérési szellemi munkák megszervezését, hogy ezzel is növeljük a foglalkoztatást és a vállalat árbevételét. A kiegészítő tevékenység munkahelyein a szociális ellátottságot még javítani kell, biztosítani a munkás- védelmi előírások maradéktalan betartását. A megyei ipartelepítési bizottság irányelvei szerint hatékonyan hozzá kívánunk járulni a teljeskörű foglalkoztatás biztosításához. Ennek érdekében vállalatunknál dinamikusan fejlődő termelési ágazatokat fejlesztünk, hogy dolgozóink további foglalkoztatását megoldhassak, sőt számukra biztosíthassuk a bányászatban korábban megszerzett kedvezmények (hűségpénz, szénjárandóság) élvezését. A termelési struktúra változtatásával termelékenységünket, árbevételünket évről évre növelni fogjuk. E feladat megoldásával beleilleszkedünk az országos energiastruktúra átalakulásának folyamatába. Bár széntermelésünk évről évre csökken, dolgozóinkat mégis tovább foglalkoztatjuk és gazdálkodásunk eredményességét évről évre növeljük. Meggyőződésem, hogy dolgozóink magukévá teszik vállalatunk politikáját és célkitűzéseit, s annak megoldásán eredményesen munkálkodnak. Sült Tibor műszaki igazgató-helyettes. Csohány Kálmán kiállítása Rangosnak ígérkező képző- művészeti tárlat nyílik március 15-én Salgótarjánban, az új gimnáziumban, amely a tavasszal Bolyai János nevét veszi fel. Csohány Kálmán, Európa-hírű grafikusművész lesz a gimnázium iskola-galériájának vendége. Az aulában a művész mindenekelőtt nógrádi, illetve pásztói ihletésű lapjait állítja ki. A bemutatandó anyag egy része pár hónappal ezelőtt Csohány Kálmán szülőfalujában, Pásztón is látható volt a helyi művelődési központban. A kiállítás megnyitására Csohány Kálmán is Salgótarjánba érkezik. FILMANKET Déltől hajnali« Közeledik a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója, s egyre több rendezvény foglalkozik a proletárdiktatúra dicsőséges 133 napjával. A megyei Balassi Bálint könyvtár és a megyei József Attila művelődési központ rendezésében Fábián Zoltán író filmvetítéssel egybekötött ankétjét tartották meg. Bemutatták az író hasonló című kisregényéből készült Déltől hajnalig cl mű filmet, amelyet Rényi Tamás rendezett. A film a Tanácsköztársaság bukása előtt: perceket ábrázolja. Fábián Zoltán részletesen beszélt a téma kialakulásáról és a film megszületéséről, majd elmondta, hogy jelenleg új forgatókönyv írásán dolgozik, amelyből Oláh Gábor fiatal rendező készít filmet. Az alkotás ideiglenes címe. Akváriumban. Egy tanyáról városba kerülő fiatal lelkivilágát, cselekedeteit tárja elénk. Á forgatókönyv mellett a Magyarország felfedezése sorozatban megjelenő új szociográfiai írásához gyűjt anyagot. fáatezerencse Emmel Roulette tolvajt üldözte a rendőrség Pittsburgh- ban, a tolvaj a rendőrök elöl egy nagy épületbe menekült. A kapu kinyílt, de az épület véletlenül egy új \ogház volt, úgy hogy a tolvaj nyomban a cellába jutott. Jő üzlet Ml a társadalmi munka? Ha erre a kérdésre kell választ adni, sokszor ellentétes vélemények csapnak ösz- sze. Vannak, akik úgy vélik, hogy a társadalmi összefogás szép példája. Mások legyintenek rá: „Ingyenmunka. Ha nincsen pénz valamire, gyerünk, toborozzunk balekokat. így nem kerül semmibe.” Hát igen, a közösségi érzéssel valóban lehet élni és visszaélni. A társadalmi munka két alapvető meghatározása talán az, hogy mindenki számára egyértelműen hasznos legyen, s azokat, akik ezt igénylik, a szükség vezesse, ne holmi kanosai szűkmarkúságHorpácson a múlt év végén látott hozzá a Nagyoroszi és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet egy új üzletház felépítéséhez. A kivitelezéshez a í lakosság 50 ezer forint értékű társadalmi munkát vállalt. . Óriási szám ez, ha azt vesszük, hogy a községben mind- [ össze 100—150 család lakik, s a keresőképes férfiaknak i csak egy része tudja kivenni a részét a munkából. Ez a - beruházás nem gazdaságos a szövetkezet szamára. Hosszú évek szükségesek ahhoz, hogy a kisforgalmú üzlet és italbolt nyereségéből a ráfordítás megtérüljön. Mégis, miért vállalják? Mórt az üzlet és az italbolt a követelményeknek már nem felelt meg. az öreg épület régen megérett á lebontásra. Az új üzletház felépítés« legalább annyira, községi, mint szövetkezeti érdek. Jó, hogy mindenki felismerte; a megvalósítás csak úgy képzelhető el. ha a szövetkezet anyagi ereje a lakosság támogatásával találkozik. Dicséretet érdemelnek a horpácsiak: nem késlekedtek társadalmi munkával sietni a szövetkézét segítségére, s még a vásárlási visszatérítésekről is lemondtak a jó ügy érdekében. Az elmúlt év végén már bontottak, majd rövidesen lerakták az épüld alapjait- Amint az idő engedi, tovább folytatódik az építkezés Megéri? Bárki gyorsmérleget csinálhat, mi esik nagyobb súllyal a latba, ha az egyik serpenyőbe kerül a vásárlási visszatérítés néhány forintja, pár óra szabad idő. míg a másikba egy új. korszerű üzletház, amit még ebben az évben átadnak a községnek. Visszakanyarodva az eredeti kérdéshez, a társadalmi munka valójában nemcsak közérdekűén hasznos, de tula jdonképpen jó üzlet... S Horpácson, a szó szorosan vett értelmében is jó üzlet: egy új, minden igényt kielégítő, szép üzletház. K. S. Építkezések a Budányhalászi tsz-ben Az idén nagy építkezéseket kezdenek a ludányhalászí termelőszövetkezetben. Elsőnek befejezik a múlt évben megkezdett 98 férőhelyes tehén istálló építését. A létesítményre 2 millió 400 ezer forintot fordítanak. Megkezdték a major közművesítését is. Az istállókba bevezették,. a.. vízyezetékeU . Az idén felépítik az új hidro- glóbuszt, amelyre 565 ezer forintot fordítanak. Megkezdik a főmajorban az új 108 férőhelyes tehénistálló építését Is, amely csaknem 2 millió forint értékű. Az építkezéssel lelehetővé válik a szarvasmarha-állomány növelése. Tervbe vették a juhállomány gyarapítását is. Hatszáz férőhelyes homályt építenek erre a célra. A hodály 17 ezer forintba kerül, építési terveit megrendelték. Az építkezések mellett a ■ is bővítik. A ’SógrádfeaR'áli üzemegységben 60 hold meggyet telepítenek, amelynek költségeire 1 millió 410 ezer forintot fordítanak Ebből az összegből az idén 528 ezer forintot használnak fel. Reprezentatív árubemutató lesz Szeged készül az ipari vásárra Megkezdődtek az 1969. év i Szegedi Ipari Vásár előkészületei. A hagyományokhoz híven ezen a nyáron is a város központjában több épülettömb, művelődési otthon, iskola és kiállítási épület termeiben; mint a korábbi években előreláthatóan száznál több magyar és külföldi ipari és kereskedelmi vállalat mutatja be termékeit. Az új gazdaságirányítás rendszerének első évében a várakozásnál nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a Szegedi Ipari Vásár iránt. A tapasztalatok azt igazolták, hogy nemcsak létjogosultsága van a nyári szegedi vásárnak a tavaszi BNV és a Budapesti Őszi Vásár között, hanem igen hasznos szerepet tölt be az árubemutatás, a piackutatás és termékértékesítésben. Hiszen 10 nap alatt közel egymilliárd forint értékű üzletkötési bonyolítottak le a szegedi vásáron. Ez a dél-magyarországi ipari seregszemle jelentékenyen erősítette a jugoszláv— magyar kisha tármenti áruforgalmat is. Az idén hasonló sikerre számítanak Szegeden. Az elmúlt évek során már kialakult a vásár jellegzetes szegedi arculata. Többnyire a könnyű- és élelmiszeripari termékek, a fogyasztási cikkek reprezentatív árubemutatója volt, és a tervek szerint ez is marad a jövőben :s. Az idén július 18 és 27-e között rendezik meg a vásárt, amelynek területe meghaladja a 12 ezer négyzetmétert Eddig száz hazai és külföldi kiállító jelentette be részvételét. Egyúttal már azt is közölték, hogy milyen új terméket mutatnak be. Ez is jelzi, hogy a vállalatok nagyra értékelik az ipari vásárt, és alkalmasnak tartják arra, hogy a nyári időszakban hasznos szerepet töltsön be termékeik népszerűsítésében, értékesítésében. Több vállalat értesítette a vásár igazgatóságát, hogy önálló pavilonnal kíván megjelenni a szegedi vásáron. Sőt olyan vállalatok- is vannak, amelyek közös pavilont építenek, és elárusítóhelyet is létesítenek. A vállalatok az előző évinél nagyobb kiállítási területet kérnek, hogy termékeiket ne csak bemutassák, hanem a helyszínen értékesíthessék is. Ezért előreláthatóan nemcsak a vállalatok, hanem a nagyközönség is a korábbi éveknél élénkebben érdeklődik majd a 24. Szegedi Ipari Vásár iránt. Faluról falura A mozgalmas Szügy Érdekes és kellemes időtöltés az ezerháromszáz lelkes Szügyben a tavasztváró napsütésben sétát tenni. Az utcák képe, a kisebb és nagyobb, régi és új házak eklektikus keveredésben mutatják itt be, hogy megyénk egyik legrégibb községében járunk, ahol egy-egy mozgalmas időszak láthatóan rányomta bélyegét a község külsejére. Még érdekf eszí több, hogy a képzett és tájékozott tanácselnök, Rados József hogyan és mit fog mondani a község jelenlegi mozgalmas időszakáról. A történelem Szügy, megyénkben az egyik legjelentősebb történelmi múlttal dicsekedhet. Itt a kőkortól a honfoglalásig minden korszak képviselve van. A Leányhegy alatt őskori telepeket és honfoglaláskori temetőket fedeztek fel. Építés és pusztulás, újabb építés és újabb megsemmisülés _ ez volt a helység sorsa ezer esztendőkön át. Por és hamu lepte be a történelem különböző nagy korszakait. Számos feljegyzés is őrzi a község mozgalmas múltját. Sánc és vár állott itt a magyar államalapítást követően, s ezek megsemmisülése után újból megépült a telep, s letelepedtek itt az emberek. 1626-ban azonban Bethlen Gábor erdélyi hadai — három hullámban lezajlott támadásuk végén — Szügyöt teljesen feldúlták. Alig fél évszázad múltán a szécsényi bég, aki a füleki őrséggel Bécs ostromára indult, újból feldúlta a frissen épült községet. A lakosság egy völgyben húzódott meg a támadás idejére, s csak jóval később merészkedett elő. Üjból hozzákezdtek a község felépítéséhez, de mintegy egy kilométerrel távolabb a korábbi település helyétől. A szomorú emlékek közé tartoznak a XVIII. és a XIX. század tűzvészei: 1795-ben porig égett a falu, 1884-ben és 1823-ban pedig 94 ház vált a lángok martalékává. A sok katasztrófa mellett azonban egy pozitív emléket is őriznek a község történetének kutatói: a XVIII. század közepétől 1790-ig a vármegye itt tartotta közgyűléseit és törvényszékeit. A régi megyeháza még most is áll és látható. íj korszak A felszabadulásnak kellett elérkeznie ahhoz, hogy a község életében egy olyan korszak kezdődjön, amelyre a töretlen fejlődés a jellemző. S a történelemből — a rosszakat is beleszámítva — jóformán csak a vitalitás, a meg-meg- újuló életkedv maradt fenn. Szügy ugyanis annyi viszontagság után napjainkban is egyre nagyobb ütemben fejlődik. Míg sok Nógrád megyei községre jellemző az a demográfiai hullám, amelyben kevesebb a születések és nagyobb az elhalálozások száma, amit csak tetéz az elvándorlás, itt Rados József, a tanácselnök arról számol be, hogy a lakosság létszáma még bevándorlásokkal is növekszik. Ez azért is érdekes, mert Szügy közel fekszik Balassagyarmathoz. amelynek elszívó hatása az iparosítással közismerten nő. A tanácselnök viszont éppen ezzel magyarázza Szügy határozott fejlődését, hiszen Balassagyarmat közelsége megnöveli a község tekintélyét is. Nem véletlen tehát, hogy a közeli Csesztve mellől, Galiba-pusztáról Szegybe mennek sokan telket vásárolni és építkezni. Vonzó továbbá a község fejlettsége és fejlődése is. A községi tanács ugyanis nagy gondot fordított a kulturális és kommunális beruházások megvalósítására. A tanács kivitelezésében valósult meg és kezdte meg működését a könyvtár, a klub, az eszpresz- szó és a gáz-cseretelep. Az előző ciklusról áthúzódott, folyamatos feladat a művelődési ház megteremtése, mert a kultúrotthon egy kocsmahelyiségben működött, amely már nem felelt meg a növekvő igényeknek. A községi tanács készen áll arra, hogy egy orvosi körzet központját is kiépítse, s ehhez nem is kér egyebet csak egy státust. Az orvosi lakás megépíttetését a község készségesen magára vállalja. ' Általában Szügyön jók az utak, van járda is, és a lakás- építési kedv nem szűnik, pedig kevés községben látható annyi nagy ház, mint ebben. A rendelkezésre álló negyven- nyolc házhelyből rövid idő alatt negyvenhármat lefoglaltak már. Apróbb gondok Természetesen túlzás lenne azt állítani, hogy a hétköznapok gondjai nem érintik a községet. Mert Szügyön éppen úgy hiánycikk a szódavíz, mint másutt, és olykor itt is érezteti hatását az ember: gyarlósága vagy a bürokrácia néhány megnyilvánulás: Ezekkel az apró gondokkal megküzdenek'. a község lakú és vezetői. Van azonban eg? nagyobb problémájuk is, vág) talán kétségük, hogy esetleg a megye nem fogja kellőképpel, értékelni a község szembetűn fejlődését, és netalán már helységet jelölnek ki körzet központnak. Márpedig Szügy, a régi megyeszékhely, szeretné tekintélyét és életkedvét még nagyobb területen gyümölcsöz- tetni. Egyelőre reménykednek a számukra előnyös döntésben de megkértek bennünket is- adjunk hangot ennek az óhajnak. íme, megtettük. Lakos György NÓGRÁD - 1969. március 11., kedd
