Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-07 / 55. szám
Pedagógusok fóruma Serdülők és a báli munka Régi tanítványommal találkoztam, aki büszkén sétáltatta kisgyermekét. Jólesett látni a kicsit, csinos, jólápolt, fiatal mamájával. Beszélgettünk egy keveset: kérdezősködtem munkájáról, családjáról. Alig észrevehető árnyék suhant át az arcán. Sikerült kialakítani az életét, csupán az okoz olykor keserűséget, hogy kényelemhez szokott férje érzéketlenül nézi, hogy a második műszak teljes egésze az ő vállára nehezedik. „Női munka” — mondja, s a valóságban az is marad. A fiatalembert nem nevelték az életre. Persze sokszor egyszerűbb az édesanyának a házi munkát megcsinálni, mint vitázni serdülő gyermekével, akinek életkori sajátossága az ellenkezés, restelli a házi munkát, különösen a fiúgyermek. Azért szülő azonban a szülő, hogy nevelje, vezesse gyermekeit. Készítse fel őket az életre. A kisebbeket még türelemmel szoktassa, de a serdülőknél emelje a mércét. Szerettesse, és becsültesse meg velük a munkát, szoktassa őket fegyelemre. A család a legkisebb közösség. Ha a gyermek ebben nem szerzi meg az alapokat, hogyan állja meg helyét az életben? Aki nem veszi ki részét a család életéből, munkájából, nehezen lesz megértő munkatárs. A házi munka elvégzésénél is lényeges a szervezés és a jó példa. A család minden tagjának legyen meg az állandó feladata, ami alól természetesen nem kivétel a serd,üló gyermek sem, még azzal a kifogással sem, hogy sok a tanulnivalója. Az ésszerűen adagolt testi munka — kellemes körülmények között — pihenést 'jelent a szellemi tevékenység után. A gyermek felüdülést nyer, mert próbára teheti erejét, és ügyességét. A sokoldalú foglalkoztatás kitűnő gyakorlótere a nevelésnek. Nyáron gyakran nézegetem a játszótéri életet, a totyogó kisbabák, a hintázó, labdázó gyermekek játékát. Azt is látom, hogy a 14—15—16 éves kamaszok jóformán egész estig rúgják a labdát. Sötétedéskor hazamennek, leülnek a kész vacsorához. Hasonló korú lányok, rendetlenkedve, hancúrozva, a fiúkkal incselkedve semmizik el a napot. Nem törődnek azzal, hogy a fáradt szülőknek is jólesne — legalább vakáció idején — élvezni az otthont, a tiszta, rendes lakást, amit az ő nagylányuk hozott rendbe. így jutna egy kis idő olvasásra, sétára, és arra is, hogy a család este gondtalanul leüljön beszélgetni, ami színt adna a családi életnek, szebbé tenné az otthont. Érthetetlen, ha rendben levőnek találja a szülő, hogy amíg ő a ház körüli teendőket végzi, nagyocska gyermeke még este sem igyekszik valamit segíteni. Persze ebben a kérdésben sem lehet általánosítani. Soha nem volt annyira elsődleges cél a fizikai munka megszerettetése mint manapság. Iskola és család egymás munkáját kiegészítve neveli az ifjúságot arra, hogy minden munka szép és értékes, ha azt becsülettel végzik. Csak az lealacsonyító az emberre, ha nem dolgozik. Ahogy az iskola megköveteli a feladatok elvégzését, úgy ró az otthon Is feladatot a serdülőre, aminek a végrehajtását a családnak kell megkövetelnie. Aki megszokja, hogy rendben tartja tanszereit, az szépséget és örömet talál egy szépen kitakarított lakásban Is. A rend és a tisztaság mindent széppé tesz. Hogy a serdülő gyermek a házi munkát megszeresse. szívesen végezze és komolyan vegye, ahhoz a nevelés nem lehet alkalomszerű. Rendszeres, folyamatos és előre meghatározott teendői legyenek a gyermeknek, mert a házi munka kiegészítője a szellemi tevékenységnek. Németh Jánosné a megyei hőtanács mellett működő pedagógiai bizottság tagja. Sikeres \1ÉU-akció lufa'mat kap hét nógrádi úttörőcsapat Pest, Bács-Kiskun és Nógrád megyéből 71 420 úttörő vett részt a MÉH-vállalat tavaly meghirdetett hulladékgyűjtési versenyében. A több mint hetvenezer pajtás vas-, papír- és textilhulladékok gyűjtésében elért eredményei alapján, a vállalat az idén is jutalmakat sorsolt ki a legjobbak között. Itt érdemes megjegyezni, hogy az ország lakosságától begyűjtött vasmennyiségnek mintegy negyedét, a papírhulladék cgy- tizedét, a textilhulladék egyötödét az iskolások szállították. Tavaly egy-egy általános iskolás átlagosan 40 kiló vasat gyűjtött. A Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH-vállalatnál nemrégiben megtartott sorsolás alapján, a •gyűjtésben kitűnt nógrádi úttörőcsapatok közül heten kapnak külön •jutalmat is. A jutalmazottak: a mízserfai, a szécsényi (Mikszáth Kálmán általános iskola), a sóshartyá- ni, a nagyoroszi, a becskei, a mátraalmási és a zagyvapál- falvi úttörőcsapatok. A jutalmak összege 300—700 forint között van. A MÉH-vállalat a legkivár lóbb eredményt elért úttörőcsapatok vezetőit is jutalomban részesíti: a megyéből három csapatvezető vesz részt külföldi utazáson, 13 pedig a Könnyűipari Minisztérium kitüntetésében részesül. Még egy jó hír: a három megye versenyéből a nógrádi pajtások kerültek ki győztesen. Üj iskola Szendehelyen A 2. számú főközlekedési útvonal átépítése miatt Szendehelyen le kell bontani a régi iskolát. A község dolgozói kikötötték, építsenek a község részére újat Megszületett a döntés: Szendehely új iskolát kap. > Az emeletes, korszerű épületre kétmillió forintot fordítanak. A terhek elkészültek, az idén megkezdik az építkezéseket, a lakosság társadalmi munkát ajánlott fel. Középpontban az elbukó férfi Villanások ® tv műsorából Jelenet a „Szerelem” című TV-filmből (Péntek) Shakespeare: Lear Király (Kedd, 19,10): Három felvoná- sos tragédia közvetítése a Nemzeti Színházból, felvételről. A nagy drámaíró tragédiáját hazánkban is már igen sokszor állították színpadra, s a mostani, amit a televízió is műsorára tűzött, abban különbözik az eddigiektől, hogy a Lear-legenda érzelmi szimbó- likái helyett erőteljesebb hangsúlyt kap az' értelmi-erkölcsi dráma, a családi mese mögött éles kontúrokkal sejlik fel a tágabb való világ, a társadalmi színtér, kitapinthatókká válnak a társadalmi erővonalak is. A darabban gyakran — különféleképpen — emlegetett vakság, a maga fiziológiai lényegén túl, más jellegű vakság plasztikus megjelenítését is segíti: a felismerési, a választási képtelenséget. A dráma így a hálátlanság érzelmi indíttatású konfliktusa helyett egy tervei sikertelenségén elbukó férfit, tragédiáját állítja a középpontba. A Vörösmarty Mihály , fordította szöveget Mészöly Dezső a mai követelményeknek megfelelően dolgozta át. Illyés Gyula: Fáklyaláng. (Péntek, 20.20) TV-játék. Az 1963-ban készült televíziós feldolgozás ‘ismétlését láthatjuk. A Fáklyaláng egyik legértékesebb drámánk. A második felvonásban, Kossuth és Görgey vitájában éri el a mü tetőpontját, s ez a része .egyben egyedülálló alkotása is dráma- irodalmunknak. Újra találkozni egy nagy élménnyel, mindig izgalmas. A TV-játék ismételt műsorra tűzése hatéves élményt elevenít fel. Kossuthot Bessenyei Ferenc, Görgeyt Ungvári László alakítja. Apa (Szombat, 15,55) Magyar film a Húsz év legjobb 12 magyar játékfilmje sorozat legújabb darabjaként. Alig több mint két éve készült el Szabó István filmje, s hogy helyet kapott a legjobbak kö-» zott, az nem véletlen. A történet egyszerű, szűkén személyesnek tűnő: egy gyermek (később, mint fiatalembert láthatjuk) felnövekedése, s kapcsolata apja emlékével. Nincs kétség afelől, hogy nem egy család történetéről szól a film, hanem húsz év történelméről, rólunk, az egész országról kis és nagy eseményeivel, kudarcaival és sikereivel — jelképszerű utalások segítségével. Az emlék-apát Gábor Miklós, a fiút Bálint András alakítja. A nagy manőver (Szombat, 21.20) Angol film. A mozik 1963-ban mutatták be a második világháború egy érdekes epizódját feldolgozó angol filmet. Hőse egy kis egyszerepes színész, akit a kutya sem ismer. S végre ő is főszerephez jut, s nem is a színpadon, hanem az életben. Feltűnően hasonlít ugyanis Montgomery tábornokhoz, s az angol titkosszolgálat — a németek megtévesztésére — eljátszatja vele az Észak-Afrikában szemle- körutat tevő tábornok szerepét, hogy a normandiai partra szállást ily módon is leplezzék. Az izgalmas film valói eseményeken alapszik. A. Gr 8 Szopelnyak .* Guderian pisztolya Az éjszaka elkeseredett harc folyt. A partizánoknak azonban sikerült kitapogatniok a rájuk zúduló SS-csatárlánc gyenge pontját; kitörtek a bekerítésből. Igaz, az erdőig nem jutottak, kénytelenek voltak a sztyeppén maradni. Legszívesebben a dnyeperi úsztatok felé vették volna útjukat, de senki sem ismerte a környéket, térképük sem volt, így erről a tervről le kellett mon- daniok Immár két hete bolyongott a végtelen ukrán sztyeppén a Georgij Szobko parancsnoksága alatt álló partizánalakulat. Rajtaütésekről, vagy egyéb akciókról szó sem lehetett: fogytán volt a lőszerük, s nem volt állandó támaszpontjuk sem, hol ebben, hol abban a szakadékban, szárazérben húzták meg magukat. Nappal nem mutatkozhattak: a Síkságon tíz kilométerről meglátják az embert... Egyszer kifakadt a parancsnok: — Sehogy sem tetszik nekem ez a vadász. Két napja itt tekereg körülöttünk. A végén még nyomunkra vezeti egy nyúl. — Az ördögbe, miféle vadász ez?! — háborgott egy szakállas partizán. — Fasiszta az ilyen, nem vadász. A gépkocsijából lövöldöz, elgázolja az állatokat. Vadorzónak hívják az ilyet, nem vadásznak! — Tudod mit, Matvejics ... Válassz ki néhány embert. Látogassátok meg, s tolmácsoljátok vendégszerető meghívásunkat. Csak csendesen ... Egy hete rótta már a német a sztyeppét, de sehogyan sem sikerült fogságba esnie. Türelmes volt és találékony, mert jól tudta, nappal nem történik ilyesmi. A partizánok sem ostobák, inkább lesből figyelnek, mint hogy felfedjék hollétüket. Ezért kezdett bújócskát játszani. Nappalra eltűnt, éjszakánként viszont vakító fényszórókkal pásztázta a pusztát, s hangos lövöldözéssel hívta fel magára a figyelmet: jaj volt a nyúlnak, ha reflektora hatótávolába került. Ám egész másképp történt a dolog, mint ahogy tervezte. A vadász egy elejtett fogolyért baktatott befelé egy mélyedésben, amikor géppisztolyt szegeztek a mellének, elvették kétcsövű puskáját és halkan a fülébe súgták: NÓGRÁD - 1969. március 7., péntek — Hände hoch! A német gyorsan felemelte a karjait, s jobb lábára sántikál- va lépkedni kezdett a szakadékban. — Megvan! — közölte mogorván Matvejics a parancsnokkal. — Szóval itt a fritz! Mindjárt kihallg... Az ördögbe, nincs tolmácsunk! — vakarta meg tarkóját a parancsnok. — Én csak hebegek németül. A német szélesen elmosolyodott és megszólalt a legtisztább orosz kiejtéssel: — Nem tesz semmit. Beszélek oroszul. — Szép kis sütemény’ — ámuldozott Matvejics. — Hol tanult meg oroszul? — kérdezte Szobko. — Az anyanyelvem. Oroszországban nőttem fel. — Ügy. szóval áruló! Orosz katona létére átszökött a németekhez ! — Szó sincs róla. Nem vagyok orosz. Német vagyok. És nem katona, hanem tiszt. — Na ne mondd! — pattant fel Szobko. — Az árulókat a heyszínen lövik agyon! Erről tudsz” — Tudok. De nem vagyok áruló. Én... — Neved? Rangod? A német összecsattintotta bokáját: — Hermann Kreiss főhadnagy, a 6. szovjet hadsereg páncéltörő egységéből. — Fogságba éstél? —- Nem. — Átszöktél? — Nem, A parancsnok arca vörösöd- ni kezdett. A partizánoknak már nemegyszer volt dolguk szovjet egyenruhába bújtatott fasiszta felderítőkkel. Az irataik is rendben voltak, oroszul is tudtak. Gyakran egész egységek estek a jóhiszeműség áldozatául. — Megengedi, hogy leüljek? — kérdezte a fogoly. — Fáj a lábam — tette hozzá mentegetőzve. — Ülj le — szólt rá zordan Szobko. Magában pedig ezt gondolta: „Most nekikezd egy ..hihető” történetnek a visszavonulásról, a sebesüléséről...” — Megértem a bizalmatlanságát — szólalt meg a német. — De én mindent elmondok. Bármikor ellenőrizhet, ha rá- dióérintkezésbe lép a 6. hadsereg parancsnokságával. „Ezt jól kitalálta! — gondolta némi kárörömmel Szobko. —■ Ha megmondom, hogy semmit sem ellenőrizhetünk, rögtön megérti: nincs összeköttetésünk a hátországgal, s így utánpótlásunk sincs, ha pedig fogytán a lőszerünk, nem lesz nehéz elbánni velünk. Ravasz fickó'” (Folytatjuk) Jelenet a »Világirodalmi Magazin” című műsorból (Vasárnap) Város a föld a la IC A világ egyik legnagyobb jelenkori barlangtelepülése Cadiz spanyolországi város ci- gánynegyede, amelynek körülbelül 10 ezer lakosa van. Itt nemcsak lakások vannak a föld alatt, hanem üzletek, kocsmák, iskolák és templomok is. A barlanglakásokat dombos helyeken ássák. Ezek a lakások nyáron hűvösek, télen pedig viszonylag melegek. A spanyolországi súlyos lakásviszonyok közepette a burlant lakások nem ritkák. 1
