Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-06 / 54. szám

T Tanácsok autósoknak Világsíü. le — és az utóbbi Időjen hazánkban is — órven- det.'sen növekszik az autófor- galom. Ez a fejlődés feltétle­nül korszerűvé teszi orszá­gunk életét, új problémákat is jelent. A gépkocsiforgalom növeke­désének nemcsak az a hátrá­nya, hogy vele párhuzamosan növekszik a balesetek száma és a kipufogócsőből távozó, a város levegőjét rontó gázok mennyisége. Az autó megvál­toztatja gazdájának egész élet- módját, és — sajnos — nem is mindig kedvezően. Autóvezetés közben izomza­túnk csaknem kizárólag úgy­nevezett „tartcjmüködést” vé­gez.. Az ilyen körülmények kö­zött levő izom vérellátása csökken. Há a végtagoknak ez a természetellenes állapota bi­zonyos mértéket meghalad, ak­kor a mozgásszervek károsodá­sa betegség formájában jelent­kezik. A tapasztalat szerint az autosbetegségek főleg azokon jelentkeznek, akik évente 30 000 km-nél többet vezetnek, és gyakran tesznek meg nagy távolságú utakat megszakítás nélkül. Az autósbetegségek megjele­nési formái egyénenként kü­lönbözőek. Vegyük előbb a kormány kezelését: az autóve­zetők bal kézzel a kormányt tartják, a jobbal pedig a töb­bi műveletet végzik. Az első panaszok a kormányt tartó kéz oldalán, tehát a bal olda­lon jelentkeznek. Ezt legtöbb­ször hűlésnek, vagy reumás bántalomnak tartják. Nagy­számú kísérleti személyen vég­zett vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy a nyitott ab­lak mellett keletkező huzat ritkán okozza az említett el­változást Az ilyen körülmé­nyek között kialakuló nyak- és vállfájdalom sokkal inkább a kar izomzatának tartós meg­feszítésével és az ennek kö­vetkeztében kialakuló ideg­rendszeri elváltozásokkal hoz­ható kapcsolatba. Az orvosi vizsgálat ilyen esetekben a váll és a hát izomzatának ti­pikus helyein jól tapintható izomkeményedéseket tud ki­mutatni. Mivel a tartósan ösz- ■szehúzódott hátizomzat a csi­golyák közti porckorongokra körülbelül egy tonna nyomást gyakorol: érthető, hogy ilyen körülmények között e porcko­rongok elfajulása idő előtt kö­vetkezik be, maga után vonva a csigolyák pe-emszéleinek meszes felrakodását. Míg a kormány kezelése a bal kar izomzatában vált ki görcsöt, addig a gázpedál ál­landó nyomása a jobb láb iz­maiban. A comb elégtelen megtámasztása miatt gyakran a jobb csípőizület is megfeszí­tett állapotba kerül. A görcs kiváltotta fájdalom a gerinc­velőben egyéb idegekre is át­tevődik, és heves derék-, vala­mint alsóvégtag-fájdalmat idéz elő. Ehhez járul a test formá­jához gyakran rosszul idomu­ló ülés, amely kényelmetlen tartásra kényszeríti a vezetőt. A benzinmotorok kipufogó gáza jelentős mennyiségű szénmonoxidot tartalmaz. Az autómotorból eredő szénmo- noxidmérgezés veszélyességé­nek szomorú bizonyítékai azok a halálos esetek, amelyek zárt garázsban „üresen” járatott motor hatására következtek be. De nemcsak a garázsba, hanem a haladó autó belsejébe is kerülhet szénmönoxid, amely a zárt kocsiban utazók­nál fejfájást, szédülést, hány­ingert okozhat. Egy autó át­lagban 2000 köbméter kormos gázt juttat évenként a levegő­be. A nyugati nagyvárosok^ ban a kipufogó gázok olyan töménységben ülepednek le az aszfalt fölött, hogy emiatt kellett áttérni az alacsony, áramvonalas gyermekkocsik gyártásáról a nagykerekű. ma­gas „mozgó-bölcsők” gyártásá­ra. A közlekedési eszközök okozta betegségeket az orvos- tudomány kinetózisoknak ne­vezi. Közülük természetesen legalaposabban a repülés és a hajózás által kiváltott kór­formákkal foglalkoztak, de mindazon ártalom, ami leve­gőben és tengeren befolyásol­ja az emberi szervezetet, ki­sebb mértékben bekövetkezhet az autóban is. A hirtelen fel- gyorsulás és fékezés, különö­sen, ha gyakran ismétlődik: a motor állandó vibrációs hatá­sa, főleg nehéz teherautók esetében nem marad következ­mény nélkül. Megsinylik e ha­tásokat a zsigerek, a mozgás­szervek és az idegrendszer egyaránt. Az autóvezetés által kivál­tott károsodások megelőzhe­tők. Ehhez azonban meg kell érteniök — különösen az új autótulajdonosoknak —, hogy mennyire egészségtelen az, ha mindenhova autóval utazva megfosztják szervezetüket at­tól az élettanilag oly fontos és szükséges minimális mozgás- mennyiségtől is, amilyet a na­ponta végzett 30—40 perces séta jelent. Akik mögött gyak­ran hosszú, fárasztó autóutak vannak, azok izmaik görcsös állapotát kiegyenlítő tornagya­korlatokkal lazíthatják fel. A test természetes mozgásigényét rendszeres úszással, röplabdá­zással vagy egyéb sporttal elé­gíthetjük ki. A hosszú autótú­rákat ajánlatos többször meg­szakítani, az utazási szünetek­ben rövid sétákat tenni, vala­mint néhány térd-, törzshajlí- tást és karmozgatást végezni. Ez nemcsak a mozgásszervi betegségek megelőzése szem­pontjából lényeges, hanem megakadályozza az idegrend­szer kimerülését is, aminek szerepe a balesetek előidézé­sében közismert. Dr. Sándor Róbert Korszerűsítik a közvilágítást A 2. számú főközlekedési út­vonal mellett fekszik Borsos- berény és Nagyoroszi. Az út­építések miatt mindkét köz­ségben szüneteltetik a közvilá­gítási hálózat korszerűsíté­sét. Miután az útszakasz épí­tése befejeződik, megkezdik a két községben ezt a munkát. Nagyorosziban a főútvonal menten neon-világítótesteket szerelnek fel. A korszerűsítés­re negyedmillió forintot fordí­tanak. Ezt követően kerül sor Borsosberény és Szendehely közvilágításának korszerűsítő sere is. ifjúsági és uttörőház épül Salgótarjánban Régi terv, régóta hangozta­tott nevelési igény valóra váltá- ’ sához, kielégítéséhez közeliket- | tünk egy lépéssel: a napokban [ újra napirendre került a Sal­gótarjánban felépítendő új if­júsági és úttörőház évek óta húzódó kérdése. A városi ta­nácson történt tárgyaláson részt vettek a városi pártbi­zottság. a megyei KISZ-bi- zottság és a helyi tanács ve­zetői. A tanácskozás közép­pontjában az új ifjúsági ház szükségességének kérdése, az építkezéssel kapcsolatos anya­gi feltételek megteremtésének lehetősége állt. Szó volt arról, hogy a je­lenlegi úttörőház vezetősége minden igyekezet ellenére sem képes ellátni a városi gyerme­kek foglalkoztatását, de nem vállalhatja magára ezt a fon­tos feladatot a megyei műve­lődési központ sem. A régi terv valóra váltását, az új if­júsági és úttörőház felépítését eddig a város átépítésének fel­adata miatt kellett elhalaszta­ni. Az említett tanácskozáson végleges döntés született, amely szerint az ifjúsági házat Salgótarjánban a negyedik öt­éves terv során fel kell építe­ni. Az ülésen szó volt a rész­letekről is, megállapodás szü­letett például arra vonatkozó­an. hosv a beruházási progra­mot még ebben az évben, a k'vite’ézési tervet pedig a jö­vő évben elkészítik. Az előzetes elképzelés sze rínt az új ifiúsági házban klubok, szakköri • helyiségek, nagyterem, kiállítási helyisé­gek. táncterem kan p-é volt arról is — hol építsék fel az új obíektumot. Erre nézve több elképzelést hallottunk Fontos volna a központi elhe­lyezés. Emellett érdemes vol­na figyelembe venni a LAKŐ- TERV tervezőjének. Magyar Gézának a javaslatát, mely- szerint áz ifjúsági házat az úgynevezett „Meszes” dombon, a mostani állomásépülettel szemben kellene felépíteni. /Vem az angolok? A teafogyasztásban a világ- elsőséget az írek tartják. Egy lakosra évente csaknem 5 kiló tea jut. Ebben a tekintetben az írek még az angolokat is megelőzik. Ekkor kezdődik Horthy Miklós emigráclós korszaka. A náci Németország összeomlásáig teljesen kényelemben él a bajoror­szági Hirschberg kastélyban, ahová felesége és menye is vele tarthat, de flát az ígéretek ellenére nem bocsátják szabadon. Ifj. Horthy Miklós csak akkor hagyhatja el a manthauseni kon­centrációs tábort, amikor az amerikai csapatok felszabadítják azt. S akkor sem láthatja viszont apját, akit az amerikaiak le­tartóztatnak. Az őrizetbe vétel tóbb mint természetes, hiszen a Hitler-ellenes háborúban részt vett koalíciós nagyhatalmak már | régen megállapodtak a háborús bűnösök felelősségre vonásában, s a volt magyar kormányzó a legfőbb háborús bűnösök közé tartozik. Közben azonban fordulatot vesz %z amerikai és általában a nyugati politika. Horthy egyelőre még szabad, a nürnbergi bör­tönben tartják fogva, de már csak tanúként. S a nyugati hatal­mak 1945. decemberében lehetővé teszik ifj. Horthy Miklósnak, hogy Nürnbergbe utazzék, s naponként meglátogathassa édes­apját. A különleges börtönlátogatási engedélyre azonban már nem sokáig van szüksége, mert karácsonyra a kormányzó kisza­badul. Egy hónap sem telik el, s 1946. januárjában az amerikai és angol katonai hatóságok hivatalosan is bejelentik, hogy nem hajlandók Horthy Miklóst háborús bűnösnek tekinteni. Azok az erők, amelyek annak idején Szegeden támogatták őt, most sem maradnak tétlen. S igazán nem rajtuk múlik, hogy többé nem áll hatalmukban visszajuttatni Horlhyt a budai Várba. Horthy Miklós békésen éldegél a bajorországi Wcilheimben, anyagi gondjain pedig különböző amerikai urak, sőt maga az akkori pápa, XII. Plus segít szeretetadományaival. Horthy Mik­lós azonban nem sokáig szőrű] erre a megértő támogatásra. Fia Brazíliába utazik, s visszahozza Európába azt a három és fél mil­lió pengő értékű értéktárgyat és valutát, amelyet' még 1939-ben helyezett ott letétbe. S miután a volt kormányzót tanúként ki­hallgatják a nürnbergi perben — pedig a vádlottak padján len­ié a helye — már módja van arra is, hogy számára nyugodtabb .khelyet keressen. Salazar, Portugália fasiszta diktátora nagy izeretettel ajánlja fel, hogy a bukott diktátor költözzék hozzá. Így telepszik le Horthy Estorilban, amely néhány kilométerre fekszik Lisszabontól. Kicsiny és kellemes üdülőhely a tenger partján. Ide tart vele valamennyi családtagja is. A számkivetés meglehetősen keserű sors. Horthy másképpen képzelte el maga és családja jövőjét. S nem nyugszik bele ab­ba, hogy napja leáldozott. Továbbra is „Magyarország alkormá- nyos államfőjének” tartja magát, szeretne nyilvános szerephez Jutni az emigrációs politikában, de a nyugati hatalmak képvise­lői, akik céljaik érdekében egyre többet foglalkoznak a horthys­ta emigránsok megszervezésével, maguk is lehetetlennek tart­ják, hogy Horlhyt magát nyilvánosan felhasználják. A kormány­zó egykori tábornokai és tisztjei, akik W&lheimbcn még sűrűn látogatták, az estorili tartózkodás időszakában csupán leveleikkel keresik fel, s lassan elfeledkeznek a „legfőbb hadúrról”. Oj „hadurat” szolgálnak, hiszen 1951-ben az amerikai szenátus 100 millió dollárt szavaz meg a „nemzetbiztonsági törvény kereté­ben” a népi demokráciák elleni felforgatás céljaira. A pénzből jut a tábornokoknak is, akik különböző bizottságokat» s törzse­ket alakítanak. 38. Utolsó ügyködés Szó esik arról, hogy az emigránsokból odakint katonai egy­ségeket is szerveznek. Horthy utolsó kormányának, a Lakatos­kormánynak volt külügyminiszterétől, Hennyey Gusztávtól érte­sül ezekről a tervekről. Hennyeynek sikerül magával Mr. Kers- tennel, a nemzetbiztonsági törvény javaslattevőjével tárgyalni. Kerstennek nagyon tetszik Hennyey elképzelése, amely szerint odakint „nemzeti hadsereget” szerveznének. Ez az amerikai csa­patok oldalán úgy vonulna be Magyarországra, mint az előző, Horthy vezette „nemzeti hadsereg” 1919-ben tette. Csakhogy most nincs olyan határozott vezető egyéniség, mint annak idején volt. S jóllehet Hennyey szerint Sónyi Hugó a rangidős, aki meg is szervezi a Magyar Katonai Emigráció Képviseletét, egy másik vezérezredes, Kisbarnaki Farkas Ferenc létrehozza a Magyar Szabadság Mozgalmat, sőt Zákó András vezérőrnagy sem átallja, hogy a magyar katonai emigráció fejének kiáltsa ki magát, s Magyar Harcosok Bajtársi Közössége nevű szervezetet nem hajlandó feladni. Itt nem segíthet más, mint a „legfőbb hadúr” határozott döntése. S Horthy dönt. Hennyey javaslatára Sónyi Hugót kinevezi az emigráns katonák vezetőjévé. Mekkora azonban csalódása, ami­kor Farkas, akit pedig valamikor még a miniszterelnöki székkel is meg akart tisztelni, épp úgy szembeszegül akaratával, mint Zákó András. Nem hajlandók tudomásul venni Horthy paran­csát, sőt art állítják, hogy már csak „volt legfőbb hadúr”, hiszen 1944 októberében lemondott, tehát nincs joga sem nekik, sem másnak parancsolni. Zákó annyira plragadtatja magát, hogy sokak előtt egészen tiszteletlen kijelentést tesz az exkor- mányzóra, s Horthy, Hennyey jóvoltából, erről is értesül. Sónyi filffiújdonséqai Érdekes filmcsemege lesz a San Gennaro kincse című magyarul beszélő, színes olasz—francia—nyugatnémet produkció A tavasznyitó hónap sok ér­dekes filmújdonságot ígér a mozilátogató közönségnek. A salgótarjáni November 7. Film­színház műsorán március 13- lól 16-ig láthatjuk a Cleopatra című alkotást, 13-tól 16-ig a Pokolrév című filmet. Külön­leges csemegének ígérkezik a San Gennaro kincse című, ma­gyarul beszélő, színes olasz— francia—nyugatnémet produk­ció, mely március 17-től 19-ig kerül vetítésre. Sógorom, a zugügyvéd címmel március 20- tól 23-ig magyarul beszélő, szélesvásznú amerikai filmet láthatunk Jack Lemmonnal a főszerepben, ezt 24-től 26-ig a Vidám szellemjárás, a Wilde, ifj. Dumas és Collins művel alapján készült színes lengyel film követi. Március 27-től 29- ig a Brancalone ármádiája cí­mű színes, vidám olasz—fran­cia—spanyol kalandfilm ígér kellemes szórakozást Vittorio Gassmannal a főszerepben a November 7. Filmszínház műso­rán. Láthatjuk még a továb­biakban, március 30—3l-én a Megegyszer a szerelemről cí­mű, magyarul beszélő széles­vásznú szovjet filmet, s ápri­lis első napjait a Mindert év­ben újra című, magyarul be­szélő nyugatnémet produkció vezeti be. Jelenet a Sógorom a zugügyvéd című szélesvásznú ame­rikai produkcióból Hugót megbízza, bogy becsületügyi eljárást folytasson le Zákó ellen. Az MHBK vezetőjének, aki közben már régen a Gehlcn- kémszervezet egyik jól fizetett felhajtója és kiképzője lett, per­sze esze ágában sincs alávetni magát a processusnak. Az estorili száműzöttet csak az vigasztalhatja, hogy Hennyey következő le- ] veiében megírja: Mr. Kereten fel van háborodva Farkas és Zákó viselkedésén, s jóllehet a kommunizmus elleni harcban, mivel rájuk Is szüksége van, kénytelen továbbra is mindkettőjükre számítani, a maga részéröl tiszteletben tartja Horthy akaratát, s elsőnek mindig Sónyi Hugóval tárgyal. Az azonban Kcrsten sze­rint természetes, hogy amíg a magyar tábornok urak egymás közt nem tudnak egyezségre jutni, nem lehet megkezdeni a tár- : gyalásokat az egységes katonai vezető szerv költségvetéséről... j Így aztán — bármilyen csábitó is lehetett számára ez a vágyálom —, Horthy Miklós másodszor nem lehetett a „nemze­ti hadsereg fővezére”. Utolsó évei már a rcményvesztettség Je­gyében telnek el. A pénz fogy, fia üzleti vállalkozásai rendre csődőt mondanak. Örömet legfeljebb az okoz, hogy Mr. Bowden, az angol hadsereg egyik ezredese udvarolni kezd a már régen özvegy menynek, feleségül veszi, s részt vállal a kormányzói unoka neveléséből is. Ifj. Horthy István előtt, akinek a kor­mányzó a királyi koronát szánta, nemigen beszélnek a múltról, el • akarják titkolni előtte, hogy tulajdonképpen egy lecsúszott csa­ládból származik. 1 A kormányzó maga sem akar hallani már Magyarországról. ; Egyszer azért még felcsillan számára a remény. 1958. októberé­ben, az ellenforradalom idején, állandóan a rádiókészülék mel- ! lett ül, Izgatottan, reménykedve hallgatja a híreket. Nyilatkoza- , tot tesz közzé, amelybe a a magyarországi eseményekkel kapcso­latban felajánlja szolgálatait. Később, amikor Magyarországon leverik az ellenforradalmi lázadást, a New York Herald Tribune riportere előtt keserű szemrehányásokkal Illeti a nyugati hatal­makat. — Arra számítottam — mondja —, hogy a Nyugat a felke­lést az alkalmazottnál hathatósabb eszközökkel Is támogatja majd. Életének utolsó csalódását mindössze három hónappal éli túl. 1957. január 26-án hajnalban rosszul lesz. Az elégtelen szívműkö­dés következtében légzési zavarok lépnek fel, 89 éves. Állapota fokozatosan romlik. Február 9-én, hajnalban elveszti eszméletét és még azon a napon meghal. A lisszaboni a..goi temetőben kap sírhelyet, nem a kenderes! családi sírboltban. Egy emigráns temetése Jut osztályrészéül, nem egy dinasztlaalapftónak kijáró búcsúztatás. Hiszen mielőtt ő sírba szállt volna, már régen sírba szálltak vágyálmai. Nem lett belőle király. S nem lett egyetlen Horthyból sem. A terve­ket, amelyeket egykor a budai V“-ban <!'• iV-fto -ser” mondhatnánk, ha nem olyan tragikus időkben szőtték volna őket. VEGE

Next

/
Thumbnails
Contents