Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-05 / 53. szám

Színvonalas szakszervezeti munkát J /. nabisottságot választottak Salgótarjánban tak viták, de végül mindig si­0j ja választották a salgótar­jáni aknaüzem szakszervezeti bizottságát. Susán Béla titkár nehéz, mozgalmas, de eredmé­nyekben nem szűkölködő két esztendő munkájáról adott számot a küldötteknek és ven­dégeknek, akik között ott volt Vizdos Károly, a járási párt- bizottság és Juháss Ernő, a szakszervezeti központ képvi­selője is. A gondokat megoldották Az üzemet időközben alapo­san átszervezték. Ma már a Mizserfai Bányaüzem egyik aknaüzemeként dolgozik. Az elmúlt két esztendőben kifo­gyás, illetve gazdaságtalanság miatt megszüntették a terme­lést Székvölgyön. Szilváskőn és az utolsó termelő hónapba léptek Veeseklőv. A zagyvái osztályozó is megszűnt A gaz­daságirányítás új rendszerére való felkészülés, az új Munka Törvénykönyv, a kollektív szerződések előkészítése, meg­kötése mellett az energiahor­dozók változásából eredő gon­dok itt különösen nagymér­tékben jelentkeztek. Két év alatt 51,5 százalék­kal csökkent az üzem szénter­melése, 41 százalékkal. 872 fő­vel a létszáma. A szakszerve­zet érdekvédelmi szerepe igen nagy mértékben megnőtt. Sok energiát igényelt de sikerült végül is emberségesen megbir­kózni a gondokkal. Utcára nem került senki, mindenki számára biztosítottak munka­helyet a vállalat más üzemei­ben, csaknem háromszázan pedig éltek a nyugdíjazásra vonatkozó kedvezményes lehe­tőséggel. A sok gond közepette talán nem is csoda, hogy néha hát­térbe szorult a felvilágosító munka, máskor pedig a ter­melési feladatok teljesítése szenvedett csorbát. Előfordul­kerult a gazdasági-műszaki ve­zetéssel is megteremteni az egyetértést. A vezetőség beszámolója részletesen elemezte a szak- szervezeti munka szinte vala­mennyi ágát. A szocialista munkaverseny-mozgalom a visszafejlesztés ellenére fejlő­dött. Arányosan többen dol­goznak ma szocialista brigá­dokban mint korábban, ami­nek egyik eredménye, hogy Vecseklő a vállalati elbírálás szerint élüzem címet ért el A munkavédelemmel igen behatóan foglalkoztak a kül­döttértekezleten. Javítani va­ló talán ezen a területen van á legtöbb. A munkafeltételek sokat javultak, de még a szemléletben, az emberek gon­dolkodásmódjában kellene változást elérni. Nem lesz könnyű jövő A szakszervezeti bizottság az elmúlt időszakban megsze­rezte a tagság bizalmát? Nem véletlen, hogy az értekezlete­ken kívül évente 750—800 dol­gozó kereste fel a szakszerve­zeti irodát kéréssel, javaslat­tal, ami feltétlenül a bizalom jele. A jövő, amiről ugyancsak sok szó esett, nem lesz köny- nyebb. A távlati tervben to­vábbi visszafejlesztés szerepel. Megnyugtató viszont minden­ki számára, hogy gondoskod­nak róla a vállalaton belül. A széntermelés csökkenésével párhuzamosan előre kell lép­niük a termelés gazdaságossá­gában. Korszerűbb módszerek­re, célravezetőbb tevékenység­re lesz szükség a szakszerve­zeti bizottság munkájában is. Ezt fogalmazták meg a hatá­rozati javaslatban, amit csak az egész tagság segítségével valósíthatnak meg. Bizonyára ebben sem lesz hiány, hiszen a vitából, hozzászólásbkbol máris erre lehet következtetni. Több szocialista brigádveze­tő: Angyal Vilmos, Pócsa Jó­zsef, Varga Géza a szakszer­vezeti bizottság szocialista bri­gádmozgalmat segítő munká­ját értékelte és kérték: a jö­vőben is hasonló módszerek­kel támogassák őket. Sokan a legnagyobb gondról, a munka- védelem helyzetéről beszéltek. Orvosok és betegek Fordítsanak nagyobb gondot a munkavédelmi őrök észre­vételeire, javaslataik megvaló­sítására — javasolta Török Antal. A munkavédelmi őrök jobb és rendszeres oktatását, felkészítését javasolta Angyal Vilmos is. A balesetelhárítási oktatást is még kellene tisztí­tani a sablonosságtól, színvo­nalasabbá kellené tenni — ja­vasolta. Kertész Róbert mérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak akik visszaélnek a rendeletek adta jogokkal, mert kisebb zúzódásokkal is aránytalanul hosszú időt el­húznak táppénzen, kihasznál­ják az orvosok jóhiszeműségét. Volt aki az áthelyezett dolgo­zók ügyeinek gyorsabb intézé­sét kérte, mások az üdülője­gyek szervezettebb elosztására tettek javaslatot. Csammer Emil párttitkár ugyancsak hasznosnak értékel­te az szb tevékenységét, s méltatta a dolgozók oktatásá­ban elért fejlődést. Juhász Ernő, a Bányász Szakszervezet Elnökségének üdvözletét tolmácsolta. Ele­mezte a beszámolót és vitát, majd több hasznos útmutatás­sal járult a küldöttértekezlet eredményes munkájához. Vé­gül megválasztották a héttagú szakszervezeti bizottságot, a számvizsgáló bizottságot és a 25 küldöttet a mizserfai szak- szervezeti tanácsot választó értekezletre. A szakszervezeti bizottság titkára ismét Susán Béla lett. B. J. Több műszaki könyv áruszállítás közúton Bizonyítást - tényekkel A közutak felszabadítása, s ezzel párhuzamosán a leg­különbözőbb intézmények, vállalatok, ipari és mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek tehergépkocsijainak gyakoribb meg­jelenése a közutakon nemcsak saját áruikkal, de „idegen” fuvarok lebonyolításával is, 1968. első felében nem csekély gondot okozott a TEFV-nak. Előzőleg hónapokon keresztül megrendelés-hiánnyal küzdött annak ellenére, hogy a szál­lítási tarifát alaposan leszállította, okoz. Nem lehetetlen, hogy ebben a jelzésben van, vagy lesz igazság- Az azonban tény, hogy a közlekedési vállalat vezetői akkor kezdték a vész­harangot kongatni, amikor — a konkurrencia miatt — meg­rendeléshiánnyal viaskodtak. Az AKÖV közúti szállítási monopóliumának megszűnése következtében, még 1967-ben időszakonként húsz—harminc kocsi hiányzott a fuvarigé­nyek kielégítéséhez, tavaly a második és harmadik negyed­évben a TEFU-nak tizenhét, illetve tizennyolc kihasználat­lan gépkocsija volt. Tizennégy olyan fuvaroztatóját vesztette el, amelyek 1968 óta saját jár­műveikkel szállítják áruik zö­mét. Különösen szembetűnő a termelőszövetkezetek fuvaro­zási — mint melléküzemági — tevékenységének ugrásszerű növekedése. Jellemző adat, hogy 1967-ben a 2. számú AKÖV 9990 menetokmányt adott ki, tavaly már 23 000-et. Be mélyebbre hatolva az ősz- szefüggések feltárásában ki­tűnik, hogy e jelenség — bár különböző indítékokkal ma­gyarázzák, s nem ritka a be- lemagyarázás sem — a válla­latok, termelőszövetkezetek alapjában véve örvendetes tö­rekvéséből származik: csök­kenteni a szállítási, s ezzel a a közvetett termelési költsége­ket. Példa erre a Betonútépítő Vállalat, amely 1967-ben és 1968-ban azonos értékű mun­kát végzett a megyében. Kő és egyéb anyagszállítási fu­varigénye mégis tetemesen csökkent 1968-ban az előző évhez képest- Egyebek között azért, mert a megyében 1967- ben mindössze egy nagy és egy kisebb kőbánya volt, a megye határain kívül viszont két nagyobb kőbánya műkö­dött, amelyekből a nógrádi útépítéseket ellátták. Viszont 1968-ban a termelőszövetke­zetek négy jól gépesített kő' bányát nyitottak, de legna­gyobb munkahelyük közelé­ben az útépítők is nyitottak kőbányát, aminek eredménye­képpen a korábbi harminc— ötven kilométer helyett a szállítási távolság három-négy kilométerre csökkent. Ezenkí­vül szükségtelenné vált a de­póba szállítás-tárolás, hiszen a közeli bányákból megszer­vezhették a közvetlen munka­helyre szállítást. Ez a terme­lőszövetkezetekre is vonatko­zik, melyeknek 1966-ban, a cu­korrépa-szezon idején még 20 683 tonna cukorrépát szál­lított a TEFU, míg 1968-ban ennek csupán körülbelül egy- harmadát. A megyei TEFU természete­sen segített magán, és a tava­lyi év második felére nagyjá­ból egyenesbe került. Ehhez hozzájárult az intenzívebb piackutatás, fuvarszervezés, a vasútról közútra intézménye­sen átterelt áruk meglehető­sen nagy mennyisége, a kü­lönböző kedvezmények és szolgáltatások bevezetése, s neon utolsósorban — a mel­léküzemágak. A 2. számú AKÖV-nek saját salak- és kőbányája van: nem csupán szállítja, de értékesíti is eze­ket az anyagokat. Ezért a TEFU az idén lényegesen könnyebb helyzetben van mint tavaly volt. Januárban és februárban előre szerző­dött fuvarokkal a giépkocsik kihasználtsága 82,4 százalékra emelkedett. A piackutatás adatai alapján erre számíta­nak egész évben is, sőt attól is tartani lehet, hogy a csúcs­időszakokban némi kapaci­táshiány is mutatkozik í.-ajd. Mindez persze nem azt je­lenti, hogy a 2. szánjú AKÖV most ismét „nyeregben van”. Ezt a közlekedési vállalat ve­zetői is érzik. A konkurrencia tavaly megjelent, és ennek hatása az idén, jövőre aligha csökken. Éppen ezért kár volna olyan kiutat keresni, amely nem előre, hanem visz- szafelé vezet. A 2. számú AKÖV vezetői tavaly óta gyakran szóvá te­szik, hogy a közutak felsza­badításával, a fuvarozás, bér- fuvarozás jogának szabaddá tételével hatalmas és lényegé­ben kihasználatlan szállítási kapacitás jött létre, ami előbb vagy utóbb még gondokat Visszatekintve az előző évek tapasztalataira, világos, hogy az elszállítatlan ^vagy késve elszállított áruk jóval több népgazdasági kárt okoztak, mint ez a mostani, egyelőre ki sem mutatott kihasználat­lan kapacitás. Hasznosabb te­hát megfogadni azoknak a szakembereknek a tanácsát, akik azt. ajánlják az AKÖV- nek: szállítási tevékenységé­nek nagyobb szervezettségé­vel. gyorsaságával, előnyö­sebb díjszabásával, kedvezmé­nyeivel. szolgáltatásaival, és a kiszolgálás ' udvariasságával bizonyítsa be: érdemes, kifi­zetődőbb vele szállíttatni. El kell ismerni, ilyen szán­dékai és eredményei máris vannak. Hiszen 1968-ban da­rabáru-szállítási volumenét harminchat százalékkal nö­velte. A prónán-bután gázoa- Lackofc vidéki, a tüzelőolaj salgótarjáni házhoz szállításá­val és a tüzelőanyagok behor- dásával új szolgáltatásokat vezetett be. Am e szolgáltatá­sok kiterjesztését és minőségét gyakran befolyásolják pilla­natnyi helyzetek pl. ha vám elég másféle fuv»»•-megrende­lés. nem prooaeáliák, vagy énoen elsorvasztják a már be vezetett szolgáltatást. Mároe- dig ez nem annvira a rakodó­munkás. mint inkább a gaz­dálkodási előrelátás hiányáról tanúskodik. Ezért ha a 2. számú AKÖV bizonyítani akarja, hogy a közúti áruszállításnak fontos tényezője, s munkáia nemcsak saiát. de a fuvaroztató válla­latok gazdasági hatékonysá­gát. eredményeit is kedvezően befolyásolia. ne ..súlyos prob­lémáikat” emlegessen néhány termelőszövetkezeti vontató, teherautó konkurrencia ja mi­att. Ellenben érmen ideje olyan szállítási konstrukció­kat kialakítani, amelyek évek­re előre bizonví+iák az AKÖV igazát — tényekkel. Cs. G­A megyei Balassi Bálint könyvtár ez évben is körülte­kintően fejleszti műszaki könyvállományát. Tekintetbe veszi, hogy a nagyobb ipari üzemek rendelkeznek műsza­ki könyvállománnyal, de a megye egyetlen műszaki kö­zépiskolája, a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Technikum tanulói például csak elvétve juthatnak e vi­szonylag „zárt” könyvtárak­hoz. Vonatkozik ez esetenként az üzemekben dolgozó műsza­ki középkáderekre is. A me­gyei könyvtár ezért úgy ala­kítja könyvállományát, hogy az megfelelően tükrözze a kor legáltalánosabb műszaki kul­túráját. A fejlesztéshez az üzemek, intézmények segítsé­gét is igénybe veszi. A mai napon például a könyvtár munkatársai a gépipari tech­nikum igazgatójával közösen látogatnak el a Műszaki Könyvkiadóhoz. * / gyógyrí% Az észak-magyarországi edelényi bányánál ez év elejé­től gyógyvizet is előállítanak. A kutatófúrásokból feltört vi­zet a bányászok rendszeresen fogyasztották, és állítják, hogy az igen jó étvágyat csinál. Az Országos Közegészségügyi In­tézet vizsgálatai igazolták, hogy az edelényi víz brómot, jó- dot, fluort és sok szulfátot tartalmaz. Kitűnő hatását ellen-, tétes tulajdonságának köszönheti. A gyomorsav-túltengést megakadályozza, az étvágyat javítja. Háromféle palackban Borsodi Gyógyvíz néven kerül forgalomba. Értékelték a törzskönyvezést A szarvasmarha-törzsköny­vezést annak idején a megyei állattenyésztési egyesület kezdte. Célja: : szarvasmar­ha-állomány í amesítése, a gazdaságossági hatásfok eme­lése, a minél jobb minőségű termékek előállítása. A múlt évben végzett törzskönyvezés kiterjedt az állami gazdasá­gokra és a termelőszövetkeze­tekre. Hatezer tehenet kísér­tek naponta figyelemmel. Vizsgálták az állatok tejter­melését, mérték a tej zsírtar­talmát. Feljegyezték, hogy az utódok milyen apaállattól származnak. A tanulság ösz- szegezésére most került sor, a megyei állattenyésztési felü­gyelőségen. Az állami gazdaságok tehe­nei egyedenként 3090 kilo­gramm tejet termeltek, 3,9 százalék zsírtartalommal- A borjúszaporulat 93,3 százalé­kos. A termelőszövetkezetek tehenei 2692 kilogramm tejet termeltek, 3,9 százalék zsír­tartalommal. A borjúszaporu­lat itt 90,2 százalékos. A tejtermelés az előző év­hez képest nem emelkedett. Ezt az aszályos, takarmány- szegény esztendővel magya­rázzák a szakemberek. A bor­júszaporulat az állami gazda­ságokban egy százalékkal, a termelőszövetkezetekben az előző évhez viszonyítva há­rom százalékkal emelkedett­Megkezdődött a kibontakozás Terek Gyula a nógrádme- gyeri termelőszövetkezeti pártalapszervezet titkára-1950 óta dolgozik a közös gazda­ságban. Hosszú évekig, mint a közeli szécsényi gépállomás traktorosa, majd 1967-ben végleg elszegődött a termelő- szövetkezetbe. A 41 tagú alap­szervezetben évek óta pártve­zetőségi tag- s a legutóbbi vá­lasztás alkalmával választot­ták titkárrá. ÁRTÓ EMBEREK A négyszemközti beszélge­tés témájául nagyon fontos kérdést választottunk: miért nehéz jó eredményeket elérni, gyorsabban fejlődni a nóg- rádmegyeri termelőszövetke­zetben? Terek Gyula egy pillanatig tűnődik, mintha meghökkent volna, de azután bólint: rend- 'jen v. — Nehéz erre egyszerűen ■ áiaszolni. — Beletúr a ha- ába, mintha azon törné a fe­jét hol is kezdje. — Indul­junk ki a saját példámból. Ebben a községben gyakori volt a vezetők elbukása. Min­dig akadt valaki, akit így vagy úgy megkörnyékeztek, leköteleztek, vagy egyéb mó­don tartottak sakkban... A párttitkár tovább fordít a szón­— Régi dolgok számonké­résére nincs lehetőség, s eze­ket bolygatni célszerűtlen lenne. Azért kezdtem a ma­gam példájával, mert kezdet­ben féltem attól- hogy vezető legyek... Egy ideig megint tűnődik. — Mindig akadnak, akis minden eszközt megragadnak, hogy ártsanak a közösségnek. S amikor ilyenekkel találja magát szemben az ember? . .. Ez a termelőszövetkezet soká­ig az ország legrceszab közös gazdaságai közé tartozott. Ráadásul némelyek ezt azzal is súlyosbították, hogy nem dolgoztak, de jobban akartak részesedni azoknál is. akik gürcöltek. ■. ÚJ VEZETŐSÉG Belepirul a szenvedélyes szavakba, de mintha valami más jutott volna az eszébe, elhallgat. — Lám, nem kellett félnie — próbálom oldani a feszült­ségét. Helyesel, de már higgadtabb hangon. — Szerintem régebben ön­célú volt a vezetés, s ezért tehetetlen is. Hiányzott a köz­ség irányítóinak összefogása. Vagy itt van a szövetkezet! Hatvanhét végén új gazdasá­gi vezetőket kapott- s ettől kezdve aktívabb lett a közös munka a pártszervezet és a szövetkezeti vezetők között. S amióta kialakult a közös nyelv, könnyebb szót érteni a tagokkal is. A termelőszövetkezet vitat­hatatlanul eredményesen ha­ladt előre a múlt évben. Pe­dig ugyancsak sok problé­mával kellett megküzdeniök a vezetőknek, mert a tagok többsége egyszerűen nem bí­zott abban, hogy a nógrád- megyeri földeken többet is le­het termelni, jobban is lehet élni. Amikor az új vezetők gazdasági intézkedéseket lép­tettek életbe — éppen a ki­bontakozás érdekében — né- hányan eltávoztak a közös­ből. Főként azok, akik ko­rábban is jogtalan előnyöket élveztek, s akik azt remélték: minden marad a régiben- — Azt hiszem senkinek nem fáj a szíve utánuk! — mondja ezekről a párttitkár. — Igaz, többen jöttek volna már vissza, mert sehol sem várták őket paplanos ággyal. De maradjanak csak ott, aho­vá kívánkoztak. Akik marad­tak a közösben, nagyon be­csületesen- szorgalmasan dol­goztak, aminek nem maradt el az eredménye sem. Az igazsághoz azonban hozzátar­tozik, hogy az elnök többet volt az év folyamán brigád­vezető; mint elnök. S az is igaz, hogy a viták sem szűn­tek meg, de ezek már alkotó jellegű viták voltak. S így érdemes, sőt kell is vitatkoz­ni. FIATALOK NÉLKÜL A nógrádmegyeri pártalap- szervezetben nemcsak terme­lőszövetkezeti tagok vannak, hanem tanácsi dolgozók, peda­gógusok is. Terek Gyula az imént említette, hogy a tsz vezetőinek változásával javult a kapcsolat, s aktívabb a mun­ka az alapszervezetben is. — A pártalapszervezet tag­ságának többsége idősebb. Ná­lunk hosszú ideig nem volt tagfelvétel, csupán tavaly, a második félévben vettünk fel két tagot- s átigazolással jöt­tek hozzánk ketten. Az alap­szervezet kommunistáinak egyik legfontosabb feladata a pártépítésen túl a társadalmi tulajdon védelmének segítése. Ezzel volt — s még most is van! — a legtöbb baj-Ugyan­akkor az emberek politikai műveltségének gyarapítása ia lényeges tennivalónk. A párttitkár nagyon fontos­nak tartja a politikai ismere­tek gazdagítását, a politikai, eszmei szilárdság fokozását. Ez kihat az élet minden terü­letére, s ha ebben sikerül előbbre lépniök, sikerül más területen is eredményeket el­érni. Ezért szogalmazzák a kommunisták a községben a politikai oktatást, a társadal­mi, politikai, kulturális élet fellendítését. S ez utóbbihoz sok segítséget várnak a köz­ség pedagógusaitól. A gazda­sági tevékenységgel, a terme­lőszövetkezet működésével most már nincsenek különö­sebb bajok, habár nemcsak a termelőszövetkezet határoz­za meg a nógrádmegyeriek életét. Ám nagyon sokan in­nen élnek meg- s ez az egyik anyagi forrása előrehaladá­suknak. Terék Gyula így lát­ja: a kibontakozás megkezdő­dött, most már egyengetni kell a fejlődés útját. Pádár András NÓGRAD — 1969. március 5., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents