Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-30 / 74. szám
Polgári védelem* Segílsüuk ön magú okon Védelem a radioaktív kiszóródás eile Az atombomba-robbanás után keletkező káros élettani hatásokkal az elmúlt év folyamán polgári védelmi oldalunkon több ízben foglalkoztunk. Különös-gonddal írtunk a radioaktív sugárzásról, valamint a radioaktív kiszóródós keletkezéséről és okairól, mint az atomrobbanás leghosszabb ideig tartó következményeiről. Moist rövid ismertetést adunk a radioaktiv sugárzás, valamint a kiszóródás elleni védelem könnyen kialakítható lehetőségeiről. A radioaktív kiszőrődás következtében szennyezett terület nagysága általában a bomba nagyságától, a robbanás módjától és a meteorológiai körülményektől, valamint a terep domborzati viszonyaitól függ. A robbanás által a levegőbe emelt nagy mennyiségű por a neutronsugárzás hatására radioaktívvá válik, és a robbanás helyétől kiindulva a szél irányától és erősségétől függően nagy területen visz- szahull, kiszóródik a földre és sugárszennyezett területet hoz létre. Ebből láthatjuk, hogy a radioaktív kiszóródás az atom- robbanás helyétől nagy távolságban Is rendkívül veszélyes, amely a védelem nélkül maradó lakosság súlyos veszteségeit okozhatja. A radioaktív kiszóródás elírni védelemre megyénk valamennyi lakosának — a legkisebb lakott helyen élőknek is — fel kell készülniük, mert ez nem látható és nem is értékelhető veszélyt jelent. A védelem alapéled: A radioaktív kiszóródás elleni védekezés legbiztosabb módja az egyszerű eszközökkel megépített, úgynevezett „családi” óvóhely. Hangsúlyozni kell, hogy az ilyen típusú óvóhely az atomrobbanás elsődleges (léglökés, fénysugárzás) hatásai ellen nem, vagy csak korlátozott mértékben nyújt védelmet, a radioaktív sugárzási veszéllyel szemben azonban megfelelő védelmet jelent. A sugárzás hatásának csökkentése: A korai kiszóródást, vagy a poresőt követő sugárzás Időszakában az óvóhelyet a szigorú védekezési elvek betartása mellett rövid időszakra, a legsürgősebb teendők végrehajtására el lehet hagyni. A kiszóródás lefolyását ég a védelem lehetőségeit összegezve megállapíthatjuk, hogy *a védekezés tekintetében kettős feladattal állunk szemben. Egyrészt meg kell akadályozni sugárzó anyagi részecskék bejutását az óvóhelyre, másrészt megfelelően le kell csökkenteni az átható sugárzás intenzitását. Megyénk területén a kisebb létszámú, minden ház számára kiépített, úgynevezett családi óvóhely (4—6 fő részére) előnyös és gazdaságos. Az óvóhely nagyságát a huzamosabb ideig való benntartózkodás figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy egy fő részére két négyzetméter alap- területet kell számításba venni. A „családi óvóhely” félig földbe süllyesztett formában 50 centiméterenként elhelyezett fakeretek felhasználásával készíthetők el. Hosszúsága általában három méter, szélessége két méter, belső magassága két méter. A hasznos térfogatba a fakeretek mindkét oldalon és felül benyúlnak, s alul a padozat alatt haladnak. A bejárati ajtó fölött homokzsákból mellvédfalat leéli készíteni, hogy a 60 centiméteres földfeltöltés az ajtó használatát ne gátolja. Az ajtó billenő rendszerű és az ajtónyílást belülről homokzsákokkal kell berakni. Jobb megoldásként az ajtónyílást ne készítsük el teljes szélességijén, hanem csak egy kis bebújó nyílást hagyjunk szabadon. A létesítmény elfoglalásakor a bejárati nyílást homokzsákokkal berakjuk és az ajtólapot belülről reteszekkel a nyílásra feszítjük. Természetesen gondoskodni kell a létesítmény csapadékvíz elleni szigeteléséről. Ezt vagy kátránypapírral vagy műanyagfóliával, vagy pedig körülbelül 5—10 centiméteres agyagréteggel végezhetj ük el. A létesítmény természetesen csak egyik típusa a védekezésnek. Ez a családi óvóhely a sugárszint megfelelő mértékű csökkentésén túlmenően bizonyos nagyságú léglökés ellen is védelmet nyújt, de elsősorban a radioaktív kiszóródás elleni védelemre készült. Az óvóhelyen való tartózkodás elkerülhetetlen követelménye az óvóhelyek berendezése, egészségügyi ellátása, fel- szerelési tárgyakkal való kiegészítése. Ezeknek fontosságáról, milyenségéről és meny- nyiségéről a polgári védelem következő lapoldalán szólunk. A radioaktív porok ellen házilag készített eszközökkel Is lehet védekezni. A házilag elkészíthető szükség-védőeszközök közé tartozik a képen látható gázálarc és rlane!lálarc- Mind a kettő megfelelő a radioaktív porok elleni védelemre Eredményes oktatás Salgótarján területén az 1968/69-es oktatási évben mintegy 3500 fő vesz részt szervezett polgári védelmi tájékoztató oktatáson. A városi MHSZ-elnökség előrelátható• lag 2500 embert üzemi oktatáson belül kíván foglalkoztat ni, együttműködve a négy nagyüzem polgári védelmi tör zsével és üzemi MHSZ-szerve■ zetével. Ez nagyban elősegíti az üzemekben megalakulásra ke rülő szakszolgálati alakulatok mielőbbi kiképzését. A városon belüli terület szerinti oktatásban 1000 fő részesül. Az eddig megtartott foglalkozásokon a megjelenés S0—90 százalékos. A hallgatóság érdeklődése a védekezési módok iránt nyilvánul meg. A foglalkozás vezetésére felkészült előadók hozzáértően magyarázzák a. hallgatóknak, hogy kellő felkészültséggel eredményesen lehet védekezni a várható veszteségek ellen. A lakosság körében folyó polgári védelmi tájékoztató oktatás egyetlen célja, hogy minden lakos önmentést tudjon végrehajtani önmagán es segíteni tudjon embertársam. Ezt írja a jogszabály A polgári védelmi kötelezettség alatt állók részére kiképzéseik kel kapcsolatban mit ír elő a jogszabály? A polgári védelmi kötelezettség egyik alapvető eleme (részletkő- telezettsége) a kiképzésben, illetőleg a továbbképzésben való részvétel. Az idevonatkozó rendelkezés szerint a kötelezettek közül kikép zésben kell részesíteni azokat, akik abban még nem vettek részt, to* vábbá, akik az e célból szervezett tanfolyam, foglalkozás, stb. leg*^ alább egyharmad részén nem voltak ott. Ez az úgynevezett alapkiképzés. Továbbképzésben kell részesíteni azokat a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyeket, akik kiképzésben — alapkiképzésben — már részesedtek. A most ismertetett rendelkezésből megállapítható, hogy a kikép zés célja azoknak az Ismeretek&ek az elsajátítása, amelyek a polgár? védelmi kötelezettség alatt álló személyt alkalmassá teszik arra« hogy a polgári védelem keretében reá háruló általános feladatok végrehajtását el tudja sajátítani. A továbbképzés célja pedig, hogy a megszerzett általános ismereteket a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt továbbfejlessze és kiegészítse azokkal a különleges ismeretekkel, amelyekre feladatainak ellátása érdekében szüksége van. A kiképzés — továbbképzés — keretében egyébként elmélet! éfi gyakorlati jellegű felkészítés folyik. Meg kell azonban már említeni azt, hogy a kiképzés — továbbképzés — keretében történő gyakorlati felkészítés nem azonos a polgári védelmi gyakorlattal, amelyet a jogszabályok éppen ezért külön szabályoznak, és amelyek ismertetésére a következőkben külön kitérünk. Polgári védelem és a Vöröskereszt A Katona) védelmi Képessegek fokozásával Ausztriában megfelelő intézkedéseket tettek a polgári védelmi és gazdasági területek védelme erősítésére is, mivel a védelmet egyedül a hadsereg' által nem látják biztosítottnak. Az osztrák polgári védelem kiképzését minden tartományban aktívan támogatja a jól felszerelt és kiképzett önkéntes tűzoltóság és a Vöröskereszt szervezetei. A Vöröskereszt szervezetei műszaki összekötő és mentő részlegekkel valamint vízelőkészítő, fertőtlenítő és ápoló csoportokkal rendelkezik, amelyek csaknem teljesen gépesítve vannak és gyakran hajtanak végre kiképző gyakorlatokat ívüli körülmények között is folytatjuk a termelést A Síküveggyár igazgatójának nyilatkozata A sugárszennyezett terület tisztítása fontos feladat. Erre ■ célra rendkívül alkalmas a békeidőben a városok utcáinak tisztítására használt locsolókocsi- Az úttest tisztítását a gyakorlatban is bemutatták Szállítható óvóhelyiség Az amerikai hadseregben kísér- nak, ahol az élelmiszer kiadása és leteket folytatnak, hogy lehetővé átvétele (azok elfogyasztása) egy tegyék vegyi harcanyagokkal gázbiztos szállítható óvóhelyiségszennyezett területen az étkezést ben történik. Ebből csupán a szeés ivóvíz-fogyasztást. Ehhez egy mélyek feje és hegeik vannak sza- különleges berendezést alkalmaz- badon. — Az elmúlt év végén üar mi gyakorlatot hajtottak végire. Ebből milyen tanulságokat vontak le? — A november elején meg-' tartott önálló irányítású harcászati gyakorlatunknak az volt a célja, hogy gyakoroljuk a kívülről való mentét; megszervezései, és végrehajtását bonyolult körülmények között. Gyakoroltattuk mind a parancsnoki, mind a beosztott személyi állomány tevékeny” ségét- korszerű körülményeknek megfelelően. A gyakorlat során újszerű megoldásként jelentkezett — a kívülről való mentés során — többek között a híradás megszervezése, annak az egész gyakorlat alatt, való biztosítása. Üjszerű volt még a gazdasági feladatok egyidőben történő megoldása. a polgári védelmi feladatok végrehajtásában. Ugyancsak új volt a szükségmentesítő intézmények üzemen kívüli telepítése. Véleményünk, hogy a gyakorlat elérte célját, ami lemérhető volt a részt vevő személyi állomány tevékenységében Ami pedig a jövőt illeti; szükségesnek tartjuk a vezetés folyamatosságát biztosítani csakúgy, mint az egyes szolgálatparancsnokok önállóságát és magasabb szintű szakmai képzettségét — fejezte be Juhász rivrillii NÓGRÁD — 1969. március 30,, vasárnap U A Salgótarjáni Síküveggyár jelentős helyet foglal el megyénk ipari termelésében. A gyár kollektívája arra is felkészült, hogy rendkívüli esemény bekövetkezése után is biztosítsa a termelést. Ezt bizonyítja az elmúlt év végén megtartott üzemi polgári védelmi gyakorlat is. Erről, s a további feladatokról beszélgettünk Juhász Gyulával, a Síküveggyár igazgatójával, a polgári védelem üzemi parancsnokával— Mint az üzem polgári védelmi parancsnoka hogyan értékeli a kormány 2003/1966. számú határozatát, amelyet a polgári védelemről hozott? —■ A rendelet megszabja a polgári védelem működését, fejlesztését és irányelveit. Míg a korábbi rendeletek és utasítások csak a helyi, úgynevezett lokális védelemre terjedtek ki, másszóval a hagyományos fegyverek elleni védekezésre, az említett kormányhatározat a polgári védelmet. össztársadalmi üggyé tette. Ebben elsősorban kifejezésre jut a személyi védelem, ezen belül üzemünk dolgozóinak kollektív védelme is. A rendelet lehetőséget biztosít a korszerű védelmi irányelvek kidolgozására. azok megvalósítására- amik gyárunk területére is igen fontosak és ezzel rendkívüli körülmények között is biztosítani tudjuk a termelést. Ez arra kötelezi az üzem műszaki kollektíváját, hogy olyan tervet dolgozzon ki, amely biztosítja az; üzem termelését a követelményeknek megfelelően. — A parancsnoki állomány képes-e a megnövekedett feladatok ellátására? — Véleményem szerint igen, de a feladatok bonyolultsága miatt szükséges, hogy a parancsnoki állomány valamennyi tagja fokozza gyakorlati és elméleti tudását. Ezért szükségesnek tartjuk a különböző törzstechnikai és törzsvezetési gyakorlatok beiktatását. ahol nemcsak megismerik, hanem gyakorolják is feladataikat. Ezzel párhuzamosan fontosnak tartjuk, hogy a parancsnoki állomány adott esetben ismerje meg a folyamatos termeléssel járó háborús követelményeket. Hármas feladatot szabtunk meg a parancsnoki állomány számára, mégpedig az üzemi önvédelem megszervezését, felkészítését; a kívülről történő mentés végrehajtását; a szomszédos területek mentésére irányuló tevékenység biztosítását. —• A beosztott állomány szakmai képzésének céljából hogyan kívánják az alegység parancsnoki állományát felkészíteni? — A polgári védelmi feladatok gyakorlati végrehajtása az % alegv ségparan csnok közvetlen irányító tevékenységén keresztül valósul meg. Ezért a parancsnokok felkészítését elsőrendű feladatként kezeljük. Mint követelményt szem előtt tartjuk, hogy az alegységparancsnokok politikailag és szakmailag megfeleljenek az általuk irányított alegységek vezetésére. Érezzék ennek fontosságát és szükségszerűségét. * 1 •' '■ .......
