Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-30 / 74. szám
Tapa«zlalalaikai in ti Ilkánk kan Lesz-e átadás? hasznosítjuk Vladimir Pirosik dr.. a besztercebányai kerületi pártbizottságé első titkárának nyilatkozata A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 30. évfordulójának ünnepségein a megyei pártbizottság vendégeként megyénkben tartózkodott a Szlovák Kommunista Párt Közép- szlovákiai Kerületi Bizottságának négytagú delegációja. Az elutazás előtt munkatársunk beszélgetett Vladimir Pi- rosik dr.-ral, a besztercebányai kerületi pártbizottság első titkárával, a delegáció vezetőjével Nógrád megyei látogatásukról. ___________________ __________ l egyen a kapcsolat, a kooperáció, nisten et mind a két megye kölcsönös érdeke. — Ismerjük a CSKP novemberi pieuumanak határozatát. A határozat után hogyan vázolná a politikai es gazdasági konszolidációt, hol tartanak ebben a munkában? — Az elmúlt évben bonyolulttá vált nálunk a politikai helyzet. Azóta viszont már sokat haladtunk. A jelenlegi helyzet is ismeretes a magyar munkásosztály előtt. Ma már azt mondhatjuk, hogy a novemberi plénum határozatának szellemében haladunk előbbre, mert a párt látja a kivezető utat a korábbi helyzetből. Látjuk a tennivalókat is, hiszen a novemberi határozatban kimutatták a januar utáni politikai események előnyős és hátrányos jelenségeit is Mi biztosítjuk, hogy a határozat széliemében egységes vélemény alakuljon ki a pártban, párttagságunk és egész dolgozó népünk teljesítse a reá háruló feladatokat. Az eddigi tapasztalatok alapján azt kell mondanom, hogy máris sikeresen oldjuk meg a határozatból adódó feladatokat Jó lehetőségek adódtak ehhez, hiszen ezekben a napokban tartjuk a taggyűléseket, ahol ismertetjük a tagsággal: hol tar tunic, mit valósítottunk meg eddig, s mi a tennivalónk. Ezeken a taggyűléseken nemcsak tájékoztatókat tartunk, hanem azt leérjük a dolgozóktól, hogy a gyakorlatban Is valósítsuk meg a határozatot. Ügy érezzük, a mi kerületünkben már konszolidálódott a politikai élet. — Tudjuk, hogy a munkásosztály támogatja a C8KP irányvonalát. Miképp mutatkozik ez meg a gyakorlat» A ZIM Salgótarjáni Gyára rekonstrukcióján „teljes fordulatszámmal” működik a bonyolult beruházási gépezet. Megtörtént. már a légtechnikai gépház építészeti átadása: készre jelentették az üzemi gyártócsarnokot — szintén építészetileg —, benn a hatalmas épületben, s az épületen kívül fő- és alvállalkozók, a legkülönbözőbb szakmák képviselői serénykednek. Március 31-ével lejár az építészeti kivitelezés határideje a nagycsarnokban. Mindenki tudja azonban, hogy az igazán izgalmas terminus nem ez, hanem a június 30-i, amikorra — az olajellátás és a vézkezelő-épület kivitelezésével — az új gázkészülékgyár valamennyi létesítményének készen kell állnia az üzembe helyezésre. Pesszimisták és optimisták E határidő megtartása nagyon szigorú feltétele annak is, hogy az új kulcsöntödei csarnok, valamint a segédüzemi csarnok és az úgynevezett fejépület is megépüljön határidőre. A mostani munka pontos befejezése, a régi épületekből való átköltözés szervezett üteme, a bontás, a kivitelezés megkezdése — mind, mind egy-egy fontos tényezője a rekonstrukció gyorsabb, vagy lassúbb tempójú folytatásának, befejezésének. A pesszimista nyilatkozatok már ezt is figyelembe veszik, amikor óvatosságra intenek. Kik a pesszimisták? Elsősorban a beruházó képviselői. Azért, mert például Szenes Tibor, a gyár üzemfejlesztési csoportjának munkatársa még akkor is igyekszik permanen- ciában tartani az építőket, ha egyébként nincs ok az aggodalomra. És most van? — Építőmesteri jellegű munka — a vízkezelő épületet és a kéményépítést kivéve —, — már kevés maradt az új gázkészülékgyáron. Amitől fő a fejünk, az a technológiai szerelés. Mi elsősorban termé- gzetesen saját alvállalkozóinkat figyeljük, azokat, akikkel mi, és nem a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat kötött szerződést. De fél szemünk rajta van generálkivitelező partnereinken is. — És milyen észrevételei vannak? — Például az Intranszmas — amely az üzem valamennyi szállítóberendezését szereli — jelenlegi munkamenete nem sok jóval biztat. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat emberei a gépi berendezések elhelyezését, felszerelését, üzembe helyezését végzik. Ennek üteme gyorsabb, s úgy látszik nem akadályoz a június 30-i átadásban, Ugyanez vonatkozik véleményem szerint a Gyérké- ményépítő Vállalat még hátralevő tennivalóira. A Csőszerelőipari Vállalat már a fővállalkozó partnere... — Mi a feladata? — A gőz, sav, olaj és sűrített levegő csőhálózatának építése. ALáng Gépgyár szakemberei a kazánház berendezéseit szerelik. A Láng megbízható cég. Az ő emberei azok, akik a legkevesebbet hallatnak magukról — dolgoznak, s minden problémát igyekszenek önállóan megoldani. Ezt elmondhatom a Villanyszerelőipari Vállalatról is. Az áttelepítés? Férfiasán be kell vallanunk, a határidőkkel csúszunk... (Schmid Rezső főmérnöktől tudom, hogy ebben ludas a csarnoki féltető és a közlekedési utak építésének késedelme, illetve a belső kábel- csatornákat borító vaslemezek kis teherbírása.) Nagy vászr kis vész Praznovszky Sándor építés- vezető irodájában teljes a hangzavar. Csodálkozva kérdem a technikustól, hogyan lehet itt dolgozni? „Hát, valahogy lehet, de nem gond nélkül, ahogyan ez kitűnik az építésvezető szavaiból is. Bár ő inkább az optimisták táborához húz.. — Én nem mondom, hogy a hátralevő hónapok tennivalói nem rejtenek kockázatot, hogy nem következhet be bukfenc. De pillanatnyilag nem látok nagy vészt okozó tényezőt. Csak a nagyobb bérért ? Sokat ígérő kezdeményezés indult útjára a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Az országban másodiknak itt kezdtek hozzá a munkások általános iskolai magánvizsgára való felkészítéséhez. Szakképzett pedagógusok öt hónapig hetenként egyszer foglalkoznak a felnőtt tanulókkal. Másutt, ahol a vezetést nem foglalkoztatják ilyen gondok, a második, illetve harmadik szakma elsajátítását szorgalmazzák. Mindez azonban nem terelheti el a figyelmet a fő feladatról, a minimális általános műveltséget adó nyolc általános Iskola elvégzésének szükségességéről. Mert sok pénzt hozó új technológiát, jól eladható kiváló új terméket csak akkor tud egy-egy kollektíva megvalósítani, illetve előállítani, ha a vezetők szellemi képességeinek kibontakoztatásával párhuzamosan ugyanilyen folyamat megy végbe az alacsony, általános és szakmai képzettséggel bíró, főleg a betanított munkások soraiban. A jánlatos, hogy a vezetők nagyobb igénnyel lépjenek fel azokkal szemben, akik többre becsülik kényelmüket, mint a fejlődés kikerülhetetlen követelményeihez való igazodást,. Ne tévessze meg őket a régi gazdálkodás ma még erősen ható jelensége, az, hogy átmenetileg hiány van férfi-munkaerőkben. Az elmondottak bizonyítják, hogy többről van szó, mint a nagyobb kereset eléréséről. Ezt a többet így summázhatjuk: a vállalat jövőjéről folyamatos, biztonságos termeléséről, élet- képességéről és fennmaradásáról. Vcnesz Károly „Kisebb vész” azonban akad szép számmal. Talán a legki sebb, hogy a 31. számú Épi tőipari Vállalat előregyártó üzemétől származó hatalmas vasbeton födémelemek egész sorából kibújt a betonacél, es szabad levegőt szippantva, nekilátott rozsdásodni... Hog> ki a hibás, és ki javítsa ki, ha a hiba — hiba, azon most pereskednek, De ez az ok csuk a festést késlelteti. Jobban nyugtalanította az építésvezetőt, hogy például a pácoló darupályájának szerelésére — szerdáig — nem tudott kivitelezőt sem megnevezni a beruházó. (Időközben az Intranszmas elvállalta a munkát.) Ez azért fontos, mert a „Csőszer” szakemberei erre a darura függesztik a különböző csővezetékek egy részét. Gond, hogy a zománcőrlő malmok állványzata kész, a golyósmalmokat mór szerelik is, de a kezelő járdákról eddig semmi hír — ezt az építők segédjpan üzeme készíti. Nyugtalanul várják a TGSZV szerelőit is, akik a propán-bután, és k*- vertgáz-ellátás csőhálózatáról gondoskodnának — ha már itt volnának. Szerződésük határideje március 31-vel lejár... Mikor dől el..? — A iegrázósabb talán a fűtőolajellátás, ahol a Vegyigépszerelő Vállalatnak, majd utána a Csőszerelőipari Vállalatnak, kettejük között pedig még a nógrádi építőknek is bőven van mit tenniük. Izgulok a vízkezelő épület miatt is. Közbeszólt a kemény tél, de most is elég nehezen haladunk vele. Nagyon bonyolult monolitikus szerkezetet építünk, mind a vasszerelők, mind a betonozok megizzadnak, mire a végére érnek. Igaz, hop' az átadás itt július harmincegyedikén esedékes, akárcsak a kazánháznál, de az építőmesteri munkákon kívül a technológiai berendezésre is idő kell. A probléma, természetesen tízszer annyi, mint amennyit itt megemlíthettem —, de amit szóvá tettem, elég volna, fél évre is, nem a határidőig maradt három hónapra. Virág Imre főépítés vezető, aki beszélgetésünk közben érkezett ide, mégis azt ajánlja: ne nyugtalankodjak korai még. Majd április 15-én. Szerinte akkor dől el, mely akadályok küzdhetők le, melyek nem. Azt ugyan nem sikerült tőle megtudom: honnan-e dátum bűvös jelentősége? De azt azért megígértem, április 15-én Ismét meglátogatom az építkezést, ugyanazzal a kérdéssel, rrjint most: lesz-e átadás június 30-án az új gázkészülék- gyiárban? Csizmadia Géza Kevés a zuhanyozó A iolmáesi Erdókéniiai Vállalatnál korszerűtlenek a szociális létesítmények, midig fürdés nélkül nem ajánlatos kilépni ebből az üzemből. A faszénportól feketék az emberek. Egy kicsi zuhanyzójuk van, 6—8 vízszóróval. Vált ' kor 30—40 ember tolong alatta. Képtelenség rendszeresen tisztálkodni, az öltözők is kicsinyek. A helybeliek még valahogyan elviselik, mert hazasietnek és otthon tisztálkodnak. De mit tegyenek a vidékről bejárók? Kénytelenek a fürdőben várakozni, amíg rájuk kerül a sor. Piszkosan mégsem mehetnek ki az üzemből, mert nem engedik fel őket a vonatra sem. Változást remélnek. Erre annál is inkább szükség van, mert a jövőben nőket is alkalmaznak. Már 15 asszonyt felvettek, létszámukat fokozatosan emelik. Feltétlen korszerűsíteni kell a fürdőt és az öltözőt! ( NÓGRÁD — 1969. március 30.. vosárnop 3 i Igaz, csak néhány napot töltött megyénkben P|- rosik elvtárs és a szlovák delegáció, mégis, milyen tapasztalatokat szereztek, mi a véleménye társadalmi, politikai életünkről? — Nem először járok Salgótarjánban. Volt szerencsém mar 1866-ban találkozni a salgótarjáni és a Nógrád megvei dolgozókkal, vezetőkkel, funkcionáriusokkal. Már akkor az volt a véleményem, hogy igen hasznos a kölcsönös találkozás, egymás gondolatainak, tapasztalatainak kicserélése. Ma ezt a véleményt csak erősíteni tudom. Ami a társadalmi és poiitikai . életet jelenti, röviden fogalmazok. Meggyőződésünk, hogy itt, Magyarországon, Nógrád megyében és Salgótarjánban igen nagy a párt tekintélye a munkások körében. Bármerre jártunk, erről kellett meggyőződnünk. Megmutatkozott ez akkor is, amikor munkásokkal találkoztunk, akkor is, amikor vezető funkcionáriusokkal beszélgettünk vagy éppen a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság tiszteletére rendezett ünnepségeken. Mi ennek nagyon örülünk. — Találkozott a küldöttség megyénk politikai életének vezetőivel. A besztercebányai és a salgótarjáni tárgyalások után hogyan látja és miben fogalmazná meg a két megye kapcsolatainak továbbfejlesztését? — Az önök delegációja legutóbb a burzsoázia felett aratott februári győzelem huszonegyedik évfordulóján járt nálunk Közép-Szlovákiában. A besztercebányai beszélgetés során mi nagyon nyíltan, elvtársi alapon tárgyaltunk politikai és gazdasági helyzetünkről egyaránt. Elmondottuk mindazt, amit jól csinálunk, de azt sem takargattuk, ami ellen még küzdünk és ami még gond nálunk. Ugyanígy beszélgettünk a salgótarjáni tanácskozás alatt, amit a megyei pártbizottságon a megye vezetőivel folytattunk. Kicseréltük nézeteinket, tapasztalatainkat, elsősorban azonban a mi politikai életünkről volt szó. Ki kell jelentenem, hogy ilyen elvtársi beszélgetés, a tapasztalatok Ilyen őszinte kicserélése mind a két megyének hasznos és szükséges, A Magyar Szocialista Munkáspárt gazdag tapasztalatokkal rendelkezői a munkásosztály és a politikai élet szervezésében. Ennek gyökere messzire nyúlik vissza, hiszen meg mutatkozott már ötven évvel ezelőtt is, amikor győzelemre tudták vinni másodikként a világon a munkásosztály győzelmét, kikiáltották a Magyar Tanács- köztársaságot Ennek az ötven évvel ezelőtti tapasztalatnak tudható be az is, hogy a második világháború után a helyes útra vezették a magyar népet. Véleményem szerint ugyancsak gazdag tapasztalatokra tett szert a Magyar Szocialista Munkáspárt az 19Sö-os esemé- nyék után. Rövid idő alatt megszervezte a politikai, gazdasági konszolidációt, kivezette a magyar munkásosztályt az ellenforradalmi káoszból. Ezek a tapasztalatok számunkra rendkívül hasznosak. Ezért is vagyunk azon, hegy kölcsönösen eszmecserét folytassunk magyar barátainkkal. Ezért is tartanánk fontosnak, hogy a pártdelegációkon kívül tovább mélyítsük a kapcsolatot. az együttműködést műszaki, gazdasági és kulturális térni egvaránt. de talán még tiwáhb ageszén n »t1 *i*ki—**kedelem *-.*.*• c'ósiintau! tovmns segítéséig St;-yes s' ■ rk& - ig , _ tos prohlé**t4iit*ól már határoztunk, de ama tarcKSZÜnk, hogy üzemeink között is megbán? Elsősorban ágy, hogy a munkások segítik a párt politikájának megvalósítását, a szocialista vívmányok védelmének ügyét? — A ml pártunknak legnagyobb támogatója a munkásosztály. Ez általános érvényű Önöknél is, nálunk is, ahol a kommunista párt a munkásosztály vezető szerve. Éppen ezért a munkásosztály támogatja a Párt tevékenységét és ugyanolyan erővel küzd a még meglevő hibák ellen, mint maga a párt. Ezt mutatja kerületünk három legnagyobb gyárának példája Is. A gyárak kollektívái felhívással fordultak a kerület valamennyi üzemének dolgozóihoz, hogy a szlovák nemzeti felkelés 25. évfordulója tiszteletére szocialista munkaversenyt kezdeményezzenek. Törekedjenek a tartalékok feltárására, javítsák a minőséget, fokozzák a termelékenységet. Ehhez a felhíváshoz már több mint ölven gyár és üzem kollektívája csatlakozott. Ezzel megteremtettük a feltételeket a termelési gondok megoldására, ami a gazdasági konszolidációt segíti elő. Ilyen kezdeményezés indult útjára a szakszervezeteknél és a mező- gazdasági üzemeknél is, nem utolsósorban pedig a szolgáltató vállalatoknál. Mert tudni kell, hogy a gazdasági konszolidáció a politikai konszolidációt is jelenti, éppen ezért mind a kettőt segítenünk kell. Befejezésül hadd használjam fel az alkalmat, megköszönni delegációnk nevében a megyei pártbizottságnak, hogy lehetővé tette számunkra az ünnepségeken való részvételt, azt, hogy ismerkedhettünk az önök életével, s nagyon sok tapasztalatot szerezhettünk, amit a ml munkánkban feltétlen hasznosítani kívánunk népünk és a szocialista tábor javára — fejezte be a beszélgetést Vladimír pirosik dr., a besztercebányai kerületi pártbizottság első titkára. Somogyvárt László A tervutasításos gazdálkodásban az általános- és szakmai műveltség gyarapítására azzal ösztökéltük a munkásokat, hogy ha tanulnak, többet keresnek. Az új gazdasági szituációban, amikor az állam nem vállalja a kapacitások központi lekötését és az értékesítés gondjait is a termelő-gazdálkodó vállalatok viselik, féligazság volna a nagyobb bér reményével ösztönözni a dolgozók nagy többségét általános és szakmai műveltségük gyarapítására. Az 1968-as esztendő tapasztalatai azt bizonyítják: azok a vállalatok erősítették pozíciójukat a piacon, amelyek nemcsak korszerű, hanem minőségileg is kifogástalan termékekkel szerezték meg, illetve erősítették vevőik beléjük vetett bizalmat. A tegnap követelménye azonban holnap már elévül, az állandóan fejlődő gazdasági élet új, nagyobb igényeket kielégítő produktumokat követel. A lények arra figyelmeztetnek, hogy mind a belső, mind a külső piacon reflektorfénybe került a termékek minősége és korszerűsége. Ennek megvalósítása a műszaki-technikai színvonalon kívül, ösz- szefüggésben van a munkások, alkalmazottak általános- és szakmai műveltségének színvonalával. A Budapesti Finomkötöttárugyárban az egyéves szakiskolát végzett fiatalok minden gépen tudnak dolgozni, míg a betanított munkások többségé csak egy, vagy több gépet ismer. Az előbbieknél nem jelent gondot az esetleges átcsoportosítás, az utóbbiaknál ív otAdiic fel a kérdés: hová 1 tTyüií őket, milyen munka1. adjunk nekik, hogy megtalálják számításukat. E gond megoldására a vállalat szakmunkastanfoiyam indítását tervezi. Antal Istvánné, a Zrínyi Ilona-brigád tagja azt mondja: azért jelentkeztem a tanfolyamra, mert az ember sohasem tudja, hol van rá szükség. En pedig mindenütt szeretném megállni a helyem... Az új mechanizmus teremtette új követelmények egyre jobban szétoszlatják néhány vezető korábbi téves állásfoglalását. Űk azt vallották: azok a munkások, akinek beosztása megkívánta, elvégezték a nyolc általánost, a technikumot, illetve a közgazdasági középiskolát, a többieknek nincs szükségük az általános, vagy ennél magasabb szintű műveltség megszerzésére. Az élet azonban mást mutat. Egy-egy minőségi reklamáció vizsgálatánál hamar kiderül : alacsony a termékeket előállító munkások szakmai képzettsége. A későbbi okfejtések során pedig kitudódik: hiányzik az általános alapműveltségük. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben több mint kétszáz dolgozó végezte el a technikumot, közülük sokan dolgoznak fizikai munkán. Egy másik kimutatás pedig arról tanúskodik, hogy majdnem nyolcszáz dolgozónak nincs meg az általános iskolai végzettsége, az az alap. amely" lehetőbe teszi a további fejlődést a különböző tematikájú és szintű szakmai tanfolyamok elvégzéséhez. Lehet, hogy egyes vezetők azt mondják: korai még a a vészharangot megkongatni. Azt hiszem sietésről, vészharang kongatásról szó sincs, csupán az új helyzet új feladatának felismeréséről. Ezt tanúsítja Szabó Istvánné, a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati telepe dolgozójának véleménye is: „a szakmai tanfolyam elvégzését később úgyis megköveteli tőlünk az élet. Jobb ha most, és nem később ébredünk ennek igazságára”. Figyelmeztető ez azoknak a szocialista brigádoknak, ahol az általános műveltség és a szakmai ismeretek bővítésének szorgalmazásakor egyesek azt mondják: inkább teljesítünk másfél normát, csak ne kívánják tőlünk, hogy tanuljunk, E fejlődést visszafogó szemlélet és az ebből táplálkozó gyakorlat a jövőben sok kellemetlenséget, sőt I jössz fisa got is okozhat egyes kollektíváknak. Akik a tanulás ellen hadakoznak, elfeledkeznek arról, hogy államunknak nem célja a munkások erőkifejtésének fokozása; ellenkezőleg, azt szeretnénk, hogy több, jól- képzett, munkáját gondolkodva végző munkás tevékenykedjen megyénk üzemedben. Az ehhez szükséges tudást csak tanulással lehet megszerezni. Biztató próbálkozásokkal megyénk minisztériumi iparában többhelyütt találkozunk. Ezeknek az üteme azonban elmarad a követelményektől. Mivel fontos kérdésről van szó, jó lenne ezt a témát a sürgősen megoldandó feladatok közé sorolni.
