Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-29 / 73. szám

fiónrádsáp, a nagyon Nógrádsápon, a rétsági járás legtávolabbi sarkában fekvő kisközségben a vezetőktől lép- ten-nyomon azt hallani, hogy nagyon rendes emberek lakják, s egyáltalán Nógrádsáp egy nagyon rendes község. Erre hívta fel figyel­münket Horváth Sándor tanár is, aki hosz- szabb ideje gyűjti Nógrádsáp történetének anyagát, és egy 27 oldalas tanulmányt is irt erről. E tanulmány alapján közöljük most Nógrádsáp jellemző adatait. Nógrádsáp Nógrád megye déli vidékén ta­lálható. Noha a járás székhelye Rétság, a közlekedés inkább Vác felé jobb. A község a Cserhát végső nyúlványainál terül el, észak­ról a romhányi hegység határolja, a falu két domb közé ékelődik be, és hosszanti irány­ban települt. Az utóbbi években már a kö­zeli völgyeket is beépítették. Két patak metszi át: az egyik a Peresi, a másik a Forrásoki patak. A két kis pata­kocska a falu szélénél találkozik és így al­kotja a térképen Sápi patak néven szereplő folyócskát, melynek vize sekély, csak tavaszi hóolvadáskor, vagy nagy esőzések alkalmával Kitüntetett veterán Varga István a falu legne­vezetesebb embere. A szovjet kormány a Harci Érdemekért Emlékéremmel tüntette ki. A megyében ketten viselnek ilyen magas kitüntetést. Var­ga bácsi 82 éves, és jó egész­ségnek örvend. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején a Vörös Hadseregben szolgált. így em­lékszik: — Kolcsak ellen harcoltunk. A Fekete-tengerbe szorítottuk a fehér ármádiát... Huszonöt éven át üldözte a fehérterror. A felszabadulás után aztán átvette a vezetést a községben. A falu bírója lett. Az ötvenedik évfordulón le­velet kapott Moszkvából, öt­ven év múltán, elsárgult pa­píron megtalálták a nevét, és felkutatták őt Nógrádsápon. Váratlanul érte a kitüntetés, szokott kiönteni. Ilyenkor annyira megduzzad, f­hogy még a közeli országutat is elönti. Lakóinak száma 1132. A lakosság 60 szá­zaléka folyékonyan beszél szlovákul, bár ma­gyarnak vallják magukat. A helybeli altalá- nos iskolában szlovák nyelven is tanítják a gyermekeket. A nyelv tanulására való je­lentkezés önkéntes, és a szülök évről évre csökkenő arányban kérik a szlovák nyelv ta­nítását. Vasútállomása Galgagula, ami háro7ii kilo­méterre fekszik a község települési központ­jától. önálló tanácsa, postája, két bolthelyi­sége. általános iskolája és óvodája van. A községben 250 földszintes lakóépület található, ebből 46 lakás épült 1900 előtt, ezek elavul­tak, és a helyi igényeknek már nem felelnek meg. Az új épületek világosak, szellősek és tükrözik a község lakóinak jobb életét. A lakosság zöme Budapestre jár dolgozni és a tsz-ben nagyobbára az asszonyok dolgoznak. Hetvenöt családnak jár szlovák újság, és so­kan nézik a pozsonyi tévé-adó műsorát is. hiszen nem számított arra, hogy még őt is nyilvántartják. A kitüntetés mellett a magyar kormány a proletárhatalomért folytatott harcokért szép nyug­díjban részesítette. Gáz és hús Egyszerű kelt tészta özvegy Barna I’álné tsz-tag ebédje. Reggelenként és délután az állattenyésztésben, a tejház­ban takarít, napközben pedig autóker-táskákat ragasztgat papírból és kartonból odaha­za. Ez az asszonyoknak kia­dott munka a termelőszövet­kezet egyik segédüzemága és lehetőséget nyújt a nők téli foglalkoztatására. Közkedvelt a gáztűzhely. A boltvezető véleménye sze­rint jelenleg 50—60 család gázzal főz. Nem tudnak any- nyi tűzhelyet rendelni, hogy ne vásárolják meg- Sajnos a gázpalackellátás megol­datlan. Pintér Bertalanná két hete megvásárolta a tűz­helyet, de csak dísznek tart­ja a konyhában, mert nincs gáz. Régebben volt a falu­ban elosztóhely. Lebontot­ták, mert helyére új boltot építenek. Aki gázzal akar főzni, annak Galgagutára kell utaznia a palackot ki­cserélni. így az utazást is számítva, lényegesen többe kerül gáz. Nem hozhatná ezt gépkocsi? Ügy, ahogy a városokban? Pintérné mondta el azt is — a háziasszonyok nevé­ben —, hogy hentesüzletre is szükségük volna a nóg- rádsápiaknak. Régen három hentesüzlet is volt és mind a hárman jól megéltek, pe­dig akkor még az emberek többsége a mezőgazdaság­ban dolgozott. Házigazdánk Nógrádsápon Rajkovics Já­nos a tanácselnök. 1953-tól dolgozik az államigazgatás­ban. Éveken keresztül a köz­ségi tanács titkáraként, majd tanácselnökként szolgálja a községet. Házigazdaként foga­dott bennünket. Elmondta, hogy Nógrádsáp az utóbbi 1U év alatt rohamosan fejlődött. A fejlődés, a villany bevezeté­sével kezdődött 1957-ben. Kezdetben az utcákat mind­össze 15 lámpa világította meg. Ma már a közvilágítási lám­pák száma eléri a hatvanket­tőt. A közeli években bevezet­ték a villanyhálózatot az újon­nan épült falurészbe is. Ma már a Mező Imre, a Kossuth és a Dobó jtcákban a közvi­lágítás kifogástalan. Mindezt saját erőből oldották meg, pe­dig a község fejlesztésére for dítható pénzösszeg alig éri el az 500 ezer forintot. Tíz év alatt 1200 méter utat is építettek saját erőből. Most tárgyalnak arról, hogy a falu főutcáját az Idén portalanít- ják. Két vasbeton hidat is építettek a falut átszelő patak fölé. Két műszerész A szolgáltatással Nógrádsápon is baj van. Csak, példának em­lítjük meg. hogy nincs fodrá­szuk. Bercelre járnák, ny irat­kozni az emberek, vagy pe­dig egymást nyírják. Az idő­sebbek még belenyugszanak ebbe, de a fiatalok nem vetik magukat alá a „házi fodrászok­nakMűszerészük sem volt, ped/ig a házak többségében té­vé is van. Ebben a gondban jelentkezett a tanácsházán Ma­dár István és Maries László, a Vácott végzett két fiatal mű­szerész. Vállalták, hogy meg­határozott időben rendszeresen elmennek a községbe, s a rá­diók, tévék és háztartási gé­pek javítását elvégzik. Monda­nunk sem kell, a tanács öröm­mel fogadta őket. Fodrász is jelentkezhetne J.. • Pintér István Ivét állása Pintér István neves em­ber a községben. Régi gaz­da, érti, hogyan kell a főid­őéi bánni. Ezért választot­tal: meg a tsz-ben brigád- vezetőnek. De emellett más fontos beosztása is van. O a helybeli önkéntes tűzoltó­testület parancsnoka. Sze­reti ezt a megbízatását. 1934-ben lépett a testület­be, a parancsnoki tisztsé­get pedig 1950-től látja el. A tűzoltótestület ebben az esztendőben ünnepli fennállásának 40. évfordu­lóját. Több oklevél, juta­lom, hirdeti a testület jó munkáját. Az elmúlt év­ben a „tiszta szertár” moz­galomban megnyerték a já­rási első helyet. Arra is nagyon büszkék, hogy fegyelmezett, jó-mun­kával két esettől eltekint­ve, sikerült a községben megelőzni a tüzet. Leg­utóbb 1955-ben volt a köz­ségben jelentősebb tűz. Ki­gyulladt az istálló, de si­került a pusztítást időben megakadályozni. A múlt nyáron — a nagy száraz­ságban — a legelő gyul­ladt ki és veszedelmesen közelített egy érett gabo­natábla felé. Idejében köz­beléptek, csupán pár négy­szögöl égett meg. Erre büszke Pintér Ist­ván. Na és a hét fiúból és hét lányból álló, fiatal tűz­oltóegységére. Felépült az új iskola Nagy öröme a községbe­lieknek, ogy végre megépült az új korszerű hattantermes iskola, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a régi isko­la helyén művelődési ott­hont létesítsenek. Az új is­kola építkezésénél igen sok segítséget nyújtott a lakos­ság is, a falu apraja-nagyja ott serénykedett és a költsé­gek csaknem felét társadal­mi munkából biztosították. Ifj. Sztankó Pál, a Lenin út 75-ből 50, Gáli István 46, Petyerák Ferenc 30 órát dolgozott társadalmi mun­kában és a falu többi lakói­val együtt Berczelli János traktoros és Bogdán János hivatalsegéd is jól kivette részét a közös munkából. A szép Szabó-kastélyban talált otthonra 60 nógrádsápi óvo­dáskorú kisgyermek. Mint Mravik Tiborné vezető óvónő el­mondotta, az óvoda felszerelése és ellátása kitűnő. A kis óvodások pedig nagyon fegyelmezettek és jók. Egyetlen gondjuk, hogy nincs a községben, sem a szomszédos falvak­ban zöldségbolt- ezért a zöldséget általában Vácott szerzik he, a húst pedig Bércéiről hozzák. Egyébként az óvodában meghitt ünnepség szemtanúi voltunk: a nyugdija vonuló laki Katalin szakácsnőt búcsúztatta és ajándékozta meg Barna Mária és Sztankó Károly, a két hetedik osztályos úttörő Asszonyok az élen A Május 1. Tsz nógrádsápi üzemegysége arról is neveze­tes, hogy a legtöbb munkát az asszonyok végzik benne, Mra­vik Tibor, a községi tanács fiatal vb titkára elmondta, hogy az asszonyok közül 40— 45 állandó munkásnak tekint­hető. Mivei a férfiak már idő­sebbek, nekik keil elvégezni a nehezebb munkát is. De helyt­állnak: kazlaznak, csépelnek, trágyát hordanak. A télen a favágást Is ők végezték. Akár­melyik férfi megirigyelhetné tőlük, olyan ügyesen dolgoz­nak. Az asszonyokat Sztankó Ist­vánná és Filiczki Jánosné munkacsapat-vezetők irányít­ják, nagy szakértelemmel. En­nek bizonyítéka, hogy az asz- szonyok napi keresete 50 és 70 forint között mozog. Az emberek között is híre ment a jó kereseti lehetőség­nek. Azok a férfiak, akik va­lamelyik üzembe járnak dol­gozni, lassan visszafelé szivá­rognak. A múlt évben Hajsz- ter Pál és Berczeli István jött vissza a tsz-be. az idén pedig Hídvégi József és Petyerák Károly. Fogatosokként dolgoz­nak. Múlt mondják jól meg­férnek az asszonyokkal, akik szívesen fogadták őket, de a vezető szerepet nem adták ki a kezükből. Messzi van Rétsá# Rútságra nehezebb eljutni N ográdsápról, mint Budapest­re. Reggjl fél hétkor indul egy autóbusz, abból is át kell szállni Alsópetényen, azután egész nap nincs is több járat. Rétságról visszafelé ugyan­csak sok a tortúra: a 12,30-as csak a nézsai elágazásnál csat­lakozik és harminc percet kint a szabadban kell várni. Ez kü­lönösen gond azóta, amióta a romhányi gimnáziumot áthe­lyezték Rétságra. Az esti busz Rétságról Nézsáig közlekedik, s onnan csak másfél órás vá­rakozás után lehet tovább utazni Sápra. Olyan is elő­Szakértő csibenevelők Országosan híres a nógrádsápi tsz- üzemegység ba- romfitenyészete. Évente 150 ezer pecsenyebaromfit nevelnek, és ad­nak át a baromfi- feldolgozó válla­latnak. A tsz-ben mindössze 10 em­ber foglalkozik a baromfitenyész­téssel, Veres Já- nosne szocialista brigádvezető irá­nyítása mellett. Kiváló eredmé­nyeket értek el. A tenyészetben nincs elhullás. Or­szágos rekordot értek el az ab­rakfelhasználással is. Egy csirke fel­nevelésére 2,34 ki­logramm abrakot használnak fel, és a baromfik súlya eléri az 1,30—2,35 kilogrammot. A pecsenyebaromfi­tenyésztés a tsz- nek évi 3,5 millió forint jövedelmet biztosít. Jelenleg ez a legjövedelme­zőbb üzemág a gazdaságban. A siker titka a tenyésztők nagy szakmai ismerete. Valamennyien szakmunkások és fiatalok. A tsz ve­zetősége most újabb fiatalokat küldött szakmun­kásképzőbe. Emel­lett természetesen otthon is rendsze­resen képzik ma­gukat, tanulmá­nyozzák a csibe­nevelés legújabb módszereit. fordul, hogy Alsópetényből három perccel előbb indítják a csatlakozásra alkalmas buszt, mint ahogy a nógrádsápi uta­sok autóbusza odaér. Nem ár­tana a menetrendet egy kicsit az utasok igényéhez igazítani! A békétlenség okozó|a Csendes, békés község Nógrádsáp. Ha akad nézet- eltérés az emberek között, az a hagyaték és a birtok­háborítás miatt van. A föld­területek még mindig ren­dezetlenek. Nincsenek átve­zetve a telekkönyvben. Olyan földekért is adóztat­ják az embereket, amelye­ket még életükben sem lát­tak. A napokban Ung: György és Dián Pál között keletkezett nézeteltérés. Pe­dig sógorságban vannak egymással. De amikor a ke­rítést le akarták rakni, vége lett a sógorságnak, össze­vesztek. A tanács időben közbeszólt. A rendezetlen telekkönyv miatt azonban elmérgesedhetett volna a dolog. Állandóan bővül és szépül Nógrádsáp. A csinos lakóházakon kívül egyre több a korszerű középület is. Képünkön az új önkiszolgáló vegyesbolt és eszpresszó építkezése látható. Az eszpresszó bárszerű megoldással az alag sorba kerül. A nógrádsápiak nagyon várják a kora őszi hónapokat, amikor az új létesítmény a rétsági körzeti fmsz jóvoltából át­adásra kerül Ezúttal a rétsági járás egyik viharsarki községébe, Nógrád- sáprs látogatott brigádunk, hogy beszámoljon a község életéről. A cikkeket Eobál Gyula és latkos György írta. a felvételeket Koppány György készítette. Legközelebb Kazárra luzofc tunk, ahol panasznapot is ta: tunk szokásunk szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents