Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-29 / 73. szám
fiónrádsáp, a nagyon Nógrádsápon, a rétsági járás legtávolabbi sarkában fekvő kisközségben a vezetőktől lép- ten-nyomon azt hallani, hogy nagyon rendes emberek lakják, s egyáltalán Nógrádsáp egy nagyon rendes község. Erre hívta fel figyelmünket Horváth Sándor tanár is, aki hosz- szabb ideje gyűjti Nógrádsáp történetének anyagát, és egy 27 oldalas tanulmányt is irt erről. E tanulmány alapján közöljük most Nógrádsáp jellemző adatait. Nógrádsáp Nógrád megye déli vidékén található. Noha a járás székhelye Rétság, a közlekedés inkább Vác felé jobb. A község a Cserhát végső nyúlványainál terül el, északról a romhányi hegység határolja, a falu két domb közé ékelődik be, és hosszanti irányban települt. Az utóbbi években már a közeli völgyeket is beépítették. Két patak metszi át: az egyik a Peresi, a másik a Forrásoki patak. A két kis patakocska a falu szélénél találkozik és így alkotja a térképen Sápi patak néven szereplő folyócskát, melynek vize sekély, csak tavaszi hóolvadáskor, vagy nagy esőzések alkalmával Kitüntetett veterán Varga István a falu legnevezetesebb embere. A szovjet kormány a Harci Érdemekért Emlékéremmel tüntette ki. A megyében ketten viselnek ilyen magas kitüntetést. Varga bácsi 82 éves, és jó egészségnek örvend. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején a Vörös Hadseregben szolgált. így emlékszik: — Kolcsak ellen harcoltunk. A Fekete-tengerbe szorítottuk a fehér ármádiát... Huszonöt éven át üldözte a fehérterror. A felszabadulás után aztán átvette a vezetést a községben. A falu bírója lett. Az ötvenedik évfordulón levelet kapott Moszkvából, ötven év múltán, elsárgult papíron megtalálták a nevét, és felkutatták őt Nógrádsápon. Váratlanul érte a kitüntetés, szokott kiönteni. Ilyenkor annyira megduzzad, fhogy még a közeli országutat is elönti. Lakóinak száma 1132. A lakosság 60 százaléka folyékonyan beszél szlovákul, bár magyarnak vallják magukat. A helybeli altalá- nos iskolában szlovák nyelven is tanítják a gyermekeket. A nyelv tanulására való jelentkezés önkéntes, és a szülök évről évre csökkenő arányban kérik a szlovák nyelv tanítását. Vasútállomása Galgagula, ami háro7ii kilométerre fekszik a község települési központjától. önálló tanácsa, postája, két bolthelyisége. általános iskolája és óvodája van. A községben 250 földszintes lakóépület található, ebből 46 lakás épült 1900 előtt, ezek elavultak, és a helyi igényeknek már nem felelnek meg. Az új épületek világosak, szellősek és tükrözik a község lakóinak jobb életét. A lakosság zöme Budapestre jár dolgozni és a tsz-ben nagyobbára az asszonyok dolgoznak. Hetvenöt családnak jár szlovák újság, és sokan nézik a pozsonyi tévé-adó műsorát is. hiszen nem számított arra, hogy még őt is nyilvántartják. A kitüntetés mellett a magyar kormány a proletárhatalomért folytatott harcokért szép nyugdíjban részesítette. Gáz és hús Egyszerű kelt tészta özvegy Barna I’álné tsz-tag ebédje. Reggelenként és délután az állattenyésztésben, a tejházban takarít, napközben pedig autóker-táskákat ragasztgat papírból és kartonból odahaza. Ez az asszonyoknak kiadott munka a termelőszövetkezet egyik segédüzemága és lehetőséget nyújt a nők téli foglalkoztatására. Közkedvelt a gáztűzhely. A boltvezető véleménye szerint jelenleg 50—60 család gázzal főz. Nem tudnak any- nyi tűzhelyet rendelni, hogy ne vásárolják meg- Sajnos a gázpalackellátás megoldatlan. Pintér Bertalanná két hete megvásárolta a tűzhelyet, de csak dísznek tartja a konyhában, mert nincs gáz. Régebben volt a faluban elosztóhely. Lebontották, mert helyére új boltot építenek. Aki gázzal akar főzni, annak Galgagutára kell utaznia a palackot kicserélni. így az utazást is számítva, lényegesen többe kerül gáz. Nem hozhatná ezt gépkocsi? Ügy, ahogy a városokban? Pintérné mondta el azt is — a háziasszonyok nevében —, hogy hentesüzletre is szükségük volna a nóg- rádsápiaknak. Régen három hentesüzlet is volt és mind a hárman jól megéltek, pedig akkor még az emberek többsége a mezőgazdaságban dolgozott. Házigazdánk Nógrádsápon Rajkovics János a tanácselnök. 1953-tól dolgozik az államigazgatásban. Éveken keresztül a községi tanács titkáraként, majd tanácselnökként szolgálja a községet. Házigazdaként fogadott bennünket. Elmondta, hogy Nógrádsáp az utóbbi 1U év alatt rohamosan fejlődött. A fejlődés, a villany bevezetésével kezdődött 1957-ben. Kezdetben az utcákat mindössze 15 lámpa világította meg. Ma már a közvilágítási lámpák száma eléri a hatvankettőt. A közeli években bevezették a villanyhálózatot az újonnan épült falurészbe is. Ma már a Mező Imre, a Kossuth és a Dobó jtcákban a közvilágítás kifogástalan. Mindezt saját erőből oldották meg, pedig a község fejlesztésére for dítható pénzösszeg alig éri el az 500 ezer forintot. Tíz év alatt 1200 méter utat is építettek saját erőből. Most tárgyalnak arról, hogy a falu főutcáját az Idén portalanít- ják. Két vasbeton hidat is építettek a falut átszelő patak fölé. Két műszerész A szolgáltatással Nógrádsápon is baj van. Csak, példának említjük meg. hogy nincs fodrászuk. Bercelre járnák, ny iratkozni az emberek, vagy pedig egymást nyírják. Az idősebbek még belenyugszanak ebbe, de a fiatalok nem vetik magukat alá a „házi fodrászoknakMűszerészük sem volt, ped/ig a házak többségében tévé is van. Ebben a gondban jelentkezett a tanácsházán Madár István és Maries László, a Vácott végzett két fiatal műszerész. Vállalták, hogy meghatározott időben rendszeresen elmennek a községbe, s a rádiók, tévék és háztartási gépek javítását elvégzik. Mondanunk sem kell, a tanács örömmel fogadta őket. Fodrász is jelentkezhetne J.. • Pintér István Ivét állása Pintér István neves ember a községben. Régi gazda, érti, hogyan kell a főidőéi bánni. Ezért választottal: meg a tsz-ben brigád- vezetőnek. De emellett más fontos beosztása is van. O a helybeli önkéntes tűzoltótestület parancsnoka. Szereti ezt a megbízatását. 1934-ben lépett a testületbe, a parancsnoki tisztséget pedig 1950-től látja el. A tűzoltótestület ebben az esztendőben ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. Több oklevél, jutalom, hirdeti a testület jó munkáját. Az elmúlt évben a „tiszta szertár” mozgalomban megnyerték a járási első helyet. Arra is nagyon büszkék, hogy fegyelmezett, jó-munkával két esettől eltekintve, sikerült a községben megelőzni a tüzet. Legutóbb 1955-ben volt a községben jelentősebb tűz. Kigyulladt az istálló, de sikerült a pusztítást időben megakadályozni. A múlt nyáron — a nagy szárazságban — a legelő gyulladt ki és veszedelmesen közelített egy érett gabonatábla felé. Idejében közbeléptek, csupán pár négyszögöl égett meg. Erre büszke Pintér István. Na és a hét fiúból és hét lányból álló, fiatal tűzoltóegységére. Felépült az új iskola Nagy öröme a községbelieknek, ogy végre megépült az új korszerű hattantermes iskola, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a régi iskola helyén művelődési otthont létesítsenek. Az új iskola építkezésénél igen sok segítséget nyújtott a lakosság is, a falu apraja-nagyja ott serénykedett és a költségek csaknem felét társadalmi munkából biztosították. Ifj. Sztankó Pál, a Lenin út 75-ből 50, Gáli István 46, Petyerák Ferenc 30 órát dolgozott társadalmi munkában és a falu többi lakóival együtt Berczelli János traktoros és Bogdán János hivatalsegéd is jól kivette részét a közös munkából. A szép Szabó-kastélyban talált otthonra 60 nógrádsápi óvodáskorú kisgyermek. Mint Mravik Tiborné vezető óvónő elmondotta, az óvoda felszerelése és ellátása kitűnő. A kis óvodások pedig nagyon fegyelmezettek és jók. Egyetlen gondjuk, hogy nincs a községben, sem a szomszédos falvakban zöldségbolt- ezért a zöldséget általában Vácott szerzik he, a húst pedig Bércéiről hozzák. Egyébként az óvodában meghitt ünnepség szemtanúi voltunk: a nyugdija vonuló laki Katalin szakácsnőt búcsúztatta és ajándékozta meg Barna Mária és Sztankó Károly, a két hetedik osztályos úttörő Asszonyok az élen A Május 1. Tsz nógrádsápi üzemegysége arról is nevezetes, hogy a legtöbb munkát az asszonyok végzik benne, Mravik Tibor, a községi tanács fiatal vb titkára elmondta, hogy az asszonyok közül 40— 45 állandó munkásnak tekinthető. Mivei a férfiak már idősebbek, nekik keil elvégezni a nehezebb munkát is. De helytállnak: kazlaznak, csépelnek, trágyát hordanak. A télen a favágást Is ők végezték. Akármelyik férfi megirigyelhetné tőlük, olyan ügyesen dolgoznak. Az asszonyokat Sztankó Istvánná és Filiczki Jánosné munkacsapat-vezetők irányítják, nagy szakértelemmel. Ennek bizonyítéka, hogy az asz- szonyok napi keresete 50 és 70 forint között mozog. Az emberek között is híre ment a jó kereseti lehetőségnek. Azok a férfiak, akik valamelyik üzembe járnak dolgozni, lassan visszafelé szivárognak. A múlt évben Hajsz- ter Pál és Berczeli István jött vissza a tsz-be. az idén pedig Hídvégi József és Petyerák Károly. Fogatosokként dolgoznak. Múlt mondják jól megférnek az asszonyokkal, akik szívesen fogadták őket, de a vezető szerepet nem adták ki a kezükből. Messzi van Rétsá# Rútságra nehezebb eljutni N ográdsápról, mint Budapestre. Reggjl fél hétkor indul egy autóbusz, abból is át kell szállni Alsópetényen, azután egész nap nincs is több járat. Rétságról visszafelé ugyancsak sok a tortúra: a 12,30-as csak a nézsai elágazásnál csatlakozik és harminc percet kint a szabadban kell várni. Ez különösen gond azóta, amióta a romhányi gimnáziumot áthelyezték Rétságra. Az esti busz Rétságról Nézsáig közlekedik, s onnan csak másfél órás várakozás után lehet tovább utazni Sápra. Olyan is előSzakértő csibenevelők Országosan híres a nógrádsápi tsz- üzemegység ba- romfitenyészete. Évente 150 ezer pecsenyebaromfit nevelnek, és adnak át a baromfi- feldolgozó vállalatnak. A tsz-ben mindössze 10 ember foglalkozik a baromfitenyésztéssel, Veres Já- nosne szocialista brigádvezető irányítása mellett. Kiváló eredményeket értek el. A tenyészetben nincs elhullás. Országos rekordot értek el az abrakfelhasználással is. Egy csirke felnevelésére 2,34 kilogramm abrakot használnak fel, és a baromfik súlya eléri az 1,30—2,35 kilogrammot. A pecsenyebaromfitenyésztés a tsz- nek évi 3,5 millió forint jövedelmet biztosít. Jelenleg ez a legjövedelmezőbb üzemág a gazdaságban. A siker titka a tenyésztők nagy szakmai ismerete. Valamennyien szakmunkások és fiatalok. A tsz vezetősége most újabb fiatalokat küldött szakmunkásképzőbe. Emellett természetesen otthon is rendszeresen képzik magukat, tanulmányozzák a csibenevelés legújabb módszereit. fordul, hogy Alsópetényből három perccel előbb indítják a csatlakozásra alkalmas buszt, mint ahogy a nógrádsápi utasok autóbusza odaér. Nem ártana a menetrendet egy kicsit az utasok igényéhez igazítani! A békétlenség okozó|a Csendes, békés község Nógrádsáp. Ha akad nézet- eltérés az emberek között, az a hagyaték és a birtokháborítás miatt van. A földterületek még mindig rendezetlenek. Nincsenek átvezetve a telekkönyvben. Olyan földekért is adóztatják az embereket, amelyeket még életükben sem láttak. A napokban Ung: György és Dián Pál között keletkezett nézeteltérés. Pedig sógorságban vannak egymással. De amikor a kerítést le akarták rakni, vége lett a sógorságnak, összevesztek. A tanács időben közbeszólt. A rendezetlen telekkönyv miatt azonban elmérgesedhetett volna a dolog. Állandóan bővül és szépül Nógrádsáp. A csinos lakóházakon kívül egyre több a korszerű középület is. Képünkön az új önkiszolgáló vegyesbolt és eszpresszó építkezése látható. Az eszpresszó bárszerű megoldással az alag sorba kerül. A nógrádsápiak nagyon várják a kora őszi hónapokat, amikor az új létesítmény a rétsági körzeti fmsz jóvoltából átadásra kerül Ezúttal a rétsági járás egyik viharsarki községébe, Nógrád- sáprs látogatott brigádunk, hogy beszámoljon a község életéről. A cikkeket Eobál Gyula és latkos György írta. a felvételeket Koppány György készítette. Legközelebb Kazárra luzofc tunk, ahol panasznapot is ta: tunk szokásunk szerint.
