Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-25 / 69. szám

Huszonegy éves a gépjavító állomás Csendben, különösebb ün­neplés nélkül múlt el ta­valy Tolmácsi Gépjavító Állomás húszesztendös ju­bileuma. Legfeljebb az em­lékeztetett a neves évfordu­lóra, hogy az üzem két dol­gozóját, akik az alapítás óta az állomás állományába tar­toznak, kitüntetésben része­sítették. Talán az is elvonta a figyelmet a különösebb ünneplésről, hogy az év ele­jén az állomás kisebb-na- gyobb nehézségekkel küz­dött. Tavaly az új mechaniz­mus fokozott követelményei a gépjavító állomáson is éreztették hatásukat. A trak­torok, cséplőgépek és kom­bájnok csaknem kivétel nélkül a tsz-ek tulajdonába kerültek és a szövetkezetek igyekeztek a mezőgazdasági gépek javítását is önállóan, saját erőből megoldani. Az állomás nehezen tudta első féléves tervét teljesíteni. De hát azt mondják, az a jó, ha a vége jó. Év végére az állomáson a tervezett 660 ezer forintos nyereség he­lyett kilencszázezer forintot értek el, s a törzsgárda ta­goknak négy—öt heti kere­setnek megfelelő nyereségré­szesedés jutott. Az idén, minthogy a tsz- eknek nyújtott ilyen irányú dotáció ötvenről húsz száza­lékra esett, csökkent a szö­vetkezetek javítási igénye. Az állomás vezetőinek min­dent el kellett és kell követ­niük, hogy az üzem kapaci­tását kedvezően kihasznál­ják. Nagyon rugalmasan, több közeli és fővárosi üzemmel építettek ki kap­csolatot. Jelenleg hat külső vállalatnak, gyárnak, üzem­nek, mégpedig az Élelmi- szeripari Gépgyárnak. a Hűtőgépgyárnak, az Anód- gyárnak, a KONVERTA- nak, az Esztergomi Gép­gyárnak és a Szivattyú Ktsz- nek végeznek bérmunkát. A központi feladat most is a tsz-eknek végzendő gép­javítás, a műhelyekben sza­porán készülnek a dagasztó­gépek, sajttálak és kádak alkatrészei, az akkumulá­tor-, hegesztő-, kompresz- szor- és kondenzátoralkat­részek. Szivattyúalkatrésze­ket gyártanak és szivattyú­kat szerelnek össze. Orvosi felszerelési tárgyak lakatos- munkáit végzik. A munka- lehetőségek egyre na­gyobbak. Noha csaknem há­romezer forintot is meg lehet keresni, nem tudnak ele­gendő esztergályost, lakatost, hegesztőt alkalmazni. Minthogy női munkaerő­ben nagyobb a kínálat, el­határozták, hogy az akku­mulátortöltők villamos al­katrészeinek szerelését nők­re bízzák. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne kö­vetnének el mindent a többi munkahelyek kapacitásának jobb kihasználására is. Az új mechanizmus a vezetőktől és dolgozóktól egyaránt rugal­mas, ötletes, leleményes kez­deményezéseket és megol­dásokat vár. Négy és tél millió Csaknem négy és féi millió forintot fordít beru­házásra saját erőből a ter­melőszövetkezet. Befejezik többek között a két szarvas- marha istállót, s új gép­műhelyt építenek, a mű­helyben autószervizt is lé­tesítenek. Pusztán ez az egyetlen beruházás kétmil­lió forintjába kerül a ter- melőszövektezeteknek- Köz­mű vési tik az új majort bekötő utat készítenek, s helyrehozzák a belső köz­lekedési utakat is­Több mint egymillió fo­rintot erő- és munkagépek vásárlására költenek. A megrendelést még az el­múlt év végén elküldték az AGROKER-nek. A gé­pek, munkaeszközök nagy része azóta már megérke­zett a termelőszövetkezet be. A tavaszi munkáknál már munkába állíthatják csaknem valamennyit. Se kenyér, se hús? A legtöbb kifogás a ke­nyér minősége ellen van. Beszéltünk Molnár József- nével, aki a háziasszonyok nevében nyilatkozott. El­mondta, hogy amióta a he­lyi pékséget bezárták és a kenyeret Rétságról kapják, romlott a kenyér minősége. Eltűnt áz üzletekből a ked­venc félbarna kenyér, amelynek az ára hat forint volt. Helyette a 7,20-as fe­hér kenyeret kapják, amely drágább, de minőségileg gyengébb. Voltunk az üzletben és megkérdeztük Dávid Já­nos boltvezetőt is: — Erről kár beszélni, tés- sék megnézni! Kettévágott egy kenyeret, valóban sületlennek lát­szott, mégis mentegette a | Tolmács, a messze néző | § § ■/fSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSS/SSSSSSSSSSS/SSSSSS//SSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/SS/SyS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSS/ Tíz esztendő A községfejlesztéssel, építéssel járó gondokról beszél a tanácselnök, Dá­vid János. — Csak szerény anyagi eszközeink vannak a fej* lesztésre. Ehhez igazodnak a tervek, az elképzelések is — mondja tárgyilagosan. — A Szabadság utcában 450, a Béke utcában 250— 300 méteres szakaszon fe­jezzük be a járdaépítést..- Ha minden jól megy, a Széchenyi utcában is elké­szül az idén a gyalogjáró. Tíz évvel azelőtt, ami­kor elnökké választották- sok minden hiányzott a községből. Akkor az volt a lakosság leghőbb vágya, hogy kenyérsütésre alkal­mas kemencét készítsenek. Pénzt kerítettek hozzá, társadalmi munkát szer­veztek és elkészült a ke­mence, ma is ott van a tanácsház udvarán. Heten­ként egyszer tüzet gyújta­nak benne, és az asszonyok sütik a fehér, ropogós házi kenyeret. Később öt tan­termes szép iskolát építet­tek. majd parkot létesítet­tek a község központiában. Egyszóval minden eszten­dőben tettek valamit a községért­— Hogy melyik esztendő volt könnyebb, az indulás vagy ez a mostani? Nem is tudom — gondolkodik el a tanácselnök. — Hát. dol­gozni mindig kellett, hogy előbbre lépiünk... De jó dolog volt, hogy' a lakosság mögöttünk állt. segített nekünk. Szorgalmas úttörők A tolmácsi úttörők felderí­tették, hogy a község ötven esztendővel ezelőtti dicső nap­jaiban kik voltak a direktóri­um tagjai. A kutatás ered­ményeit összefoglalták és ki­állítást rendeztek belőle. Meg­néztük Laczkó Margit, Krupár Attila és Csehek Margit mun­káját. Szépen rendszerezett írásban foglalták össze a föld­osztás körülményeit, a direk­tóriumi tagok megválasztásá­nak izgalmas óráit. Mint mondják, a munka során gaz­dag történelmi ismeretekkel gyarapodtak. Iskolájuk szépítésében is mindenütt megtaláltuk a szor­galmas úttörők keze nyomát. Az 5. osztályban egy csodá­latosan szép kála nyílik. A szakemberek is megerősítet­ték, hogy a ritka szépségű növény csak igen gondos ápolás után bontja ki tölcsér formájú fehér virágát. Olyan ház nincs... Ritka évfordulót ünnepelt a közelmúltban Dezső István és felesége: 50 esztendeje kö­töttek házasságot és arany­lakodalmukat ülték meg. De­zső Pista bácsi különben nótázásról híres, ifjú korában Kodálynak is énekelt népda­lokat, de most, az 50 éves év­fordulón különösen vidáman szólt a nóta. — Hányán vettek részt az aranylakodalmon? — kérdez­zük. — Három gyerek, 7 unoka és két dédunoka gyűlt össze — válaszol Dezsőné. — Mert né­pes ám a család! Most egy kényes kérdéssel fordulunk a házigazdához: — Árulja el, Pista bácsi, hányszor zördültek össze éle­tükben? — Hát előfordult, mert tud­ja olyan ház nincs, hogy ne legyen rajta kürtő és ne füs­töljön. .. Fáradt a kézbesítő Tolmácson a postakézbesitönek keményen meg kell dolgoznia, ha napi feladatát teljesíteni akarja. Azt pe­dig el kell végezni. Szabó lstvánné, a posta kézbesítője tizennégy éve végzi a munkáját. Köztiszteletben áll a faluban. Szereti is hivatását, mégis nagyon várja a jövő esztendőt. Akkor megy nyugdíjba. Tolmácson azért nehéz a postakézbesítő feladata, mert sárosak, rosszak az utcák. A fő út kivételével úgyszólván valamennyi járhatatlan a nagy sár miatt. Ennél is ne­hezebb, hogy a hivataltól mintegy fél kilométernyire le­vő állomásról gumikerekű, nehéz, öblös kocsival hozza fel a napi bőséges postát. Szép eredményt ért el a NÓGRÁD előfizetői táborának növelésével. Az elmúlt hetekben 20 új olvasót szervezett a lapnak. Jó munkát kívánunk és jobb utakat! Űj jövedelemelosztás Tornaterem kellene Jó szívvel és büszkén muto­gatja birodalmát Mogyoró Im­re, az általános iskola igazga­tója, aki egyúttal a párt csúcs- titkára is a községben. Az 1962-ben épült új iskola kor­szerűen fel van szerelve, a 156 tanuló kényelmes körül­mények között gyarapíthatja tudását. Gond viszont, hogy nincs az iskolának tornater­me. Ehhez a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat vezető­jének segítségét kérik, mert az iskola telkén e vállalatnak egy használaton kívüli raktá­ra áll, amely csekély költség­gel átalakítható lenne torna­teremmé. Már a tervtárgyaló köz­gyűlésre készülnek az egye­sült szövetkezetben. A ta­nácskozáson ugyanis a gaz­dálkodás főbb elvei mellett megbeszélik a jövedelemel­osztás új rendszerét is. Tol­mácson már tavaly kész­pénzt fizettek. Rútságon és Bánkon viszont a hagyomá­nyos munkaegységgel mér­A falu követe Aliklián István­nál i tsz neves állatgondozóját, a közelmúltban vá­ratlan szerencse érte. Behívatták a tsz irodára és közölték vele. hogy a Szovjetu­nióba utazik. Ac elnök megkérdez­te tőle: — Repülőgéppel utaznak, nem fél? — Miért lélnék, sok ezren utaznak ma már repülő­géppel — vála­szolt határozottan tgy indult el Miklián lstvánné állatgondozó Tol­mácsról a. Szov­jetunióba, a tol- mácsiak követe­ként. Budapesten várták, csatlako­zott ahhoz a ísz- tagokból álló kül­döttséghez, amely bejárta Kijevet. Kr asznod art és Moszkvát. — Feledi! ■■ tétle­nül szép volt. A szovjet emberek nagyon kedvesek voltak, elhalmoz­tak minden jóval — emlékezik. Mikliánné most a község érdeklő­désének közép­pontjában áll. Ké­rik, mesélje el él­ményeit. O pedig, amikor a munká­ja megengedi, fel­idézi a Szovjet­unióban töltött napokat, beszámol mindenről megbí­zóinak. a falu dol­gozóinak. Eltolódó határidők Az Erdőkémia jelentős ipari üzem. Csak példának említjük meg, hogy a Sal­gótarjáni Kohászati Üze­meknek ők készítik a fa­szenet. Exportra is szállí­tanak. A falu felnőtt férfi lakosságának jelentős ré­szét foglalkoztatja és jó kereseti lehetőséget nyújt számukra. Az üzem vezetőinek nagy a gondja. Havonta 14—16 vagon fát dolgoznak fel, amit a Börzsöny erdeiből szállítanak nekik. Termékeik iránt nagy az érdeklődés Éppen ezért úgy határoz­tak, hogy a korábbi 350 vagon faszén gyártást az idén évi 700 vagonra eme­lik. Ennek feltétele volt a faszéngvártó részleg bő­vítése. Ezt megoldották. A felvonókat gváHó vállalat­tal meeegveztek egv ű i felvonószerkezet megépí­tésére. de még a mai na­sem énhet.tSk fel F.gvmast követik az úiabb és úiabb határidők, tgér­ték. hosv 1Q6R októberre maid december 31-re. vé­gül iriir/*íi^ 31-re halasz­tották de a lelek cserire úiabb határidő következik ték a tágok teljesítményét. Most egyöntetűen a kész­pénzes munkadíjazást ajánl­ják elfogadásra a közgyű­lésnek. A szövetkezeti vezetők leg­főbb érve a múlt esztendő tanulsága volt. Tolmácson három—négy ezer forint kö­rül kerestek az állattenyész­tők, két és fél—három ezer forint volt a fogatosok bé­re, s a növénytermesztők is megkeresték az 1400—1800 forintot. A tervezett jöve­delmen felül még 15 száza­lék nyereségrészesedést fi­zetett a termelőszövetkezet szorgalmasan dolgozó tagjai­nak. A BIZALOM Hét évig volt Vass József a tol­mácsi Szabadság Termelőszövet­kezet elnöke. Ez alatt az idő alatt csupán egyetlen alkalommal tör­tént meg. hogy pihenni utazott. Tíz napig volt Hévízen fáradt szívével, húrként feszülő idegei­vel. — Tanultam és a szabadságom mindig a felké­szüléssel telt. el — magyarázta. Nemrégiben vé­geztem el a me­zőgazdasági tech­nikumot. .. S közben kemé­nyen dolgozott a Közösért Sokszor csal: sötétedéskor vetődött haza Nagyorosziba, de jól is haladtak. Minden évben erősödött a gaz­daság, gyarapod­tak a tagok. Ta­valy megnyerték a szövetkezetek megyei verse­nyét. Az orszá­gos vetélkedőben a nyolcadik leg­jobb gazdaságnak bizonyultak a ha­sonló adottságú tsz-ek között. Most január el­sejével összefog­tak a rétsági és a bánki termelő- szövetkezetekkel, közösen dolgoz­nak. Még decem­berben tartották a közgyűlést, Rétságon jöttek össze a tagok- Idős.’ (50—70 esz­tendős asszonvok, férfiak szálltak rétsági pékeket. Most In­dult az új sütöde, a minő­ségromlást kezdeti nehézsé geknek tulajdonította. So kan voltak a boltban, fi­gyelték a beszélgetést. Égj idősebb asszony, akit Ma­riska néninek szólítottak é; később megtudtuk, Drajk; Pálnénak hívják, ezt mond­ta: — Volt pékünk, jő kenye­ret sütött. Most rosszab kenyeret kapunk. Javítsál meg a minőséget! Balogh Ferenc, a tsz k< művese sörösüveggel kezt ben figyelte a beszélgetést, — A hentesüzletet mondjátok, mert hús sine — s nagyot nyelt az üveg bői. Balázs Jánosné is bekap­csolódott a beszélgetésbe Valóságos kisgyűlés kereke­dett a boltban. A szót a? asszonyok vitték. Javítani kell a kenyér mi­nőségét, hentesüzletet kell nyitni, mert egy fél kiló hú­sért Rétságra járnak. Fod­rászuk sincs, a cipész sem győzi, ezért is Rétságra kell utazgatni — ezek megoldá­sa itt a feladat. autóbuszra Tol­mácson. — Dehogy ma­radiunk itthon! Csak elmegyünk az elnökünkre szavazni! A hét év alatt még soha nem csapott be bennünket — mondogatták egy­másnak. Vass Józsefnek jól esett a biza­lom. amikor a három tsz tagsá­ga egyetlen ellen­vetés nélkül el­nökké választot­ta. Néhány perc­re azt is elfeledte, hogy 3800 hold, a több mint 400 szövetkezeti tag újabb teher- próbót jelent fá­radt. nem Is i egészen egészsé­ges szívének. Körzeti vetélkedők Nemrégiben tartották meg Tolmácson 11 község körzeti kulturális seregszemléjét, ame­lyen KISZ-es korosztályú ze­nekarok, szavalok és tánccso­portok, valamint irodalmi színpadok vettek részt. A tol- mácsiakat egy harmonika-duó, valamint Pintér Valéria sza­való képviselte. Pintér Valé­ria, a Váci Közgazdasági Technikum tanulója nagyon szépen szavalta Váczi Mihály Te bolond című versét és be­jutott a járási döntőbe. Már­cius 30-án körzeti úttörő se­regszemle lesz a községben, amelyen többek között fellép a diósjenői és tolmácsi álta­lános iskolák vegyeskórusa, azonkívül Tolmácsról Csehek Margit 8. osztályos tanuló szaval. Kevés a munkás A munkaerőhelyzettel, a község munkaerő-gazdálko­dásával foglalkozott a kö­zelmúltban a tanács vég­rehajtó bizottsága. Tolmács ugyanis a környező közsé­gekhez viszonyítva egészen sajátos helyzetben van. Itt ugyanis az okoz gondot a község, az Erdőkémia, a termelőszövetkezet és a gépjavító állomás vezetői­nek, honnan vegyenek se­gédmunkásokat. lakatoso­kat. Tolmácson kevés a munkaerő. A végrehajtó bizottság a vizsgálódások, a tapaszta­latok alapján állapította meg, hogy a fizetés sem­mivel sem kevesebb, mint Vácott, ahol a tolmácsi fi­atalok többsége dolgozik A munkakörülmények ja­vítása mellett a kulturáló­dási, szórakozási lehető­ségek megteremtéséhez kérték a helyi üzemei; fo­kozottabb segítségét. Tüdőszűrő injLí Kilencszázan vettek részt a vizsgálaton Tolmácson, ami azt jelenti, hogy 10 éven fe­lül mindenki megjelent a kultúrházbah, hogy átvilágít­tassa magát. A röntgenfel véte­leket háromtagú brigád, Sán­dor Pál, Búj József és Szap­pan Miklós készítette. A tol- mácsiak nagyon vigyáznak egészségükre. Sokan lakngk vizes épületekben, jól tudják, hogy itt nagyobb lehetőség van mindenféle betegségre. A tüdőszűrést megszokták, náluk már jóformán mindenkinek .tüdőszűrő inge” van. Ez a kü­lönleges ing azért kapta ezt a nevet, mert megfosztották gombjaitól és csak évente egyszer, a tüdőszülés alkalmá­val veszik fel. Ezúttal Tolmácson tartott N'OGRAD-napot lapunk új­ságírókból álló brigádja. Az életképe.1» kisközségben Bobál Qyulá, Lakos György Vincze lstvánné legyőzte fel a mai élet krónikáját, Tóth La- iosiTté oPrtiir a panasz«gyekkel foglalkozott. Legközelebb, mégpedig már­ó- vAor-üdsán­ra megyünk NÖGRAD-naoot tartani Délelőtt tíztől 13 óráié ! szokásunk szerint a panaszo- j fogadjuk a községi tané I csőn.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents