Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-24 / 68. szám
Mi van a ferve^is Asztalim ? Szál; tanácsa fins mezőgazdászodnak Mätranoväk és Kistoronyé fejlesztése A Nógrádi Szénbányáknál 1954-től foglalkoznak Fényes Gyula irányításával tervező munkával. Eleinte a vállalat saját tervezési igényeinek kielégítése volt a feladatuk, de tavaly óta már „idegeneknek” is terveznek. Korábbi munkájukat fémjelzi a bükkszéki bányászüdülő, egy sor fürdőépület, sőt kultúrház és különféle szociális létesítmény. A bányai energiahálózat korszerűsítése föld felett és föld alatt csakúgy mint más földalatti létesítmények tervei, mind az ő asztalukon születtek. Az idén a Nógrádi Szénbányák Tervező Irodája címet kapták. Nemcsak rangot jelent ez, hanem sok-sok feladatot, munkát is. Kilenc mérnök, hét tervező és szerkesztőtechnikus, hat műszaki rajzoló tevékenykedik itt. Az idén még három technikust és az egyetemről nyolc tervezőmérnököt várnak. Mátranovákon — Mi van most a tervezők asztalán ? — kérdeztem Fényes Gyulától, az iroda vezetőjétől. — Nagyon szép és lelkesítő munkák. Talán a legnagyobb feladat a Ganz MAVAG Mát- ranovákon létesítendő telepe. A bányászat visszafejlesztésével felszabaduló létesítményeket fokozatosan ez az új vállalat veszi át. Az irodák, a fürdő és a szociális létesítmények egy részét már az idén. Ezen kívül több tíz milliós beruházásról van szó. Földmérő és földtani irodánk végzi el a geodéziai, talajmechanikai és vízkutatási munkákat. Sürgősen el kell készítenünk az előkészítő telep terveit, mert az út eltérítését, a vasúti vágány áthelyezését. a daruk telepítését és a gépalapozást már áprilisban megkezdik. Májusra kész az előkészítő telep, ott gyártja majd a Ganz MÁVAG a vas- szerkezeti csarnok szerelvényeit. Ez 80 x 200 méteres, háromhajós vasszerkezeti gyártócsarnok lesz, a régi fatelep és osztályozó térségében. A hídszerkezeti gyár egy-két éven belül mintegy 1500 embernek nyújt munkalehetőséget. Tóth Endre kultúrmérnök irányításával az előkészítő telep, Nagy Árpád és Pesse- nyánszky László építészmérnök irányításával pedig a nagycsarnok tervei készülnek — mondja Fényes Gyula, aki 'még hozzáfűzi: — az új üzemben távfűtés lesz, de azt alvállalkozóként a BÄTI tervezi. A munkák generál kivitelezője ugyancsak a Nógrádi Szénbányák nagybátonyi építészeti részlege lesz. Saját és idegen tervezésről volt szó beszélgetésünk elején. Tavaly 30 százalékos volt a? idegen munkák részesedése, az idén fele-fele arány lesz, mi ebből házitervezésű ? Kisterenyén Térképet terít az asztalra. Kisterenye bányatelepet ábrázolja a meglevő és a jövőben megvalósítandó létesítményekkel. — A szénterruelés visszafejlesztése következtében a foglalkoztatás elősegítése szempontjából a kisterenyei melléktevékenység fejlesztése a legjelentősebb, ami kétirányú: vasipari és faipari. Itt üzemel a traktorkerékgyártó-részleg, a pólustekercs üzem. Nemrég betelepítették az új fűrészcsarnokot és vasszerkezeti csarnokot. Rohammunkában készül a 70 x 12 méteres revolveresz- terga-műhely és mellette egy nyersanyag és készáru tároló szín terve. Az építés is sürgős mert a második félévben itt már termelni fognak. A kitűzés megtörtént, dolgozhatnak az építők. Térképen, illetve a tervezők asztalán van már az etázska- zángyártó-csarnok. A kétféle kazán prototípusa a Nagybátonyi Szolgáltatónál készül. A2 50x21 méteres gyártócsarnok a jövő évi sorozatgyártáshoz kell. A vasúthoz kapcsolódó feladó raktár tervén is dolgoznak. A térképre hat újabb különböző méretű csarnokot rajzoltak be. A faforgácslemezgyár 126x21 méteres épülete cölöpökre épül, majd ezeknek alapozását augusztusban akarják kezdeni. Később még egy másik, ugyancsak 10 ezer köbméter éves kapacitású fafor- gácslemez-gyártó csarnokot is létesítenek. Az első csarnok gépekkel fölszerelve 20 millióba kerül és évi 27 millió forint árbevételt várnak tőle. Később a faforgácslemezgyái mellé egy bútor és épületpanel üzem létesítése is szerepel az elképzelésekben. Félkész termékből, késztermék előállítását szeretnék megvalósítani. A fűrészáru minőségét, értékét szeretnék javítani az új füstgáz, vagy olajtechnológiás szárító létesítésével. A keletkező hulladék feldolgozása érdekében egy fűrészpor-briket táló üzemet is terveznek. A nagynyomású kazántelep tervezése már az idén megkezdődik, erre a gőz- és távfűtés miatt lesz szükség. Természetesen egy sor kommunális és szociális létesítményt is terveznek az egyre rohamosabban fejlődő üzemben. A korszerű anyagmozgatás a belső utak megtervezését követeli. A csigakúti légaknából fakasztott víz htdro- glóbuszon jut majd az üzem területére. Ezt Bartha Mátyás mérnök tervezi. A hálózat, biológiai derítés terve Tóth Endrééit asztalán van. Kertai József villamosmérnök csoportja az energiaellátást, míg az utakat Tordai György és csoportja tervezi. Fürdő, öltöző A tervezők asztalára kerül egy új fürdő, öltöző létesítésének a feladata is. Kétlépcsős megvalósításról van sző. Először ezer. majd ezerhatszáz személy számára. Az új kisterenyei üzemtől két-három éven belül évi több mint 200 milliós termelési értékre számítanak. Több tárgyalás folyik a vasipari rész fejlesztéséről — mondja az iroda vezetője. Mátranovák és Kisterenye fejlesztése van tehát a tervezők ftsztalán. Ezenkívül vagy félmilliós munkát biztosít számukra a megyei tanács utak. hidak, vízművek tervezésére. Az ÉMÁSZ távvezetékek, transzformátortelepek és egyéb villamossági létesítmények tervezéséről tárgyal velük. Készül a nagybátonyi osztályozó rekonstrukciós terve. Több együttműködési tárgyalás folyik más szervekkel is, köztük a Balassagyarmati Fémipari Vállalattal. Bodó János Öregek iiapja Küldött választó taggyűlést napja keretében köszöntenek és öregek napját rendez hét- és vendégül látnak több mint főn délután Salgótarjánban a ötven idős embert. Ez alka- városi Vöröskereszt vásártéri ,omma, ,(hztják k| az okleve. alapszervezete a megyei Jer . .. , , , zsef Attila művelődési köz- leket ■> tisztasági mozga- pont klubjában. Az öregek lomban elért eredményekért. Altalajlazítás — több termés A harmadik ötéves terv időszakában mezőgazdaságunknak nagy feladatokat kell megoldani. A lakosság életszínvonalának emelése csak a termelés fokozása útján érhető el. Ezért cél a mezőgazdaság termelésének növelése. Mivel a növényi termékek összes mennyiségét nem emelhetik a szántóterülettel, elsőrendű feladat a holdankénti termésátlag növelése. Ennek útja pedig: talajaink termékenységének biztosítása és az öntözéses gazdálkodás fejlesztése. megtérülése a többlettermés függvénye. A ráfordítás az altalajlazítás utáni sekélyművelés bevezetésével csökkenthető, míg a termésnövekedés a helyesen megválasztott kultúrákkal érhető el. Ha olyan kultúrnövényeket termesztünk a lazítás után, amelyek arra legjobban reagálnak — azaz a termésnövekedésük a legnagyobb —. akkor ezzel az altalajlazítás megtérülését a legrövidebb időre sikerül leszorítani. 1 Mibe kerül* A talajok termékenységének növelése talajjavítással, helyes vetésforgóval, trágyázással és talajműveléssel érhető el. A földművelés, főleg a mélymü- velés, mélyítőművelés jó vagy kevésbé jó hatása vitatott kérdés. Egyesek állítják, hogy a talaj mélyművelése termésnövelő. mások ennek ellenkezőjét bizonyítják. A kutatási eredmények és következtete- sek ellentmondásai a kísérletek különbözőségeiből fakadnak. A dombvidéken végzett altalajlazítás hatását a talajra röviden a következőkben foglalhatjuk össze: először is hat a talaj hézagtérfogatára, leve- gősébbé tesz’ azt. A hézagtérfogat növekedése javítja a talaj vízbefogadó és vízáteresztő képességét. Tehát kedvezően befolyásolja a vízgazdálkodást, így a lejtőn lefolyik a csapadék, a talajpusztulás ■ mértéke Is csökken. Általánosságban tehát az altalaj lazítás dombvidéken kedvező hatású. Az üzemi talajvédelmi tervek nagy segítséget nyújtanak a mezőgazdasági szakembereknek a talajműveléshez is. Ahol szükséges, ott táblánként megadják az altalajlazítás mélységét, késtávolságát. A kivitelezéséhez kiegészítésképpen — természetesen a teljesség igénye nélkül — engedtessék meg a kutatási eredmények alapján néhány javaslat. A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a négy évben egyszer végzett 40 —60 centiméteres altalaj lazítás esetében az évenkénti művelések mélysége jelentéktelen mértékben befolyásolja a növények termését. Más szóval: az altalajlazítás által előidézett termésnövekedést a következő négy évben mélymüveiéssel tovább fokozni nem lehet. Tehát az altalajlazítás után törekedjünk a sekélymű velősre, mivel az terméscsökkenést nem idéz elő — ugyanakkor a talajművelés költségeit lényegesen mérsékli. A talajművelés az agrotechnikai eljárások rend- ■•zerében a legdrágább, mert a ermelés össze.; költségének jelentékeny részét teszi ki. Számítások szerint hazánkban évente 20,25 milliárd köbméter földet mozgatnak meg különféle talajroövelesi és nö- vénvápolási műveletek során. Hangsúlyt érdemel a szakszerű talajművelés bevezetése, amelynek egyik láncszeme a mély, a mélyítő és a sekély talajművelés célszerű összekapcsolása. Az altalajlazítás fentebb ismertetett kedvező haté sából könnyen levonható az a téves következtetés, hogy az, minden kultúránál termésnö velő. A kutatási eredmények és a gyakorlat azt mutatja, hogy egyes növények a művelés mélységére semmi f"!* hatást nem mutatnak. A mii velés hatékonysága sem trágyázás nélkül, sem közepes és nagyadagú trágyázás alapj árnem mutatható ki. Milyen növény alát A fenti jelenség a növények pórustérfogat-],T-'nyé vei magyarázható. A kutatási eredmények határozottan igazolják, hogy az egyes növények legkedvezőbb pórustérfogata jelentősen eltérő. A rövid áttekintésből is kiderül, érdemes nagy gondot fordítani arra, hogy hol és milyen kultúra alá végzünk aJ- talajlazítást Továbbá, hogy az altalajlazítás után milyen mélységű legyen a talajműve- lés. Az altalajlazítást követő első évben a lazított területen, csal; cukorrépa, takarmányrépa, kukorica, silókukorica, burgonya termesztése ajánlatos. A lejtőnek azon a részén, ahol az előzök termesztése talajpusztulást idéz elő. ott lucerna telepítése tanácsos. Varga József agrármérnök Ez bojzasztó! Gyerekek játszanak a lépcsőházban. Csapatostul rohangálnak, csak úgy rengenek a lépcsők. Valami hadijátékot találtak ki, mert mindegyiknek a nyakában lóg a játék géppisztoly. Ezzel aztán változatosan lehet Icattogni, csak legyen aki bírja idegekkel Mármint a felnőttek közül. Mert ők bírják, abban nincs hiba. Egyik emeletről le, a másikra föl, ahogy éppen a megfelelő hadihelyzet kívánja. Végül az egyik lakó megúnja a dübörgést, a szüntelen kattogiatást, és kiszól: Meddig no a termés? Nem lehetünk közömbösek — Hagyjátok már végre abba! Az embernek egy kis nyugalma se lehet, Egy pillanatig sincs csönd ebben a házban, az iránt, hogy a megyénkben évente csaknem kétezer hold területen a közel másfél millió forint költséggel elvégzett altalajlazítás költsége megtá- rül-e vagy sem, és ha igen, hány év alatt? A ráfordítás A gyerekek megtorpannak az erélyes felszólításra, megszeppenve hallgatnak. Aztán előlép a legkisebb, két és féléves körüli és kivágja: — Ez bojzasztó! Mindig cak ez a cönd, meg a cönd. Az embej máj nem is tudja, mit cináljon. Bent is azt mondják, hogy cönd, meg itt kint is. Hát ezt nem lehet kibíjni. (cs.) A Casablanca és a Tanger közötti küzdelem végeredménye nem került be a sport történetébe, ellenben három szökött légiós levelét elhelyezték az .alakulat irattárába, hogyha esetleg valaha elfogják őket, legyen ellenük a hadbíróságnak terhelő, írásbeli bizonyítéka is. Pietro Paravini, Carlo Lanorca és Giulio Decconnick, a Marrakechben állomásozó negyedik ezred egykori három katonája ugyanis a verseny után Tangerből azonnal levelet küldtek a közvetlen parancsnokuknak: „... a verseny meglehetősen fárasztó volt a számunkra, mert előtte nem volt alkalmunk edzést tartani. Ennek ellenére, elégedett lehet velünk a hadnagy úr, sikerült elsőnek érkeznünk Arbauba. Amikor átjutottunk a határon, egy katonazenekar történetesen éppen a Marseilla- ise-t játszotta. Ünnepélyes pillanat volt. Azt hisszük, hogy első ízben szöktek meg légiósok a Marseillaise dallamaira .. II. Légió vagy internáló tábor 1939 fontos esztendő a légió történetében. A Szidi bel Abbeszben és a többi észak-afrikai laktanyában állomásozó alakulatok katonáiból, kivéve a németeket, olaszokat és magyarokat, menetszázadokat alakítottak. A francia vezérkar tehát a légiósok jelentős részét átvezényelte Európába A többiek ottmaradtak laktanyáikban. Kritikus napok. Áramlottak az új emberek Francia- országból. IV.. gérkeztek az első olyan önkéntesek, akik nem öt esztendőre, hanem a háború időtartamára jelentkeztek. Sokan nem azért írták alá a szerződést, meri ellenállhatatlan belső kényszert éreztek, hogy fegyvert fog— 31 —, janak. A francia hatóságok ugyanis a második világháború kitörése után a kpvetkező kérdést tették fel a külföldieknek : — Belép a légióba, vagy pedig az internáló tábort választja? Ezrével döntöttek úgy, hogy inkább a légió tagjai lesznek. Közöttük sok volt nemcsak a középkorú, hanem az idősebb, fizikailag gyengébb ember is, akik nem bírták a szokatlan afrikai klímát és a nehéz kiképzést. Százával hullottak el és haltak meg. A franciák érzéketlen hadigiépezetének mechanizmusa azonban nem törődött ezzel. Ekkor alakították meg a 13. fólbrigádot, amelybe régi légiósok éppúgy kerültek, mint az egykori spanyol köz- társasági hadsereg harcosai és a Hitler elől elmenekült baloldali érzelmű csehek és osztrákok. Gyorsított iramban haladt a kiképzés. Alighogy végétért, egy új rendelet értelmében a légiósok önként jelentkezhettek a frontra. Az első zászlóalj csaknem kivétel nélkül baloldali felfogású németekből állt. 1940 márciusában az alakulat Marseille kikötőjébe érkezett, onnan hosszú és fárasztó utazás, szállítás után jutott el Angliába. Ekkor a felderítők már jelentették, hogy fenn északon készül valami. Hitler tábornokai ekkor már sok hajót, jelentős légierőt, ejtőernyős és más alakulatot vontak össze Villámháborút akartak indítani Norvégia ellen. Különösen jól működtek Anglia kémhálózatainak emberei, akik tudták, hogy a németek támadása minden pillanatban várható. Ezért ellentervet dolgozott ki az angol vezérkar. A Wilfrid fedőnév takarta nagyszabású elképzelésüket. Eszerint csapataiknak már április 8-an partra kellett volna szállniuk Narvik, Bergen. Trondheim és Stavanger közelében. Meg akarták tehát előzni a németeket. A hadműveletben részt vett volna az Angliában tartózkodó félbrigád is. Múlt az idő. Egyre riasztóbb jelentések érkeztek a németek előkészületeiről. Az angolok azonban haboztak. A légiósok harcra készen várták a pillanatot. A parancs azonban nem érkezett meg. A németek megelőzték az angolokat és megkezdődött Norvégia meg- rohanása. Hitler csapatai gyors sikerekre törekedtek, és — 32 — több helyen, főleg légi fölényük révén jelentős eredmér nyékét értek el Norvégiában. Ekkor már két hajó, a Providence és a Bermuda fedélzetén voltak a 13 félbrigád katonái. Senki sem mondta, de mindenki sejtette, hogy Norvégiába szállítják őket. Május 15-én megérkeztek a katonák a íjordok közé. Már az első órákban érezték, hogy nehéz ellenféllel állnak szemben. A németek légi fölényük révén, amikor csak az időjárás engedte, bombázták a légiósokat. Azok nehezen találtak fedezéket, egymás után pusztultak el és sebesültek meg az emberek. Mégis nyomultak előre. Május 28-án elfoglalták Narvikot. Az általános norvégial hadihelyzet azonban kedvezőtlenül alakult, a németek újabb sikereket értek el és az angolok ajánlatosnak tartották kivonni csapataikat. Június 8-án megkezdődött a félbri- gád elszállítása. Fejük fölött állandóan zúgtak a német repülőgépek és a katonák nem sejtették, hogv hova szállítják őket. 1940. június 14. A félbrigád megérkezett Brest kikötőjébe. Körülöttük pánikhangulat, a végéhez közeledett a francia dráma. Közvetlen veszély fenyegette az alakulatot is. Néhányan a városba robogó német motorkerékpárosok fogságába kerültek, másokat a bombák sebeztek meg. Általános kavarodás. Jó alkalom nyílott volna a szökésre. De a 13 félbrigád nem olyan volt, mint az idegenlégió általában. Ide politikailag öntudatos antifasiszták kerültek, és a baloldali érzelmű spanyol, cseh, osztrák és német tagjai nem akartak az ellenség fogságába kerülni. Parancsnokaik között azonban annál hevesebb vita alakult ki. Egy ezredes ezt monda— Itt maradunk. — Marokkóba kell mennünk — kiáltotta egy másik. — Át kell jutnunk valahogy Angliába. — ez volt a véleménye a félbrigád legtöbb tisztjének Nem egy viszont értelmetlennek tartotta ezt. — Miért mennénk Angliába’ Miért vennénk részt valahol Afrikában a háborúban, a tengelyhatalmak ellen? Ez csak az angolok ügye. Izgatott viták, sok bizonytalanság után kapták a hírt, hogy június 22-én Compiégne-ben Hitler az uj behódoló francia kormánnyal megkötötte a fegyverszünetet. Ekkor a félbrigád éppen félúton volt Brest és Rennes között <Folytatjuk> — 33 —
