Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-20 / 66. szám

uj Legelőből erdő Erdőt telepít a nagyoroszi Egyetértés Termelőszövetke­zeit. A közös gazdaságban mintegy 18 hold rétet és le­gelőt telepítenek be erdővel. A művelési változásra azért van szükség, mert a 18 hold területet eddig sem tudta le­gelőként hasznosítani a szö­vetkezet. Meredek hegyolda­lon terül el, távol esik a nagyüzemi legelőtől. Ha be­telepítik csemetékkel* nagy­szerűen beleilleszkedik majd a szövetkezet erdőterületébe, is nagyobb hasznot is hoz* mint az elmúlt esztendőkben. Megfelelően teleltek az őszi vetések Szerdán a MÉM-bem Mészá­ros István, a termelésfelügye- leti főosztály vezetője sajtótá­jékoztatón ismertette: az őszi gabonavetések megfelelően te­leltek, és megindult a vegetá­ció. Lehet, hogy a februári ol­vadást követő belvíz kisebb károkat o-koz. de az eddigi felmérések szerint nines ok aggodalomra. Viszonylag ked­vezően alakult az október 1- től február 28-ig tartó öt hó­nap csapadékimegoszlása. Az idén a tavalyinál két héttel később kezdődtek meg a tavaszi mezőgazdasági mun­kák. Az elmúlt évről másfél millió hold szántása húzódott át 1969-re. Ugyanakkor négy és fél millió holdat kell bevetni és 1,3 millió holdon a kalá­szosokat vegyszeresen gyom- talanítják, 2,2 millió holdon kell ápolni és műtrágyázni a v-átetoet és legelőket.. Az elmúlt év tavaszi forgal­mánál 15 százalékkal nagyobb árualap áll rendelkezésre gép­alkatrészekből, nitrogénmű­trágyából 800 000, foszforból 240 000, kálium-műtrágyából pedig 200 000 tonna. A készlet 20 százalékkal nagyobb a ta­valyinál, ugyanakkor az igé­nyek is megnőttek és a nitro­gén-, valamint a káliummű- trágyáböl a keresletnek csu­pán 80 százalékát tudják ki­elégíteni, a vetőmagellátás is folyamatos, egy-két fajtából azonban hiány van. Az egy­szeres keresztezést! kukorica- hibridből 400 000 holdra van elegendő vetőmag- Március közepén országszerte vetették a mákot, a zabot, a tavaszi árpát és a kertészetekben is hozzálátnak, az időszerű mun­káikhoz Újjáválasztották az OMBKE salgótarjáni csoportjának tisztségviselőit A tagok többségének részvételével ülést tartott az Or­szágos Magyar Bányászati-Kohászati Egyesület salgótarjáni csoportja. Dr. Boán János, a Nógrádi Szénbányák gazdasági igazgatóhelyettese a vállalat gazdálkodásáról tartott elő­adást, az új mechanizmus első évének tükrében. Előadá­sához dr. Bartkó Lajos kandidátus, a Nógrádi Szénbányák főgeológusa szólt. A vállalat szénvagyonának helyzetét is­mertette, Sávolyi András pénzügyi osztályvezető pedig gaz­daságossági tényezőkkel foglalkozott. Az egyesület csoporttitkára, Bercsényi Lajos, az elmúlt három év munkájáról tájékoztatta a megjelenteket. Többek között elmondotta, hogy az elmúlt időszak alatt minden hó­napban tartottak előadást tudományos szinten egy-egy szak­mai kérdésről. Több tapasztalatcsere-látogatást tettek. A be­számoló és a vita után újjáválasztották az OMBKE sal­gótarjáni csoportjának tisztségviselőit. Az elnök Sült Tibor, a Nógrádi Szénbányák műszaki igazgatóhelyettese, alelnök Lassan József, titkár pedig Farkas Béla bányamérnök lett. Ezúttal került sor a választmány újraválasztására is, amely­be az OMBKE huszonhárom tagját választották. Ma nyitják meg Szécsényben a Pedagógiai Múzeumot Szécsényben ma délután új múzeumot avatnak, a Nógrád megyei Pedagógiai Múzeumot, amely a Magyar Pedagógiai Társaság Heves—Nógrád me­gyei tagozatának javaslatára valósult meg­Az első múzeumi kiállításnak az a célja, hogy bemutassa a gyűjtő- és feldolgozó munka széles lehetőségeit. A mú­zeumban szeretnék feldolgozni megyénk több idősebb nevelő­jének életútját. A későbbi ter­vekben szerepel az is, hogy minél teljesebb anyagot állít­sanak össze hazánk tanköny­veiből, tanterveiből. Pedagó­gusaink sok segítséget, tárgyi anyagot, képeket, okmányokat ajánlhatnak fel a múzeumnak, amely a megyei hálózatban fontos szerepet tölt be, s a jö­vő intézménye les-z. Gazdag ifjúsági program A forradalmi ifjúsági napok megyei rendezvényei tavalyinál jóval sokrétűbb, színesebb programot ígérnek. Mint ismeretes, az ifjúsági napok március 15-től, hazánk felsza­badulásának évfordulójáig — április 4-ig tartanak. Tegnap Salgótarjánban a művelődési központban ren­dezett ifjúsági nagygyűlésen az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottsága vörös selyemzászlót adott át a kiváló KISZ- mozgalmi eredményt elért Madách Imre Gimnázium kol­lektívájának. Ma a MŰM 211-es számú tanintézetében és az egészségügyi szakiskolában lesz ifjúsági nagygyűlés a Ta­nácsköztársaság ötvenéves évfordulójának tiszteletére. Az első magyar proletárállamra emlékeznek a pásztói és a nógrádkövesdi fiatalok is. Rétságon nagyszabású tájékozó­dási versenyen vesznek részt az ottani Ifjú Gárda egységei. Holnap, március 21-én kerül sor Salgótarjánban, az új gim­názium előtti szabad területen arra az ünnepségre, amelyre a megye valamennyi KISZ-szervezetétől és úttörőcsapatától érkeznek küldöttek. A tizenkilences hősök emlékére rózsa­ligetet ültetnek a fiatalok — hétszáz tő rózsabokrot tesz­nek földbe. Az ünnepségen Skoda Ferenc, az ifjúsági szö­vetség megyei bizottságának első titkára mond ünnepi be­szédet. A nógrádi kiszesek és az úttörők a megyében sok helyen megkoszorúzzák a tanácsköztársasági emlékműveket. A balassagyarmati kiszesek, a munkás- és diákfiatalok holnap rendezik meg régóta tervezett fáklyásfelvonulásu­kat. Sok száz fiatal vonul holnap este a tanácsköztársasági emlékműhöz, hogy ünnepélyes fogadalmat tegyen a tizen­kilences örökség megtartására — tovább folytatására. Hol­nap egyébként megyeszerte lesznek kulturális, politikai és sportrendezvények. Március 22-én és 23-án kerül sor Sal­gótarjánban, a megyei művelődési központban a tanácsköz­társasági művészeti szemle megyei bemutatójára. A leg­jobbak jutalma: részt vesznek az egri diáknapok eseményein, a politikái és kulturális rendezvényein. A forradalmi ifjúsági napok kiemelkedő kulturális ren­dezvényei az áprilisban megrendezésre kerülő országos ama­tőr könnyűzenei verseny március 23-án zajló megyei dön­tője, amelyen hét zenekar és 11 szólista vetélkedik a tovább­jutásért. A nógrádi fiatalok ezekben a napokban több orszá­gos jellegű rendezvényen is képviseltetik magukat. Ismét panasz volt a távfűtésre, sokat csengett a szerkesztőség te­lefonja: a radiátorok vagy hide­gek, vagy éppen csak langyosak, A Salgótarjáni Ing3*’~ ’ ''zelő Vál­lalat távfűtési ür* ''legtud­tuk, hogy az O rrgia» gazdálkodási ’* kezé­se alapján má 19-én a Salgótarján- emefc gozoídali euer- mér­ték. Ezért héti négy órától tíz óráig, • • >edig tíz órától délután három óráig a vá­rosi távfűtés rendszerében ugyan­azt a forró vizet keringették a szivattyúk — ami természetesen fokozatosan kihűlt. Ez okozta a lakások hőmérsékletének átme­net! csökkenését. Kedden, már­cius 18-án viszont meglehetősen különös oka volt az átmeneti üzemzavarnak. A temető melletti AM jelű F»k»'a aitaíát ismeretlen tettes felfeszítette, s a város felé- vezető háromszáz milliméter átmé­rőm gerincvezeték visszatérő ágá­nak légtelenítő szelepét felnyitot­ta. E bűncselekmény , következté­dén két órán keresztül''“ •— a -kór­ház, ős a’: Vöéöshadserég üti lakó­telep kivételével — az egész vá­ros területén megbénult a távfű­tés. Tekintve, hogy ez nem az első eset, ajánlatos lenne, ha az illetékesek a legszigorúbb vizsgá­lattal, a tettesek leleplezésével, de az ilyen nagy fontosságú be­rendezések fokozott védelmével is elejét vennék, hogy hasonló cse­lekmények megismétlő^1'-- «k. Ami pedig az OÉGV ' m­delt vizsgálat követi" il­leti, tanulság az BKV s a: ha időben tájékoztatják a lakosságot, nem kell utólag magyarázkodni. Tájékoztatás időben Linnepi együttes tanácsülés Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) beribb társadalom kialakításá­hoz. Az 1919. március 21-én kiki­áltott Tanácsköztársaság dicső 133 napja döntő változást ho­zott hazánk XX. századi fej­lődésében. A dolgozó nép meg­valósította saját hatalmát. Lét­rehozta saját hatalmi szerveit — a tanácsokat, és azok direk­tóriumait. A fiatal tanácsha­talom fennállásának rövid 133 napja alatt többet tett a dol­gozó nép érdekében, mint előt­te a korábbi rend évtizedek alatt. Megszervezte a szétzilált termelést, a termelt javak igazságos elosztását. Megszün­tette az uralkodó osztály mű­veltségi monopóliumát. Űj, szocialista alapokra helyezte a népegészségügyet. Dicsőséges, történelmet formáló tettek egész sorával bizonyságot tett a munkásosztálynak a társa­dalom vezetésére váló ráter­mettségéről. A munkásosztály — szövet­ségben a parasztsággal és más dolgozó rétegekkel — a négy­éves vesztett háború okozta szörnyű nyomort s szenvedése­ket megkísérelte leküzdeni. Már-már úrrá lett a rettene­tes nehézségeken, amikor a fegyveres harcra kényszerült. A hatalmától megfosztott föl­desúri és tőkés osztály, a ha­zaárulás útjára lépve, külső ellenséggel szövetkezve, fegy­veres támadást szervezett a fiatal Tanácsköztársaság rend­je ellen. A magyar dolgozó nép, élén a nagyüzemi munkásokkal, ön- feláldozóan vállalta a haza függetlensége, a nép szabadsá­ga megvédésének harcát. Ál­dozatos és hősies harca világí­tó fáklyaként példázza az utó­kor számára az igazi hazasze­retetből eredő kötelesség tel­jesítését. A Tanácsköztársaság védelmében vívott dicsőséges harcok hőseire örökké büszke lesz népünk. Megyénk dolgozó népe a Tanácsköztársaság leverése után, a szörnyű, fehérterror idején is mindvégig hü ma­radt a Tanácsköztársaság esz­méihez. Az akkori dicsőséges harcokat, a nagyszerű tetteket magáénak érzi ma is. Az ötven év távlatából is fénylő, s dicsőségesen ragyo­gó tettek, hősies harcok em­léke erőnket növeli, a szocia­lizmus teljes felépítésére irá­nyuló feladataink maradékta­lan megvalósítására ösztönöz. A Nógrád megyei, a Salgó­tarján városi és a Salgótar­ján járási tanács jubileumi, együttes ünnepi ülésének részt­vevői határozatunkban azzal örökítjük meg a dicsőséges Ta­nácsköztársaság emlékét, hogy annak eszméihez, célkitűzései­hez mindenkor hűségesek ma­radunk és tetteinkben minden­kor a dolgozó nép, a szocializ­mus, és a proletár internacio­nalizmus szolgálata vezérel. Éljen a magyar dolgozó nép dicsőséges Tanácsköztársaság! hatalmát először megvalósító A határozatot az ünnepi ta­nácsülés egyhangúlag jóvá­hagyta Hankó János, az ünnepi ülés elnöke ezután bejelentet te. hogy a félévszázados év­forduló alkalmából távirat ér­kezett testvérmegyénk, Keme­rovo Terület Tanácsa Végre­hajtó Bizottságának elnökétől. A táviratban így írnak: ..Kemerovo Terület Tanácsa, a Kuznyecki-medence dolgozói forró üdvözletüket küldik a Nógrád Megye Tanácsának, a megye minden dolgozójának a dicsőséges Magyar Tanács' köztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából. Szívből kívánjuk, drága barátaink, testvéreink, hogy érjenek el to­vábbi nagy sikereket a szocia­lizmus teljes felépítéséért, a néphatalom megszilárdításáért vívott harcukban. Munkájuk­hoz jó egészséget kívánunk, s biztosak vagyunk abban, hoev harcuk meghozza a boldogsá­got és a felvirágzást gyönyörű hazájuknak.” Köszöntötte az ünnepi együt­tes tanácsülést P. M. Fomi- csev, az ideiglenesen hazánk­ban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat tisztje is. Az ünnepi együttes tanács­ülés az Tnternacionálé hang­jaival ért véget, majd levetí­tették a Pokolrév című magyar filmet. Díjfizetés egyszámláról Új szolgáltatás az Űj szolgáltatás bevezetését határozta el az Országos Ta­karékpénztár Nógrád megyei Igazgatósága. A tegnap meg­tartott tájékoztatón, melyen jelen voltak az Állami Bizto­sító, a. Postaigazgatóság, a Vá­rosi Tanács, az Észak-magyar­országi Áramszolgáltató Válla­lat, valamint a Víz- és Csa­tornamű képviselői. Juhász Ti­bor csoportvezető ismertette az átutalási betétszámlával kapcsolatos lehetőségeket. Az Országos Takarékpénz­tárnak igen széles körű kap­csolata van a lakossággal, és ezt most ismét bővítik. Az OTP a közszolgáltatási díjak, és más fizetési kötelezettségek lebonyolításához kíván segít­séget adni a lakosságnak. Az átutalási betétrendszer — amely rövid idő alatt ország­szerte igen népszerűvé vált, s eddig mintegy 50 ezren vet­ték igénybe — sok terhel vesz le a betétszámla tulajdo­nosának válláról. Minden mun­kába járó, napközben ottho­nától távol levő embernek sok gondot okoz, miként egyenlítheti ki havonta ese­dékes fizetési kötelezettségeit, A takarékpénztár az új szol­gáltatásban nyilvántartja ügy­feleinek esedékes fizetési kö­telezettségeit, és a betéti szám­lán elhelyezett összegből ki­egyenlíti Vállalja a lakbér, a villany- és gázszámía. a rá­dió, tv, a távbeszélő díjak, a hírlap-előfizetési és biztosítási díj, a víz és csatornadíjak ren­dezését. Ezenkívül így történ­het az OTP hiteltörlesztés, adóátutalás, vagy más rend­szeresen ismétlődő fizetés. Az OTP közli a szolgáltató vállalatokkal a számlát nyitók nevét, valamint a címét. A teljesített átutalási díjakért OTP-nél minimális összeget, az első té­tel után két, minden további tétel után egy-egy forintot szá­mol fel havonként. Lényeges, hogy a betétszámla összegével a tulajdonos szabadon rendel­kezik — bármikor megszün­tetheti, vagy esetleg felveheti Az OTP ezenkívül a foefizt tett összeget takarékbetétkér,: kezeli és kamatot fizet utá­na. Ügyfeleivel havonta közli a számlájukon levő összeget és a teljesített kifizetést. Amennyiben a számlatulajdo­nosnak nem volna számláján elegendő fedezet a megbízások teljesítéséhez, az összeget bi­zonyos esetekben — a taka­rékpénztár előlegezi. Az Országos Takarékpénz­tár az új szolgáltatásról — amely a közeljövőben megva­lósul — akár személyesen, akár írásban tájékoztatja az ügyfeleket. A művészet nem lehet szol­gálóleánya a történelemnek? — Dehát azért a művészet mindenkor a történelem szol­gálóleánya volt, akár akarta, akár nem — mondja Oelma- cher Anna művészettörténész, A Tanácsköztársaság plakát­művészete című kiállítás ren­dezése közben, cigarettaszü­netben. — Mert amelyik művészet azt mondja, hogy nem tenden­ciózus, az úgy tendenciózus, hogy valamiről nem beszél. A proletárdiktatúra művészete ágy volt tendenciózus, hogy nyíltan harsogva hívott fel annak a csodálatos pár hó­napnak védelmére, továbbvi­telére. Természetesen az irányzatosság nemcsak a pla­kátban nyilvánulhat meg, ott kell lennie minden művészeti műfajban. Beethoven is tud­ta, hogy az irányzatos művé­szet valamire jó, hiszen pél­dául megírta az Eroica-t, kez­detben Napóleon dicsőségére, majd mikor kiábrándult a na­póleoni hatalomvágyból, akkor egyszerűen az ősi erőnek, a bátorságnak, a harckészség- nék, és a győzni akarásnak indulójaként — ha nem is az induló fogalmának tényle­ges meghatározásában. Na­gyon sok szó esik nálunk — s ezt a plakátok megjelenésének apropójából is elmondhatom —, hogy a két világháború közötti művészet balszárnya Németországban, Magyaror­szágon és másutt a proletár­kultúra megnyilvánulása volt, 1919 harsonái Lukács György, a mi láng­eszű filozófusunk volt az, aki megírta már a harmincas évek legelején a Tendencia és pár­tosság című tanulmányát, amelyben azt mondja, hogy más a pártosság — az az egesz világnézetnek hordozója —, és más a tendencia, amely a napi politika alárendeltje. Szerintem szétválaszthatatlan a két dolog. Ha pártos va­gyak, akkor tendenciózus va­gyok, akár az évszázadok táv­latában, akár az adott napi politika érdekében. Persze, végiggondoltam én, hogy ez a kissé elítélő felhang, amely az irányzatos művészetet kíséri, tulajdonképpen csak a képző- művészetre vonatkozik. A képzőművészetet bélyegezték meg, ha nyíltan pártos, vagy tendenciózus volt Brecht mű­vei nem a proletárkultúra je­gyében születtek? Hát akkor miért kevésbé elfogadható a képzőművészetben a tenden­cia? Megismétlem: az irány­zatosság a pártosság elválaszt­hatatlan része. A burzsoá mű­vészet is pártos, a saját osz­tályának érdekében. Delacroix a polgári forradalomért állt ki, irányzatosan, pártosan, és ünnepeljük, mint a francia köztársasági gondolatnak, a azahadsáí* teatvériséa. eeven­lőseg gondolatának legjobb képzőművészeti megszólalta- tóját. Hát ha ott igen, itt mi­ért nem? Nos, a 19-eseknek semmi aggályuk nem volt e tekintetben. A plakátnak pedig különö­sen megvan a maga funkció­ja. Vizuális harsona. Ügy kell hatnia, mintha a fülébe kia­bálnának valakinek a szemén keresztül. A proletárhatalom védelmére az ilyen eszközök feltétlenül szükségesek voltak, és a legjobb művészek a kor követelményei szerint jelení­tették meg őket. A nagy mes­terek közül csak a három leg­főbbet említem: Berényt, Pórt, Uitzot, akik lényegében sose csináltak plakátot — folytat­ta. A monumentális falraga­szok, a vizuális harsonák most itt szólnak körülöttünk Salgó­tarjánban. S ahogyan Oelma- cher Anna művészettörténész irányításával felkerülnek a tablókra — szinte egy-egy kürtszó harsan. A tárlaton, amely Nógrád Megye Taná­csa dísztermében március 21- én nyílik meg, 39 korabeli pla­káttal találkozhat az érdeklő­dő. Egyében kívül, valóban lelkesítő lehet a kései utód számára is az a tűz, amellyel minden tehetséges festő a Ta­nácsköztársaság szolgálatába állította művészetét. 1919. má­jus 1-re például a főváros mo­numentális dekorálását vállal­ták, óriási képeket festettek, a munkáshatalmat ünnepelték. A honvédő harcok idején pedig festményeket, és festménysze- rű plakátokat készítettek, ame­lyekkel fegyverbe szólítottak, harcoltak a nép ellenségei el­len, védték a tanácshatalmat. Nagy, egységes vonalak, óriási formákat alakító színek szól­nak számunkra is a kor nagy- szerűségéről. — Nekem pedig a legna­gyobb szeretettel és elisme­réssel kell szólanom Salgótar­jánról — szól búcsúzóul Oelmacher Anna. — 1948-ban egy bányavidéki vándorkiállí­tást mutattunk be tíz bányász- városban. Akkor jártam itt, így most húszéves emlékkel érkeztem ide. Ámulva állok ebben a világvárosban, amely nem fulladt meg az újban, hanem meghagyja a zöld te­rületet, teraszokat alakít ld lakói számára. Húsz év után kimondhatatlanul meglepett a lendület, amellyel ez a város épül. 1919-et ünnepeljük, őszintén köszönöm, hogy Sal­gótarján, Nógrád megye igényt tartott e kor plakátjai­ra. Hogy e falak között is szólaljanak meg ismét 1919 vi­zuális harsonái. Tóth Elemér I NÓGRÁD - 1969. március 20.. csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents