Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-16 / 63. szám

A Börzsöny házicipő karrierje

Mit jelent a faluban egy •ipari üzem? Ezt leginkább Nagyorosziban lehetne megkérdezni Tavaly avatták a budapesti Favorit Ktsz négy—. négy és fél millió forint költséggel létesített papucsüzemét.

ami ezer forint körüli biztosított bért jelentett az új dolgozók számára, akik ezelőtt még

nem is jártak üzemben, s háztartásban vagy a mezőgazdaságban dolgoztak. Ezért volt, hogy eleinte nemcsak

A minőség fontos kérdés. A közelmúltban alakult Zója- brigád a minőség további javítását tűzte ki célul. Oön- czöl Erzsébet ragasztó is a brigád tagja

Németh József telepvezetőt Budapestről küldték le, hogy az üzemi gyártást szervezze meg, tanítsa be az új dolgozókat. A létszám úgy fejlődött, ahogy a betanítással győzték.

a munkafogások elsajátítása okozott gondot, hanem a közösségi szellem kialakítása is. Az eltelt időszak bizonyította: sikerült a kettős feladattal megbirkózniuk.

Németh József üzemvezető az OKISZ házikiállitásán a második díjat nyert házicipővel és az új nyári modellel. Valószínűleg ez is megnyeri a közönség tetszését

(Fotó: Koppány György)

A gépek kezelése, a munkafolyamatok elsajátítása időt igényelt. Szerencséjükre a technológiát olyan apró részletekre bontották, hogy az asszonyok, lányok gyorsan elsajátították a munkafogásokat. A létszám folyamatosan 100 főre szaporodott. A betanulási időre öt fórint órabért fizettek,

■— Tavaly mennyit termeltek?

— Május 2-án kezdtük a betanítást és év végéig három fazonban 75 ezer pár Börzsöny házicipőt szállítottunk a kereskedelemnek. Legnagyobb megrendelőink az áruházak. Volt téli házicipő modellünk, ami az OKISZ házikiállításán

Bejegyzések o telefonkönyvben

Emlékszem, milyen jóleső érzés fogott el, mikor az új N6sr- rad megyei telefonkönyvet először kézbe vettem. Kétszer Is átnéztem, élvezettel forgattam a lapokat. Aztán ezt a telefonkönyvet. annak is főként Balassagyarmatra vonatkozó részét az ott végbemenő cím- és számváltozásukkal egy időben kezdtem szép lassan elcsúfítani. A Magyar Kábel Művek új üzemet létesített Balassagyarmaton? Nosza, számát azonnal beírni a könyvbe. A Fémipari Vállalat új telephelyre költözött, a növényvédőt felépítették, a kéményseprők szintén új helyre települtek . . . mind etrv-egy javítás. Ezt a házat lebontották, azt felépítették, ezt az épületet átalakították, azt pedig máshová költöztették a városban . . . Mindem pontosan beírtam.

Es furcsa módon: nem az utcák és az épületek, uem a-.zemem előtt napról napra, csendesen végbemenő változások, hanem össze-vissza firkált telefonkönyvem döbbentett rá arra. hogy a város rohamléptekkel változik. Hogy Balassagyarmatért, ha lelkesedésüknek nincs is minden utcasarkon látványos építkezésekben megnyilvánuló tanúiéi*', szívósan és vár* e, * * főzés* fokról fokra kierőszakolva harcol egy számottevő réteg. Kétkezi munkások es szellemiek; fémmunkások, orvosok, varrónők és pedagógusok.

Telefonkönyvemben most még csak javítások vannak. Ha a posta Is úgy akarja, nemsokára rengeteg új cím és szám kerül bele. Hiszen a I-enin-lakótelepre — tudomásom szerint — míndezideig csak egyetlen szükségvonalat vezettek be, sok üzemnek. vállalatnak csak egy telefonvonala van, vagy még egy sincs. Szerencsére már nincs messze az idő. mikor a hiányokat pótolva a postaigazgatóság bővíti a központot, s az ú * lét-s’tmA- nyeket beírogatva még gyakrabban hajolok majd ceruzával kezemben a telefonkönyv rölé. V magam részéről boldogan vállalom a jegyezgetéssei járó többletmunkát. Es biztos vagyok benne: más is szívesen vállalja.

B. ív

második dijat nyert. Most is

készülünk egy kollekcióval a Moszkvában megrendezésre kerülő házicipő-kiállításra.

Az idén az első félévben a tavalyi kedvelt modellekből 102 ezer párat gyártanak és ötezer párat az új mű velúr házicipőkből. Cél a napi ezer pár előállítása, amitől nincsenek már messze: jelenleg naponta 900 pár készül. Február elejétől két műszakban dolgoznak. Hatvan új nődolgőzót. vettek fel, akik egyre jobban begyakorolták magukat a munkába.

— Nőkről van szó, nem okoz gondot a két műszak?

— Ezzel számoltunk mi is — mondta ' a telepvezető. ■— Vannak kisgyermekes anyák, akik óvodába, bölcsődébe helyezik el a gyerekeket. Az ő számukra biztosítottuk azegy- műszakos munkát. Reggel héttől délután négyig dolgoznak, beleértve az ebédidőt. Ez az erősebb műszak, mert 15 személy részesült ilyen kedvezményben. Ügy érzem, megértéssel, sikerült megoldani ezt a gondot.

— Van azonban egy másik gondunk. Az orvosi rendelés ideje a munkaidőbe esik, emiatt sok idő elvesz azzal is, ha csak gyógyszert íratni mennek az asszonyok. Ügy szeretnénk változtatni, hogy heti két alkalommal az üzemben legyen a rendelés. Orvosunk hajlandó erre a megoldásra.

Egvre szaporodik a készáru. Autó érkezett, a Versenyáruház megrendelését hozta. A raktárból gépkocsira kerül az áru. Az udvaron felhalmozódott a hulladék.

__ Ezzel mit kezdenek?

— Nem vész kárba. Megegyeztünk a termelőszövetkezettel — sőt a gép is megvan már —, lábtörlőket gyártanak belőle. Foglalkoztatási lehetőség számunkra, de haszon is lesz belőle — mondja Németh József'. ■■

Nagyorosziban nagyon kellett ez az üzem, amelyben olyanok is munkaalkalmat találtak, akik erről az iparban szegény vidékről nem utazhatnak naponta dolgozni.

B J.

A munkásmozgalom harcosai — megyénk szülöttei

Még most is fiatalon

Hetvanhaí esz tendőjét mégha zudtolva dolgo zik még ma is t salgótarjáni Zsi vera János, a mun kásmozgalom ró gi harcosa. /. Nyomdaipari V„.. lalat javító műhelyében fúr, re szel, önt újb' lelket az eUwu’ alkatrészekbe, öt száz forintos az állása* de semmit sem törődik az idővel, ha mun kája Van. Addig szorgalmaskodik, míg újjá nem va rázsol egy-egy fontos alkatrészt.

Munkaszeretete, magatartása rtu is példa az emberek előtt.

— Mi megtanultuk, hogyan kell dolgozni. Könnyen az utcán találta magát az ember, ha netn végezte a gazda szája íze szerint a munkát... No meg az üldöztetés is, hiszen azt, hogy ezerkilencszáztizen- kilencben vöröskatona voltam, szakaszparancsnok, nem igen felejtették el...

Hosszú és keserves esztendők teltek el addig, amíg Zsivera János idáig jutott. A beszélgetés sarán egy küzdelmes élet elevenedik meg.

— Az Őszirózsás Forradalom győzelme után jöttem haza a frontról, ezerkilenc- száztizennyolcban. Nem sokkal később már a lakásomon kerestek a bányászok küldöttei. Tudták rólam, hogy benne vagyok a mozgalomba, ezért beválasztottak a direktóriumba. ..

Ezzel el is jegyezte magát a forradalommal Zsivera János. A munkások, bányászok, vasasok, s ahogyan mondja az iparosok érdekeit *képvir sei te.

— Katonaviselt ember voltam- A dicsőséges Tanácsköztársaság kikiálltása után engem is megkerestek. Lépjek be a Vörös—Hadseregbe, s legyek annak is szervezője. Ez március végén volt, tizenkilencben. Zagyvapálfalvára mentem, ahol összehoztuk a bányászokat* majd egy századot. Itt lettem az első szakasz parancsnoka. Salgótarjánba jöttünk, az Acélgyárban fegyvert vételeztünk. Puskákat, kézigránátokat. A kisállomás előtt gyülekeztünk. Kiosztottuk a fegyvereket. Mivel azonban alig voltunk hárman katonaviseltek, azt mondtuk a bányászoknak: „próbáljátok ki a fegyvert, tanuljátok meg a kezelését..

Az önkéntesekből álló egység készen állt a Tanácsköztársaság védelmére. A parancsra vártak, ami nem késett sokáig.

— Nagy Béla századparancsnoktól jött a parancs. Teremtsük meg az összeköttetést a zagyvaiakkal, vonuljunk fel a községbe. Zagyván várakoz- / tunk. Hevesi Gyula népbiztostól kaptuk az újabb eligazítást. Az volt a feladatunk, hogy derítsük fel az intervenciótok állásait, erejüket, fegyverzetüket' Éltkor1 estíhák át az első '•tüzkerésztSfc'g'en Tizenegyed magammal az éjszakai órákban járőrözni mentünk, egészen Sátorosig. Egy nagy épületben tanyáztak a katonák. Mivel beszélem a nyelvet, kihallgattuk őket. Azt mondták: hajnalban megtámadnak ' bennünkét. Amikor visszaértünk az egységhez, én. telefonon jelentettem a századparancsnoki nak... Állást foglaltunk. Jöttek is a csehek, sortüzet adtak le reggel. Mi is támadásba indultunk... Esett az eső. A bányászok átáztak. Nem szokták a harcot, nehéz is volt velük bánni... Az intervenciósok visszavonultak, mi pedig mentünk előre Losonc és Rimaszombat között...

Mentek, megállás nélkül mentek előre úgy, ahogyan a tanácshatalom parancsolta. J épfegyverekkel. kézigránátokkal, puskákkal tartották a frontvonalat, s támadtak ha szólt a parancs. A támadásban Zsiveráók jártak elöl, ők hárman, akik már korábban megtanulták a fegyverforgatás minden fortéját.

Hány csatát vívott Zsivera János? Nem számolta, csak úgy mint sok ezer ember, akik önként vállaltán a tanácsköztársaság védelmét.

— A nagy csalódás akkor ért, amikor azt a parancsot kaptuk, hogy egyelőre se előre se hátra. Ha jönnek az intervenciósok, ne tüzeljünk. Megkezdődött a találgatás, mi lehet Budapestén, vagy az or szág más vidékén .Eljutott a hír hozzánk is. hogy az intervenciósok támadásba lendültek. talán már Salgótarjánnál járnak... A feltevés igaz lett. Visszavonultunk a demarkációs vonalig... Megbuktunk. Mi akik az első perctől az utolsóig fegyverrel a kézben harcoltunk a Tanácsköztársaságért... Éjszaka értem haza. Hajnalban már a csendőrök vezettek. . összefogdostak bennünket... Jöttek a pofonok, mígnem Szlovákiába szöktem az ül döztetés elől.

A beszélgetés fonala a mába tér vissza. Velem szemben ül Zsivera János, előttem pedig a fényképe. Mellét ötágú csillagok díszítik, egy-egy ál lomásót jelenti mindegyik Zsl- vera János életének. Arra ;i legbüszkébb, .. amelyik a ki tüntexéáék'..Sorai zárja, az

1

919-eS Tanács köztársas Ae

Emlékérem. Amikor ezt forgatja a kezében, az ötven évvel ezelőtt történt eseménye két idézi. Csak úgy. mint akkor, most is fiatalon...

Somogyvári László

Utazzanak hozzánk!

,/. L. Szokolnyikov nyilatkozata

A Szovjetunió Kommuni Bizottsága, és a Magyar Szoc gyei Bizottságának együttműl ben tartózkodott J. L. Szokol rületi Bizottsága előadó irodt tíz napot töltött megyénkber gozói, a kommunizmus aktív kát. Munkatársunk felkereste ijzélgetett vele, merre járt, k

— Utazásomnak az volt a célja, hogy előadásokat tartsak. Többek között árról, hogy Lenin milyen nagy figyelmet szentelt a Kuznyecki-medence fejlesztésére, és népgazdasági szerepére. Beszéltem arról, hogy a kemerovói megyében milyen változások történtek az elmúlt évek alatt, és milyen. irányúak ezek a változások. Beszéltem arról is, hogy milyen fontos szerepet játszik a Kuznyecki-medence a Szovjetunióban, a kommunizmus felépítésének anyagi-technikai bázisa létrehozásában, az új társadalom és a társadalom új kultúrájának kiépítésében,

— Ügy gondolom, hogy az egymás életéről, társadalmi feladatairól való kölcsönös tájékoztatások a legjobb együttműködési formák; a legjobb módszerek arra, hogy népeink megértsék egymást.

— Sok helyen jártam Nóg- rád megyében, több előadást tartottam. Voltam a balassagyarmati járásban, meglátogattam a fémipari vállalatot. Érsekvadkerten meglátogattam egy nagyon érdekes és nagyon jó szövetkezetét. Ezenkívül jártam bányászok között Nagybátonyban, találkoztam a

azt jelenti, hogy gépesítjük, automatizáljuk a termelést. A munkát tudományosan szervezzük. Meg kell valósítanunk az új gazdasági reform elveit. Az ipari, a mezőgazdasági termelés, a politikai élet, és a kultúra területén elért eredményeket nem úgy tekintjük, amelyek csak a mi munkása ink, dolgozóink erőfeszítésének köszönhető.

— Milyen tapasztalatokkal távozik Nógrád megyéből, és miben látja az együttműködés további erősítését?

— A köztünk levő kapcsolat erősítését abban látom hogy szakembereink mine? gyakrabban találkozzanak égj’ mással, tapasztalataikat, véleményeiket ki tudják cserél ni. Ezeknek a szakembereknek kell megkeresni és megtalálni azokat az új utakat, atnel'' mind a két nép további gaz

dagodását jelenti. Nagyon örü lök, hogy ezt a lehetőséget I“ felhasználhatom arra, hogy a Kuznyecki-medence dolgozói és kommunistái nevében meleg szeretettel köszöntsem Nógrád megye dolgozóit é.< kommunistáit. Szeretném ki fejezni hálámat ázért a baráti, szívélyes és meleg Fogadtató sért, amelyben részesítettek Minél többen utazzanak hozzánk Szibériába, ne féljenek a hidegtől. Ha hideg is, fagy is ran nálunk, mi majd szívünk melegével megpróbáljuk eny- ííteni — fejezte be beszélge lésünket J. L. Szokolnyikov.

Molnár Zsolt

kombinátot, amely a kuz- nyecki szénre és uralj ércre alapozódik. A szénmedencében összesen 800 millió tonna szenet termeltek 80 év alatt, az 1917-es forradalomig. Az elmúlt évben 110 millió tonna szenet, bányásztunk ki.

— A kemerovói megye az ország egyik legnagyobb kohászati bázisa. Olyan hatalmas üzemeket építettünk fel, mint a kuznyecki metallurgiai kombinát. Ha 1970-ben üzemelni kezd a nyugat-szibériai kohászati kombinát első termelési egysége, akkor 1965- ös termelésünket megduplázzuk. A szovjet hatalom évei alatt Kemerovo megyében hatalmas vegyipart is létrehoztunk. A vegyipar központja Kemerovo város, ahol a vegyipari termékeknek több mint 300 fajtáját állítják elő. A negyedik ipari ágazat a gépgyártó ipái-, amely itt voltaképpen bányagépgyártást jelent. A következő években különösen nagy figyelmet fordítunk a könnyű- és élelmiszeripar fejlesztésére.

— Nagyon komoly fejlődést értünk el a mezőgazdasági termelés fejlesztésében Is. De hozzá kell tenni, hogy a mezőgazdaság részaránya a megyei termelésben nagyon alacsony. A kemerovói megye nemcsak Szibéria iparosított szívévé vált, hanem a keleti országrész egyik kulturális 1 központjává is.

— 1969-ben fő feladatunk a

ta Pártja Kemerovó Területi ilista Munkáspárt Nógrád me- idése eredményeként megyénk- yikov, az SZKP Kemerovó Teának tagja. J. L. Szokolnyikov s A Kuznyecki-medence dol- ipítői címmel tartott előadáso- őt, látogatásának céljáról bekkel találkozott.

bánya vezetőivel, bányászokkal, bányamérnökökkel. Salgótarjánban előadást tartottam az orosz nyelvszakos tanároknak, akikkel szintén nagyon meleg találkozásaim voltak. Előadást tartottam az oktatási igazgatóságon a pártaktíva és tanácsi funkcionáriusok számára.

— Miről számolt be Nógrád megyei hallgatóinak? Nagyon örülnénk, ha lapunk olvasóit is tájékoztatná a Kuznyecki-me- dencéről és Kemorovóról— A kemerovói megyét, amelynek legfontosabb területe a Kuznyecki szénmedence, Lenin gyermekének tartják. Ez nem Lenin egy-két részletmegjegyzését jelenti Kuznyck- kel kapcsolatban, hanem azt a nagyon mély tanulmányozást, amelyet Lenin folytatott Kuznyeck perspektívájá- i’ól, Kuznyeck lehetőségeiről. Lenin első szibériai száműzetése idején, 1897-ben tanulmányozta először a medencét, és ezzel élete végéig foglalkozott. Éppen Lenin közreműködésének és személyes részvételének köszönhető, hogy a szovjet hatalom első évében létrehozták az uráli metallurgiai