Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-15 / 62. szám
Emberek a hegyen Kenyér és sütemény A postás Az erdők között kanyargó szerpentinen szuszogva. fújtatva kapaszkodik az autóbusz. Fenn a tetőn aztán kicsit kifújja magát és úgy szalad le Ceredre. A megye legészakibb részén, régen gyűrődött hegyek árnyékában települt a község. A kis házakban, a tágas, kőből épített lakásokban csaknem 1600 ember él. Bányászok, üzemi munkások, favágók, földművesek. A környezet, a nyugtalan dombok, a magasabb hegyek tulajdonképpen kezdettől fogva formálják, irányítják az emberek sorsát, életét. A férfiak nagy része a bányászkodást választotta. Most, hogy a bányászkodásnak mind kevesebb tere marad Nógrádiban, támad a gond: hol keressenek, hol találjanak munkát a férfiak? Vannak, akik vállalják a távoli utat, s mennek mindenütt a szén nyomában. Mások valamelyik gyárban helyezkednek el, van belőlük elég a megyeszékhelyen és környékén. De egyre többen kopogtatnak a termelöszövetkehogy öt tartják a község legnép- ezerübb emberének? — De csak a hónap végén, amikor a fizetéseket és a nyugdijakat kézbesítem — válaszolt tréfásan . Pócsa István ilyenkor sok ezer forinttal a táskájában járja a falut. zet ajtaján. Kémek és kapnak is munkát, és a kereset sem kevesebb, mint az ipari üzemben vagy a bányában volt. Legalább is azóta, hogy a környező kis hegyi gazdaságok, Bárna, Róna, Zabar, Szilaspogony és Cered szövetkezetei egyetlen nagy mammutbirtokká egyesültek. A hajdani cselédemberek, a kisgazdák, a földművelők gyorsan rájöttek: tízezer holdon termelni, gazdálkodni sokkal eredményesebben lehet, mint a néhány száz holdakon. Az itteni emberek minden eredményt valósággal kicsikartak a természettől. Keményen birkóztak érte, s hamar hozzászoktak, hogy csak a maguk erejéből, szorgalmából vihetik valamire. Azóta gyorsabban haladnak, jobban boldogulnak mióta - egyesítették az erőt, a szorgalmat. Így hozták létre a községben a legtöbb új, korszerű létesítményt is. S a jövő még szorosabb összefogást sejtet — a termelőszövetkezet példájára — a szomszéd- dos községek között. Könnyebb, nyugodtabb is lesz az élet így, fenn a hegyen... Reggelenként a fél falu megfordul a ceredi sütőüzem kenyérboltjában. Tajti Istvánná, a bolt vezetője azzal büszkélkedett. hogy a sütőüzemben elismerten jó kenyeret kiflit ja, kóstoljuk meg. Valóban jóízű. Vidám a hangulat, amikor belép az üzletbe az öreg Horváth László, nyugdíjas kosárfonó. Mákos süteményt kér. i'a.itiné kényelmetlen'il érzi A NÓGRAD-napon a tanács vb vezetői távol voltak a községből. Az' elnök tanfolyamom van, a titkárnak pedig Salgótarjánban akadt tennivalója. Bántott bennünket a dolog, de csak addig, amíg nem Ismertük meg Kovács János Iskolaigazgatót, a tanács vb elnökhelyettesét! aki a távollévő vezetők helyett, házigazdaként fogadott bennünket. Kitűnően ismeri a falu minden gondját. örömét amellett, hogy 184 gyerek nevelése is Vállán nyugszik. Pócsa István a postakézbesttö sápadt arcú, vékony fiatalember. Azt mondja, azért nem tud meghízni, mert naponta 15—20 kilométert gyalogol. Táskája tele napilappal, 57 NŐGRAD-ot és 128 Népszabadságot kézbesít. Ezek a faluban a legkedveltebb lapok. Természetesen hetilapok is szép számmal fogynak. Megkérdeztük: tudja-e, Egyszer, de jól Csupán a szerencse mentett meg bennünket, hogy nyelvünk épen maradt, amíg Salgótarjánból Ceredre értünk. Ká- tyús, kegyetlenül ráz a meredek út. Télen közlekedni rajta kész veszedelem. Javították, hogyne javították volna már az egri közúti igazgatóság munkásai. De úgy jártak ezzel évről évre, mint a balladabeli kőművesek. Amit tettek ősszel, szétfagyott, tönkrement tavaszra. A megoldás? Semmiképpen sem az, mint amit a 12 kőműves tett. Még csak nem is a sok apró kis javítgatás. E- helyett jó volna végre komolyan hozzálátni a Salgótarján — Ózd közötti útszakasz megépítéséhez. De valahogy úgy, hogy az út semmiképpen se kerülje el Ceredet. Nincs háztartási gáz Nincs a községben gázcseretelep, pedig a gáztűzhely- lyel rendelkezők száma egyre emelkedik. Most már harmincnál többet számolnak a faluban. Régebben az AKÖV szállította a gázpalackot, az utóbbi időben azonban hiába várják. Salgótarjánban szerzik be a tulajdonosok, de a hazaszállítása nagy gondot okoz. A végrehajtó bizottságot is foglalkoztatja, hogyan oldja meg a problémát. Az fmsz-t kérték fel a gázpalackcsere lebonyolítására. Megfelelő helyet biztosítanak részükre. Ügy döntöttek, hogy felveszik a kapcsolatot a Tisza vidéki gázmüvekkel a gázbeszerzés érdekében. Határozott, gyors intézkedésre volna szükség, mert a gáz hiánya érzékenyen érinti a lakosságot. Liszt és hús Beszélgettünk a ceredi asszonyokkal. Érdeklődtünk, milyen a faluban a kereskedelmi ellátás. Czene Ferenc Józseffé válaszol. — Az ellátásra nem panaszkodhatunk, ellenben a liszt minősége kifogásolható. Nálunk nem múlik el hét, hogy ne süssünk lepényt, ne főzzünk tésztát. Gyakran előfordul, hogy fekete a liszt. írják meg, hogy jobb minőségű lisztet küldjenek Ceredre is... Szó került a frisshús-ellátásrol. A hentesüzletet hetenként egyszer nyitják ki, pedig szívesen vásárolnának gyakrabban is friss húst. Simon Lajos, a körzeti fmsz kereskedelmi vezetője elmondta, hogy a vásárlók érdekében felveszik a kapcsolatot a FÜSZÉRT-tel, A hússal kapcsolatosan biztatott, hogy a jövőben rendszeresen mérnek friss húst és az igényeknek megfelelően nyitva tartják a hentesüzletet. Állattenyésztés nagyüzemi mód A megye legészakibb részén gazdálkodó, tízezer holdas ceredi Ceredvölgye Szövetkezet legbiztosabb gazdálkodási ága az állattenyésztés. Itt is a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztésével számolnak. Évente átlagosan 800 szarvas- marhát tartanak, s most van kialakulóban az igazi nagyüzemi telep A szakosítás elég előrehaladott állapotban van Nagyobb orvosi rendelő Az úgynevezett költségvetési üzem munkásai kisebb építkezéseket, felújítási munkálatokat végeznek Zab áron, Szi- laspogonpban és Cereden. Ügy hírlik, nem maradnak munka nélkül. Az orvosi rendelő, amely korábban megfelelt, most már szűknek bizonyul. Hiszen három község betegeinek ellátásáról van szó. A rendelő bővítése az új üzem első jelentősebb munkája lesz. Mintegy 150 ezer forintot fordítanak rá. Szórakoznak, tanulnak Pezsgő élet van a művelődési otthonban. Készülnek a tavaszi ünnepekre. Tanulják a verseket, az éneket, készül a műsor. Különösen az irodalmi színpad tagjai aktívak. Legtöbbjük érettségizett, vagy az idén érettségizik. Czene Zoltán pedagógus az otthon igazgatója. Gondoskodik arról, hogy megfelelő feladatokat kapjon a fiatalok népes tábora. Negy- ven-ötvenen is részt vesznek a munkában. Nagyon vonzó számukra a művelődési otthonban létesített klubpresszó. Ízlésesen berendezték, könnyű italok, kávé kapható benne, s táncolhatnak a fiúk, a lányok. Élnek is a lehetőséggel. Szombaton esténként, vasárnaponként zsúfolásig megtelik a presszó. már. A ceredi üzemegységben lesz a 300-as tehenésztelep, a borjunevelő, Szilaspogony ban vannak a hízóba szánt jószágok. A gazdaság csaknem négyszáz hízott marhát értékesít az idén. Jelentős számú jószágot küld nyugati exportra. Zabaron és Rónán a növendékállatokat tartják, Bár- nán pedig a juhászat rendezkedik be. Fa. minden mennyiségben öt és fél millió forint nyereséget ígér az idén a közös gazdaságnak a fafeldolgozó üzem. Mintegy félszáz férfinak, asszonynak ad munkát. Nyersanyagának nagyrésze a szövetkezet 2500 hold erdejéből kerül ki. Hogy az üzem munkája folyamatos legyen, a környező szövetkezetektől, gazdaságoktól is vásárolnak fát- A Lignimpex közvetítésével Csehszlovákiából 1500 köbméter faanyagot szállítanak. Az első küldemény a hét közepén érkezett. A szövetkezet rendszeres szállítója a veszprémi és a szegedi bútorgyárnak, de készítenek az üzemben bányafát, bányadeszkát is. ízletes, ropogós kenyeret sütnek a ceredi pékek. A bolt vea»> tőjének nem nagyon kell kínálgatnia a friss ámít készítenek. Ezt bizonyította az egyik vásárló, Horváth Sán- dorné is. — Nagyon elégedettek vagyunk a kenyér minőségével, amióta áttértek a három kilós „karika” kenyér készítésére ... Megszegi a frissen vásárolt, pirosra sült kenyeret és kínálmagát. — Elfogyott... — mondja es kínálja a túrósat. De az öreg Horváth csóválja a fejét: — Nem kell. Máskor ne hagyjátok kifogyni. Igaza van. A kenyér mellett — amely kivívta az elismerést — több sütemény kellene Ceredre.. Építők Épitőbrigádot szervezett a szövetkezet vezetősége. A mesteremberekből, segédmunkásokból álló csoport végzi el a szövetkezet valamennyi építkezési munkáját. Az idei programban szerepel a 108 férőhelyes tehémistálló, a 300-as juhhodály elkészítése. Ezenkívül nagyüzemi kutat és utat kap a tehenésztelep. Befejezik a gépszín építését is- A gazdasági épületeken kívül lakóházakat is építenek. Az idén két szolgálati lakás készül el. Ezzel hétre emelkedik majd azoknak a lakásoknak a száma, amelyeket a szövetkezet épített szakembereinek. Tábla a falon Évről évre készülnek a tisztasági hónapra, ilyenkor tavasz elején a ceredi asszonyok. A házak falát több mint hetven tábla díszíti: tiszta udvar, rendes ház. A választókerületi bizottságok tagjai most is azon fáradoznak. hogy újabb táblák kerüljenek a házak falára. Sorra járják a portákat, érvelnek, beszélgetnek. Mondják, azok is kedvet kapnák tőlük, akik eddig nem is gondoltak rá, hogy „benevezzenek” az általános tavaszi nagytakarításba. Miről beszélnek? KLssimon Lajost az legszorgalmasabb kőművesnek mondják a faluban. Kétkezi munkája benne van Cered valamennyi jelentősebb épületében, így a művelődési otthonban, az új óvodában is. Nem feledkezik meg az idős, beteg, magukra maradit emberekről a községi tanács. Az idén nyolcnak küldenek havonta 250 forintos segélyt. Csaknem 250 cigány él Cere den- Örömmel hallgattuk^ hogy a férfiak többségének állandó munkája van. A gyerekek sem okoznak már annyi gondot, mint korábban. Tizennégy éves koráig csaknem valamennyi elvégzi az általános iskola nyolc osztályát. Négyezer kilométer szalma- kötelet készített tavaly a szövetkezet szalmafeldolgozó üzeme. Az ott dolgozó 11 asszony és egyetlen férfi jelentős Ö6z- szegű bevételt hozott a közösnek. Nyolc brigád, munkacsapat küzd a szocialista címért a szövetkezetben. A vezetőség terve, hogy a régebbinél rendszeresebbé, hatékonyabbá teszi munkájuk támogatósát, értékelését. Járási viszonylatban is a legmodernebbek közé tartozik a községi óvoda. Amig felépítették, sok társadalmi munkaórát töltött ott a lakosság. Közügy lett az óvoda építése. A pedagógusok mondták el, hogy amióta megnyitották, könnyebb lett a munkájuk. Az óvodában nevelt gyerekek jobban tanulnak az iskolában. Jelenleg 36 ifjú cereßi polgár tanul az intézményben. A vezető óvónő Váradi Zsoltné. Hozzáértéssel neveli a gyerekeket. A két foglalkozási terem közül a 36 gyerek csak az egy két tölti meg. Most készülnek, hogy hatvannégyre emeljék a gyerekek létszámát. Gyarapítják az óvoda felszerelését is Mint minden felsorolás, bl~ ™ay ez nem lehet teljes, hogy a község terjeszkedésé- ek útját állják a hegyek, úgy htja meg a sebesen szaladó betűket az oldal terjedelme. Mégis, a község életét igyekeztek bemutatni írásaikkal Bobál Gyula és Vincze Istvánné, képeivel Koppány György. A panaszt Tóth lajosné jegyezte — továbbítja a címzetthez. l egközelebb, március lá-éc. Tolmácsra látogatnak szerkes • -.őségünk munkatársai.
