Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-15 / 62. szám

Min5s&e,lAnc Kommunisták a bútorgyárban A balassagyarmati Ipoly Bútorgyárból nem is olyan régen még a pártalapsaerve- aef ve zetőségv á la&ztó taggyű­lésének lefolyásáról adtunk hírt — most, mikor újra az üzembe látogatunk, Szirtes Tibor párttitkár már a meg- újíiodott aLapszervezet ered­ményeiről, tevékenységéről számol be. — A lapszervezetünk tag­létszáma 34 fő, de számítva a pártonfldvüli munkásőrök közeli belépésére, . bízunk benne, hogy létszámunk is­mét emelkedni fog. Jelenleg is be van adva agy felvételi kérelem. A párttagok szá­máról szólva el kell monda­ni,‘hogy nem mennyiségi, ha­nem minőségi emelkedést tűztünk célul magunk elé. Inkább kevesebb, de politi­kailag képzett ember felvéte­lére törekszünk­A már lezajlott tag- és ve­zetőségi gyűlések jegyző­könyveiből és az éves prog­ramból egy teljes egészében átgondolt, logikusan felépí­tett munkaterv körvonalai bontakoznak ki. A legutóbbi vezetőségi ülés például a pártoktatás és a vállalatnál folyó egyéb tömegszervezeti oktatások helyzetét vizsgálta. A vállalat tavalyi évének ér­tékelését és 1969 feladatot Nyíregyházi István főkönyve­lő ismertette a párttagsággal. Néhány erdeikesebb napiren­di pont az éves munkaprog­ramból: A szocialista munka- verseny és a brigádmozga­lom helyzete; A termékek minőségi állapota és az 1968- as minőségi kifogasok fo okai; A műszaki fejlesztés soron következő feladatai. — Legnagyobb problémánk a párt- és a tömegszervezeti gyűlések és oktatások szá­mára a helyiség előteremté­se— folytatja a párttitkár. — Jelenleg is négyfajta: KISZ, szakszervezeti, gazdaságpoli­tikai és a szocializmus építé­sének alapkérdéseiről szóló oktatás folyik a bútorgyár­ban. Az új gazdasági me­chanizmus tennivalóinak is­mertetése céljából még egy év után is tartunk szeminá­riumokat. A helyhiány és a különféle előadások nagy száma mind a szervezőktől, mind a hallgatóktól nagyfo­kú rugalmasságot követel. Minden dicséretet megérde­melnek azok a dolgozók, sfcfk vállal ják, hogy egy-egy előadáson való részvétei miatt később menjenek haza, illetve azok, akik a szeminá­riumon levő társaik helyett a műszatováltás miatt önként többletmunkát végeznek. Sze­rencsére a vállalat igazgató­ja a városi pártbizottság vég­rehajtó bizottságának a tag­ja. Megérti a párttagság giondjait és intézkedéseivel igyekszik áthidalni a pártok- tatás helyiségprobiémáit­A bútorgyár pártszerveze­tének egyik legnagyobb je­lentőségű lépése az alapiszer­vezeten belül működő gazda­sági bizottság létrehozása volt. Az öttagú bizottság el­nöke Bakó Miklós anyagaru- forgalmi csoportvezető. Az alapszervezetnek a gazdasá­gi ügyéket figyelemmel kí­sérő, szakértelemmel ren­delkező tagjai a gazdasági bizottságon keresztül gya­korolnak segítő, ellenőrző tevékenységet a gyár gazda-« sági életére. Szedlák Sándor Igazgató, a gazdasági bizottság működé­séről a következőket mondja: — A gto hasznos tanácsait, észrevételeit — mivel bebizo­nyította életképességét —, a vállalat vezetősége minden esetben figyelembe veszi. A műszaki és termelési cso­port átszervezését például az ő javaslatukra hajtottuk vég­re, és elfogadtuk a készlet- gazdálkodásra vonatkozó észrevételeiket is. Az alap­szervezet titkára részt vesz a vezetői megbeszéléseken — örömmel látjuk, hogy a párt­tagok figyelemmel kísérik a bútorgyár gazdasági életét, javaslataikkal hozzájárulnak fellendítéséhez. íme a gyár, ahol a párt- alapszervezet tagjai szorosan vett munkaterületükön kí­vül, vállalati szinten is ér­deklődnek a gazdasági prob­lémák iránt. Segíteni akará­sukkal tevékenyen hozzájá­rulnak megoldásaikhoz és ha az alapszervezet előtt állanak is még gondok, megoldásra váró feladatok, minden egyes párttagnak külön örömet okozhat, hogy a pártszerve­zetben kifejtett tevékenysé­gével vállalatának gazdasági előrelépéséhez is hozzájárul. B. b. Az első export A Budapesti Finomkötött­árugyár balassagyarmati tele­pe ötéves fennállása óta az idén küld először exportra kü­lönböző termékeket. Csehszlo­vák megrendelésre tizenhat- ezer kreppből készült bakfis- és gyermekpantallót készíte­nek. A vevővel történt egyez­ség értelmében a , kért meny- nyiséget április 15-ig kell el­készíteni. A telephely a késs terméket április 5-én szállítja majd a vállalat budapesti köz­pontjába, ahonnan április 15- ig továbbítják a csehszlovák megrendelőnek. Ákarancssógi beszámoló Munkásszemmel a felelősségről Mostanában széles körben vitatják — gazdasági, politi­kai vezetők, brigádtagok —, a megváltozott gazdasági fel­tételek között miben állapít­ható meg a szocialista bri­gádmozgalom tartalmi voná­sa? Az érdekeltek, a brigád­mozgalomban részt vevő munkások többsége erről így vélekedik: — Az elvégzett munkáért önként vállalt felelősség je­lenti ma a szocialista bri­gádmozgalom legfőbb tartal­mi vonását... Garancia — visszamenőleg is A termelési mozgalmak és a munkaversenyek jelenlegi helyzetéről folyó vita való­ságos, sokakat érintő problé­mából indult ki. Tény, hogy a sokszoros szocialista címet vi­selő, bronz-, ezüst- és arany­fokozatot is elért brigádok megszokták a feladatokat, természetessé vált számukra mindaz, ami a szocialista ter­melési mozgalmat jelentette, jelenti ma is. Az aranyfoko­zat elérése után jelentkező gond: milyen újért küzdje­nek ezután? A Nógrád megyei Építői­pari Vállalat ifjúkommunis­tái megtalálták a brigádmoz­galom megújításának lehető­ségét : személyes garanciát vállalnak az elvégzett mun­káért és tudatosan töreked­nek arra, hogy az üzemen belül és más vállalatok között kiépítsék a minőségláncot. A kezdeményező Kronovetter ifjúsági vízszerelő brigád után felzárkózott a többi, az apci munkahelyen dolgozó Nagy Imre, s itt Salgótarján­ban a villanyszerelő Földi Sándor. Beszkid Bertalan if­júsági munkacsapat — csatla­kozott az építőipari vállalat villanyszerelő építésvezetősé­gének valamennyi brigádja­A Nógrád megyei Építőipa­ri Vállalat egyik fontos mű­ködési területén, a ZIM sal­gótarjáni gyáregységének re­konstrukcióján kerestük fel Földi Sándor és Beszkid Ber­talan brigádvezetőt, hogy a garanciális munkával kapcso­latos tapasztalatokról, a mi­nőséglánc további fejlesztésé­nek lehetőségeiről beszélges­sünk. A beszélgetésben részt vett Király Attila technikus, a villanyszerelők KlSZ-szer- vezetének titkára is. — A villanyszerelő brigá­dok február közepén csatla­koztak a Kronovetter vízsze­relő csoport vállalásához — mondta Király Attila. — A mi brigádjaink azonban va­lamennyi munkáért személyes garanciát vállaltak. A belső, vállalaton belüli minőséglánc kialakításának jelentős új mozzanataként említették, hogy az ifjúsági brigádok kezdeményezéséhez csatlakoztak a művezetők és a műszaki dolgozók is. Sike­rült meghonosítani a „kontra- meót” (művezetők egymás munkáját ellenőrzik), de fo­lyamatosan felülvizsgálják a raktárba érkező és a brigádok munkája során felhasználásra kerülő áruk minőségét is. A szegediek figyelmébe Földi Sándor és Beszkid Bertalan elmondta: önként vállalt garanciális munkáju­kat nagyon megnehezíti az a körülmény, hogy az úgyne­vezett MM-falvezeték és az MBA kiskábelek kétszeres műanyagszigetelése a gyár­tás során egymásra olvad, összeég — Csak rendkívül nehezen tudunk gyors és pontos, mi­nőségileg kifogástalan munkát végezni ezekkel az anyagok­kal. A két réteg régebben könnyen elvált egymástól.. • Mosit faragni kell, hideg idő­ben melegíteni, hogy a sül­lyesztett dugaszoló aljakba az előírás szerint tudjuk beköt­ni a vezetéket. Az a vélemé­nyünk. hogy a Magyar Ká­belművek szegedi gyáregysé­génél egy munkafolyamatot — a rétegek közötti síkporo- zást — elspórolnak. Jó lenne erre külön is felhívni a fi­gyelmüket. Jogos kívánság? De meny­nyire! Az önként vállalt fe­lelősség. a vállalati garancián túli, brigádokra vonatkozó minőségi jótállás nemcsak kötelességet jelent, hanem azt is, hogy mások is kapcsolód­janak a minőséglánchoz. Er­ről az oldaláról közelítve az építő fiatalok garanciális vál­lalását, egészen nyilvánvaló, hogy az egyéni felelősséget szocialista módon tudatosan, belülről értelmező munkások joggal várják, hogy a megyei kezdeményezésből az ország más tájaira, üzemeire is ki­terjedő mozgalom bontakozzék ki. Túlszervezés, propaganda A Földi brigádban 11, a Beszkid brigádban 7 munkás dolgozik. Többségük tagja a KISZ-nek. részt vesznek a politikai oktatásban, de nagy gondot fordítanak a szakmai továbbképzésre is. Tavaly a szögbelövő pisztolyok kezelé­sének elsajátítása volt a leg­fontosabb, az idén az alu­míniumhegesztést szeretnék néhányan megtanulni az ÉVM által meghirdetett tanfolya­mon- A Szakma ifjú mestere .mozgalom is érdekli a fiata­lokat- mert tudják, szakmai tudásuk fejlesztése szoros összefüggésben van a garan­ciális vállalások sikeres tel­jesítésével. összefüggés sokféle van: a villanyszerelők minőségi munkáját jobban becsülhet­nék a kőművesek, a fűtés- szerelők és a festők. Gyakran fordul elő, hogy a kőműve­sek leszaggatják a tolóállvány mozgatásakor a falra erősí­tett vezetékeket, de nem be­csülik megfelelően a garan­ciálisán végzett munkát a ve­zetékeket összefröcskölő fes­tők, a szabadon hagyott hu­zalokat elégető szerelők sem, A villanyszerelők úgy látják, itt az ideje, hogy építőmeste­ri és szakipari társaik is nagyobb felelősséggel dolgoz­zanak. Földi Sándor, Beszkid Ber­talan és a többi nyolc vil­lanyszerelő brigád példája mindenképpen alkalmasnak bizonyul ahhoz, hogy a válla­lat vezetőjéhez és a nagyüze­mi KISZ-bizottsághoz hason­lóan a KISZ salgótarjáni vá­rosi bizottsága is jobban odafigyeljen, milyen új le­hetőséget kínál a? építőipari ifjúkommunisták tevékenysé­ge. mit jelenthet a minőség­lánc kiterjesztésének elősegí­tése az ifjúsági mozgalom üzemj berkeiben. Pataki László Több szó esett az idén a zár­számadó közgyűlésekről mint a vezetőségek beszámolóiról, pedig — mit tagadjuk — a beszámolók is sokat elárulnak tsz-ek önállóságáról, rugal- asságáról, s arról, hogy az új mechanizmus szelleme mi­képpen érvényesül a közös gazdaságokban. Módomban ál­lott több vezetőségi beszámo­lót áttanulmányozni, s anél­kül, hogy ezzel bírálatot óhaj­tanék gyakorolni más szövet­kezetek felett, meg kell álla­pítanom: a legkorszerűbbnek, legrokonszenvesebbnek a ka- rancsságit találtam. Természe­tesen azok közül, amelyek a kezembe kerültek. Verejtékes napok Ügy mondják, hogy a zár­számadó közgyűlések előkészí­tésének időszakában a szövet­kezeti vezetők és tagok közül mindenki mélyen és hosszan alszik, a főkönyvelő kivételé­vel. Amikor már a tsz-irodán minden ablak sötét, a főköny­velőé még messzire világit, jelezvén, hogy ébren virraszt és a számok tengerében a tajtékzó hullámokkal vivődik. Ámde nem egészen így van, mert. a beszámoló elkészítésé­ben, különösen a szöveges, magyarázó rész megszerkesz­tésében bőséges feladat jut a többi választott vezetőnek is. Köztük az elnök vállára ne­hezedik a legnagyobb súly. Márpedig mi újságírók fel tudjuk mérni, talán mindenki­nél jobban, mit jelent tizenöt- húsz gépelt oldalt úgy meg­szerkeszteni és megírni, hogy egy esztendő gazdálkodásának minden lényeges mozzanata helyet kapjon. Megértjük, ha a tsz-elnok azt panaszolja, hogy ilyenkor verejtékesebb napokat él át, mint a gyakor­lati gazdálkodás legnehezebb idényeiben. Élvezettel és örömmel fe­dezi fel tehát az avatott hall­gató vagy olvasó a száraznak vélt szakvezetőkben a költői hajlamot, a szerkesztésben a jó szervezői készséget, a téma megtárgyalásában a hozzáér­tést és a felelősségérzetet. A karancsságí Egyesült Erő Tsz beszámolójában éppen az tet­szett meg, amit manapság a legfontosabbnak kell tartani, hogy az új mechanizmus köve­telményei a leghatározottab­ban nyilvánultak meg benne, és Győri János tsz-elnök úgy és olyan problémákat vetett fel, amelyek mindenfélekép­pen korszerűek. Annak ellenére, hogy a szö­vetkezet a tavalyi ég az előző évekhez viszonyítva nagy lé­péseket tett előre, a beszámo­ló kritikus és önkritikus volt, s ahelyett, hogy a büszkeség és önteltség indokait kereste volna, azokra a tényezőkre mutatott rá, amelyek egyelőre még gátlói a további, gyor­sabb ütemű, nagyobb mérvű előrehaladásnak. Hit nem szabad? A beszámoló söviden azt is érintette, mit cselekedtek jól, ügyesen a tsz-tagok, de bőven kitért arra is, mit nem sza­bad tenni. Figyelemreméltó a beszámoló alapossága és bá­torsága. Többek közt megállapítja, hogy a tagság az új garantált, készpénz-elszámolásos rend­szerrel miképpen jutott el a 28 forintos munkaegység ér­téktől a napi 67 forintos nor­mateljesítésig, s hogy a veze­tőség a továbbra is bevált, új bérezési formát javasolja. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kapások művelé­sét lamely a munkaerőhiány miatt évről évre gond), ne ad­ják ki továbbra is részesként és hogy a részt ne osszák ki hiánytalanul természetben. Pedig tudvalevő, hogy egyes irányító szervek milyen erő­teljesen igyekeztak befolyásol­ni a tsz-t abban a jogukban, hogy szükség ég kívánság sze­rint a jövedelemelosztás leg­célravezetőbb módszereit, köz­tük a százalékos, természetbe­ni részesedést válasszák. S bátran kimondta a vezető­ség beszámolója többek közt azt is: a jövőben sem fordul­hat elő, hogy a tsz-tagok sa­ját hibájukból ne teljesítsék a kötelező munkanapot, e mel­lett azt várják, hogy a tsz- törvényben és az alapszabály­ban biztosított jogokat to­vábbra is élvezhessék. Aki kö­telességét nem teljesíti, az jo­gait sem követelheti. Nem for­dulhat elő az sem. hogy a ter­vezett munkabért a tervnek megfelelően felhasználják, no­ha több növény teljesen ki­esett a termelésből a hátrá­nyos időjárás miatt, t Az irányítás űj módszerei Ráirányította a figyelmet a beszámoló arra is, hogy a jö­vőben az összhangot jobban meg kell teremteni a vezetők és a tagok között. A növekvő hozamok ellenére bírálta egyes növényeknél, mint például a búzánál az elért eredménye­ket, mivel a termésátlagok alátta maradnak a járási át­lagnak. Elismeri, hogy egy olyan több községre kiterjedő nagyüzemben, mint a karancs- sági tsz is, az irányításnak új, decentralizáltabb módszeréi kell alkalmazni. A központ) felelős vezetők ereje ugyanis semmiképp sem lehet elegendő arra, hogy minden részletkér­désben személyesen döntsenek. Ennek érdekében az idén már üzemegységekre és brigádokra bontják le a tervet, ezek a kisebb egységek is önállóságot kapnak a tervfeladatok meg­valósítására, a központi veze­tők pedig csakis az irányítás és ellenőrzés kötelezettségét vállalják magukra. Nem tagadta a beszámoló azt sem, hogy ebben a gazda­ságban. ahol tavaly a burgo­nya 50 mázsás holdanként: termést sem adott és a hoza­mok más növényből és ter­mékből is elmaradtak az átla­gostól, még igen sok a rejtett tartalék és még a jelenlegi kö­rülmények között is jelentősen növelni lehet a gazdálkodás színvonalát. Mindent egybevetve: nem dicsekvés és nem számtenger volt a karancsságí beszámoló Nagyon helyesen, a közgyű­lésen is a gazdálkodás javítá­sának további módszereit ke­resték. Márpedig ez, azt hi­szem valamennyien egyet ért­hettünk benne, sokkal többet ér, mint az eredmények pusz­ta számbavétele. Lakos György NOGRÄD — 1969. március 15., szombat 3 lUlunlcanaponlcenft I egymillióira! több A megye takarékossági mozgalmának helyzetéről tárgyaltak az országgyűlési képviselők Pénteken a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának székhazában tartott ülésén a megye takarékossági mozgal­mának helyzetéről tárgyalt az országgyűlési képviselők me­gyei csoportja. Jedlicska Gyulának, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága első titkárának elnökletével tartott ülé­sen részt vett Pécsi János, az OTP Bankfőosztályának és Szamoshelyi Jenő, az OTP Nógrád megyei fiókjának igazga­tója. Ott volt még Hankó János, a Nógrád megyei Tanács VB elnökhelyettese, Szálai Gáspár, az MSZMP városi bi­zottságának e’ső titkára, és Sándor Elemér Salgótarján Vá­ros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke is. Az ülésen az írásban előre elkészített és a képviselők rendelkezésére bocsátott tájé­koztató kiegészítéseként Sza­moshelyi Jenő megyei igazga­tó a többi között elmondotta, hogy idén az év elején szokásos két- és fél hónapos takarékos- sági hullám váratlanul nagy eredménnyel járt. Ez idő alatt ugyanis a be­tétösszeg elérte a hatvanmil­lió forintot, ami azt jelenti, hogy március közepéig mun­kanaponként egymillió forint­tal nőtt a takarékbetét-összeg a megyében. A vita során Brutyó János képviselő, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának elnöke arról szólt, hogy a ta­karékossági mozgalom kima­gasló megyei eredményei min­denekelőtt politikai jelentősé­gűek, a társadalmi rendsze­rünk iránti bizalmat repre­zentálják. Mint mondotta. különösen figyelemre mél­tó a falusi lakosság, a termelőszövetkezeti pa­rasztság takarékossági mozgalma. amelyet azonban még tovább kell szélesíteni. Sümegi János képviselő arra figyelmeztetett, hogy a termelő- szövetkezetek betétállományá­nak alakulásában elsősorban a tsz-vezetőknek van nagy sze­repe. „Nálunk — mondotta — a szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezetben a jutalmakat, prémiumokat mindig betétkönyvekben kap­ják meg a dolgozók.” Schuchmann Zoltán képvi­selő kérdésére válaszolva Pé­csi János, a bankfőosztály igazgatója hangsúlyozta, hogy az iskolai takarékosságnak az ifjúsági nevelés szempontjá­ból van óriási jelentősége. „Hiba azonban, hogy a bélyeg­takarékosság csak az általános iskola szintjéhez tapad. Ezért gondoskodnunk kell a közép­iskolák fiataljainak az életcél­jához alakuló takarékossági formáról, amely esetleg akár motorkerékpár, akár lakás cél­ját szolgálná” — mondotta, majd bejelentette, hogy az OTP hamarosan beve­zeti az úgynevezett lakás­építési előtakarékosságot. A rövidebb és hosszabb idő­re szóló előtakarékosság alap­ján a községi vagy a városi tanácsnak időre szólóan pon­tosan meg kell majd monda­nia, hogy az előtakarékos sze­mély, mikor kapja meg á la­kást. Az OTP bejelentett elő- takarékossági akcióját kedve­zően fogadták a megye képvi­selői és a város vezetői is. A képviselőcsoport ülésének második napirendi pontjaként Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyi Bizottságának első titkára, a képviselőcso­port elnöke az országgyűlés idei programjáról és sorra ke­rülő ülésszakáról tájékoztatta képviselő társait. Ismertette a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából rende­zendő jubileumi ünnepségek megyei programját is, majd Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei titkára az or­szággyűlési képviselők és a választókerületi bizottságok munkájának kétéves tapaszta­latairól készített írásos tájé­koztatót nyújtott át a képvi­selőknek. A tanácskozást követően a képviselők megtekintették az úgynevezett József-platón OTP-hitellel finanszírozott la­kásépítkezést.

Next

/
Thumbnails
Contents