Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

Az üstházakért is jöhet a teherautó Szeg kovácsok utódai Szállításra vár a drótfonat, tavaly 12 millió forint be­vételt hozott ez a termék Ahol lehet, alakítsuk kJ a pártcsoportokat, azok rend­szeresen tartsanak megbeszé­léseket. — A legutóbbi vezetőségvá­lasztó taggyűlésekhez hason­lóan a jövőben is rendszeresen összegezzük a tagság javasla­tait, adjunk választ azok sor­sáról, az intézkedésről. — A párttagságot rendsze­resen tájékoztassuk, hogy mi­lyen főbb események történ­tek a két taggyűlés között. (He­lyes, ha a vezetőségi ülésen a titkár hasonló tájékoztatót ad.) Az értekezleteken, a gyűlé­seken tapasztalható formális vonások leküzdését állandó feladatnak tartsuk. (Jól ké­szítsük elő a rendezvényeket. Olyan legyen a napirend, a légkör, hogy a párttagok őszintén, bátran és egyenran­gúan elmondhassák vélemé­nyüket: — Az értekezlet után minden párttag szinte sze­mélyre szólóan tudja, mi a feladata.) Az értekezletek je­lentőségét és számukat sem szabad eltúlozni. E» vfitt a párttagsággal, a dolgozókkal A pártszervezetek rendelke­zésére álló lehetőségek közül kiemelkedő szerepe van a helyszíni, a személyes kapcso­latnak és tevékenységnek. He­lyes, ha abból a tapasztalat­ból indulunk ki, hogy a cso­portos beszélgetések, az egyé­ni, személyes találkozások nö­velik az aktivitást, bátorítják véleménynyilvánítást, ser­kentik a nyílt politikai lég­kör kialakulását. A különböző brigádvizsgálatok 's jó szolgá­latot tesznek. (A párttagok, aktívák, kommunista szak­emberek bevonásával.) Csak üdvözölni lehet, hogy egyes helyeken a pártszervezetek közvélemény-kutatást tarta­nak, néhány fontos kérdésben írásos kérdőíveket is kibocsá­tanak, s fogadónapokat tar­tanak. mokratizmus mélységét. ’ Ezért politikai hatása is a legköz­vetlenebbül jelentkezik. Az e kérdésben elért eredményeik alapján szükséges, hogy a pártszervezetek biztosítsák: A jövőben szükséges jobban segíteni, ösztönözni a gazdasá­gi, állami vezetőket is a be­vált formák alkalmazására és újabbak keresésére. (A veze­tők időnkénti találkozása és tanácskozása a kommunisták­kal. A fontosabb üzemek, rész­legek taggyűlésén, termelési tanácskozásán vegyenek részt az első számú vezetők. Rend­szeresen jelenjenek meg a munkahelyen. Tartsanak fo­gadónapot. Keressék a lehető­ségét, hogy munkaidőn túl is találkozzanak a párttagokkal, a dolgozókkal.) A párttagok, a dolgozók ne csak azt tud­ják mit kell tenniök. Kapja­nak megnyugtató választ arra is, hogy miért helyes, szüksé­ges egy-egy feladat végrehaj­tása, hogyan biztosítottak a megvalósítás feltételei és mi lesz az eredmény. — Nagyobb szerepet kell biztosítanunk a tömegszerve­zeteknek is. A pártszervezet kötelezze az ott dolgozó kom­munistákat arra, hogy rend­szeresen igényeljék tagságuk véleményét, intézkedjenek sa­ját hatáskörükben, illetve ha szükséges, a javaslatokat to­vábbítsák az illetékes szer­vekhez, vezetőkhöz. Sajat példamutató teve ‘ kenységük fejlesztésé elsősorban a pártra tartóz ügyekben, kérdésekben. (He lyes, ha a pártvezetőség eg tagja felelős a tagság javas latainak összegezéséért, az il letékeseket felkérj azok inté zésére, számontartja az intéz kedéseket, időközönként tájé koztatja a vezetőséget és tagságot a javaslatok sorsá ról.) I •> j A pártszervezetek bát- ) I rabban kutassák és tár­ják fel a párttagságot foglal­koztató kérdéseket (kül-, bel­politikai, helyi jellegű, vagy egyéni probléma) azokra gyorsan reagáljanak, ha szük­séges, kérjék a felsőbb párt­szervek segítségét. I v I Az állami gazdasági I ‘ I vezetők munkájának megítélésében kapjon nagyobb súlyt, hogyan törődnek a párt­tagok a dolgozók javaslatai­val. A pártszervezetek segít­sék elő annak jobb felismeré­sét, hogy e vezetőknek funk­ciójukkal járó kötelességük a javaslatok igénylése, hasznosí­tása és megválaszolása. ★ A javaslatok igénylése, intézése: politikai kérdés A párttagság, a dolgozók számára javaslataik hasznosí­tása. megválaszolása a legkéz­zelfoghatóbban mutatja a de­Amint arra a bevezetőben utaltunk, a cikket vilaalap- nak szántuk. Az újság terje­delme is határt szab, hogy részletesebben kitérjünk a pártélet e fontos területére. Ezért kérjük és várjuk az ol­vasók véleményét, javasla­tait. Kiss Árpád Balogh Gyula Deleg;á('iéiik elegei (eit küldetésének Beszélgetés Jedlicska Gyula elvtárssal A Szlovák Kommunista Párt Közép-szlovákiai Kerü­leti Bizottságának meghívására a hét elején négytagú megyei pártküldöttség tartózkodott Besztercebányán. A pártdelegáció vezetője Jedlicska Gyula elvtárs. az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára volt. Munkatársunk a háromnapos szlovákiai tanácskozás cél­járól, eredményeiről beszélgetett a megyei pártbizottság első titkárával. — A látogatás célját ab­ban lehet megfogalmazni, hogy a korábbi évek gya­korlata alapján tovább fej­lesszük a két testvérmegyét érintő gazdasági, kulturális és politikai együttműködést, kölcsönös egyetértésben megbeszéljük azokat, s ezál­tal szolgáljuk megyénk dol­gozói körében a barátság, az együvétartozás, a szocializ­mus, a proletár internacio­nalizmus ügyét. A baráti ta­lálkozás során kifejeztük, hogy az országhatár — a két megye között az Ipoly — ugyan szétválaszt ben­nünket. de a közös folyó össze is kapcsol. Mindkét parton a dolgozók boldogabb jövőjéért, életszínvonaluk emeléséért munkálkodunk. Sorra vettük azokat a gaz­dasági kérdéseket is, ame­lyek a kölcsönös érdekek alapján egybekapcsolnak bennünket: a határmenti áruforgalom, az idegenfor­galom, a turisztika, és az egyéb látogatásokon ke­resztül — mondotta a be­szélgetés során Jedlicska Gyula elvtárs. — Hallhatnánk valamit a tárgyalásokról? Milyen benyo­másokat szereztek a háromna­pos ott-tartózkodá<s során? — Tárgyalásaink ide­jén alkalmunk volt köl­csönösen tájékoztatni egy­mást a két megye életéről. A tájékoztatókat a legmé­lyebb őszinteség jellemezte, egymás problémáiról nyíl­tan, köntörfalazás nélkül be­szélgettünk. Módunk volt e rövid idő alatt részt venni a februári fordulat 21. évfordulója tiszteletére ren­dezett ünnepségeken. Át­adtuk Nógrád megye kommunistáinak, dolgozói­nak elvtársi, baráti üdvöz­letét. Testvérmegyénkben, a kö­zép-szlovákiai területen tett látogatásaink, a megyei pártbizottság és a társadal­mi szervek vezetőivel foly­tatott beszélgetéseink során ggyőződhettünk arról, hogy a besztercebányai területen élénk a társadalmi élet: a szocializmust akaró embe­rek komoly politikai csatát vívnak a társadalmi fejlő­dést visszahúzó antiszocia- lista erők ellen. Az a ta­pasztalatunk, hogy a besz­tercebányai kerületben e tö­megpolitikai munkának szá­mottevő az eredménye. Az antiszocialista erők deffenzí- vában vannak, s ma már nem rendelkeznek jelentő­sebb politikai tömegbefo­lyással. A társadalmi és po­litikai életben ugyan ma még vitáznak arról, hogy az 1968. január 1-én megkez­dett út eredményeit és ne­gatívumait hogyan lehet mérlegelni, a párt vezető szerepét az élet minden te­rületén hogyan kell felfogni, a párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítését mi­lyen módszerekkel lehet még eredményesebben szol­gálni, de ezek a polémiák egyre konstruktívabbak. Ha­sonlóan komoly érdeklődés­re tart számot mindaz, ami a gazdasági élettel függ ösz- sze a gazdaságirányítás tö­kéletesítése céljából. Vita van afelett is, hogy a ter­melés egyes gondjait hogyan tudnák a legjobban megol­dani. Meglátogattunk terme­lőszövetkezeteket, üzemeket, s az a tapasztalat erősödött meg bennünk, hogy Szlová­kiában eredményes a terme­lőmunka, a munkások és parasztok rendszerbe vetett bizalma töretlen, s a gazda­sági, termelési kérdések ke­rülnek egyre jobban előtér­be. —■ Bizonyára szó eseti a be­szélgetés során a kéí testvér- megyét érintő belpolitikai kér­désekről. Mindegekről mit mondana c! Jedlicska elvtárs? — A belpolitika természe­tesen a csehszlovák elvtár­sak belső, szuverén ügye. Az ezzel összefüggő tájékoztató­kat a magunk részéről szí­vesen és örömmel vettük tu­domásul. Jóleső érzéssel ta­pasztaltuk azt is, mennyire érdeklődnek a magyarorszá­gi és ezen belül különösen a Nógrád megyei viszonyok iránt. A beszélgetés lénye­gét a szocializmus építésé­nek konkrét kérdései adták: hogyan alakul Magyarorszá­gon a gazdaságirányítás rendszere, a párt hogyan fogja fel a társadalomban betöltött vezető szerepét, miben lehet megfogalmazni tömegpolitikai munkánk lé­nyegét, milyen konkrét módszerek vannak kialaku­lóban a szocializmus építésé­nek továbbfejlesztésére. Ezek voltak azok a kérdések, amelyek nagy érdeklődést váltottak ki csehszlovák ba­rátaink részéről. Mi tájékoz­tatónkban elmondottuk, hogy pártunk IX. kongresz- szusa óta az élet különböző területein milyen munkát végeztünk, kongresszusunk határozatait hogyan igyek­szünk valóra váltani, milyen eredményeink vannak a gazdasági életben, az ipar­ban, a mezőgazdaságban, ho­gyan látjuk a kulturális élet fejlesztésének lehetőségeit. Több kérdés hangzott el arról is, hogy az 1956-os ma­gyarországi ellenforradalmi puccs hogyan alakulhatott ki, az osztályharc milyen konkrét formákban jelent­kezett, a pártnak mikorra és hogyan sikerült konszolidál­ni a társadalmi és politikai életet, mit tétiünk a gazda­sági élet normalizálása érde­kében? — Bizonyára kicserélték vé­leményüket a jelenlegi nem­zetközi helyzetről is. Mi volt a beszélgetés tartalma? — Megbeszéléseink, a do­log természeténél fogva ki­terjedtek a nemzetközi kér­désekre is. A 21. évforduló tiszteletére rendezett ünnepi ülésen a Csehszlovákiában ideiglenesen tartózkodó szovjet katonai alakulatok képviselői is részt vettek. Az ezt követő beszélgetés a szovjet elvtársakkal együtt folyt, ami számunkra külö­nös örömet jelentett. I'lbben a körben is kifejeztük újból a véleményünket — a szov­jet elvtársakkal egyetértés­ben — a nemzetközi helyzet legalapvetőbb kérdéseiről, így az imperializmus ter­mészetéről, az európai biz­tonságról, azokról az erővi­szonyokról, amelyeket ma. ha reális politikát akarunk folytatni, nemzetközi mére­tekben is számításba kel. venni. Szóba kerültek nyugatnémet imperializmus törekvései a nemzetközi helyzetben, azok a pro­vokatív lépések, amelyeket a NATO keretében vagy azon kívül a nyugatné­met revansisták tesznek. Az európai helyzet, ezen belül Csehszlovákia és Ma­gyarország érdekei meg­kívánják. hogy Európában biztonság és béke legyen, hogy a nemzetközi küzdőté­ren csökkenjen a feszültség, és népeink békés viszonyok között képesek legyenek a szocializmus teljes felépíté­sén dolgozni. A szovjet csa­patok ideiglenes jelenléte Csehszlovákiában garanciát ad arra, hogy a cseh és a szlovák nép eredményesen építse a szocializmust hazá­jában, védje Európa biz­tonságát, népeink kölcsönös érdekei alapján. Egyértel­műen kifejezésre juttattuk, hogy bennünket soha nem vezetett más gondolat mint az, hogy segítsünk a eseti- szlovák népnek szocialista vívmányainak megvédésé­ben. Meggyőződésünk, hogy a közép-szlovákiai szocialis­ta erők az elkövetkező hó­napokban további eredmé­nyeket érnek el társadalmi rendünk konszolidálása te­rületén, és a gazdasági rend fellendítésében. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy ehhez időre van szükség és min­denféle türelmetlenség nem hogy elősegítené és szolgál­ná az ügyet, hanem károsan befolyásolja azt. — Milyen konkrét megegye­zés jött létre a két testvérme­gye további együttműködésé re? — Véleményünk snennt a delegáció küldetésének leg­jobb tudása szerint eleget tett. Magunk részéről meg­hívtuk a közép-szlovákiai kerület illetékes vezetőit. kértük, látogassanak el hoz­zánk a dicsőséges magyar Tanácsköztársaság 50. év­fordulója megünneplésére Megegyeztünk további de­legációk cseréjében, hogj tanulmányozzák mindazok; a tapasztalatokat, amelyeke: az ellenforradalom leverést óta a szocializmus építésé­ben elértünk. Erősítsék ez­által is a két megye tradi­cionális barátságát, szolgálj: ezzel is a népek barátsága a szocializmus erőinek eggy kovácsolását. Ha valamikor ma különösen szükség var, arra, hogy a nemzetköz kommunista mozgalom egy ­ségét szolgáljuk, és erősít­sük azt a két megye közötti barátság szilárdításával, kap­csolataik továbbfejlesztésé­vel — hangsúlyozta a be­szélgetés során Jedlicskt Gyula elvtárs. S. L. NÓGRÁD — 1969. március 2., vasárnap 3 Vastömogcikk Ktsz, Nógrád- megyer. Ez a cím egyre jobban ráillik a hajdani szegkovácsok szövetkezetére Évről évre szaporodnak ter­mékeik és profiljukat általá­ban a hiánycikkek sorából bővítik. így jutottak el an­nak idején a drótfonat-gyár­táshoz, ami ma már terme­lésük felét jelenti. Tavaly 12 millió forint értékben szállítottak drótfonatot a készletező vállalatoknak. Az üstház ugyancsak la­kossági igényeket elégít ki. Ebből főleg az őszi, téli hó­napokban nagy a kereslet a falusi üzletekben. Tavaly 600 ezer forint bevételt ho­zott a szövetkezetnek. A reszelők előkovácsolása, a daruhorogkapocs tavaly honosodott meg Nógrádme- gyeren. Az idén a csiga­tengely és a gázcsőbilincs gyártásába kezdtek. A korábban csak sínszeg­kovácsolással foglalkozó szü vetkezeti tagok kvalifikált­sága évről évre növek­szik. A hozzáértés növekedé­sének arányában erősödik szövetkezet is. Tavaly több mint 24 mil­liós termelési értéket értek el, másfél millióval nagyob­bat a tervezettnél. Nyeresé­gük 2 millió 246 ezer forint. A befizetett adó és tartalé­kolás után a tagságnak már­cius elején 489 ezer forint nyereségrészesedést oszthat­nak, hosszú idő óta a leg­többet. átlagosan egyha v keresetnek megfelelő össr get. A szövetkezet fejlesz sére 411 ezer forintot tart; lékolnak. Az idei évre 24 millió fo­rint termelési értéket ter­veztek, az igényektől füg­gően ezt szeretnék túltelje­síteni.

Next

/
Thumbnails
Contents