Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-16 / 39. szám
HAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK» XXV. EVF., 39. SZÁM ARA: 1 FORINT 1969. FEBRUAR 16.. VASÁRNAP UKLTOIO FALU 1- Sokat lehetne írni arról, arm már puszta külsőségekben is szemoetűnő a lalu vauozasáoan. Változik arca, köntöse, jellege, kibontakozna«. az uj perspektívák. Kitűntek a különálló palóckemencék, a házbeli búbosok, még a melléképületek is mac"ívabbak, szilárdabbak, mint a múltban némelyik lakóépület volt. Még a pv ttakról és majorokból is elűntek a nád- és zsúpfedeies házak, s számos fogalom is elpárolgott a köztudatból. Sokszor leírtuk már, hogy gyermekeinknek már sz'nte megfejt- hetel’en reitrónvnek hat az intéz», földbirtokos, zsellér, béres, Kandagazda, jegyző, főszolgabíró, csendőr és sok más, méltán "eledésbe merült szó. Most hogy a nagy évfordulók idejét éljük, felfelbukkannak a múlt keserű emlékei is, s a fiatalabb hallgatóságnak kínos körülírással ma"—»’ózzák az előadók a megdöntött osztályhoz társuló fogalmakat. Két és fél évtized alatt megsemmisültek a kizsákmányolás megalázó címszavai. Megváltozott az ország, az emberek élete, s nagy lépést tett a városhoz való közeledés útján a közigazgatás és közélet korábban legelhanyagoltabb területe, a falu. Csaknem egy éve, hetenként egyszer teljes oldalt adunk egy-egy Nógrád megyei község életéről, igyekszünk hü keresztmetszetét adni a mai valóságnak. Ügy hisszük, ezekből a tudósításokból is kiviláglik, hogy a falvakban nemcsak új középületek és lakóházak korszerű sora alakul ki, nemcsak a múlt külsődleges szégyen-maradványai tűnnek el, néhánv múzeumi műemlék kivételével, hanem melyebb tartalmában is szépül, megújul a falu. Ha a hegyek oldalában búslakodó, öreg temetők sírjából, mint a nagy palóc, Mikszáth regényében, kiszállnának életrekelve a fel- szabadulás előtti holtak, meghökkennének a változásoktól. Már a külső kép is annyira ismeretlen és idegen lenne, mintha nem is saját falujukban járnának, ahonnan verejtékes, fáradságos életút után örök nyugalomra vitték őket a gyászkocsit húzó, nyugodt lovak. De ha egy-egy régi házról, a községekre nehezedő hegyekről, egy fáról, vagy egy szoborról rá is jönnének arra, hogy mégis az a község az, amelyben sivár életük telt, az életformától újból meghökkennének. Nem az lepné meg őket elsősorban, hogy a silány kocsma helyén vendéglőnek is beillő italbolt áll, hogy esetleg a kuiturhaz és iskola szebb, mint az öreg templom, a .bisztróban és eszpresszóban, ami azelőtt soha nem volt falvainkban, most ráadásul még jazz-ze- ne is szól, hanem az emberek igénye, megannyi új szokása és anyagi módja, amelyből az új igények és magatartások táplálkoznak. Persze nem lenne közömbös számukra sem, hogy az emberi küiső is milyen „előkelőén” alakult, mintha csupa polgár és értelmiségi lakná falvainkat. Nyilván felfigyelnének a pan- tallós, felöltős parasztokra és munkásokra, a nyakken- dős ingekre, a fényes cipőkre, az asszonyok hímes, „úri- asszonyos” ruházkodásara, a lányok nylonharisnyáira és ruháira, a miniszoknyákra ás a farmernadrágokra Meglepődnének, hogy nincs mezítlábas gyerek az iskolákban, még a cigányok kö- *ött sdm, és a falu lakói oly megfontoltak, méltóság teljesek az ünnepi pihenő napokon, mint valamikor a kánitortanító. Persze mindez önmagaoan csak deicuiaciü lenne, ha ez a szemmel érzékelhető anyagi változás, nem társulna mind a falu, mind a faluban élők mélyebb tartalmú változásával. Mert ezek a külsőségek, az új kultúrnáz, a korszerű boltok, bisztrók, kisvendéglők, eszpresszók azt is megmutatják, hogy tartalmasabbá vált a falusi élet és hasonlatosabbá a városihoz. A boltokban nagyobbára mindaz beszerezhető, ami a városi áruházakban, nem szólván arról, hogy egyné- melyik faluban már áruház is van, de ami a fő tartalmat adja: a falusi ember mindazt igényli, amit a városi. S itt nemcsak a civilizáció megannyi vívmányára, a televízió-készülékre, a világvevő rádióra, a magnetofonra, a különféle háztartási gépekre, köztük a fri- dzsiderre kívánok utalni, hanem a napi közszükségleti cikkek széles választékára, köztük a szellemi igényeket és érdeklődést kielégítő könyvekre, folyóiratokra, napilapokra is. Amikor egy nyolcszázlelkes nógrádi községbe kétszáz napilap jár, az már önmagában is sokat mond. S a községben kialakult hierarchiák, hivatali és tekintélybeli fokozatok is a szocialista demokratizmusból táplálkoznak. A falusi vezetők, akár a tanácson, akár különféle üzemekben és a szövetkezetek három változatában, fmsz-ben, ktsz-ben, tsz-ben egy egészséges, csak a szocializmus keretei között elképzelhető tekintély hordozói, hiszen kivétel nélkül a dolgozó nép sorából kerültek ki, képességeik, szorgalmas tanulásuk és munkájuk méltánylása alapján. Sőt legtöbbjüket maiga a falu vagy. szövetkezet választja meg a maga sorából. Nem véletlen tehát, hof*v külső megjelenésében — ruházatában, tartásában, viselkedésében. — a vezető nem, vagy alig különbözik a munkástól, paraszttól, de még az értelmiségiektől is. Tekintélyének alapja a tudás és a fáradhatatlan közéleti tevékenység. A nagy kiegyenlítődés, az egységes paraszti osztály kialakulása, a mumcasosztaxy és parasztság életformájának, gondolkodásának közeledése, lényegében egy életszínvonalbeli egyensúlyt takar. Az anyagi biztonság, amely csinos öltözékekben mutatkozik meg kívülről, az belülről egy megállapodott, mindig jobbra és szebbre törő közérzetet és magatartást takar. A falusi ember nemcsak a jelenben példáz egy megváltozott, színvonalasabb életét, hanem egyidejűleg látja és formálni óhajtja a jövőtVáltozik a falu, és az eltűnt fogalmait helyébe belopakodtak észrevétlenül és kitörölhetetlenül az új fogalmak: a tanulással kapcsolatosan, a technikumok, főiskolák, különféle szakmunkásképző intézmények, a gazdasági élettel kapcsolatosan a szövetkezeti formák és az új üzemek, a ruházkodással és civilizációval kapcsolatosan pedig a különböző szintétikus anya gok, szórakoztató és munkát segítő gépek nevei. S ami mindezen túl a legfontosabb: a falusi ember tudata magasabbra szárnyal, megpróbál lépést tartani a falu változó anyagi valóságával. Lakos György MAI SZÁMUNKBAN: t találok kerékasztala (3. oldal) Négyszer a Föld körül (5. oldal) Emléke bennünk egyre no • •• (8—9. oldal) Jan Markot A problémákat őszintén kell megoldani PRÁGA Jan Marko csehszlovák külügymimszter pénteken este a televízióban beszámolt moszkvai útjáról. Kijelentette: a politikai összetűzés veszélye Csehszlovákiában továbbra is fennáll, és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni olyan nemzetközi helyzetben, amikor provokatív módon Nyugat-Berlinben akarják megrendezni az NSZK elnökválasztását, amikor egyes országok megtagadják az atomfegyverek elterjedésé»- nek megakadályozásáról szóló egyezmény aláírását, amikor a Közel-Keleten tovább tart a feszültség, Vietnamban pedig folyik a háború. Mindez elengedhetetlenül szükségessé teszi a szocialista közösség egységének megszilárdítását. Ezt a célit szolgálta moszkvai látogatásunk is. Marko hangsúlyozta: Csehszlovákia mindig is a szocialista közösségihez tartozott és ahhoz tartozónak vallja magát ma is. A CSKP és a kormány szándéka a Szovjetunióval való barátság és szövetség* megszilárdítása: ennek érdekében a csehszlovák párt és kormányszervek számos intézkedést tesznek. E törekvések — állapította meg — az igazi normal’izációt szolgálják- A továbbiakban elmondotta, hogy a szovjet vezetők nagy megértést tanúsítottak a belső helyzettel kapcsolatban: céljuk a két ország közötti barátság elmélyítése, Mivel Csehszlovákiának is ez a célja, ezért ezzel összefüggésben minden szót. minden lépést meg kell fontolni és a meglevő problémákat a egyenjogúság alapján és őszintén kell megoldani — mondotta a csehszlovák külügyminiszter. TÉLI PIHENŐBEN... (Koppány György (elvétele) Emlékművek, filmek, kiadványok Történelmi évfordulókra készülünk A Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója és hazánk felszabadulásának 25. évfordulója megünneplésére, reprezentatív programmal készül Nógrád megye. A nagy történelmi évforduló ünnepségsorozatában fontos helyet kap a megye forradalmi hagyományainak felelevenítése, megismertetése. Az egész megye készül. Az ünnepi programból néhány érdekesség. Balassagyarmaton tanácsköztársasági emlékművet avatnak ez év márciusában. Salgótarjánban partizánemlékművet állítanak fel, melyet idősebb Szabó István, Kossuth-díjas szobrászművész készít. Az avatás decemberben. lesz. Nagybátonyban ugyancsak decemberben leplezik le ifi Szabó István szobrászművész felszabadulási emlékművét. Az évfordulókhoz kapcsolódva a megye négy helységében emléktáblát, Nem. tiben, Kisterenyén, Drégelypa- lánkon és Bercelen obeliszk jellegű emlékmű felállítását tervezik. Utcákat, tereket neveznek el a salgótarjáni járásban és Balassagyarmaton munkásmozgalmi harcosokról. Szécsény és Rétság járási székhelyeken felszabadulási emlékművet avatnak 1970-ben A nagy évfordulóhoz kapcsolódik Nógrád megye monográfiájának megjelentetése. 1969 tavaszától 1971 tavaszáig négy kötetben jelenik meg a munka. Felszabadulásunk 25. évfordulójára dokumentációs gyűjtemény (képes album) kerül kiadásra a megyei könyvtár gandozásában. A tervek szerint 1970. március 31-én jelenik meg. A megye fejlődését tükröz» és értékelő Befejeződött az OKP XII. kongresszusa Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: A bolognai sportcsarnokban szombaton véget ént a kapitalista világ legnagyobb kommunista pártjának XII. kongresszusa. Az utolsó naip a számvetésé volt- Enrico Berliinguer, a vezetőség és a Politikai Bizottság tagja, utolsó felszólalóként lényegében lezárta a vitát. Ezután a Politikai Bizottság beszámolóját — a kongresszus tulajdonképpeni határozatát — ismertette Aldo Tortorelia, az OKP vezetőségének tagja. A beszámoló élsó mondatát, amely leszögezi, hogy a kongresszus jóváhagyja a Központi Bizottság tézis-tervezetét, amelynek alapján a kongresszus előkészítése folyt, valamint Luigi Longo beszámolóját a 815 küldött egyhangúlag, továbbá bevezetőit egy ellenszavazat és négy tartózkodás, részletes elemzését pedig két ellenszavazat és 11 tartózkodás mellett fogadta el a kongresszus. Ezután emelkedett szólásra Luigi Longo, a párt főtitkára. Félórás zárszavában leszögezte: a vita valóban igazolta, hogy nem csupán „ügyvivő” kongresszusról volt szó. hanem olyan tanácskozásról, amely nagyon sokban gazdagította a párt politikáját. Longo részletesen elemezte azokat a feladatokat, amelyek a kongresszus után a határozat végrehajtásában a kommunistákra várnak. A vastaps jelezte, hogy a küldöttek egyetértenek e politika végrehajtásával. Rövid szünet után a delegátusok ismét összeüllek, hogy — zárt ajtók mögött — névre szóló, egyenkénti szavazással, a jelölőbizottság javaslata alapján — megválasszák a párt vezető testületét, a Központi Bizottságot. Később ül össze az újonnan megválasztott Központi Bizottság és megválasztja a főtitkárt, valamint a főtitkárhelyettest. adatgyűjteményt a Központi Statisztikai Hivatal adja ki az év végén. „Napsütésben” címmel antológia készül, amely még ebben a negyedévben kiadásra kerül. Benne a megyéről 1945 óta megjelent szépirodalmi alkotások kapnak helyet. Befejeződött az anyag- gyűjtés azoknak a sajtócikkeknek bibliográfiájáról, amelyek 1945-től Nógrád megyéről megjelentek. A Palőcxcld és a Múzeumi füzetek 1968/79-esi számai a nagy történelmi évfordulókkal kapcsolatosak. A Palócföld az évfordulókra ünnepi számot ad ki. Még ebben az évben „Most vagy soha” címmel megjelenik Vonsik Gyula könyve. A szerző a kommunista párt harcairól ir, az 1918/19-eS időszakról, A Tanácsköztársaság eseményeiről játékfilm, a megye 25 éves fejlődéséről 20 perces do kumentumfilm készül. Á megyei tanács vb és a Magyar Televízió megbízásából négy író készítette a forgatókönyvet. Dokumentumfilm készül Salgótarjánról, 25—40 perces kis- fílmek Balassagyarmatról és a salgótarjáni járásról. Reprezentatív album készül a fel- szabadulás évfordulójára a megyei képzőművészek al kotásaiból. A Képzőművészeti Alap rézkarcsorozatában, két megyei téma is helyet kapott. Az Észak-magyarországi Képzőművészeti Kiállítás is méltó megünneplése lesz a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának. A kiállítási program eredeti tanácsköztársasági plakátanyagot tartalmazó tárlattal egészül ki. A Nemzeti Galéria 30—35 nagyméretű lapból álló anyagot küld Nóg- rádba. A megyeszékhelyen reprezentatív művészeti program készül az évforduló tiszteletére. Elkészültek a járási székhelyek, a megye községeinek ünnepi rendezvénytervei is.
