Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-14 / 37. szám
lUpw ebben a hónapban Színházi esték A Vérnász Salgótarjánban A társulat Illyés Gyula ragyogó fordításában, Székely Gábor nagy műgondról, alapos elemzésről tanúskodó rendezésében mutatta be a József Attila művelődési központ színpadán Lorca drámáját. Az együttes játékkeretét Török István puritánságában is erőteljes hatású színpadképe szolgálta. A dráma középpontjában tulajdonképpen három személy áll, szinte egyenlő fontossággal és jelentőséggel. Az Anya alakjában Hegedűs Ág. nes családi gyászában megszi- kárult jellemű parasztasszonya ragyogó művészi teljesítmény. Gyöngyössy Katalin a menyasszony szerepében elutasítón hűvög és lírain felengedő egyszerre. A szerelmes férfi, Leonardo személyében Huszár László tragédia felé utaló indulatokat szólaltat meg teljes hitelességgel. K hármas méltó partnere és a tragédia részese a vőlegényt formáló Kránizt Lajos. Robosztus egyéniséget kaptunk a menyasszony apjában Kürtös Istvántól, tetszett a dráma kísérő alakjaiban a kettős feladatban helytálló Andaházi Margit, továbbá Sebestyén Éva, Káldy Hóra, Bókái Mária, Szombathy Gyula, Halász László, Czibulás Péter, Juhász János formálása. Bár a közönség ezúttal nem töltötte meg a művelődési központ nézőterét, Lorca drámája így is szép sikert aratott, emlékezetes estje marad a salgótarjáni színházbarátok^ / Rarna Tihnv1 na. Korszerű legelőgazdálkodás A karancslápujtői termelőszö- veikezecuen m.niegy liéisiázötven sza* va.>mai-hat számolnak. A sa- karmányellátás biztosítása s*em pontjából nagy Jelentősége van a jó minőségű hegyi legelőnek. A közös gazdaságban az címűit évben is nagy gondot fordítottak a legel« te. illetek ápolására« gondozására. Nagyven holdon újratelepítették a füvet. Mintegy tíz vagon műtrágyával Javították a legelőterületek fű termését. Emellett különböző kísérleteket végeztek, s végeznek az idén is a korszerű legelőgazdálkodás érdekében. 'emuról fcLU'01 Lcgéndi interpelláció! & Kezdődik a szerelés Azonnal kijavítják a károkat Novák Gergelytől, a Tiszántúli uazAMjigeUiatö és Szereid Vonalat Salgótarjánban létesült építésvezetőségének vezetőjétől nyert tajékoztatas szerint Salgótarjánban, a Munkácsy út 1. számú házban február 17-en megkezdődik a földgáz vezetékeinek és egyes földgáztüzelésű fűtőberendezéseknek a felszerelése.. A ki- lenclakásos épület után sorrendben következik a Munkácsy út 2., 3., 4. és 5. számú házakban a szerelés. Értesülésünk szerint ezúttal a föl- és leszálló vezetékeket, valamint a lakások belső vezetékeit építik be, továbbá a szobai konvektorokat, s ahol n'ncs. ott gáztűzhelyet is. Ahol erre mód van-, felszerelik a konyhai és fürdőszobai fai'uá'vhákat. valamint a vízmelegítőt. Ahol azonban villany- vagy szén-, fatüzelésű bo’^errel rendelkeznek. ez ■utóbbi berendezések eltávolításával várnak a nyomáscsökkentő állomás, illetve a kisnyomású elosztó-csőhálózat megépítéséig. Az építésvezetőség január 2-áii tve*dte meg a lelkészüket a feladatra, szakmán kásái tanfolyamon vetlek részt Hajdúszoboszlón. Az építésvezetőség rendelkezésere áll minden anyag és alkatrész ahhoz, hogy a munkát gyorsan és szervezetten elvégezhesse. Az építésvezető szándéka, hogy egy-egy_ lakásban három napnál tovább ne tartson a munka. A szereléssel, beépítéssel kapcsolatos károkat a lakásokban az építésvezetőség szerelő kőművese a szerelés befejezése után azonnal kijavítja. A Munkácsy úti negyvenöt lakás belső szerelését március végére befejezik. Ezenkívül folyamatosan megkezdik a Lovász József, a Schuver Ferenc és a Rákóczi út egves tanácsi kezelésű és szövetkezeti lakóházaiban a szerelést. Valamennyi érintett ház lakóit, tulajdonosaif az építésvezetőség jó előre levélben és személyes látogatássá iS erteölU a maliivá ivezueieio*. Műn mar koiabuan is tájékoztattuk olvasóinkat, a városi tanács az idén harornseaz- tíz tanácsi kezeiesben levő ta kasba rendelte meg a l'GSZV-től a földgázvezetékek és berendezések felszerelését, mintegy négymillió - hétszázezer forint ráfordításból. Ezenkívül több magánvagy szövetkezeti tulajdonba.* levő salgótarjáni lakóházba js bevezetik a [öldgázt. Sajnos, a belső szereléssel nem' párhuzamosan kezdődik a nyomáscsökkentő állomás, illetve a külső elosztó-csőhálózat építése, fgy annak ellenére. hogy jó néhány lakásban már a közeli jövőben földgázzal fűthetnének, főzhetnének. erre előreláthatólag csak őssz«i kerülhet sor — ha csak az íl’etékes szervek az ezze* * * * 1 kaneso’atos előkészületek“*- me“ "em <nwi«ÍHák. s a kivitelező szervezetet rne“ nevn erősítik anyaggal, s főleg létszámmal. A megye egyik legeldugottabb sarkában, közvetlenül a megyehatáron fekszik Legénd, a kedves külsejű kisközség, amelynek házai nagy rend-- szertelenségben telepednek a hegyek oloalába, a szűk völgyek medrébe. s erek partjaira. Panaszolják is az ittlakók. hogy szerintük hozzájuk kevesebbszer jut el az újságíró, a megyei lap munkatársa is. Kölcsönösen megragadtuk tehát az alkalmat, hogy néhány fontos, a falu lakosságát közelről érintő interpellációnak adjunk hangot. 1 A felvetődött kérdések- re még aznap Czmorek László tanácstitkártól kértünk választ, magyarázatot, aki szívesen állt rendelkezésünkre. A lakosság egy általános kérése a főútvonalak járdásí- tása és a portalanítás, mert nyáron vályogot kell nyelnie annak, aki a főút közelében 'akik vagy pedig arra jár. A kérdést a község vezetői is ismerik és nagyon jogosnak találják, csakhogy a járdásí- tás egyelőre megoldhatatlannak látszik, éppen a település rendszertelensége miatt. Házakat kellene elbontani, kerteket kisajátítani, új útvonalakat kijelölni. A községi tanács tagjai ezért salamoni megoldást találtak: az utakat bitumennel portalanítják, s ezzel egyidejűleg ideiglenesen a másik panaszt a járd ásítást is orvosolják. Mert, bár az úton kell továbbra is közlekedni, de már nem kell a já- rókelokneK száraz időben a port nyelniök. 2 Másik nagy gondja a falusiaknak, főként a fiataloknak, hogy házhely hiányában nem tudnak építkezni. Telek kellene, és nem is kevés, ha a növekvő igényeket nézzük. Az interpellálók ebben az esetben nyitott kapukat döngetnek, mert a községi tanács ezzel az üggyel is foglalkozik. A Kenderesi-dűlőben már ki is alakítottak 32 házhelyet, csak a kisajátítási eljárás lefolytatására Van szükség. A tanács a kártalanítást is megoldja, mert 120 ezer forintos hitelt vesz fel erre a célra, amelynek összege a telekigényekből minden bizonnyal néhány év alatt megtérül. Most már csak arra van szükség, hogy a kisajátítási aktus mielőbb lebonyolódjon. Q Különösen az ldőseb**• bek panaszolják, hogy bár Legénden két felekezeti temető is található, méasines megoldva az örök nyugalomra helyezes kérdése. Olyan rossz helyen van mindkét temető, hogy esős, olva^ásos időszakban meg sem lehet közelíteni, s legalábbis komoly erőfeszítést jelent a koporsó felszállítása a hegyoldalba. Mint a tnnácsházán kidedült, a kérés annyira jogos, hogy már hosszabb ideje keresik a megoldás módját. Az elképzelés az, hogy megfelelő helyen új köztemetőt alakítanak ’ ki, és mintegy százezer forintos költséggel ravatalozót is építenek az új temető bejáratának közelében. Erre egészségügyi kérdések is sürgetik a tanács vezetőit és tagjait, mert a jelenlegi temetőkön át egy forrás vize is keresztül folyik, s úgy jut le a községbe. Legénden nem lehet • tőkehúst vásárolni. Aki friss disznó- vagy marhahúsra vágyik, annak tíz kilométert kell autóbuszon megtennie Alsópetényig. Czmorek László tanácstitkár ennek a panasznak a jogosságát is alátámasztotta, s mint elmondotta: az sem megfelelő magyarázat, hogy a lakosság nagy részben önellátó, hiszen sertést és baromfit a legtöbb háznál tartanak. Olykor, és főleg az ünnepeken, az önellátók is szeretnének marhahúst fogyasztani, azután mégse mindenki nevel a háznál jószágot, s ők is szeretnének húshoz jutni. Ebben az ügyben már többször reklamáltak a Nézsai Általános Fogyasztási és Értésesitési Szövetkezetnél. Nemrégiben ígéretet kaptak, hogy előreláthatólag még az idén Nézsán húsboltot nyit az fmsz, amely megoldaná a legéndiek problémáját is, mert Nézsa már könnyebben megközelíthető, mint ALópetény. Nagyon sok legéndi • embert érintő gond az autóbusz-közlekedés igényedhez alkalmazkodó megoldása. Nem a járatok számával van baj, hanem a közlekedés időpontjával és módjával. Amint azt a községi tanácson megtudtuk, tíz évvel ezelőtt Legiéndet még alig érintette egy-két autóbuszjárat, most nagyszámú autóbuszjárat viszi az utasokat Vácra és Budapestre. Rétságra azonban, amely a járási székhely, csak reggel fél hatkor lehet utazni, mert különben nem érik el Alsópetényben a csatlakozást, onnan ugyanis háromnegyed hétkor indul a másik busz. Visszafelé már jobb a helyzet, mert két lehetőség közül lehet választani: tizenkét óra után és tizenkilenc órakor is indul autóbusz Rétságról Le- géndre, igaz ugyan, hogy megint csak átszállással. Nézsá- ra, az orvoshoz is csak a reggel fél hatos busszal lehet bemenni, s másfél órát kell várni a nagybetegnek is, a nyolc órakor kezdődő rendelésre. Későbbi busszal lekésnék a rendelést. Azt kérik a legéndiek, hogy a Nézsára 6 óra 40 perckor érkező busz térjen be Legénd re is, mert ez a forduló csökkentené a nehézségeket L Ügy találtuk, hogy az interpellációk, amelyek a tanács intézkedését követelik meg lényegében nyitott kapukat döngetnek, most már csak arra lenne szükség, hogy a fogyasztási szövetkezet a húskérdésben, az AKÖV pedig az autóbusz-köz1 ekedéiben találjon kielégítő megoldást. Lakos György NÖGRAD - 1969. tebruái 14., péntek Tanácsköztársasági művészeti szemle A szécsényl Járás fiataljainak kulturális tevékenységében is jelentős helyet foglal el a tanácsköztársasági művészeti szemlére való felkészülés, illetve részvétel. A szemle körzeti bemutatói a járásban e 'lónapban kezdődnek. Hollókőn február 16-án, Ipolytarnó- con március 2-án, Szalmater- -sen március 9-én, Szécsény- ben pedig március 15-én zajlanak a körzeti szemlék. A járási bemutatóra Szécsényben, március 4-én kerül sor. Ezen részt vesznek a helyi gimnázium és a mezőgazdasági technikum csoportjai, szólistái, s meghívás alapján a tánczenekarok és táncdalénekesek. Nagylócon március 19-én lesz járási bemutató, s a legjobb irodalmi színpadok, próza- és versmondók szerepelnek. Végül április 20-án Karancssá- gon lesz a járási döntő. Itt meghívás alapján a legjobb csoportok és szólisták mutatják be tudásukat. rr.TSB.-T—'-"'a Búcsúzik az igazgató... A nap korán alábukott a látóhatár magé. Titkos Ferenc, a Romhanyi Ctseiépkaiynagyar igazgatója szokásához híven az aulákhoz állt, s kitekintett a gyár udvarára. Szeme a szokottnál hosszabban időzött az újjávarázsolt gyári épületeken, a rendben tartott udvaron. Rend, nyugalom és tisztaság mindenütt — állapította meg jó érzéssel. Ezt kell most itthagyni. tizenkét évi munka után, szakadt fel melléből a sóhaj. A nehéz feladatokhoz szokott munkásemberből lett igazgató. szeme sarkában néhány könnycseppet morzsol «szét. Búcsúzik a gyártól. A megin- dultság kissé felzaklatja amúgyis beteges szívét. Leül íróasztala mellé, felkattintla asztalilámpáját, aztán átadja macát az emlékezésnek. 1957-et jelzett a nantár. A nvnisztériumhan dolgozik. Egyik nap behívják, e azt mondják: — Romhánvba. a cserépkályhasvárba m<sz igazgatónak. Az áúanotok nem a ie<vinbhak. Csinálj rendet! Nehéz idők voltak. Nem könnyű a zűrzavarból megtalálni a kivezető utat. Megérkezésekor elsőnek azt kérdezi: van-e pártszervezet? — Nincs — mondták. — Akkor lesz — válaszolja. A járási pártbizottsággal és néhány régi párttaggal együtt hozzákezd a pártszervezet létrehozásához. Amikor pedig megalakul a munkásőrség, az első hét között van ő is, s a befüg- gönyzött ablak mögött mondja a többiekkel pgviitt az e'kü szövegét: A néphatalmat megvédem. .. Fogadalmához híven cselekszik. Éjt nappallá téve dolgozni. hogy a technikailag és más szempontból elmaradott te- leoből vonzó, mi-den tekintetben szép, esészsé-es munkából vet varázsoljon. F’kéo»e- tnmo-a+táli a nártitagok és a jó érzésű, jobbat akaró «fíVpcsoHó tábora. A naí*v sem veszi, hogy túlhajtotta magát, öt évet hagyott maga a cu. u<xxi, aiiii.xwi e&j este a advent** *w*p. n.egy a Körzeti IM’vuönOZ. A teui’l gyógyszer nem Hasznai. iéiLn*»zjt öuuaHesue. A kispesti rendeiO ue-gyogyásza- tau azzal logadja az orvosno: nein eooe a oorzetue tartozik, de azért megvizsgálom. — Harminc évig nem voltam orvosnál — varaszoija az igazgató. Az orvosno arca a vizsgalat során egyre Komuraobá válik, végűi kimondja: szívinfarktus. K.ornazba kell menni, bármely pillanatban végzetes lehet. ' Felépülése után újra teljes erővel veti magat a munkába, amíg újra a szivenez nem kap. Rorhazoa kell menni — mondja az orvos. O viszont azt hajtogatja: nem és nem, maja rendbe jón. A makacsság íel- bosszantja az orvosnőt, aki dühösen csak annyit mond: - Maga íeleioiieniU Játszik életével... Nyolc hónapig volt betegál lományban. (Jutna beiatta: igaza van az orvosnőnek. Felkereste a vállalat igazgatója: s kérte: egészségi állapotára való tekintettel helyezzék vissza Budapestre. Kispesté: van a lakása, felesége és csa ládja. Nem sokkal később jött a válasz: személyzeti munkakörben tudnák foglalkoztatni. — Inkább várok, míg lesz más lehetőség. Továbbra is konkrét, gyakorlati munkát szeretnék ~ végezni. Ennek is eljött az ideje. Rövidesen a vállalat központjában lesz gazdasági tanácsadó, műszaki titkár. Amíg* 1 * **• idáig ér gondolataiban, még jobban hatalmába kerítik az érzelmek, amelyek az elmúlt tizenkét év során alakultak ki, s százféle módon kötik a gyárhoz, annak ige- sok dolgozójához. Ismét sorra veszi a barátokat, ismerősö két gondolatban bocsánatot kér azoktól, akiket valamilyen formában oktalanul megbántott. Mert ő is csak ember. Hr>- rag azonban sohasem volt a szívében. Azt a szót, hogy oosszui állni, nem ismerve, pedig sok rosszindmatu hí rész velőssel keiiett szernbeszálinia. A tettek sokasága, puritán élete — az igazgatói szooában elhelyezett sezionon aludt tizenkét évig —a közösség odaadó, önzetlen szolgálata bizonyította, hogy az „állítások” valótlanok. Emlékezetében csak a jó és szép kap mo6t is helyet. S hogy szívében nincs harag, mi sem bizonyítja jobban, mint a vállalat igazgatójának mondott szavai. Ha úgy érzem, várnak ott. én munkaidő után is lemegyek Rom- hányba. Csendes, kiha't a táj. Éjié' felé járhat az idő. Az igazgató utoljára fekszik a sezlonra. Eloltja a villanyt, de sokáig nem jön álom a szemére. Venesz Károly Vizsgásnak az újítási ügyintézők Az elmúlt évben a tanácsi helj iipari vállalatok többségében jelentősen megcsap, pant az újítókedv. Osztály- szinten 60 újítást adtak be a vállalatok dolgozói. Ebből 38- ot elfogadtak, 22-t pedig meg. valósítottak. Az újítóknak ki- fizetett díj összege 59 ezer forint. A leejobb eredményt a Nógrád megyei Textilipari Vállalat érte el. A benyújtott 2? újítási javaslatból 18-at elfogadtak s 10-et hasznosítottak. Űjítói díjként majdnem 45 ezer forintot fizettek ki. A tanácsi ipar másik nagy üzemében, a Nógrád megye» Fémipari Vállalatnál csak 12 újítást bíráltak el, amelyből ótöt hasznosítottak. Az újítók 5000 forintot kaptak. A mozgalom fellendítése céljából a megyei tanács ipari osztálya a HVDSZ megyebizottságával egyetértésben újítási versenyt szervez az idén, melynek középpontjába a műszaki fejlesztői tevékenység segítését állítják. Ezenkí vül vizsgára kötelezik az újítási ügyintézőket. széd aiakjai ajkán ,— a nép- költészet természetességével és ősi erejével. Hogy mennyire a népi világ mese- és kőltészetanyagá- ból merít, arra épp a Vér- nász egyik legérzékletesebb példa. A szegény fiú — gazdag lány szerelmi tragédiája szinte minden nép mesevilágában és irodalmi feldolgozásában fellelhető. Gondoljunk így pillanatra a magyar nep- balladák hasonló alakjaira, vagy — ha oldottabb írói felvetésben bár. Móricz Zsig- mond Pillangójára. Garzia Lorca azonoan nem oldja fel az egymásnak feszülő társadalmi ellentétet, s tragikus végkifejlettel színpadi balladát álkot. Még nem a Ber- narda Álba háza fejlett színpadi készségével, dramaturgiai biztonsagával. de mindenesetre költői eszközeinek teljes értékével. Komor és nyomasztó világ az. amelyet a Vérnászban közönségével láttat, a dráma kezdetétől végfejletéig egyetlen halvány mosolyra nem ad engedelmet a történés szemlélőinek —. s ez a feszesség erősen fárasztó ugyan, de egyben arra utal, hogy az élet valóságáról van szó. az egymásnak feszülő jellemek, indulatok nem puszta írói szülemények és csiholmányok; Lorca az élet valóságanyagából merít. Az élmény tartósságát nagy mértékben szolgálta a Szolnoki Szigligeti Színház szuggesz- fív előadása. i Mindössze harmincnyolc éves volt, amikor Franco fal- langistái a granadai temető falánál végeztek vele. De ebben az egészen ki sem mért négy évtizedben, költő volt a •egremekebbek közül, akiket Hispánia történelme szült, méltó utóda Lope de Vegá- nak,- Cervantesnek. Nagysze- : rű harcos humanista és fórra- i dalmár emberként, költőként, : majd drámaíróként egyaránt, i Előbb csak verseit ismerték 1 meg. A színpaddal igazán ak- ' kor jegyzi el magát, midőn a l spanyol köztársaság színház- i vezetéssel bízza meg. Társulatával mindig úton van. hogy apró falvak embereinek játsz- sza legszebb remekeit a spanyol és a világirodalom klasz- szikusainak. Ekkor, színház- igazgatósága kezdetén, 1932- ben írja meg a Vérnászt, mely aztán egy évvel később, a madridi „Beatriz” színházban kerül először közönség elé. Federico Garzia Lorca — mert hiszen róla van szó —, gazdag parasztember gyermeke. Talán ezert képes oly döbbenetes realitással ábrázolni azt a világot, melyet a Vérnászban életre kelt, — a pa- , raszti módosakét és szegényekét. s e gyermekkori környezet egymással való küzdelme , tölti meg Lorca költészetét és drámait a balladák hangu- 'atával. Lorca költőnek indult, s alapjában drámaíróként is költő maradt Csodálatos nyelvi pompa csillog prózájában is, szinte muzsikál a be-