Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

ELŐNYÖS VIlAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! VÁLTOZÁSOK A Központi Statisztikai Hi­vatal Nógrád megyei Igazga­tóságának az elmúlt évről szóló jelentése felfogásában, tartalmában. őszinteségében összhangban áll a mechaniz­mus reformjának új követel­ményeivel. Mint sajátos tü­körből megláthatjuk me­gyénk gazdasági, társadalmi, kultúrpolitikai és szociálpoli­tikai fejlődését éppúgy, mint a további előrelépés felada­tait. A mechanizmus első esz­tendejében megyénk termelő ágazatai kedvezőbben zárták az évet, mint az azt megelő­zőt. A nehéziparnál jelentke­ző 0,1 százalékos csökkenés­től eltekintve a fejlődés­minden ágazatban meghalad­ta az egy évvel ezelőtti szin­tet, annak ellenére, hogy a csökkentett munkaidő beve­zetésének eredményeként 1,3 százalékkal alacsonyabb volt a teljesített munkaórák szá­ma. A termelékenység ala­kulását mutató számok vi­szont arra figyelmeztetnek: az egyes munkásra jutó ter­melésben jelentős a vissza­esés. Okai között találjuk a lét­szám gyorsabb ütemű növe­kedését. Figyelembe véve megyénk sajátos helyzetét, a bányászat fokozatos visszafej­lesztését, bizonyos mértékig indokoltnak, természetesnek tartjuk a létszámnövelést. Ily módon nagy társadalmi gondot, a foglalkoztatásnál jelentkező, problémát kíván­juk a megoldás útjára terel­ni. Ami örvendetes: a nők foglalkoztatásában nagyot léptünk előre. A termelésben alkalmazott lányok, asszo­nyok száma az elmúlt évben több mint 2000-rel növeke­dett, s ma már megközelí­ti a 11 500 főt. Ha lassan is, de iparunk szerkezete kezd előnyösen megváltozni. A nehézipar részaránya két és fél száza­lékkal csökkent a könnyűipar javára, ugyanakkor megyénk nyugati részén is megkezdő­dött az iparosodás. Ennek ellenére az ipar koncentrá­ciója Salgótarjánra és a já­rás községeire terjed ki. A megyei iparfejlesztési el­képzelések szerint a jelenle­gi helyzet a jövőben csak va­lamelyest változik, mert a bá­nyák visszafejlesztése során a felszabaduló épületekben a Budapestről letelepülő üze­meket helyezik el, amelyek elsősorban férfiakat foglal­koztatnak. Üj irányba formálja gyá­raink fejlődését, a megye- székhely lakóinak életét a földgáz bevezetése. A Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek­ben nagy ütemben dolgoznak a kemencék gáztüzelésre va­ló átállításán. Március végén, április elején a Lovász Jó­zsef utca környéki lakóhá­zakban is megkezdik a föld- gázvezeték szerelését. A Ma­gyar Beruházási Bank janu­ári cenzúrabizottsági ülésén 41 millió forint hitelt bizto­sított két üveggyárunknak a földg'áz mielőbbi bevezetésé­hez. A mezőgazdaságban az aszály ellenére a termésát­lagok több termékből meg­haladják az előző évit. A fel- vásárlási árak rendezése jó­tékonyan hatott a piaci ár­alakulásra, kedvezően befo­lyásolta az életszínvonal-po­litikát. Üj górék, istállók, gépszínek, javítóműhelyek, gyümölcstárolók is jelzik: fej­lődik mezőgazdaságunk. A családók egyik helyen jobban, máshol kevésbé, de gyarapodtak. A lakosság pénzbevétele 142 millió fo­rinttal nőtt, a személyi jel­legű kifizetések 13 százalék­kal haladták meg az előző évit. A keresetekből 72 mil­liót tettek takarékba. A kis­kereskedelemben a ruházati és a vegyes iparcikkek for­galma meghaladja az orszá­gos átlagot. Vonatkozik ez az egy körzeti orvosra jutó be­tegek ellátására is. A sok jó kellemes érzés bizakodást kelt bennünk. Né­hány dolog azonban figyel­meztet: a reform kívánt eredményei több területen még váratnak magukra. A premier sikerült, rajtunk mú­lik, milyen lesz a folytatás. Már most látszik: bátran léphetünk előre. V. K. Moszkvából NOQRAD AZ MSZMP NÓGRÁD M t G Y 11 B I Z O t T S ÁG A ’ É S A MEGY El TANÁCS LAPJA. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, aki az SZKP KB meghívására baráti látoga­tást tett a Szovjetunióban, kedden este visszaérkezett Budapestre. Fogadására a Nyugati pá­lyaudvaron megjelent poli­tikai és közéletünk számos vezetője. XXV. ÉVF., 35. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1969. FEBRUAR 12., SZERDA Tegnapi tükör Kormányrendelet készül a szénbányászat gondjainak megoldására kállai Gyula elvtárs látogatása Nógrád megyében Nixon válasza a szovjet vezetők üdvözletére — DNFF- kommentár a párizsi tárgyalásokról — K üszőkön áll a KKP kongresszusa? Tegnap délelőtt kétnapos látogatásra Salgótarjánba, illetve Nógrád megyébe érkezett Kállai Gyula elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az országgviilés elnök A kedves vendéget délelőtt a megyei pártbizottság székházában Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára, Géczi János, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács vb elnö­ke fogadta. A pártbizottságon lefolytatott megbeszélésén részt vett megyénk politikai és társadalmi életének több képviselője. Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára tá­jékoztatta Kállai elvtársat Nógrád megye történetéről, fejlődéséről. Ismertette az ipar, a mezőgazdaság és a kulturális élet jelenlegi hely­zetét. Mint mondotta: az el­múlt evben sikerrel rajtolt a megye munkássága az új gaz­daságirányítási rendszer első esztendejében. Sikerült az át­állás, s ha kisebb változások­kal is, remény van arra, hogy teljesítjük a harmadik ötéves terv feladatait. Az elmúlt év­ben számottevő fejlődést ért el az üvegipar, a zománcipar, s jól sikerült néhány üzem re­konstrukciója. Salgótarján mellett számottevő a fejlődés Balassagyarmaton, ahol most készült el a Fémipari Vállalat új üzeme, s a város üzemei ben ma már mintegy háromezer ember dolgozik. Előbbre lép­tünk a kommunális helyzet javításában is, s eredménye­ket mutat fel a megye a kul­turális életünk megváltozásá­ban. A két város mellett je­lentős a fejlődés a járási szék­helyeken, Pásztón, Szécsény- ben és Rétságon. Szólt Jed­licska elvtárs arról is, hogy megyénkbe, Salgótarjánba ér­kezett a földgáz, ami azt ered­ményezi, hogy versenyképe­sek lehetünk majd az ipar­dégnek. Beszélgetést folytatott az üzem több dolgozójával, majd beírta nevét a vendég­könyvbe. A délutáni program­ban szerepelt az inászói bá­nyatelep megtekintése, ahol elsősorban nyugdíjasokkal, és asszonyokkal folytatott eszme­cserét az országgyűlés elnöke. Jánosaknár, a Budapesti Női Fehérneműgyár üzemébe láto­gatott, ahol Ozsvárt Ferenc, a salgótarjáni járási pártbizott­ság első titkára kalauzolta a vendéget. Délután Mizserfára látoga­tott Kállai Gyula elvtárs, a bánya vezetőivel, szocialista brigádvezetőkkel, és bányá­szokkal találkozott. Kispál Jó­zsef, a Nógrádi Szénbányák Vállalat pártbizottságának tit­kára tájékoztatta az országgyű­lés elnökét a szénbányászat múltjáról, s jelenlegi helyzeté­ről. Szólt azokról az intézkedé­sekről, amelyeket a bánya a visszafejlesztés következtében a gazdaságosabb és a minő­ségileg jobb szén termelésére tett. Foglalkozott a visszafej­lesztésből adódó gondokkal, s mint mondotta a dolgozók problémájának megoldására a bányák melléküzemági tevé­kenységre törekednek. Az a cél, hogy évenként 50 milliós termelési értékkel bővítsék a melléküzemágak termelését. Ehhez viszont mintegy 30 milliós beruházásra lenne szükség évente. De ez még mindig nem oldja meg a szén­bányászok helyzetét. Ezért a megoldás: dinamikus nehéz­ipar telepítése lenne a me­gyében. A szenvedélyes vitában Sán­dor Gáspár, a mizserfai bá­nyaüzem igazgatója és több szocialista forigádvezető vett részt, kérve az országgyűlés elnökét, hogy keressék a meg­oldást a szánbányászat dol­gozóinak foglalkoztatására. Hi­szen a bányák visszafejleszté­sével munkahelyek szűnnek meg, amelyeket pótolni kell. Kállai' Gyula elvtárs azt hangsúlyozta, hogy nagyon igaznak érzi azokat a megál­lapításokat, amelyeket a bá­nyászok képviselői elmondtak. Rendkívül örül annak, hogy a bányászok politikai érett­ségről adtak tanúbizonyságot, s megértik, hogy az energia- hordozókban bekövetkezett változás népgazdasági érdek, szükségképp a dolgozók érde­ke is. Szólt Kállai elvtárs a most készülő új kormányren­deletről, amely átgondolt, kö­rültekintő, s a megoldást biz­tosítja a szénbányászatban. Az új kormányrendelet nagy ön­állóságot ad majd a helyi ve­zetésnek, a megoldás módo­zataira, ami azt is jelenti, hogy a rendelet a dolgozók érdekei­nek megfelelően kerül végre­hajtásra. A szívélyes és baráti beszél­getés a késő eseti órákig el­tartott. Kállai elvtárs ma foly­tatja Nógrád megyei prog­ramját. Nixon elnök válaszolt arra a táviratra, amelyet a szov­jet vezetők intéztek hozzá abból az alkalomból, hogy beik­tatták magas hivatalába. Az Egyesült Államok elnöke meg­köszöni a jókívánságokat, és azt ígéri válaszában, hogy kor­mánya ..minden energiájával” a tartós béke megteremtésén, fáradozik majd. Ugyanakkor Párizsban, a Vietnammal kapcsolatos tárgyalások színhelyén, ahol kitűnő alkalom nyílnék az ígéretek megvalósításának legalábbis elkezdésére, az amerikai magatartás miatt nincs előrehaladás- A DNFI hírügynöksége terjedelmes kommentárban elemzi a Párizs­ban elhangzott amerikai állítások Képtelenséget. Washington — állapítja meg a kommentár — azt szeret­né elhitetni a világgal, hogy Vietnamban valami északi ag­resszióról van szó a déli országrész ellen. „Ezzel a hamisí­tással — hangzik a hírmagyarázat lényege — semmit sem érhetnek el. Az egész világ közvéleménye agresszorokként ítélte el az amerikaiakat és árulókként a bábjaikat.” Nyugaton is mind nyilvánvalóbbá válik, hogy a nyu­gatnémet elnökválasztásokkal kapcsolatos bonni provoká­ció — az, hogy a választást az NSZK területéhez nem tar­tozó Nyugat-Berlinben akarják megtartani — zavarba hoz­ta a Kiesingerék szövetségeseit is. Az egyik legnevesebb kommentátor, Tabouis asszony a Paris Jourban kereken ki­mondja, hogy a nyugati hatalmak titokban ellenzik Bonn szándékát, „mert azt Moszkva újabb provokációnak tekint­heti.” Annál is inkább így van ez — folytatja cikkét & francia újságírás nagy öreg hölgye —, mert a Nyugat-Ber­linben összeülő elnökválasztó gyűlésben az újnáci párt, az NPD több mint húsz képviselője is helyet foglalna. Az Humanitében Yves Moreau maró gúnnyal ír a nyugatiak egyetlen érvéről, amely szerint „az NSZK elnö­kének megválasztására Nyugat-Berlinben már korábban is sor került.” Ezen a jogcímen az elnökválasztás színhelye akár Versailles is lehetne — állapítja meg Moreau —, hiszen I. Vilmos német császárt itt koronázták meg... Figyelemreméltó hírekről számol be a Magyar Távirati Iroda pekingi tudósítója. Eszerint immár több napja kato­naság őrzi a kinai fővárosba vezető utakat. Ezenkívül olyan értesülések terjedtek el, hogy ismét Pekingben tartózkodnak azok a tartományi vezetők, akik jelen voltak Mao Ce-tung- nak a katonai kádereknek adott fogadásán- Mindez arra vall, hogy igazak lehetnek bizonyos kombinációk, amelyek szerint ezekben a napokban Peking fontos értekezlet szán- helye. Csaknem bizonyos, hogy ez a konferencia a Kínai Kommunista Párt sokat emlegetett kongresszusának közvet­len előkészületeivel foglalkozik. A kongresszusra mindenek- előtt azért van szükség, hogy a „kulturális forradalom” nyomán bekövetkezett zűrzavart legalább valamennyire csökkentsék. Nyilván ennek a célnak a jegyében szólítottak fel a minap a kínai központi lápok a tisztogatás lassítására, ahogy ők fogalmazlak; „a középkáderek elleni támadások felületének szűkítésére.” ban. Szólt megyénk gondjairól Is, elsősorban a szénbányászat visszafejlesztéséről, néhány tervezett beruházás elmaradá­sáról, nem utolsósorban a lakásoknál jelentkező problé­mákról. Legsürgősebb gond­ként a mintegy ezer kolónia felszámolása jelentkezik most a megyében. i izen négy— húsz f oltott hideg Ei hä r Itoftf ä k a höakadőlyokat A beszélgetés során Sümegi János képviselő a mezőgazda­ság helyzetéről, Schuchmann Zoltán képviselő az idegenfor­galom jelentőségéről, Varga Tiborné a nők foglalkoztatásá­ról, Szalai Gáspár ugyancsak a lakásgondról, Marczinek 1st- . van a népfrontmozgalomban jelentkező eredményekről és gondokról tájékoztatta Kállai Gyula elvtársat. Kállai Gyula elvtárs a be­szélgetés során azt hangsúlyoz­ta, hogy rendkívül fontos szá­mára a most kapott sokol­dalú tájékoztatás. Mint mon­dotta: mi minden megyének a képviselői vagyunk, s vál­lalni és támogatni kell a fel­tett jogos és indokolt kérése­ket. Szólt a város nagyarányú fejlődéséről, s hangsúlyozta, hogy éppen Salgótarjánban érezhető az új és a régi kont­rasztja. Az ipartelepítésről szólva elmondotta Kállai elv- társ, hogy számításba jöhet a Budapestről kitelepített gyá­rak egyik-másikának Salgótar­jánba történő irányítása. Ez­zel biztosítani lehetne a fog­lalkoztatás megoldását. Kállai Gyula elvtárs és kí­sérete ezután ellátogatott a Budapesti Kötő Htsz salgótar­jáni üzemébe, ahol a dolgozók t virággal kedveskedtek a ven­Az efféle „közlekedéshez” vi­szont hóra van szükség (Koppány György felvételei) geli és délelőtti órákban — késik. Súlyosbodott a helyzet a 2. számú AKÖV helyközi autóbusz-forgalmában. A hét­fői napon harmincöt, ked­den negyvenhárom gépkocsi vált üzemképtelenné a fagy miatt, s ezért járatkimaradá­sok, s főleg nagy késések vannak. Nem egy munkásjá- rat két órát, több polgári já­rat harmincöt—ötven percet késve érkezett végállomására. Súlyos nehézségek az autóbusz-közlekedésben A salgótarjáni városgazdálkodási üzem autós hóekéje egy­kettőre letakarította a Fő-teret Salgótarján belterületén mí­nusz tizennégyre süllyedt a higany, a környező hegyes- dombos vidékeken húszfokos volt a hideg. A KPM Egri Közúti Igaz­gatósága Nógrád megyei ki- rendeltsége hétfőn egész nap, s a keddre virradó éjszaka is folytatta a harcot a hóakadá­lyokkal- Kedd reggel a hó­ekét az ecsegi bekötő úthoz irányították, amely akkor még mindig járhatatlan volt. Miután ott az utat a jármű­vek számára felszabadította, Nógrád—Diósjenő, Érselcvad- kert—Romhány, Borsosbe- rény—Patak körzetbe irá­nyították, mert itt csak egy nyomvonalon sikerült az uta­kat járhatóvá tenni, öt trak­toros, két autós hóeke, egy hómaró. valamint hét őrjára­tos kocsi dolgozik a területen. Feladatuk, hogy a mellókút- vonalakat szegélyező egy-két méteres hófalakat eltávolít­sák, s az utat teljes szélessé­gében járhatóvá tegyék. A főközlekedési utakat, vala­mint a nagyobb jelentőségű mellékútvonalakat többször is sózzák, hogy az erős hideg következtében újra és úira az útra fagyott havat fella­zítsák. olvasszák. A vasútvonalakon a hétfői­hez képest tovább javult a helyzet, a vonatok indítása menetrendszerűen történik, az érkezés azonban — a reg­A vasarnap leesett csaknem •élméteres hó után erős fagy hágott végig a megyén. Rét­ág, Balassagyarmat börzé­ében mínusz 17 fokot mértek,

Next

/
Thumbnails
Contents