Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-11 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) NŐQRÁD AZ.; MSZMP NÓG g Á D MtGYfl BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI ÍANaCS LAPJA XXV. ÉVF.. 34. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1969. FEBRUAR 11., KEDD Mérleg a reform első évéről Tovább gyarapodott megyénk lakossága A Központi Statisztikai Hi­vatal Nógrád megyei Igazga­tósága jelenti a'megye 1968. évi eredményeiről. Gazdasági tevékenység Az országos tendenciákhoz hasonlóan megyénk termelő aga zalai is kedvezőbben zár­ták az új gazdasági mecha­nizmus első évét, mint az azt megelőzőt. Megyénk szocialista ipará­nak termelése — az 1967. évi visszaesés után — isimét fej­lődésnek indult és a nehéz­iparnál jelentkező 0.1 száza­lékos csökkenéstől eltekintve, minden ágazatban meghalad­ta az egy évvel korábbi szin­tet. Terméksorok alapján szá­mítva az ipari termelés volu­mene 2 (szénbányászat és a mezőgazdasági gépjavító vál­lalat adatai nélkül 3,1) száza­lékkal volt magasabb mint 1967-ben, annak ellenére, hogy a csökkentett munkaidő bevezetése következtében a teljesített' munkaórák száma 1.3 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel koráb­ban Fentiek alapján az egy munkás munkaórára jutó ipari termelése egy év alatt 3.3 százalékkal nőtt és a ter­melésnövekedésit — az orszá­gos tendenciához hasonlóan — megyénk szocialista ipara is az egy órára jutó termelé­kenység növelésével fedezte. Az országos tendenciához ha­sonló az is, hogy mind az összes foglalkoztatottak, mind ,vedig a munkások létszáma nagyobb mértékben (5,5, ill. 5,1 százalékkal) nőtt mint az ipari termelés és. így az egy foglalkoztatottra, illetve egy munkásra jutó termelés mint­egy 3 'százalékkal alacso­nyabb, mint egy évvel koráb­ban. A szocialista ipar termelés­emelkedése mellett kedvező jelenség, hogy míg 1967-ben a, befejezett termelésnek csalt 99,6 százalékát értékesítették, addig 1968-ban ez az arány 300 százalékos volt. Az. ér­tékesítésen belül mind na­gyobb súlyt kap a közvetlen művi eladás, mivel 1968-ban a vállalatok termékeik 45,8 százalékát közvetlenül az ál­lami iparvállalatok és ipari szövetkezetek részére értéke­sítették. A belkereskedelem értékesítési aránya az előző évi 17,1-ről 18,3 százalékra emelkedett, a külkereskedele­mé ugyanakkor 9,2-ről 8,2-re csökkent. Az 1968-ban át­adott ipari beruházások ko­zák — különösen a jövő szem­pontjából — a legnagyobb je-, lentőségű az Ózd—Salgótar­ján közötti gázvezeték 72 ki­lométeres szakasza —, vala­mint a salgótarjáni gázellá­tás I ütemének befejezése. . Ezzel megnyílt a lehetőség arra. hogy a salgótarjáni iparmedence nagy üzemei a gazdaságtalan széntüzelésről a gázfűtésre térjenek át. Em­lítésre méltó még a Síküveg­gyár edzőüzemének átadása is. mert ezzel a vállalat meg­kezdhette a biztonsági edzett üvee gvártását. Megyénk állami építőipará­nak termelése értékben az előző évhez viszonyítva — nagyrészt az árszínvonal-vál­tozás következtében — csak­nem 1 százalékkal nőtt. A fog: a' kozta tottak száma 4,9. a munkásoké 4,5 százalékkal emelkedett. A két építőipari vállalatnál a ledolgozott munkaórák száma is nőtt. A megye mezőgazdasaga a kedvezőtlen, aszályos időjá­rás ellenére sikeresen zárta az 1968-as évet. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek halmozott termelési értéke — előzetes számítások alapján — meghaladja az egymilliárd forintot, vagyis mintegy 15 százalékkal magasabb lesz, mint az előző évben. A netto árbevétel még értnél is na­gyobb arányban, 30—35 száza­lékkal haladja meg az egy évvel karábbi szintet­A gabonafélék, kukorica, burgonya és cukorrépa ter­mésmennyisége és termésát­laga a száraz, aszályos időjá­rás ellenére nagyobb mint az előző évben volt. A jó ter­méseredmények elérésében kedvezően éreztette hatását a fejlettebb agrotechnika alkal­mazása. a műtrágya-felhasz­nálás növelése. 1968. év végén (előzetes adatok szerint) a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek szarvasmarha-állománya az előző év azonos időpontjához viszonyítva majdnem 13 szá­zalékkal nőtt, a sertésállo­mány ugyanakkor több mint 10 százalékkal csökkent. A tendenciák hasonlóak az or­szágoshoz abból a szempont­ból is, hogy a tehenek száma a szarvasmarha-állomány emelkedése ellenére, me­gyénkben is csökkent. A hí­zott sertés és vágómarha fel­vásárlás! ára emelkedésének hatására a tanácsi szektor­ban az előbbi felvásárolt mennyisége 65, az utóbbié 8 százalékkal nőtt. Baromfi­ból 25, kenyérgabonából csaknem 9 százalékkal többet vásároltak fel, mint az előző évben, a tojásfelvásárlás ugyanakkor egyharmadával csőkikent. A mezőgazdasági beruházá­sok következtében a szarvas­marha-férőhelyek száma négy­ezerrel, a sertésférőhelyeké ezerrel, a juhférőhely három­ezerrel nőtt egy év alatt. Át­adásra került góré (90 vagon együttes befogadóképességgel) —, 28 gépszín és 13 gépjavító műhely (együttesen 11 ezer m2 alapterülettel) —, és egy 400 vagonos gyümölcstárolő is. A megyei 2. sz. Autóközle­kedési Vállalat üzemi teljesít­ményei kedvezőtlenebbül ala­kultak, mint 1967-ben. A tá­volsági személyszállítás volu­mene csak 0,2 százalékkal nőtt, ugyanakkor azonban a szállított áruk súlya 10,2, a hasznos gépkocsi-kilométerek száma pedig több mint 16 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. b oglalkoztatottság Az 1968 szeptember végén végrehajtott felmérés szerint megyénk foglalkoztatottsági színvonala tovább javult. Az óv folyamán újabb fővárosi, illetőleg Pest megyei iparvál­lalatok létesítettek megyénk­ben telephelyet, és így a me­gye szocialista iparában fog­lalkoztatottak száma — a szénbányászat további lét- srzámcsökkentése ellenére — meghaladta a 38 ezer főt. A vidéki ipartelepítesek követ­keztében a nehézipar rész­aránya 82,6-ről 80,1 százalék­ra csökkent, a könnyűiparé 13,7-rői 16,2 százalékra nőtt. Bár az ipar koncentrációja jelenleg is igen magos, és te­rületileg még mindig Salgó­tarján és a salgótarjáni járás ipara a meghatározó, mégis, ha lássú ütemben is, de meg­indult a megye nyugati felé­nek iparosodása is. Az ipar­ban foglalkoztatott nők szá­ma egy év alatt több mint kétezerre emelkedett, és 1968 szeptemberében már megkö­zelítette a 11 és fél ezret. Az év folyamán munkahe­lyet változtatók száma meg­(Fólytatás a 3. oldalon) Kádár János befelezte szovjetunióban látogatását MOSZKVA Az SZKP Központi Bizottságának meghí­vására Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első til kára, február 6-w>l 10-tg oarati látogatáson Szovjetunióban tartózkodott. Moszkvai tartózkodása során Kádár Jani* találkozott és beszélgetést folytatott Leohyii Brezsnyevvei. az SZKP Központi Bizottsága nak főtitkárával, Alekszej Kosziginnel, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának tagjával, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökével. Nyikola.j Podgornijjal, a/ SZKP Központi Bizottsága Politikai Bízott sága tagjával, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnökével, Dmitrij Pol- janszkijjal, az SZKP Központi Bizottsága Po­litikai Bizottsága tagjával, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa első elnökhelyettesével. A szívélyes barátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében lefolyt megbeszélése­ken a két fél tájékoztatta egymást a kommu­nizmus és a szocializmus országukban való építésének menetéről és megvitatta a magyar —szovjet kapcsolatok fejlődésének kérdéseit. Ennek során elégedetten állapították meg. hogy a két ország és a két párt sokoldalú testvéri együttműködése sikeresen valósult meg, és kifejezték eltökéltségüket, hogy ezt az együttműködést tovább fejlesztik és erősí­tik. A két testvérpárt képviselői véleménycse­rét folytattak a nemzetközi helyzet, a kom­munista és munkás világmozgalom időszerű problémáiról, és egyhangúlag megállapítot­ták a nézetek teljes egységét valamennyi megtárgyalt kérdésben. Az MSZMP és az cZKP legfontosabb feladatnak tartja a -zo- ialista országok egységének erősítését, a kommunisták és az összes dolgozók internaci­onalista szolidaritásának megszilárdítását a béke, a demokrácia és a szocializmus javá­ra. Az SZKP Központi Bizottságának Politikai iizottsága ez év február 10-én Kádár János isztcletére ebédet adott. * * * Kádár János elvtárs hétfőn elutazott Moszkvából­A szovjet főváros Kijevi-pályaudvarán Ká­dár Jánost Leonyid Brezsnyev, Alekszej Ko­szigin, Konsztantyin Katusev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára, valamint Konsz­tantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bízott ságának osztályvezetője búcsúztatta. A pályaudvari búcsúztatáson jelen volt Szipka József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, a nagykövetség mun­katársai, a Szovjetunióban működő magyar szervezetek, valamint a moszkvai magyar ko­lónia képviselői. Csaknem félméteres hó a megyében Itt valahol autónak kell lenn ie. A két gyermek örül a hón ak, a gépkocsi vezetőbe azon* ban egyáltalán nem Közel-Kelet, Nyugat-Berlin Nincs béke az olajfák alatt — körülbelül Í0V foglalhatnánk össze a legutóbbi órák kö­zel keleti fejleményeit. Az izraeliek által megszállt arab területeken nemcsak foly­tatódik, hanem fokozódik a nyugtalanság. Változatlanul tart a gerillatevékenység is: az izraeli hadsereg illetékes szóvivője be­jelentette, hogy elfogtak két Palesztináit, akik aknákat akartak lerakni a Sínai-f élszigeten és akiket — legalábbis a szóvivő szerint — „az egyiptomi hírszerző szolgálat képezett ki.” A Newsweek című amerikai hetilap, amely a közelmúltban nagy figyelmet kel­tett interjút közölt Nasszer elnökkel. leg­újabb számában munkatársának Eskcl izra­eli kormányfővel folytatott beszélgetését közli. Eskol igyekezett kihasználni az ameri­kai lap hatalmas pildány számábi. k * vetkező nyilvánosságot. Megismételte, hogy kabinet­je, bizonyos feltételek esetén, hajlandó len­ne „hajlékonyságot” tanúsítani. Hangsúlyoz­ta, hogy bárhol és bármikor hajlandó len­ne találkozni Nasszer elnökkel. Mivel nyil­vánvalóan számára is világas, hegy minden rendezés alapja az elfoglalt területek visz- szaadása, erről a kérdésről az izraeli kor­mányfő kénytelen volt részletesebben szól­ni. Azt mondotta, hogy országa nem szán­dékozik bekebelezni a Jordántól nyugatra fekvő területeket, de ahhoz ragaszkodik, hogy ,,a Jordán folyó Izrael biztonságát sza­vatoló határ” legyen. A „hajlékonysági" ígéreteket azonbo-n több tényező is ellensúlyozza: i Ügy látszik, valóban igaz: a műit héten kezdődött or- a kutya nem eszi meg a te- szagos havazás hulláma­iét. Nógrád megyét is elérte Szo-mbat estétől, a vasárnapi kora délutáni órákig szüntele­nül havazott. Jelenleg mint­egy negyven—negyvenöt cen­timéter vastag összefüggő hó­réteg takarja a megyét. Harc a közutakon A KPM Egri Közúti Igaz gatóságának Nógrád megyei kirendeltségén a havazás kez­detétől állandó, megerősített készültséggel vették fel a harcot a közutakat elborító hóval. Az erős szél miatt több körzetben hófúvás keletke­zett. Nyolc motoros hóeke, öt vontatott hóeke és egy hógya- 1-u mindenekelőtt a 2-es, a 21-es, a 22-es és a 23-as fő­útvonalakat igyekezett meg­szabadítani a hótól. A 22-es főútvonal teires- kei elágazásától Érsek- vadkertig. mintegy hat— hét kilométer hosszú sza­kaszon a honvédség is se­gítségükre sietett. A kirendeltség kétszáz dolgo­zója — az említett honvédsé gi támogatással — sikeresen fejezte be a vasárnapot: esté­re valamennyi országos főút­vonalat járhatóvá tették. Hét főn mar az őrjáratos kocsik szórták a sót, hogy megaka­dályozzák az utak eljegesedő sét. Nehezebb a helyzet a mei lékútvonalakon- A hóekék, a? erős hófúvás miatt vasárnap nem tudtak megbirkózni Hé­halom—Szirák. Verseg—Hé­halom, Szirák—Kisbágyon közt a hóaikadályoikkal. 1. Maga Eskol közölte, hogy a Szíriától el­foglalt Golan-magaslatokat Izrael egyszerűen bekebelezi és szó sem lehet Jeruzsálem arab részének visszaadásáról. 2. Dajan hadügyminiszter egy kormány- párti gyűlésen mondott beszédében továbbra is síkraszállt az egyértelmű erőpolitika fenn­tartása és minden meghódított terület meg­tartása mellett. Mivel a két beszéd tartalma és hangneme eltér egymástól, vagy a két po­litikus közötti ellentét látványos megnyilvá­nulásáról, vagy valamiféle sajátos munka- megosztásról van szó. Nyugati körökben nagy visszhangot vál­tott ki az NDK-nak az a bejelentése, amely j szerint — válaszul arra a provokációra, i hogy Nyugat-Németország köztársasági el­nökét az NSZK területéhez nem tartozó Nyugat-Berlinben akarják megválasztani — bizonyos intézkedéseket hoz. (Megtiltották a nyugatnémet parlament tagjainak, valamint Bundeswehr tisztjeinek, hogy az NDK őrületén mehessenek át Nyugat-Berlinbe.) Kiesinger hosszasan tanácskozott a beteg- szabadságáról visszatért Brandt külügymi­niszterrel és nyilván ennek eredménye volt a bonni kormányszóvivőnek az NDK-t „a feszültség élezésével” vádoló nyilatkozata. Kézenfekvő a kérdés: vajon ki élezi a fe­szültséget? Az, aki Európa szívében — az el­nökválasztás ottani magatartásának provoka­tív gesztusával — jogot formál egy területé­hez nem tartozó világvárosra — vagy az, aki a saját területén, teljes szuverenitása birtokában figyelmeztető ellenintézkedéseket . hoz? Ugyancsak befútta a szél az ecsegi bekötőutat, az Alsó­told és a 21-es műút közti szakaszt, a Nógrád—Diósjenő, a Kétbodonv—Szente, a Te- resike—Szátok, . Szátok—Br- sekvadkert, a Borso-sberény— Patak közti útvonalakat. Ezek a mellékutak hétfőn is járhatatlanok voltak, a hó­ekézés folytatódott. A kiren­deltségen azonban úgy vél­ték. ha csak újabb havazás, hófúvás neun kezdődik, hétfőn ezeket az utakat is felszabadítják. Az őrjáratos és rajonos ko­csik a mellékutakon is sza­kadatlanul szórják a salakot, hogy a síkossá vált úttesten biztonságosabbá tegyék a közlekedést. Ennek ellenére szükség van a gépkocsiveze­tők fokozott óvatosságára. Hajnali riadó A salgótarjáni városgazdál­kodási üzem hóügyeletese vasárnap hajnali négy óra előtt riasztotta az üzem veze­tőjét és készenléti állomá­nyát. Négy órára már az ut­cákon volt a hóeke, a hósep­rű, s az üzem huszonnégy dolgozója megkezdte elsősor­ban a főútvonalak felszaba­dítását. A közúti igazgatóság sza­kaszmérnöksége kérés nélkül a város segítségére úeteitt. két hóekéje hoz­zájárult ahhoz, hogy a vasárnapi kora délutáni órákra minden út — a nellékútvonalakat is be­leértve — járhatóvá vált, (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents