Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

XXV. ÉVF., 33. SZÁM ARA: 1 FORINT 1969. FEBRUÁR 9., VASÁRNAP AZ MSZMP NÓG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TÁN ÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I A mindennapi kenyér Jan Marko Normalizálásra Megnyílt az Olasz ICi* XII. kongresszusa Valamennyien emlékezhe­tünk arra a küzdelemre, amit a mezőgazdaság dolgozói vív­tak a nagyüzemekhez méltó, nagyobb kenyérgabona-termés­hozamok eléréséért. Nehéz és szívós erőfeszítés volt az, amely végül is megteremtette gyümölcsét: az idén mái- a ne­héz, aszályos évben is tizen­négy mázsán felüli termésát­lagot értek el megyénk ter­melőszövetkezetei is. Állan­dósult tehát a nagyobb termés, s a gondos, gyors betakarítás­sal javult a kenyérgabonák minősége. Most már, amint ezt a fogyasztók mondják, csak arra lenne szükség, hogy a nagyüzemi módon készülő ke­nyér minősége is javuljon, s az igényekhez mérten széle­sedjék. bővüljön a választék. Mert bizony a kenyér olyan élelmiszercikk, amely a ba­rátság. a vendégfogadás és megélhetésért való küzdelem jelképe is. A mi kenyérevő népünk jó vagy rossz kiszolgá­lása nem mellékes kérdés. Ebben a szellemben, és er­ről a mindenkit érdeklő prob­lémáról, a ■ mindennapi ke­nyérről vitatkoztak főváro­sunkban az érdekelt szakem­berek egy teljes napon át, ezzel is súlyt adva annak, hogy a kormányzat nemcsak rende­setekkel, de operatív jellegű tapasztalatcserékkel, konzultá­ciókkal is segíteni kívánja a lakosság észrevételeinek, pa­naszainak mielőbbi orvoslását, A tanácskozást bevezető előadásból megtudtuk, milyen nagyarányú fejlődésen ment át a sütőipar is az államosí­tásokat követő esztendőkben. A korábbi 3600 kis sütöde fela­datát lényegében ezer na­gyobb, állami sütőüzem látja el, amelyeknek csali elenyésző arányban segít be a hatszáz magán- és a húsz tsz-sütöde. De ez a számszerűleg keve­sebb sütöde is jóval több ke­nyeret készít, mint azelőtt a 3600. Közben a megtermelt ke­nyér mennyisége is százezer vagonra nőtt évente a koráb­bá hetvenezer vagonnal szem­ben. Mindez azt mutatja, hogy hazánkban rendkívül ma­gas a kenyérfogyasztás, hi­szen mindenkire száztíz ki­logramm jut, amíg Angliában 42, Ausztriában 58 kilogramm kenyeret fogyaszt egy-egy em­ber évente. Mindez azonban arra is rámutat, hiszen az élelmiszer választék a felsza­badulás után rendkívül sokat javult, hogy több kenyér fogy, mint amennyit az embe­rek megesznek, vagyis sok megy kárba. Hogy miért megy kárba? Mert nem kielégítő a minőség, sok kerül hulladékba a családoknál is a túlsült, vagy keletien, repedezett kenyér­ből. ■ A mindennapi életben, de a tanácskozáson is sok szó esett arról, hogy miért nem olyan a kenyér minősége, mint ami­lyet a fogyasztó joggal elvár. Számos objektív okot figye­lembe kell venni. Ilyen pél­dául a sütőipar panasza, hogy olykor rossz minőségű lisztből kénytelen sütni, hogy egyes gépek, technológiák nem min­dig felelnek meg a követel­ményeknek, s a szállítás meg­szervezése is anyagi nehézsé­geikkel, szállítóeszköz-hiánnyal társul. De el kell fogadni az objektív okok mellett néhány szubjektív akadályt is. Így például a szakemberhiányt, a Szociális körülmények kielégí­tő megoldásának nehézségeit (mint például a szakemberek lakásigényének kielégítése), azonkívül helyenként a jogos bérköveteléseket is ki kell elé­gíteni. A tanácskozás szelleme azonban azt mutatja, hogy ezekben a kérdéseikben álla­munk a legmesszebbmenő tá­mogatásra hajlandó. Éppen ezért a sütőipar termelőkapa­citását jelentős mértékben nö­velik, hogy a jelenlegi szállítá­si távolság nagymértékben csökkenjen, és a sütőipari ter­mék két-három órán belül a legtávolabbi boltba is eljus­son. A fogyasztót mégis és már ma is a minőség kérdése fog­lalkoztatja a legközvetleneb­bül, hiszen jól tudják, hogy géppel is lehet jó kenyeret sütni, ez abból is látszik, hogy sütőipar sem süt mindig ki­fogásolható kenyeret, sőt né­ha dicséretremél tó a géppel készült kenyér és sütemény minősége. Azonkívül azt is tudják, hogy nem egyszer a jó lisztből is fogyaszthatatlan kenyér készül. Végezetül meg­gondolásra készteti a fogyasz­tót az, hogy a magánkisiparos bármely minőségű lisztből tucj jó kenyeret sütni. Nem akarunk részleteibe menni ennek a kérdésnek, elégszer elemeztük már a sü­tőipar, a fogyasztók és az el­lenőrök oldaláról is. Egy dol­got azonban, amelyet a mi­nisztertanácsi rendelkezés is rögzít, s amely a tanácskozás résztvevőit is széles körben foglalkoztatta: a konkurren- cia kérdését nyomatékosan fel kell vetnünk. Nemcsak azért, mert viszonylag Nógrád me­gyében dolgozik a legkevesedd magánsütöde, hanem azért is, mert évek óta egy káros ten­dencia tanúi vagyunk, mi több, az új rendelkezés végrehajtá­sát is mesterséges gátló ténye­zők akadályozzák. Jól emlék­szünk még olyan Nógrád me­gyei sütőipari tanácskozások­ra, ahol a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek képviselői olyan szándékukat vetettek fel, hogy szívesen sütnének tagjaik és községük ellátására szép, foszlós cipókat, mások meg szívesen berendezkedné­nek cserekenyér sütésére, me­gint mások sütőüzemet tarta­nának fenn kisegítő üzemág­ként, ámde ezeket a próbálko­zásokat éppen a megyei szer­vek képviselői fojtották csí­rájukba. A konkurrenciát megyénk­ben egyesek ugyanis úgy képzelik el, hogy a sütőipar valamely körzetét átveszi a földművesszövetkezet, a ter­melőszövetkezet, vagy ma­gánkisiparos olyan monopol jogokkal, és kötelezettségek­kel, amelyeket eddig az álla­mi sütőipar élvezett. Másutt olyan pék- és egyéb sütemé­nyek készítéséhez és szállításá­hoz, „terítéséhez” kötik a ke­nyérsütés: engedélyek kiadá­sát, amely teljesíthetetlen az adott mezőgazdasági üzem adottságainál fogva. Márpe­dig a konkurrenciát a rendelet megszerkesztői és a fogyasztók is csak egyféleképpen értel­mezhetik, mégpedig úgy, hogy több termelő jelenik meg áru­jával ugyanazon a piacon, s a kereskedelem, a fogyasztó at­tól vásárol, aki jobbat kínál. Miféle konkurrencia az, amely sajátos helyzeten és különle­ges jogokon alapul. De milyen, szándék is az a kenyérellátás javítására, amely a pihenő sü­tőüzemek megnyitását sokszor teljesíthetetlen feltételekhez köti? A kenyérkérdés nagy tí.olog. S meggyőződésünk, hogy me- gyénkben csak akkor lehet az egészséges verseny útján elin­dulni, ha egyes megyei szervek nem az állami sütőipar védő­szentjeinek, hanem a fogyasz­tók érdekvédőinek szerepét töltik be. A kenyérkérdés ugyanis, ezt a tanácskozás is megállapította, politikai kér­dés. L, Gy. törekszünk Negyven külföldi delegáció — Négyezer meghívott MOSZKVA Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság jelen­leg a Szovjetunióban tartózko­dó külügyminisztere nyilatko­zott a CTK moszkvai tudósí­tójának. A külügyminiszter elmon­dotta, hogy Moszkvában olyan kérdéseket vitattak meg, ame­lyek a Szovjetunió és Cseh­szlovákia politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait érin­tik. Megvizsgálták ezenkívül azokat a külpolitikai problé­mákat, amelyek közvetlenül Csehszlovákiával vannak ösz- szefüggésben, szóba kerültek az európai biztonság kérdései is. Marko kijelentette: ami a szovjet—csehszlovák kapcsola­tokat illeti, a tárgyalásokon megvitatták -a normalizálás je­lenlegi helyzetét, és a kapcso­latok megjavításának módoza­tait. A normalizálásra — tette hozzá —, szükségünk van. és becsületesen kell törekednünk arra, hogy meg Is valósuljon. Csehszlovákia olyan külpoliti­kát óhajt folytatni, amely megfelel a nép szükségletei­nek, amelyet a nép jóváhagy és elfogad. f BOLOGNA Baracs Dénes, az MTI ki­küldött tudósitója jelenti: A bolognai sportcsarnok zászlódíszbe öltözött épületében szombaton délelőtt nyílt meg az Olasz Kommunista Párt XII. kongresszusa, amely fel­méri az 1966-ban megtartott előző kongresszus óta megtett utat és kijelöli a párt előtt álló feladatokat. A sportcsar­nok földszintjét töltik meg a küldöttek padsorai — 815 de­legátus, másfél millió párttag képviseletében —, ott foglal helyet az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség 131 küldöt­te, a lelátókon helyezkedik el a mintegy négyezer meghívott: a párt legkiválóbb harcosai, az antifasiszta pártok küldöttsé­gei, a nemzetközi sajtó mint­egy 300 megfigyelője. Az el­nökségi emelvény közelében ütnek a testvérpártok küldöt­tei, köztük a Szovjetunió Kommunista Pártjának dele­gációja, élén Ponomarjov, az SZKP KB titkára, és az MSZMP küldöttsége, élén Nyers Rezső, a PB tagja, a KB titkára. összesen több mint 40 kül­földi delegáció kíséri figye­lemmel a kongresszus munká­ját. A tanácskozást Armando Cossutta, a vezetőség és a tit­kárság tagja nyitotta meg, és javaslatot tett az elnökségre. Luigi Longo, a párt főtitkára, valamint a vezetőség tagjai mellett az elnökségben kapott helyet a párt számos kiváló harcosa, sok vezető értelmisé­gi, mint Retmto Guttuso, a világhírű festőművész, Loigi Nono, a zeneszerző. Nagy taps köszöntötte a fiatal Franco Patrusot, aki nemrég szaba­dult a börtönből: egy vietna­mi szolidaritási tüntetés nyo­mán tartóztatták le. Hasonló tapsvihar köszöntötte az avolai földmunkások küldöttét. Az elnökségre tett javaslatot egyhangúlag jóváhagyta a pártkongresszus. Ezután ugyancsak egyhangúlag meg­választották a kongresszus tit­kárságának három tagját, majd • Fanti. Bologna jelenlegi kommunista polgármestere emelkedett szólásra. Hangoz­tatta, hogy a pártkongresszus­ra nagy érdeklődéssel tekint nemcsak Olaszország, hanem külföld is. Azok az elemzések, és azok a döntések, amelyek az olasz kommunisták tanács­kozásán születnek, mély és konkrét következményekkel jár­nak majd, mind az olasz tö­(Folytatás a 2. oldalon.) Április 25-27: IV. Országos Amatör Könnyűzenei Fesztivál Salgótarjánban A rendező bizottság kétnapos ülése Újból megjelenik a Politika A CSKP KB titkársága leg­utóbbi ülésén jóváhagyta a KB hetilapjának, a Politiká­nak koncepcióját, (mint isme­retes, a Politika megjelenését novemberben — mivel irány­vonala nem felelt meg a párt célkitűzéseinek —, a KB. be­szüntette). A titkárság meg­állapította, hogy a PolitiIcá­nak marxista politikai folyó­iratnak kell lennie, amely hozzájárul a párton belüli né­zetazonosság megteremtésé­hez, és érvényesíti a párt po­litikai vonalát. A titkárság egyetértését fejezte ki a Poli­A KISZ központi bizottsá­gának kulturális osztálya, a Magyar Rádió Zenei Főosztá­lya, a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság és a KISZ Nógrád megyei bizottsága április 25- én, 26-án és 27-én rendezi meg Salgótarjánban a IV. Or­szágos Amatőr Könnyűzenei Fesztivált. A versenyt négy kategóriában (dzsessz, hagyo­mányos tánczene. beat és pol- beat) hirdették meg. Az országos rendező bizottság tagjai, a megyei rendező bizott­ságok vezetői és a zsűri-elnö­kök tegnap és ma tanácskozá­son vesznek részt Salgótarján­ban. A megbeszélés résztvevői tegnap délután két órakor a megyei József Attila művelő­dési központban megtekintet­ték a Salgótarjánról készült filmet, majd megkezdték az érdemi munkát. A kétnapos tanácskozást Kálovits Géza, a KISZ Nógrád megyei bizottsá­gának titkára nyitotta meg. Ezt követően a KISZ központi bizottság kulturális osztályá­nak munkatársa a magyar amatőr könnyűzenei mozgalom helyzetéről beszélt, Szentkúti Pál, a Magyar Rádió zenei főosztályának vezetője pedig a fesztivál szerepét, jelentőségét méltatta. Este a küldöttségek tagjai megtekintették a föld alatti bányászati múzeumot, s Eresztvénybe látogattak el. A tanácskozás a mai napon foly­tatódik, sor kerül a tegnap el­hangzottak megvitatására. A rendezvény célja, hogy a résztvevők átfogó képet nyer­jenek a magyar amatőr köny­nyűzenei mozgalom jelenlegi helyzetéről, s a megyék zsűri- bizottságának tagjai egységes elvet dolgozzanak ki a zene­karok elbírálására. Az országos fesztivált meg­előző városi, járási és kerületi döntőket országosan februái 15-ig, a megyei döntőket már­cius 30-ig rendezik meg az il­letékes KISZ-bizottságok. A megyei döntőn aranyszínvo­nalat elért együttesek és szó­listák közül választja ki és hívja meg az országos rende­ző bizottság a salgótarjáni fesztiválon részt vevő együtte­seket és szólistákat. A versenyen részt vehetnek azok áz amatőr együttesek és szólóénekesek, akik ez év ja­nuár 1-ig nem töltötték be 30. életévüket. A dzsessz, a ha­gyományos tánczenei és a beat-kategóriában a beneve­zett versenyzőiknek 15 perces műsorral kell felkészülni. Legalább a műsor fele ma­gyar szerzők műveiből álljon. A külföldi számokat is magyar nyelven kell énekelni. A pol- beat kategóriában két saját szerzeménnyel lehet szerepel­ni. Egy együttes több kategó­riában is indulhat. A rende­ző bizottság elvárja az együt­tesektől, hogy fokozott gondot fordítsanak a játék tisztasá­gára, stílusos, hangulatos, szí­nes, kiegyensúlyozott előadás­módjára. valamint a kultu­rált, ízléses megjelenésre, színpadi viselkedésre. tika újbóli kiadasaval. Kronovetter István vízvezeték-szerelő ifjúsági szocialista urigátija tavaly decemberben, s az idén januarbau felajánlást tett: azokért a lakásokban elhelyezett csapokért, csapte­lepekért, amelyeket a, brigád szerelt fel, egyévi jótállást vállal. A garancia teljessége ér­dekében kérlek a MOFF.M dolgozóinak segítségét. A vizveze ték-szerelvényeket ugyanis Mosonmagyaróvárott gyártják. Lapunk, s a KISZ Nógrád ni '.'gyei bizottságának kezdemé­nyezésére február 4-én Salgótarjánba látogattak a MOfÉM dolgozóinak képviselői. Szer­kesztőségünkben találkoztak Kronovetter Istvánnal, valamint ifjúsági vezetőkkel. A ta­lálkozóról, eredményéről, a csaptelepek minőségének megjavítása érdekében kötött meg­állapodásokról részletes tudósítást közlünk az 5. oldalon A kategóriánként legjobb he­lyezést elért zenekarok és éne­kesek arany-, ezüst- és bronz- diplomát. valamint a KISZ központ; bizottsága kulturális osztálya, a Magyar Rádió Ze­nei Főosztálya, szovjet művek színvonalas tolmácsolásáért az MSZBT, az. Expressz. Utazási Iroda, a Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat különdíját kap­ják, a dzsessz-kategóriu nyer­tese részt vesz a Magyar Rá­dió dzsesszversenyének dön­tőjében az Álba Régia nem­zetközi dzsesszfesztiválon. A fesztiválon díjazott együttesek és énekesek közül a legjobbak szerepelnek a gálaesten, ame­lyet a rádió egyenes adásban közvetít Salgótarjánból.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents