Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-25 / 46. szám

Tisztségviselőink többsége föl latja el feladatét Nyilatkozik az SZM1 vezető titkára Faluról falura A szakszervezeti tisztségviselők újjáválasztásának lebonyolítására szánt idő felén túl vagyunk. A bizalmia­kat már minden alapszervezetben megválasztották. A míihelybizottságok újjáválasztását követően, egyik-má­sik helyen már hozzákezdtek a szakszervezeti bizottsá­gok és a szakszervezeti tanácsok újjáválasztásához is. Sok új, friss erő került a szakszervezeti mozgalomba, több tisztségviselő kezdte meg munkáját a tagság bi­zalmából. A választások céljáról, az eddigi tapasztala­tokról és a tennivalókról nyilatkozott Nádasdi András, az SZMT vezető titkára. — Kérjük, foglalja össze az újjáválasztott szakszerve­zeti szervek, illetve tiszt­ségviselők feladatait. Salgótarjáni piac Bőséges árumennyiség, jó választék A hetet általában választé­kos és elegendő mennyiségű áruval kezdték a salgótarjáni piacon. A MÉK árudáiban a hét első napján is — a szo­káshoz híven — friss árut raktak a vevők elé, amelyet hajnalban szállítottak a piac­ra a salgótarjáni hűtőházból. A termelőszövetkezeti árudák közül is néhány, friss árut ka­pott a múlt hét végén, *így ezt a hetet jelentős árukész­lettel kezdik. A forgalom valamelyest ja­vult- s a héten további növe­kedésre lehet számítani. Az átlagos árak tegnap a követ­kezőképpen alakultak: Cikkek MEK ár Pt/kü piaci ár Ft/ke burgonya 3,40 3.— fejes káposzta 3.— 2,50 kelkáposzta 4.— 4.— sárgarépa 4.80 5.— gyökér 7,80 8.— karalábé 2,60 2.““ vöröshagyma 3,80 3,60 fokhagyma 24.— 34.— zeller 6,40 8.— dughagyma 12.— 16.— alma (Jonathan) 13.— 12.— tojás 1,50 1,40—1,6» mák 40.— 35.— Hóbél 70.— 73.— avanyn káposzta 6.— 6.— fehér bab 17.— 18.— Hrka hab — 28.— Fordulatok éve Kesziben a közös, ha az asztalra keM tenni valamit. Nos, a ka- rancskeszi termelőszövetke­zet életében ez a zárszámadás jelentette az újabb fordula­tot.’ Sokain vannak az életben, akik keveset beszélnek, s am-- nál többet tesznek, A gazda­ságok, termelőszövetkezeti kollektívák között is akadnak ilyenek. Nem csapnak nagy hűhót, ha valamit kiválóan oldottak meg, nem keresik a propagandaszervek kegyeit. Ilyen gazdaság a karamcske- szi termelőszövetkezet. Biztató jelek Évekkel ezelőtt temérdek gonddal küzdöttek. Ügy tűnt, megfeneklett valahol a közös gazdaság egysége, szanaszét húztak a tagok. Három évvel ezelőtt azután Mátyás József lett az elnök, aki új alapokon folytatta a gazdálkodást. Ha­talmas erőfeszítéssel igyeke­zett rendet teremteni, s úgy kormányozná, hogy a közös­ben lehetőleg mindenki meg­találja a számítását. Nagy se­gítséget jelenített, amikor egyetemet végzett szakembert kapott a főagronómusi tiszt­ség betöltésére. Farkas Ferenc főagronómus 1967 őszén ke­rült a karancskeszi szövetke­zetbe. A gazdálkodás már két év­vel ezelőtt is jelentékenyen javult, s biztatóbb előjelekkel kezdhették a tavalyi eszten­dőt. A vezetőségben kialakult egység következtében hatá­rozottá vált az irányítás. Ez magával vonta a munkafe­gyelem szilárdulását, a mun­kákat időben és jpl elvégez­ték. Hatvanhét őszén és ta­valy tavasszal már úgy dol­goztak, ahogyan azt a szak­könyvekben előírják- S ak­kor megint közbejött valami. Az aszályos időjárás nagy veszteségekkel fenyegette a szövetkezetét. S mint mindig, most is akadtak, aki meg­próbáltak pánikhangulatot szítani. Néhány ember bi­zalmatlansága, kishitűsége azonban nem ragadt át- a többségre, pedig nemcsak a rossz idő, hanem a munkaerő- hiány is sok gondot okozott. A vezetőket ez nem lepte meg, hiszen a korábbi évek­ben hozzáedződtek az ilyes­mihez. Annál inkább megle­pődött a tagság, amikor meg­kezditek a betakarítást, s ki­derült, hogy minden kalászos jóval a tervezetten felül fize­tett. Akkor is nagyot néztek egyesek, amikor a vezetőség beváltotta a szavát, és kiadta minden állattartó tsz-tagniak az egy számosállatra járó megígért takarmányt. Azt meg csak a zárszámadó köz­gyűlés beszámolójából tudták meg, hogy ezesetben a közös járt rosszabbul. Ám a veze­tők amit vállaltak, megtették. A fordulatok, meglepetések sora ezután sem szakadt meg A növénytermesztésben meg­lepően jók voltak a termés­eredmények, s az állatte­nyésztésben is jórészt túltel­jesítették az előirányzatokat. Persze nem sikerült minden. Veszteséget okozott asz apró­mag, az étkezési borsó és a burgonya. Az állattenyésztés­ben nem sikerült túlszárnyal­ni a 2400 literes tej termelési tervet. A sertéstenyésztésben pedig még magas az elhullá­sa százalék. Mindettől függet­lenül azonban a zárszámadás alkalmával arról számolt be a szövetkezet elnöke, hogy a növénytermesztés összes ter­melési értékét több mint egy­millió forinttal túlteljesítet­ték, s az állattenyésztésben sem jelentős a lemaradás. Nőtt a tsz Tavaly augusztusban az­után isimét fordulat követke­zett a termelőszövetkezet éle­tében. A közös terület több mint hétszáz holddal növeke­dett. A volt Kisterenyei Álla­mi Gazdaság karancskeszi üzemegysége területének át­vétele újabb nagy feladatok elé állította a vezetőket, ta­gokat egyaránt- Tavaly ősz­szel már több mint ezer hold szántóin kellett vetni. Űjabb lánctalpas traktorokat vásá­roltak, s majdnem egymillió forintot fordítottak műtrágyá­ra. A termelőszövetkezet jól készült az őszi munkákra. Az erő- és munkagépparkja most már kielégítő a szövetkezet­nek, győzik a feladatokat. Amíg 1967-ben csupán kilenc, tavaly már 16 traktoruk volt, s habár növekedett a tsz, mégis csökkent az egy trak­torra jutó terület aránya. Az év második felében sok bizalma tlankodó visszanyer­te a hitét, de még mindig akadtak kételkedők. Ezek azt fújták: majd elválik a zár­számadás alkalmával, miit ér Hétmilliós fejlődés Néhány adat feltétlenül ide­kívánkozik : a termelőszövet­kezet halmozott termelési ér­téke 1967-ben 8 millió 813 ezer forint, míg 1968-ban 15 millió 874 ezer forint. Több mint hétmilliós a fejlődés! A szövetkezet nyeresége ugyan­ekkor 33 százalékkal emelke­dett a megelőző évhez viszo­nyítva. A fejlődés arányában és a feladatok ismeretében gondoskodtak a jövőről is, mivel biztonsági alapra csaknem 1,3 milliót, fejlesz­tésre pedig csaknem kétmil­liót tartalékoltak. Ugyanak­kor növelték a szociális és kulturális kiadósok alapját is. Aki becsülettel dolgozott, szép jövedelmet mondhat ma­gáénak. A tagok havonta tel­jes összegében megkapták jé-’ randóságukat. mivel a tsz-beo készpénzfizetéses módszert al­kalmaznak. A kifizetett jöve­delmen kívül azonban az év végén tízszázalékos nyereség­részesedést fizettek, s kifizet-; ték mindenkinek a föld jára­dékot. Ha ezt átszámítjuk ré­szesedésre, akkor az 1967-en 8914 forint helyett tavaly 13 550 forint jutott egy tagra'. Annyi hozzátartozik még a karanc&kesziek tavalyi króni­kájához, hogy a sok nehézsé­get, fordulatot igen huszáro­sán kivédtek, s megnyugta­tóan megalapozták a követke­ző évek gazdálkodását is. Padár Andris Gazdászok feketében Gondolkodtam, hogyan fér meg egymás mellett a vita a mezőgazdaság időszerű kérdé­seiről és a gondűző, vidám, farsangzáró bál. Jól megfért. Erről viszont Szécsényben győződtem meg a mezőgazdá­szok és feleségek járási ta­lálkozóján. A mezőgazdászok ünneplőben a tanács nagyter­mében gyülekeztek, s a me­zőgazdaság időszerű kérdései­ről tárgyaltak. Feleségeiket, akik velük együtt érkeztek, a földművesszövetkezet kultúr­termében fogadták. A házi­asszonyok részére rendezett kiállítást tekintették meg, az­tán a divatbemutatót. Figyeltük az okosító, rövid­re szabott előadói beszédet. Hogyan jobban, milyen újat a mezőgazdaságban? Merjenek a tudományhoz fordulni, és eh­hez hasonló okos gondola­tok. De szombat délután? Bál­ra készülő hangulatban? Ezek a gazdaságvezetők és szakem­berek javíthatatlanok. Mintha csak elfelejtették volna, hogy feleségeik várják, annyira be­lemélyedtek a vitába. Nemze­ti Bank, tsz-kapcsolat, állatte­nyésztés, építkezés, vízrende­zés és még több gond; szinte besűrűsödött a tanácsterembe. Már esteledett, amikor jött a futár: az asszonyok türelmet­lenek. Elhalkult a vita, de leg­sürgősebb az előadónak lett, annyi asszony haragját még­sem akarta kivívnia Az asszonyok már fent vol­tak a művelődési otthonban. Tóth Endre, az otthon igaz­gatója gondoskodott méltó fo­gadtatásukról. Fehér asztal, en­ni-, innivaló, a jókedv kere­kítésére pedig a kitűnő zene­kar. Aztán egymást követték a meglepetések. Kitűnő vacso­ra, gyors kiszolgálás. Majd a tánc. Néhány neves mezőgaz­dászunk ebben nem nagyon jeleskedett. Azt mondták, ezt átengedik a fiatalabbaknak. Ekkor aztán egymás között méregették ki az „idős", ki a „fiatal”. A vége az lett, senki sem akart öreg maradni. Vé­gül már veszélybe került az is, jut-e idő egy pohár borra. Mert a zenekar fáradhatatlan volt. Az asszonyokkal kötöt­tek szövetséget. A vita előadó­ja sem kerülte el a szemre­hányást, mert olyan „hosszú”, időre igénybe vette a férfia­kat. Nem volt más megoldás: asztaltól asztalig kellett men­nie és koccintva, kiengesztel­ni a „haragosokat” Ha nem vigyáz annyira, sikerült vol­na, hogy az utolsó asztalnál már csak meghajtani tudta volna magát. Óvakodott. Ak­kor az asszonyok küldtek ne­ki egy dalt: „Nem vagy le­gény Berci.. Mikor éjjelbe fordult az idő, már nem volt vitás, hogy a szécsényi mezőgazdász-találko­zón a tudományos vita nagyon megfért az ezt követő bállal. Különösen mikor sor került a tombolasorsolásra. A tárgyak között a malactól kezdve a hetyke kakasig, szelíd galam­big minden volt. Tasakokban búzavetőmag, gyökeres fejes káposzta, nokedliszaggató, sze­neslapát. Hihetetlen széles volt a skála. A számok kihúzása az elő­írásnak megfelelően történt. Tehát senki sem tehet arról, hogy egy fiatal asszony nyer­te a hetyke kakast. Arról sem, hogy egy szerényen sarokba húzódott gazdász a csomag tú­rót kapta. Egy gépcsoportve­zető a doboz patkószeget. Az keltette a legnagyobb derült­séget, amikor a korára oly gyakran hivatkozó tsz-elnök huszonöt tojást nyert. Gyorsan elröppent a jóked­vű éjszaka. Reggel hét óra­kor ünnepélyesen búcsúztak azzal, hogy Húzd rá gitár... Hát igen, így mulattak a szé­csényi gazdászok... — B — Szocialista brigád- vezetők tanácskozása Tegnap Salgótarjánban, a Vadaskert vendéglő külön he­lyiségében tartották idei első tanácskozásukat a Nógrád megyei Vendéglátóipari Vál­lalat szocialista brigádvezetői. Bárdos Lászlóné, a szakszer­vezeti bizottság titkára szét molt be az elmúlt évi ered­ményekről, s határozta meg aa idei feladatokat. A beszámo­lóban elmondotta, hogy a vál­lalatnál ma már 29 szocialista brigád, több mint négyszáz tagja dolgozik a kultúrált ven­déglátás megteremtéséért. Az elmúlt évben több brigád ki­emelkedő eredményt ért el, a a versenyben legjobb három helyezettnek ajándékot nyúj­tottak át. A verseny győzte­se Fekete Barna salgótarjáni szocialista brigádja lett, jutal­muk egy Sokol rádió. A má­sodik helyezett Kovács Jenő cukrászbrigádja, nyeremé­nyük egy táskarádió. Harms' dik helyre Farkas Istvánné nagybátonyi brigádja került, fényképező gépet kaptak- Á vállalat 16 brigádjának okle­velet nyújtottak át. A vendéglátóipari szocia­lista brigádvezetők úgy hatá­roztak, hogy 1969-ben — te­kintettel arra, hogy gazdasági eredményeik jók — legfonto­sabb feladatnak a hármas jel­szó megvalósítását tartják, hogy elősegítsék a kulturált vendéglátás megteremtését. Fényűzés Degast, a hires festőt műtér* méhen felkereste egyszer egy müértő, s meglepetéssel áilapítoC- ta meg, hogy egyetlen festmény sincs az egész helyiségben. Meg* kérdezte: — Hogyan lehetséges ez, mes­ter? — A festő így válaszolt: — Nem tudja, hogy Degasért manapság; vásznanként fél miliőt fizetnek? Nos, hát rakjam tele a műtermet az ő képeivel? Nem, ilyen fény­űzést nem engedhetek m<*? ma­gamnak ! NÓGRÁD - 1969. február 25., kedd — Milyen célt szolgál, mi­lyen jelentősége van a jelen­legi szakszervezeti választá­soknak? — A SZOT határozata értel­mében január elseje és már­cius 31-e között kell lebonyo­lítani megyénkben is a szak- szervezeti tisztségviselők újjá- választását. Ennek célja, hogy aktivistákkal erősítsük a moz­galmat, akik még eredménye­sebben tudják segíteni a nép- gazdasági tervfeladatok min­den vonatkozású teljesítését. El akarjuk érni, hogy tovább növekedjék az üzemi és szak- szervezeti demokrácia, haté­konyabb és szélesebb körű le­gyen a dolgozók bevonása üze­mük életének irányításába, ellenőrzésébe. Ez érzékelteti a választások jelentőségét is. A mostani választásnál már ma­gunk mögött hagytunk egy évet a gazdaságirányit ás új rend­szerében. Tapasztalataink és az időközben felmerült problé­mák megoldása újabb erőfe­szítésekre sarkallja a szakszer­vezeti szerveket is. Közremű­ködésükkel bontakozik ki még nagyobb mértékben a reform számos új vonása, előnye, együtt formálódnak és mé­lyülnek az üzemi szakszerve­zeti szervek jogai és kötelessé­gei. önként adódik a kérdés: képesek-e ellátni a megnöveke­dett feladatokat ? Többségük igen! A nagyobb feladatokhoz fel­nőttek. Munkájukkal, vélemé­nyükkel, javaslataikkal egyre jobban partnereivé válnak a különböző szintű gazdasági vezetésnek. Az igen kezdeti biztató lépések arra ösztönöz­nek, hogy a jövőben még fo­kozottabban keressük a lehe­tőséget az üzemi, szakszerve­zeti szervek és műhelybizott­ságok segítésére, hogy hatéko­nyabban, a szervezett dolgo­zók közmegelégedésére tudják végezni munkájukat. — Miben foglalná össze n bizalmi-, a műhely- és osz­tálybizottsági, illetve szak­szervezeti bizottsági válasz­tások eddigi tapasztalatait? — Alapszervezeteink, a szakmák megyei bizottságai­val együtt nagy gondot for­dítottak az előkészítő munká­ra, a káderek kiválasztására. Véleményünk szerint helyesen érvényesült a szakszervezeti demokrácia. A vitákat és a hozzászólásokat nyílt, őszinte légkör és mértéktartás jellem­zi. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a párt politikájának he­lyeslése, a párt iránti ragasz­kodás és bizalom szinte min­denütt kifejezésre jutott. Ugyankkor sokan elmondták, hogy szakszervezeti bizottsá­gaink nem minden esetben állnak ki következetesen a dolgozók jogos érdekei mel­lett. Főleg a bizalmiválasz­tásoknál hangzottak el ilyen megjegyzések. Több helyen aggályukat fejez­ték ki a munkások a nyere­ségfelosztási rendszerrel kap­csolatban. A felszólalók között volt, aki kevesellte az üdülő­jegyeket. Sokan szóvá tették, hogy a nyári szezonra kevés beutalót kapnak, ugyan­akkor szeretnék, ha több me­legvizű üdülőbe szóló beuta­lót kapnának a megye szerve­zett dolgozói. Salgótarjánban és Balassagyarmaton a lakás­építés meggyorsítását, a laká­sok igazságosabb elosztását szorgalmazták többen. A megye vállalatainál tevé­kenykedő 238 szakszervezeti alapszeryezetből már több mint a felénél lebonyolították a választásokat. Az első sza­kaszban 3500 bizalmit válasz­tottak meg. Munkánkhoz min­denütt segítséget kaptunk a pártszervezetektől. Ezt mond­hatjuk el a különböző szinten dolgozó gazdasági vezetőkről is. A választások előkészítése és lebonyolítása során jelen­tős politikai aktivizálódás ta­pasztalható a szakszervezeti szervek munkájában. Bizo­nyítja ezt az is, hogy január 1-től napjainkig több mint hatszáz új tag lépett a szak­szervezetekbe — Eredményesen fejezzük be a hátralevő választásokat, hasznosítsuk a munka során szerzett új tapasztalatokat, szüntessük meg a hiányossá­gokat. Fordítsunk nagy gon­dot az újjáválasztott vezetősé­gek munkájának segítésére. Ennek első és legfontosabb ál­lomása a tisztségviselők ok­tatásának megszervezése. Ez előfeltétele annak, hogy ma­gabiztosan kezdjenek munká­jukhoz. Legtöbbet a szakmák megyei bizottságai tehetnek saját hatáskörükben. Jobban ltel lene élniök azokkal a lehe­tőségekkel, amelyet az SZMT által szervezett velencei tan­folyamok nyújtanak. A termelést segítő munka mellett foglalkoznunk kell a szocialista munkaversennyel, a szocialista brigádmozgalom­mal. Eredményesen és időben fejezzük be a kollektív szer­ződések megkötését. Kísérjük figyelemmel és segítsük az ab­ban foglaltak végrehajtását. Tovább foglalkozunk a csökkentett munkaidő további kiterjesztésével. Elemezzük az elmúlt év tapasztalatait, le­vonjuk a szükséges konzek­venciákat. A tennivalók sorá­ba tartozik a szakszervezeti politikai iskolák fokozottabb segítése, a megye munkaerő­gondjainak megoldásában va­ló aktívabb részvétel és mind­azok a hagyományos érdekvé­delmi feladatok, amelyeket napról-napra el kell látnunk a szervezett munkások érdekei­nek védelmében — fejezte be Nádasát András. Máltai rejtély Mind ez ideig nem tisztá­zott Málta sziget lakosainak származása. Antropológiailag az észak-afrikaiakra hasonlí­tanak: barna a bőrük, a sze­mük, fekete a hajuk. Arab di­alektust beszélnek, de mon­dattanukban és szókészletük­ben erősen érezhető az olasz be­folyás. Betűrendjük latin, vallá­suk katolikus. Régi máltai fel­fogás szerint a nő csak két­szer jelenhet meg az embe­rek előtt: saját lakodalmán és saját temetésén.

Next

/
Thumbnails
Contents