Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-25 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M E G Y E I-T A N Á C S LAPJA XXV. ÉVF.. 46. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1969. FEBRUÁR 25.. KEDD Külpolitikai tükör Nixon a NATO-székházban — Érdekes kombinációk a nyugat-berlini problémában Bár a Közel- és a Távol-Keleten sincs csend, a közvé­lemény figyelmének középpontjában ezekben az órákban mégis Európa áll. Ennek két oka van: 1. Nixon körútja kontinensünk nyugati részén; 2- A Nyugat-Berlin körül felröppent új hírek. Az Egyesült Államok 36. elnöke alig egy hónappal hi­vatalos beiktatása után elindult nyolcnapos európai útjára. Bár hivatalosan ő másképpen indokolta, aligha véletlen, hogy útja első állomásául azt a Belgiumot választotta, amely a francia kitessékelés után otthont adott az Atlanti Szövetségnek. Nixon brüsszeli látogatásának második nap­ját jórészt a NATO főhadiszállásán töltötte Rogers külügy­miniszter és más tanácsadói, valamint Manko Broshio NATO-főtitkár és annak munkatársai körében. Az elnöki körút menetrendje jól beleillik a Nixon- féle koncepcióról, legalábbis pillanatnyilag alkotható képbe. Nem vitás, hogy az új elnök tisztában van azzal' a külpolitikai csődtömeggel, amelyet elődje hagyott rá és minden jel szerint' két fázisban próbál valamit* tenni. Elő­ször is szeretné megerősíteni a meglehetősen zilált állapot­ban levő atlanti tábort és ehhez nem habozik felhasználni a csehszlovák fejleményekkel kapcsolatos nyugati aggályo­kat sem. Másodszor — állítása szerint — szeretne párbeszé­det kezdeni a szovjet vezetőkkel. Ennek a koncepciónak a jegyében szinte természetes, hogy ezt a találkozási szándé­kát Nixon éppen a NATO-székházban tartott beszéde során hangoztatta. Csak a tettek dönthetik el, mennyi ebből a találkozási szándékból az enyhülésre irányuló őszinte óhaj, és mennyi az elnöki tevékenység kezdősebességéhez szükséges propa- gandisztikus elem. Nixon többek között az NSZK-t is meglátogatja és en­nek során Nyugat-Berlint is felkeresi. Ez mindenképpen ne­gatív gesztus, de lehetséges, hogy mire sor kerül rá, a nyu­gat-berlini „kiállás” jellege is módosul kisisé. Arról van szó, hogy Daneiius, a nyugat-berlini Szocialista Egység­párt elnöke kijelentette: ha nem tartanák a nyugatnémet elnökválasztást Nyugat-Berlinben, ez lehetővé tenne az NDK kormányával olyan tárgyalásokat, amelyek eredmé­nyeképpen a nyugat-berlini polgárok — esetleg más hús­vétikor — tömegesen átléphetnék az NDK fővárosának ha­tárát. Az NSZEP központi lapja, a berlini Neues Deut­schland, teljes terjedelmében helyt adott Daneliius nyilat­kozatának, amelyet nyugati körökben a legnagyobb figye­lemmel elemeznek. Annál is inkább, mert — mint a találkozó után kiadott közleményből kitűnik — Kiesinger kancellár és Oarapíkin bonni szovjet nagykövet vasárnapi megbeszélésén is „szó esett a határátlépési engedélyekről, illetve az elnökválasz­tás színhelyének megváltoztatásáról.” Készülődés a nagy politikai évfordulókra Ülést tartott a Hazafias Népfront Nógrád megyei Elnöksége Apad az Ipoly és a Zagyva A meteorológusok jóslata bevált, s tegnap, tegnapelőtt, is hűvösebb volt az idő. Las­súbb volt az olvadás , a kör­nyező hegyekben. Ez annyit jelentett, hogy megszűnt a közvetlen ár­vízveszély a megye folyói, patakjai mentén. Mint arról lapunk korábbi számában hírt adtunk, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság másod-, majd később harmadfokú készültsé­get rendelt el az Ipoly men­tén Balassagyarmat térségé­ben, valamint a folyó Hont, Drégelypalánk és Ipolyvece szakaszán. A készültség jelenleg is tart, bár a jelentések ar­ról adnak számot, hogy az Ipolyon megkezdődött a lassú apadás. A vízügyi dolgozók ennek el­lenére fáradhatatlanul járják a korábban veszélyeztetett szakaszt. „Vigyázzák” a fo­lyót, hogy ne érje váratlan meglepetés a három község lakóit. Készenlétben tartják a szükséges eszközöket, gépeket, hogy amennyiben az időjá­rásban változás következik be, s megduzzad az Ipoly, ké­sedelem nélkül közbeavat­kozhassanak. Ezt tették né­hányszor az elmúlt napokban is. Erőfeszítéseik jelentős ja­vakat mentettek meg a pusztulástól. Dr. Szabó Lajos, a megye árvízi összekötője arról is tá­jékoztatta szerkesztőségün­ket, hogy harmadfokú ké­szültséget már feloldották a Zagyva felső folyásánál. így Mátraverebély. valamint a korábban árvízveszély­nek kitett községekben lényegesen jobb a helyzet, mint a hét végén volt. Nincs veszély a Dobroda és és a Ménes-patak folyásénál sem. A megye többi folyói­nál, patakjainál, tekintettel az alacsony vízállásra, meg­szüntették az árvízvédelmi készültséget. Az első késztermék V A kisterenyei volt bá­nyaközpont , jövője egyre biztatóbb. Igaz, szénterme­léssel már nem foglalkoz­nak itt, de a felszabadult épületeket és a berendezé­sek nagy részét is haszno­sítják. A szénbányászat visszafejlesztésével felsza­baduló munkaerő foglal­koztatását biztosítják trak­torkerék, pólustekercs, fű­részáru és egyéb vasszer­kezeti áruk előállításával. A fejlődés folyamatos, és a tervek is szépek, ame­lyek megvalósulása az jdén és az elkövetkező években várható. Nemrég egy új gyártó- csarnokot adtak át, amit a Nagybátonyi Szolgáltató Üzem már benépesített emberekkel. Még várnak gépeket, de a Ganz Villa­mossági Művek számára már gyártják a Diesel­elektromos mozdonyok ve­zérlőszekrényeit. Az első tízdarabos széria elkészült, ezt követi majd sok száz. A munkafolyamat napról napra megszokottabbá vá­lik, a begyakorlással köny- nyebb lesz, és a ma még előforduló szervezési gon­dok is megszűnnek majd. Az új csarnok előhírnö­ke a többinek, amelyeket ezután építenek. A jelen­legi munkásgárda valószí­nű törzsgárdája lesz a fej­lődő új üzemnek, ami a bányászkodás helyett biz­tosít egyre több embernek kenyérkereseti lehetőséget. Az első tíz vezérlőszekrény már csak Pjepsiczki Lajos fes­tőnek jelent munkát Benépesedett a tágas, világos új gyártócsarnok Tegnap Salgótarjánban, a megyei tanács székhazában tartotta ülését a Hazafias Nép­front Nógrád megyei Elnöksé­ge. Az ülésen a többi között megvitatták a Magyar Tanács- köztársaság 50. és a felszaba­dulásunk 25. évfordulójának előkészítésével és megünnep­lésével kapcsolatos népfront­mozgalmi feladattervet. Az el­fogadott terv gazdag progra­mot ígér a megyének. Az év­forduló jegyében emlékeztek meg Ady Endre halálának 50. évfordulójáról Salgótarjánban, ahol Bessenyei György egye­temi docens mondott megem­lékezést. A Tanácsköztársaság megalakulásának 50., illetve felszabadulásunk 25. évfordu­lója tiszteletére a népfront megjelenteti az irodalmi új­ságplakát 3—4. számát is. A megyei népfrontbizottság, a salgótarjáni városi és járási bizottsága március 18-án együttes ünnepséget rendez az SZMT székházában, ahol a fél- éVszázados évfordulóra emlé­keznek. Az 50. évforduló tisz­teletére honismereti, helytör­téneti tanácskozást és kiállí­tást szerveznek Salgótarján­ban a József Attila művelő­dési központban. A megye há­rom-négy községében tanács­köztársasági kiállítást rendez­nek a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsától kapott ki­állítás’ anyagból. Rendkívül gazdag a felsza­badulás 25. évfordulója tisz­teletére megrendezésre kerülő ünnepségsorozat. A negyed­százados évforduló alkalmából pályázati felhívással fordulnak a honismereti szakkörökhöz és a helytörténeti kutatással foglalkozókhoz, hogy megörö­kítsék községük, településük felszabadulásának történetét, bemutassák községük 25 éves fejlődését. Megemlékezéseket tartanak a magyar—szovjet ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási egyez­mény aláírásának évfordulója alkalmából, több üzemben és községben magyar—szovjet ba­ráti estet szerveznek. Megem­lékeznek Bulgária és Len­gyelország felszabadulásának 25. évfordulójáról. A negyed- százados évforduló méltó meg­ünneplésére a népfront, a ta­nácsokkal és a társadalmi szervekkel együtt meghirdeti a Tegyük szebbé falvainkat társadalmi munkaakciót. A megyénk felszabadítása során életüket vesztett szovjet har­cosok sírhelyének felkutatását folytatják, s gondoskodnak a síremlékek, sírok állandó ápo­lásáról. 1969. novemberében megemlékezést terveznek Ete- sen, a karancslejtősi bányá­szok ellenállásának 25. évfor­dulójáról. Az elnökségi ülésen Marczi- nek István, a Hazafias Nép­front Nógrád megyei Bizottsá­gának titkára előterjesztésé­ben elfogadták azt az intéz­kedési tervet, amelyik a nem­zetiségi politika megvalósítá­sának mozgalmi feladatait ha tározza meg a népfrontbizott­ságok számára. ülést tartott a Nógrádi Szén­bányák Szakszervezeti Taná­csa. Az ülés, amelyen a ta­nácstagokon kívül az üzemek párt-, szakszervezeti és gaz­dasági vezetői is részt vettek, megtárgyalta az 1968- évi részesedési alap felosztását. A Nógrádi Szénbányák 1968-ban eredményesen gaz­dálkodott, így a most kifizetésre kerülő összeg 15 millió 437 ezer forint lesz. Ez másfélszerese a tavaly ki­fizetett nyereségrészesedés­nek. A mostani összeg válla­lati átlagban 4,58 százalékos részesedés, ami a következő­képpen oszlik meg a különbö­ző kategóriák között: az I. kategóriára csaknem 14,7, a II. kategóriára csaknem 9,4, a III. kategóriára pedig kere­ken 4 százalék részesedési alap jut. valamint a két vertikális üzem. az anyagellátó és a Nagybátonyi Szolgáltató tizem a vállalati átlagot kapja a részesedésből. Tavaly még négy bányaüzem volt a Nógrádi Szénbányák területén, az ő részesedési alapjuk több mint 12 millió 700 ezer forint, amit az év közben elért gazdálkodási eredmények alapján differen­ciáltan osztanak szét. A bá­nyaüzemek közötti sorrend a következő: Mátranovák, Mi- zsería, Zagyvái Bányaüzem. Nagy bá tony. A tanácsülés arról is dön­tött, hogy a részesedési alap­ból megjutalmazzák azokat a szocialista brigádokat, ame­lyek arany-, ezüst-, illetve bronzfokozatot értek el. Az aranyjelvényes szocia­lista brigádtagok 400, az ezüstjelvényesek 300, a bronzjelvényesek pedig 200 forint személyi jutal­mat kapnak az esedékes részesedésen felül. Az ő jutalmuk mintegy 226 ezer lóriin t. A vitában szó esett arról is, hogy az elmúlt évben a vál­lalat afkalmazottainál 3,2, a munkásállomány-csoportnál pedig 3,1 százalékos bérfej­lesztést hajtottak végre. A bérfejlesztés, ami ugyancsak a részesedési alapot terheli, mintegy 10 millió forint olyan összeget jelent, amit már év közben meg­kaptak a dolgozók. A részesedési alap üzemi felosztására még ezután kerül sor- A közeli napokban vala­mennyi üzemnél összeülnek az illetékes vezetők és elvég­zik a szükséges differenciá­lást. FcIniHliárddal több Hétfőn Szekszárdon tartotta ülését az OFT mellett műkö­dő takarékszövetkezeti szakbi­zottság. Dr. Horváth István, az országos szakbizottság tit­kára beszámolójában elmond­ta. hogy az új gazdasági me­chanizmus szellemében való­sult meg a takarékszövetkeze­tek gazdasági együttműködé­sének első formája: a kölcsön- alap-átcsoportosítás is. Ezzel lehetővé vált, hogy azok a szö­vetkezetek is kölcsönözhesse­nek tagjaiknak, amelyek még nem rendelkeznek elegendő pénzeszközzel. Ismertette*, hogy a betét­gyűjtésben rekorderedményt értek el a takarékszövetkeze­tek: betétállományuk több mint félmilliárd forinttal gya­rapodott ás 1 milliárd 174 mil­lió forint kölcsönt folyósítot­tak tagjaiknak, mintegy 8 százalékkal többet az előző évinél. Kétszeresére emelke­dett áz áruvásárlásra nyújtott kölcsön, s körülbelül 20 millió forinttal több kölcsönt adtak a háztáji gazdaságoknak. A takarékszövetkezetek tavaly harmincmillió forint nyereség­re tettek szert, miközben 42 új kirendeltséget. 90 betétgyűjtő és visszafizető pénztárat léte­sítettek. Több mint 75 ezerrel, .600 ezerre nőtt taglétszámuk a múlt év végéig. Ülésezett a szakszervezeti tanács Több mint 15 millió nyereségrészesedésre Hétfőn Salgótarjániban, az A vállalat igazgatósága, SZMT-szé'kházban kibővített

Next

/
Thumbnails
Contents