Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-21 / 43. szám

Reflexió Rohanó éleítempő es... Az egyik termelőszövetkezet főállattenyész- tője nyilatkozott a riporternek a Falurádió adásában. Mondanivalója általában, nagy vo­nalaiban egyetértést váltott ki bennem: a ter­melékenység fokozása, jól jövedelmező üzem- ágak, új, korszerű nagyüzemi gazdálkodási módszerek kialakítása valóban fontos dolog, s a gazdasági vezető munkájának hatékony­sága elsősorban ezzel mérhető. A nyilatkozat lényege tehát vitán felül álL A fülemet mégsem csupán egyetlen elvétve „odadobott” mondat sértette, ha csak erről lenne szó, nem tartanám szükségesnek szó­vá tenni, hanem egyféle szemlélet — eléggé gyakori fiatal szakemberek között —. egy mondat ugyan, de nem elhibázott, pongyola, inkább nagyon is tudatos, ami különböző megfogalmazásban és relációban többször csö­könyösen előtérbe tolta magát a riport so­rán. Nem szó szerinti egyezőségre törekedve, megközelítően így idézhető az a bizonyos mondat: a fokozott követelmények, a roha­nó élettempó nem engedi meg, hogy ke­délyesen megkérdezhesse az ember János bá­csit. mikor vágott hízót, hány kiló volt, meny­nyi lett a zsírja? Más megfogalmazásban fel­bukkanva: a patriarhális irányítási módsze­rek elavultak, nincsen idő komótosan el­beszélgetni az emberekkel gondjaikról, prob­lémáikról, munkájukról és észrevételeikről, mert az egyszer két perc, máskor egy óra „haszontalan” időtöltés minden esetben a sür­gősebb tennivalóktól vonja el a vezetőt. Nem a főállattenyésztő szavait, csak azok tartalmát igyekeztem hűségesen visszaadni, hogy néhány gondolatot hozzáfűzhessek. Eszembe jutott Molnár Ferenc nagy sikerű egyfelvonásosa, amelyben a nagystílű bank­vezér, ez a kapitalista „nábob”, míg a bank, az óramű pontossággal működő, jól meg­szervezett gépezet segítségével meglepően rö­vid idő alatt „menő fejet”, űri embert va­rázsol az egyszerű sofőrből, egy pillanatra sem feledkezik meg arról, jó pszichológiai érzék­kel ismeri fel, hogy a gépezet fogaskerekeit, az alkalmazottakat „olajozni” kell, nemcsak pénzzel, de jó szóval, baráti gesztussal, fi­gyelmességgel. A rohanó tempó még kevésbé lehet érv ezek ellenében a szocialista viszonyok kö­zött. Az élettempó felgyorsulása tény. De álljunk meg egy pillanatra: mi volt előbb, a tyúk. vagy a tojás? Kétségtelenül, az élet- körülmények gyökeres megváltozása hozta magával az élettempó fokozódását. De aki a gépies, ezért merev, „elidegenedett” veze­tési, irányítási módszerben látja a követel­ményekkel való versenyfutás lehetőségét, aki a vezető és beosztott kapcsolata emberi tar­talmának mellőzésével igyekszik pár méter­nyi előnyre szert tenni, éppen az élettemnó szükségszerű gyorsírását dehumanizálja, teszi mindnyájunk számára elviselhetetlenné, és előbb-utóbb óhatatlanul lemarad ... K. S. Érdekes adatok Ideális udvar ló Us — mondta Antoinette Schutz —, hogy elviselhetet­len lenne számomra, ha vé­get érne. Jövőre talán majd igent mondok, mert az 50. le­ánykérést aligha lesz erőm visszautasítani.’’ Balassagyarmati piae Átlagos kereslet és kínálat A balassagyarmati piac fel­hozatala sem gazdag ezekben a napokban. A szeszélyes időjárás miatt a környékbeli őstermelők nem jelentek meg áruikkal a hét elején. Csupán a termelőszövetkezeti és a MÉK-árudákban vásárolhat­tak friss árut a háziasszo­nyok. A kereslet sem halad­ta meg az átlagos színvonalat. Ez alkatommal a baromfi is hiánycikként jelentkezett. Az árak a következőképpen ala­kultak : ikkek HEH ár Ft/kg ,i. piaci ár Ft/kg burgonya 3,40 3,50 sárgarépa 4,20 gyökér 7,80 8.“ vöröshagyma 3,60 4,­tejes káposzta 3 — 3,— kelkáposzta 3,80 4.40 vöröskáposzta 4,­1.— karalábé 2,60 4,— cékla — 4,— fokhagyma 28,-- ^ . 32,— zeller 7,80 8.— alma (Jonathan) 13,— 12,— alma (egyéb) 9,60 10,— tojás — 1,50—1.60 feher bab — 18,— tarka bah — 24,— lencse 35,— 35,— dióbél 70,— 70,­üio héjas — • 18,— 1 mák 36.— 40,— 1 savanyú káposzta 6,— 6,— „Csak” IípI adat nem síimmel A salgótarjáni, Fő téri vas­útállomáson tábla tájékoztat arról, hogy turista szállás­hoz juthat az idegenforgal­mi hivatal segítségével. A hivatal esztendők óta nem a megadott címen, — a Kos­suth Lajos utcában —, ha­nem a Tanácsköztársaság téren található. Mint sejteni lehet: a telefonszám is más vállalaté azóta, hogy a táb­lát kifüggesztették. Feltétlenül szükséges a városba érkezet már az első negyedórában bosszantani? Ma már kevés a rési... Benzinfogyasztási rekord Mi a véleménye a párttHkárnak és az aranyérmes brí- gádvezetönek a szocialista brigádmozgaluinról? A kérdést Gregor Jánosnak tettük fel Gusztáv-aknán, ahol mind­két tisztséget betölti. — Nálunk, ha a szocialista brigádmozgalomról beszélünk, csaknem az egész kollektívá­ról van szó, hiszen valameny- nyi termelőbrigád benevezett, sőt tavaly már elnyertük a szocialista aknaüzem címet — mondja Gregor János. — Nemrég értékeltük az el­múlt évi eredményeket és a 17 brigád közül csak egy nem teljesítette maradéktalanul a felajánlását. A többit az eltöl­tött évek alapján a kitünte­tésre, illetve a pím elnyerésé­re, megtartására, javasoljuk. A szentesítés a legközelebbi termelési tanácskozás hatás­körébe tartozik. — Munkánkat nemcsak a felajánlások teljesítésén ke­resztül értékeltük, hanem sok­kal mélyebben is. A hármas jelszó érvényesülése’ a na­gyobb célok, az előrehaladás lehetőségei és szükségessége arra késztetett bennünket, hogy az idén nagyobb minő­ségi változásra törekedjünk. — Nem a palára gondol, nyilván egész más minőségi változásokra. — Valóban, nem arról van szó — mondja nevetve, majd így folytatja: — a termelés­ben “-"valy is élüzem szintet értün el és a munkafegye­lemmel sincs gondunk, Űgv érezzük viszont, hogy még ta­valy is a mennyiség mellett egy kicsit alárendelt szerepe volt a biztonságnak. — Egy halálos baleset is volt, ami talán az élüzem ki­tüntetésbe és a jutalomba ke­rül — szólok közbe. — Valóban megtörtént az a sajnálatos eset, és a vizsgálat — tudomásom szerint — még nem fejeződött be. Azt sze­retnénk- hogy a biztonsági fe­gyelemben is szocialista akna­üzemhez méltóan, az idén na­gyobbat lépjünk előre. Az uj felajánlások egyébként már ezt a szemléletváltozást tük­rözik. — A mi üzemünk az utóbbi időben fejlődött fel a nagyobb termelésre. A visszafejlesztés miatt szép számmal kerültek hozzánk más aknákból. Az en brigádom György-aknából a másik Székvölgyről, a harma­dik Kistelekről jött Gusztáv­ra. A cél. s az ésszerű is az volt, hogy a korábban össze­szokott brigádokat ne válasz- szűk szét, hanem a lehetőség határain belül is egy munka­helyre kerüljenek. Kevesebb igy az áthelyezésnél felmerült gond, és az emberek is job­ban érezhették a megbecsü­lést. Gondolom, a Nógrádi Szénbányáknál ezt a módszert kellene alkalmazni a jövőben, hiszen áthelyezésekre a visz- szafejlesztés során bizonyára még később is sor kerül. — A nevelés, oktatás már több gondot okoz. Dolgozóink 17 községből járnak be, és a lehetőségek emiatt korlátozot­tak. Kötött az idő a munkás­járatok miatt. Mi azt tettük, hogy amelyik községben több dolgozónk lakik, ott szervez­tük meg az oktatást és elő­adót is biztosítottunk. A jö­vőben is ezt tesszük. Ahol csak egy-két ember van, ott viszont célszerűbb ha azok a helyi oktatáshoz kapcsolódnak. A lehetőséget párt-, szakszer­vezeti és KISZ-öktatás kere­tében biztosítottuk, a részvé­telt is számon kértük. Nem véletlen, hogy a 250 tagból egyénileg most mintegy 30 nem kaphatja meg azt a címet vagy jelvényt, amit a brigád kiér­demelt. Az ok, hogy a tanu­lásra vonatkozó vállalásukat nem teljesítették. — Már említette, hogy el­készültek az idei felajánlások, ezekben milyen szerepet ka­pott az oktatás? — Sokkal nagyobbat a ta­valyinál, mert az emberek igénye fokozódott. Nemcsak tájékozottabbak, hanem többet is várnak a vezetőktől. A levízió, a rádió egy-egy adá­sa és a sajtó, kérdésekre kész­teti őket, sokkal jobban, mint azelőtt. Véleményem szerint ma már egy brigád vezetésé­hez kevés az a felkészültség ami egy-két évvel ezelőtt ele­gendő volt még. Az élet na­gyon megnövelte az igénye­ket. A mozgalom fejlődése megkívánja, hogy a brigád­vezetők olyan felkészültség­re tegyenek szert, amilyen al­kalmassá teszi őket a tagok által feltett kérdések megvá­laszolására. Erről egyébként sokat beszélgettünk már bri- gádvezetökkel, akik őszintén elmondták: van hiányérzetük. Szabad szombatokon, esetleg havonta egy alkalommal tan­folyamszerű foglalkozásokra jöhetnénk össze a brigádve­zetőkkel. Biztos vagyok ab­ban. hogy önkéntes alapon is ott lesznek ha vonzó, érdekes tematikát állítunk össze. Az élét, a fejlődés ezt követeli és remélem, a szakmai tanácsko­zás és a szocialista brisádve- zetők kongresszusa ehben is segítségünkre lesz majd. — A szocialista életmód is Sóformán a munkahelyre kor­látozódik nálunk, a már emlí­tett okok miatt. A nyári, sza bad szombatos programokkal ebben is előbbre léphetnénk. A kollektíva nevelő ereje, ha­tása, az utóbbi időben egyre kézzelfoghatóbb. Az idén la- nu árban például három új párttagot vettünk fel, akiket a brigádok, illetve az ott dolgo­zó kommunisták javasolták. Most újabb négy kérelem ér­kezett hozzánk a szocialista brigádoktól. — A követelmények a szo­cialista brigádmozgalomban évről évre növekszenek. Telje­sítésükre az embereket fel kell készíteni a szakmai vezetők­nek, a pártszervezeteknek, és a többi társadalmi szeriek­nek — fejezte be Gregor János. Faluról falura Minőségi v A pilinyi zárszámadó köz­gyűlés után megkérdeztem Géczi Istvánt, a járási pártbi­zottság titkárát: mit tart jel­lemzőnek a község fejlődésé­ben. Fontolgatás nélkül vála­szolt: „Érdemes felfigyelni rá, hogy mennyire megválto­zott a tsz-tagok felelősségér­zetei” Igen, Pilinyben, a Bú­zakalász Tsz tagjai és alkal­mazottai most tették le igazán az érettségi bizonyítványt, amit az is bizonyít, hogy hét felszólaló is nyilvánított vé­leményt, akinek a közöst érintő javaslata további si­kerekhez vezetheti a szövet­kezetét. Nem személyi prob­lémákat, hanem a szövetkezet egészét érintő kérdéseket ve­tettek fel, mintegy érezvén, hogy a közös gondjainak megoldása eszköz lehet a sze­mélyi panaszok csökkentésére Húsz év után Bizonyára sokan emlékeznek még arra, hogy a pilinyi ter­melőszövetkezet még öt-hat esztendeje mekkora gondokkal birkózott. Akkoriban a tele­vízió is megkezdett egy soro­zatot, amelyben Győri János viselte az elnöki tisztséget másodállásban, minthogy ere­detileg a ságújfalui tsz-t ve­zette és Bórák János, a jelen­legi elnök még csak főagronó- musként vállalt oroszlánrészt a tsz-fejlesztő munkából. A két egymást követő hónapban levetített húsz-húsz perces adás világosan megmutatta, hogy nagy mélypontról kell elmozdítani a szövetkezetét Szakszerűtlenség és fegyelme­zetlenség váltotta egymást, ami csak nehezítette az új ve­zetők munkáját. Talán elein­te csak a vezetők bizakodtak őszintén, akik ismerték a ter­vek realitását, és azt is tud­ták, hogy az 1940-ben alakult termelőszövetkezet tagjai már szebb napokat isi éltek. Van tehát a pilinyi földben és a pilinyi, emberekben annyi, hogy elmozdítsák a megrekedi gazdaságot a holtpontról. Néhány hét múlva a szö­vetkezet ünnepélyes keretek között emlékezik meg húsz év előtti megalakulásáról. Ezen az ünnepségen már új ered­ményeknek is tapsolhatnak, s elmondhatják, amire a járá­si pártbizottság titkára is utalt, hogy nemcsak a gazda­ság. hanem az emberek tuda­ta is sokat fejlődött. Amit még hat esztendeje a televízióban csak nagy önfe­gyelemmel és önmérséklettel mondtak, azt az eltelt hat esztendő reményen felül iga­zolta. Nagyvonalúan A tavalyi munka összegezé­séből kitűnik, hogy Pilinyben, a munkákat idejében elvégez­ték, s a tervben szereplő fela­datokat maradéktalanul vég­rehajtották. Lenyűgöző az a nagyvonalúság, amellyel az idei munkákat megalapozták. Csaknem félmillió forintot fordítottak gépvásárlásra, négyszázezer forintot vízren­dezésre, s megépült egy új gépszín is mintegy 250 ezer forint értékben. Tavaly, év elején üzembe állították a még 1967 végére megépült mester­séges borjúnevelőt. Az 1964-es év terméshoza­mai már elsikkadnak a tavalyi mellett. Kétszer annyi a búza, a rozs, hatszor annyi a tava­szi árpa, csaknem kétszeres a kukorica holdankénti termés­átlaga. Minthogy a búza a2 összes termés után dotált nö­vény, az árkiegészítő dotáció beszámításával maga a búza háromnegyedmillió forintos bevételt eredményezett. A2 előző évhez viszonyítva 1963- ban megkétszereződött a nö­vénytermesztés árbevétele. De nyereséges volt az állatte­nyésztés is, bár a szarvasmar­ha-tenyésztésben, különöskép­pen a tej hozam növelésében még bőven akad tennivaló. A juhtej és a gyapjú azonban már jobban fizetett. A sertés- tenyésztés is jelentős bevétel- többletet adott. Értékesen kiegészítette a szövetkezet jövedelmét a fu­varozási üzemág. Ez mintegy nyolcvanezer forinttal hozott többet a konyhára, mint ter­vezték, és az előző évi bevétel százhatvanezer forinttal nö­vekedett. A szép eredmények mellet: megjegyzendő azonban, hogy a költségszint még magasabb a tervezettnél, ezt az idén lé­nyegesen csökkenteni kell. Akik jól jártak Anélkül, hogy csökkentem igyekeznénk az utóbbi évek­ben hozott kormányhatároza­tok és az árkiegészítő dotáció jelentőségét, hangsúlyozni szükséges, hogy a szép ered­mények elsősorban a tsz-ta- gok és alkalmazottak egyre jobb munkájának, lelkiismere­tességének köszönhetők. Hi­szen a fejlődés, amióta Bórák János helyet foglal a vezetés­ben, szinte töretlen. S ez a fejlődés lemérhető volt még a hasznos kormányrendeletek meghozatala előtt is. Az vi­szont igaz, hogy a IX. párt- kongresszus határozatainak hatására, az új mechanizmus bevezetésével a megszilárdulá­si folyamat jelentősen meg­gyorsult. Ez lemérhető a tsz-ta- gok átlagjövedelmén is. Míg tavalyelőtt az átlagjövede­lem csak 7800 forint volt. addig tavaly már az éves átlagjövedelem szorosan meg­közelítette a tizenkétezer forintot. Mindenki a megérde­melt munkája után kapja meg jövedelmét. Így például Nagy Imréné állatgondozó csaknem huszonkilencezer. Kereszti Pál állatgondozó tizenötezer, ifi. Vitovszki Pál gyalogmunká huszonkétezer, Szabó László- né növénytermesztő csaknem nyolcezer, Palcsó József trak­toros huszonkétezer-ötszá? Bódi László húszezer-hétszá; forintot keresett. Jó hangulatban, konstruktív tervekkel készülnek a tsz-ta gok a húszéves jubileumra és az ezt követő tervtárgyaló közgyűlésre. Pilinyben minő­ségi választások tanú! lehe­tünk. Lakos Györgv NÓGRAD — 1969. február 21., péntek 3 NSZK autósainak 12.4 millió tonna benzinfogyasztása után az angolok következnek 12,3 millió tonnával, majd a fran­ciák és az olaszok. 'Á nyugatnémet autósok sa­játos rekordot állítottak fel: tavaly több benzint fogyasz­tottak, mint bármely más nyugat-európai ország. Az Szülő és felelősség A statisztikai adatok szerint a megnövekedett emberi élet­koron belül a nők hosszabb életűek, mint a férfiak. Az 1967-es évkönyv szerint na­ponta 43 férfi és 90 nő ma­rad özvegy, 1966-ban 121607 özvegy férfi és 628 348 egyedül maradt nő volt. Bármely oldalról is vizsgál­juk ezeket a számadatokat, ar­ra a következtetésre jutunk, hogy a nők tovább élnek mint a férfiak. A családanyáknak ezt a tényt nem szabad fi­gyelmen kívül hagyniok, mert az idejében kötött életbiztosí­tás mindig az előrelátás, a gondoskodás, a szeretet jele a családról. Nem hideg számí­tás, hanem a gyermekei jövő­jét féltő édesanya gondosko­dása. lelkiismereti ügye az. ha szembenéz azokkal a nem várt eseményekkel, melyek ál­talában alapjaiban szokták megrendíteni a család anyagi biztonságát. A családok számára sokféle lehetőség van arra, hogy meg­teremtsék az anyagi biztonsá­got az előre nem látható kárt okozó váratlan eseményekkel szemben. Ezek nem okvetle­nül kapcsolódnak szerencsét­lenséghez. A biztosításnak több változata van, amely megha­tározott életév elérése esetén, vagy bizonyos idő eltelte után teljes egészében kifizeti az életben levő ügyfelek részére a biztosítási kötvényben meg­jelölt összeget. Ma már minden család tud­ja, hogy az élet- és baleset- biztosítás nélkülözhetetlen, mégis gyakran előfordul, hogy a biztosítás megkötéséről — néha pusztán érzelgősségből — a feleség beszéli le a család­ról minden eshetőségre gon­doskodni akaró férjét, és ezt nemcsak saját maga, hanem a gyermekei kárára is teszi. Az igazi szeretet a jövőre is gondol, ezért az édesanyának pontosan a gyermeke jövője érdekében szükséges, hogy tá­mogassa férjének törekvését, amely arra az időre szól, ami­kor a család anyagi helyzete van veszélyeztetve, hogy a gyermekek nevelésében törés ne álljon elő. A belga Antoinette Schutz azzal ünnepelte 70. születés­napját hogy negyvenkilenced­szer is visszautasította hűsé­ges udvarlóját, Camil Wan- denberg házassági ajánlatát. „A mi barátságunk olyan idea-

Next

/
Thumbnails
Contents