Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-20 / 42. szám

Munkácsy Mihály születésnapján Százhuszonöt éve, 1844. feb­ruár 10-án született Mur­iét Mihály, miniden idők legnépszerűbb, legismertebb magyar festőművésze. Híre az egész világot bejárta hajdan — első sl'kerét a párizsi Salon arany érme kiáltotta világgá, késői művei közül többet ran­gos New York-i műgyűjtemé­nyek őriznek —, de amióta a külföld megfeledkezik egykor felkapott nevéről, azóta is, egyfolytában a legtöbbet em­legetett művész Magyaror­szágon Az arva asztalosinas, az el­dugott magyar vidéken vélet­lenül felfedezett zseniális asz­talos,segéd világhíre&ség, dús­gazdag európai nagyúr lett — ennek is szól a nem múló csodálat a rendkívüli műve­ken es a rendkívüli talentu­mon .avul. Okkal, mert a kü­lönös életpálya eseményei sorra kihatottak a talentum­ra, sorra felismerhető hatá­suk a rendkívüli műveken is. A békéscsabai nt gyér.ne.. az aradi asztal osműhélyek munkása szívta magába azt a plebejus azonosulást, amit a düsseldorfi, párizsi műtermek fiatal festője fejezett ki le­nyűgöző művészi erővel népi realista kompozícióin, ásító inasokat,' sinaiomházi tragé­diát. köpülő asszonyt és éjje­li csavargókat megjelenítő festményein. És a kényezte­tett művész, magas társasá­gok és előkelő műgyűjtők kedvence vette magára a sza­lonokban azit a szemléletet, amelyet az idős festő fogott lármába későd, fáradt képein, natalmas pompával berende­zett műtermében. De ne vágjunk a pálya kö­zepébe, időzzünk az évfordu­lón a korai műveknél, a fia­tal és korán érett Munkácsy ímtalmas tehetségről és nagy itikai erőről tanúskodó alkotá­sainál- Az ünnepen főként ezeket ünnepeljük. Az Ásító inas sajnos Amerikába szár­mazott friss eredetiségét, amely az alig huszonnégy éves magyar festő tehetségé­ről és emberségéről egyfor­mán meggyőzte a száz évvel ezelőtti külföldi, meg a mai hazai műbarátot. A Siralom- ház fekete tragikumát, amely 1965-ig szintén Amerikában volt, s amely azóta a Nemze­ti Galériában mutatja, milyen erényekre kapta a párizsi aranyérmet magyar festője. A Sötét utca ragyogó színvilá­gára, korát és stílusát meg­haladó szépségére emléke­zünk ugyancsak 1870-ből, a Poros út sejtelmes színeire és a Kukoricás festőiségére, amelyek a legismertebb Muin- kácsy-alkotások évtársai. Éj­jeli csavargók, Búcsúzkodás, Köpülő asszony — ez a há­rom mű jelenti az életpályán az 1873-as évszámot, a há­rom kompozíció egyfajta ple­bejus szemlélete, szeretettel ás tragikummal megformált kritikai realizmusa. Munká­csy Legjobb alkotásaiban a nép festője, az elesettek mű­vésze a magyar piktúra törté­Enyhítsen fűtési gondjain! Fohulladékot olcsón és gyorsan beszerezhet a Nógrádi Szénbányák faipari üzemeinél! Kívánságra házhoz szállítjuk! Értékesítés: Salgótarjánban, Zagyva-rakodón ára: 30,- Ft/q ügyintéző: Belinyák Tibor Kisterenyén. a Fűrész-telepen, ára: 25,— Ft ügyintéző: Oláh László. NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁK Anyag- és Áruforgalmi Osztálya Megrendülőinknek AZONNAL szállítunk fali csaptelepeket, fonatokat, lengőcsapokat, ra- bitz hálókat, lengőcsap-telepeket, szúnyoghálókat, mos­dó állócsap-telepeket, tüskéshuzalokat, mosdó lefolyó szelepeket, műanyagbevonatú huzalokat, nikkelezett búraszifonokat, horganyzott huzalokat, fürdőkád le- és túlfolyókat, fekete lemezeket, PVC lefolyócsöveket, gáztűzhelyeket, egy- és kétrészes acéllemez mosogató­kat, horganyzott fürdőkádakat, házi vízellátó berende­zéseket, NIAGARA vízszivattyúkat, egyéb vízvezeték­szerelési anyagokat. FV—III/64-es terménydarálókat. FV—IV/64-es terménydarálókat. GYORS, PONTOS kiszolgálás! .4 magánfogyasztók bármely cikket kis tételben és, azonnal megvásárolhatják a balassagyarmati vas- szaküzletekben, \w/ telepe BALASSAGYARMAT, Rákóczi u. 28. ne leben, az elnyomott ország­nál is elnyomottabb plebejus- rétegeik szószólója. Festményeinek robbanó fe­kete-fehér feszültsége, lobogó foltjainak elevensége, röppe- nő-lendülő ecsetvonásai — a parázsló pirosak, ,a boldogsá- gos kékek, a tűnődő szürkék szomorúsága — a legfestőubb festők sorába emelik. Akkor is, annak ellenére is, hogy vá­lasztott stílusa, a realisztikus alaposságba oldott romantika olykor lefékezi áradó színes- ségét. Azokon a remekeken pedig, ahol a színetség magá­val sodorja — tobzódó virág- csendéleteken, szép színekben fürdő tájakon — utolérhetet­len eredményeket csillogtat. Tény, hogy ezeket az eré­nyeket élete végén műkeres­kedői szempontok, arisztok­ratikusan finomkodó szemlé­let, kemény népi drámákat feledő finomkodás bágyasz­totta. A rafinált szalonképek, a bravúroskodó históriai je­lenetek egy önmagát elvesztő művészről beszélnek csupán. De ezek a lassan feledésbe süllyedő Munkácsy-képek a művészettörténetre, a tudo­mányra tartoznak ma már. A jubileumon a festőnek-ember- nek friss, az igazán nagy Munkácsy Mihályra emléke­zünk. zs- a. NÓGRÁD - 1969. február 20., csütörtök Szakszervezeti küldöttértekezlet A napokban tartották a Nógrád mgyei Állami Építői­pari Vállalat szakszervezeti küldöttértekezletét, amelyen megjelent Szabó János, az Építő-, Fa- és Építőanyagipa­ri Dolgozók Szakszervezete Központi Bizottságának (kép­viseletében, Sándor István az SZMT osztályvezetője, Nagy József, az építőszakszervezet megyei bizottságának titkára. A vállalat szakszervezeti bi­zottságának beszámolója, majd a szervezet egyéb vá­lasztott testületéinek beszámo­lója. s az azt követő vita után sor került a választásra. A küldöttek megválasztották a harminckilenc tagú szakszer­vezeti tanácsot, melynek el­nökévé id. Nagy Józsefet vá­lasztottált. Megválasztották a tizenegy tagú szakszervezet; bizottságot, valamint titkárát, és közgazdasági bizottságának vezetőjét. Az előbbi ismét Garamszegi Tibor. utóbbi Alexi József lett. A küldöt­tek leadták szavazataikat a számviteli bizottság, a társa­dalombiztosítási tanács, a társadalmi bíróság tagjaira, valamint a társadalmi keres­kedelmi ellenőrökre is. A Pitiaki Egyesült Sport Egyesülés labdarúgó-csapatá­nak ügyintézői nagyjából sej­tették, miért nem megy a já­ték Zegernye Dodinak, nép szerű csatár-üdvöskéjüknek, de azért még megpróbálkoztak az újonnan szerződtetett pszi­chológus bevetésével is. Hátha a lélek legmélyén ta­nyázik a formahanyatlás oka. mely 'szerint újabban a csele­it egy villanyoszlop se venné be, lövéseit egy légy is kivé­dené, s nem kétszer, se há­romszor, jól hallatszott, amint állva horkol a pályán, vagy sérülést mímelve, hordágyon viteti magát a kocsmába. S közben a tét nagy volt — a csapat följuthatott a sehá- nyadik osztályból a valahá- nyadikba, de ki is eshetett — ilyenkor egy kulcsember ha­nyatlása mindent jelenthet. És most az ifjú pszichológus, Csűr Elek, tűnődve meredt Zegernye kocka fejére, róka­szemére, vigyori szájára, majd tekintete leszaladt az okker- ságra nyakkendőre, amelyen lila nyulak fogócskáztak. Ügy hogy jobb híjám rögtön ezzel is kezdte a beszélgetést: — Szép nyulak! Lila nyu­lak! Izgalmát palástolva leste a választ, az első hirt, amellyel a tudatalatti jelt ad magáról. Erre azonban nem került sor. BÉLYE Ember a Hold közelében Az Apollo—8 sikeres útja alkalmá­ból január végén 10 forint névérté­kű blokkot adott ki a Magyar Posta. A három bátor űrpilóta vállalkozását Légrády Sándor grafikusművész örö­kítette meg. Rajzán a földgömböt kétszer megkerülő rakéta Hold felé vezető, majd azt tízszer megkerülő pályáját a visszatérés útját láthat­juk. 320 ezer fogazott és 10 ezer vá­gott számozott példány jelenik meg. ZMtzm *9&» ADY ENDRE ATHENAEUM Közép-Európa egyik legna­gyobb nyomdájának 100 éves évfordulóját Bokros Ferenc terve alapján készített 2 fo­rint névértékű bélyeg köszönti. A bélyeg a nyomda alapítás- kori, Pallas Athéné fejét ábrá­zoló és mai jelenének, az ová­lisba helyezett könyvön álló nyomtatott A betűnek kombi­nációját mutatja be. Az Ady Endre és Athenaeum kiadás az 1969. évi Évfordulók—eserné- nyek-sorozat első két értéke. Január 27-én, halálának 50. évfordulóján 1 forintos bé­lyeggel emlékeztünk a XX. század magyar irodalmának megújítójára. A költő arcké­pét ábrázoló bélyeget Légrá­dy Sándor tervezte. gazdaságos Egy skót izgatottan rohan az anyakönyvi hivatalba. ,,Sokba kerül, ha az ember meg akarja' változtatni a nevét? — kérdezi. »Nem, egyáltalán nem, de né­hány formalitásra van szükség.” „Rendben van, szeretném meg­változtatni a nevemet.” „S milyen névre akarja változ­tatni?” „MacDouglasra.” „S mi az ön neve most?** „MacCenzie.” „S miért akarja, Imgy hirtelen MacDouglas legyen a neve?” A skót odahajol az anyaköny­vi tisztviselőhöz és a fülébe súg­ja: „Az utcán találtam egy cso­magot és 1000 névjegy volt benne MacDouglas névre.” Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ: 8.20: Könnyűzene. — 9.00: kökről nőknek. — 9.30: Fischer Annie zongorázik. —• 10.10: Klasszi­kus operettekből. — 11.09: Rádiószínház. Egy tény ér jós tele­fonjai és monológjai. — 12.15: Zenekari muzsika. — 13.00: A világgazdaság hírei. — 13.05: Gazdaszemmel a nagyvilág me­zőgazdaságáról. — 13.19: Verbunkosok, nóták. — 14.00: Tör­vénykönyv. —- 14.17: A forradalom muzsikusa. — 15.15: Zon­goraművek. — 15.38: Megy a csendőr Csorba után... — 16.10: Zenekari muzsika. — 16.38: Valaki kopog. 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: A Stúdió 11 játszik. — 17.53: Mikrofórum. M és a többiek... — 18.09: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Tűzpatak a Garandán. —• 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.35: Mozart: Cosi fan tutte. — 22.15: A kínai külpolitika fordulói. — 22.25: Ifj. Magyari Imre népi zenekara játszik, Pécsi Kiss Ágnes és Szénássy István énekel. — 23.00: Bach: Három triószonáta. — 23.40: Könnyűzene. PETŐFI RADIO: 10.00: A Magyar Rádió és Televízió Szim­fonikus Zenekara játszik. — 11.10: Jancsó Adrienne és Bak- say Arád népdalokat énekel, Lakatos Lajos cimbalmozik. — 11.35: Vs királya. Részletek Lalo operájából. — 12.10: A jazz világa. — 13.00: A hópehely. — 13.13: Hangverseny gyerme­keknek. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől, hatig... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.10: Hangverseny a stú­dióban Szegedi Anikó zongorázik. — 18.40: „Fújd fel” csar­nokok. 18.50: Találkozás Albert Schweitzerrel. — 19.23: Bob­by Solo énekel, Ray Conniff együttese játszik. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.25: Új könyvek. (Ism.) — 20.28: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik. — 21.00: Mandolin. — 21.32: Tánczene. — 22.00: Zenekari muzsika. TELEVÍZIÓ: 8.10—15.25: Iskola-tévé. — 17.58: Műsorismerte­tés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Zebra. Közlekedési műsor gye­rekeknek. — 18.20: Telesport. -r- 18.40: Nótaszó. Közvetítés a Mátyás Pince Étteremből. — 19.00: Esti mese. — 19.10: TV- Mintabolt. — 19.58: Szünet. — 20.00: TV-híradó. — 20.20: A jég hátán is megélünk... Színészek, énekesek, táncosok a jégen. Részletek a Sportpropaganda Vállalat műsorából. — 21.20: Ahogy láttuk. .. Változatok Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékából — a méla Jacques monológjára. — 21.35: Monitor. — 22.10: TV-híradó — 2. kiadás. Zegernye és a pszichológia Dodi elégedetlenül legyintett: — Jó, jó, hagyjuk a nyá­lakat! Ha tud valami újabbat mondani, halljuk! A nagyfő­nök is rájöhetne, miről van szó. A nagyfőnök, Stirkác úr, a sportkör elnöke. Csűr mellőz­te a felszólítást, témája felé próbálta terelni a beszélgetést. — Mondjon valamit a gye­rekkoráról! Ha meglátta a bi­lit, mi jutott eszébe? Zegernye komor arca kissé földerült. — Hehe, egyszer a fejemre húztam. Szerencsére üres volt. A gyerekkoromról pedig jobb nem beszélni. Apám mindig fenyegetett, kettétöri a síp- csontom, ha még egy cipőt szétrúgok. Most persze jól jön neki a havi apanázs. Előtérben az apa személye, innen már csak egy lépés az anyához. — Csűr úgy érezte, helyben van. Tovább verte a vasat! — És az anyja persze védte! Elvégre az anyai érzés ... Dodi közbevágott: — Mi az, hogy védett — mint a kis oroszlán. De alap­jában az öregnek is igaza volt. Miből sejthette volna, hogy menő focista leszek. Ne­ki az ulti volt a mindene. Aha, ez érdekesnek tűnik, máris jött a keresztkérdés: — Álmában nem verte meg néha az apját? Például az ul­tiban! S ha megverte, volt-e. bűntudata? Eszébe jutott-e, hogy mégiscsak vér a véréből. Mert az álom ... A páciens most már vég­képp nem bírta tovább. — Na, csak ne nagyon em­legesse az álmot! Ha tudni akarja, nem erről álmodtam, amikor idejöttem. Hol van a beígért kégliZ Hol a kanyiló? He? A professzor nem kapcsolt rögtön — kégli?, kanyiló? Ja persze, a lakás, meg a pénz. De nem hagyta magát kilen­díteni az eredeti tárgytól. Azaz variálta a saját kiindu­ló pontját. S egy pillanatra Freud is eszébe jutott — va­jon tetszene-e neki a bonyolí­tás? Az analízis felé vezető le- kervényes út. És azt kérdezte: — Most is egy lakásban la­kik az apjával? Esetleg egy szobában! Zegernye csaknem felüvöl- tött. — Hallja, ember! — egy szobában az apámmal. ami , or már a válogatottban is kom­binálnak! De a. lakás fennáll! Csakhogy nem lakótelepi Lé­ről volt szó, hanem villáról! És ezt pont akkor teszik ve­lem, amikor három helyre is hívnak! Csűr elcsüggedt. A másik megsajnálta, hiszen alapjában véve olyan rendes fickónak látszik, hogy érdekli őt a csa­lád, hát még ha tudná, mi­lyen csinibaba nővére van! Na, majd egyszer bemutatta., neki, de most egyelőre Jt mondta: — Szóval,^szépségem, hagy­jon engem lógva. Inkábr őket psziche-macerálja, hogy tj-ik meg, ami jár, mind jár Hősé­vel lövöm a gólokat. . Amaz letörten sóhajtól< >e Zegernye megvigasztalta: .— Magának is megéri, lia minden „allrájt”, bedobhat.ja a köztudatba, hogy a pszicii )- logizálása miatt megy újra a foci ■ ■ ■ Nagy S. Józscl

Next

/
Thumbnails
Contents