Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-20 / 42. szám
M m wwr m v »■ Időjárás IS Regi megfigyelés, hogy időváltozás eiolt a madara:. élen- k eb ben röpkédnek, a békák hangosabban kuruttyolnak, a reumás betegek idő jóslatai pedig sokszor megbízhatóbbak minden prognózisnál. Hippok- rátész, a nagy görög orvos már két és fél ezer évvel ezelőtt rájött arra, hogy egyes betegségek bizonyos évszakokban, különösen pedig az Időjárás megváltozásakor lépnek fel. A meteorológia és az orvostudomány fejlődése nagyrészt lehetővé tette ennek a misztikusnak tűnő, furcsa jelenségnek a megfejtését. Mi az a változás, amit a beteg ember szervezete megér ez? Ez a kérdés régóta foglalkoztatja a kutatókat, a probléma megoldása azonban sok nehézségbe ütközött. A betegségek nagyrészt ugyanis egyébként is hullámzó lefo- lyásúak és a betegek szinte lelki szükségletből keresik annak az érthetetlennek tűnő hullámzásnak valamilyen külvilág! okát, amelyet betegségük tünetei mutatnak. Az időjárás és az egészségi állapot kapcsolatának tudományos magyarázata csak akkor születhetett meg. amikor statisztikailag jól feldolgozható beteganyagot tudtak összehasonlítani az atmoszféra egyes, szintén jól mérhető fizikai tulajdonságaival. Ilyen adatokat olyan rohamokban jelentkező súlyos belső szervi betegségek szolgáltattak, amelyeknek bekövetkezése halálos szövődményt, vagy legalábbis azonnali kórházba szállítást von maga után. Az agyvérzés és szívtrombózis számainak halmozódása jól összehasonlitható volt az időjárási tényezők változásaival. A kóros jelenségek tehát mér- hetőkké váltak, de hogyan mérhető az időjárásnak az emberi szervezetre kifejtett hatása ? Az időjárás összetett folyama amely a levegő nyomásának, mozgásának, elektromosságának és még jó néhány tulajdonságának változása során gyakorol biológiai hatást. A sok közül vajon melyik a legfontosabb az ember szempontjából? Régebben a légnyomás Jelentőségét becsülték a legtöbbre. A meteorológia már régen kimutatta az időváltozások szoros összefüggését a légnyomás ingadozásaival, és tudott dolog volt az is. hogy a légnyomás változása megelőzheti’ magát az Időváltozást. Innen ered a házi lég- nyomásmérök közkedveltsége, és ezért nevezték régen a reumásokat „élő barométereknek'’. Az alaposabb vizsgálatok azonban kiderítették, hogy a dolog nem ilyen egyszerű. Nyilvánvaló, hogy a lift, a sikló, a hegyi pálya vagy a repülőgép használatakor fellépő légnyomásváltozás sokkal gyorsabb és nagyobb, mint amilyet időváltozáskor átélünk, és ezek mégserh okoznak az időjárás megérzéséhez hasonló jelenségeket. Ha nem a légnyomás, akkor vajon a kljima melyik egyéb alkotórésze a valóságos kórokozó tényező? A vizsgálatok kiderítették, hogy az élettani hatást az emberi szervezetre a különböző fizikai, főleg elektromos tulajdonságokkal bíró levegötestek határfelületei, az úgynevezett „frontok” gyakorolnak. A tapasztalatok szerint a sima izmok görcsén alapuló fájdalmak (pl. az epegörcs) főleg a meleg vagy más néven felsiklási frontok hatására keletkeznek. Ilyenkor a távozó hűvös légtömeget felváltó meleg levegő ferdesíkú mozgása következtében az ember megváltozott fizikai tulajdonságú levegőbe kerül, még mielőtt maga a front átvonult volna. A hideg, úgynevezett betörési front kiváltotta ideg- fájdalmak rendszerint utólag, az időváltozást követően jelien tkeznek. Az időjárás megváltozásának megérzése tehát nem valami transzcendentális jövőbelátás, sem pedig távoli vidékek időjárási állapotának valami rejtélyes távolhatása, hanem a helyi légköri helyzet olyan tulajdonságának megérzése, amely az időjárás durva megváltozását megelőzi. A meteorológiai viszonyok emberi szervezetre gyakorolt hatását újabban a napfoltok tevékenységével is kapcsolatba hozzák. A nap eruptiv tevékenysége tizenegy éves időközökben növekszik és csökken. A napfoltok az égitest felületének meghatározott részein tűnnek fel, és a nagymértékű elektronkilövésekke! járnak. Ezek az elektronok elérik atmoszféránk felső rétegeit és az elektromos viszonyokat annyira megzavarják, hogy hatásuk alatt még a rádióösszeköttetés is lehetetlenné válhat. A feltételezés szerint mindazon földi jelenségek, amelyek lefolyásában ez a tizenegy éves szakaszos jelleg kimutatható, kapcsolatban állnak a napfolttevékenységgel. francia orvosok pl. szivtrom- bázisok számának halmozódását figyelték meg a napfoltok tevékenységével kapcsolatban. A naptevékenység lényegéről és biológiai hatásáról még keveset tudunk, de világszerte folyamatban van a jelenség tanulmányozása. A fentiekben vázolt tudományos eredményeknek van-e valami gyakorlati jelentőségük Is, vagy csupán elháríthatatlan kellemetlenségek magyarázatára alkalmasak? A kutatók megfigyelése szerint az atmoszférikus tényezők az idegrendszer közvetítésével fejtik ki hatásukat az emberi szervezetre. Kézenfekvő az a gondolat, hogy az idegrendszer működését befolyásoló gyógyszerek adagolásával meg lehet előzni a frontátvonulás és a napfolttevékenység kiváltotta kóros tüneteket. A kutatások folyamatban vannak, és remélhető' hogy a kóros jelenségek alaposabb megismerése után lehetségessé válik az időjárás okozta betegségek kialakulásának megakadályozása. A vér alvadáskészségének frontátvonulás kiváltotta fokozódása főleg a sebészeket érdekli, mert a meteorológiai adatok ismeretében a veszélyes időszakokban a nem sürgős műtéteket elhalasztják. A nagyobb kórházak ma már nálunk is Ravelembe veszik a meteorológiai jelentések ada tait. A betegek „időérzése” te hát távolról sem nevezhető babonán .k. Ezzel, a ma mér tudományosan igazolt jelen seggel világszerte kutatóin té zetek egész sora foglalko’1!' és az orvosok Igyekeznek p meteorológiai és élettani vizsgálatok eredményeit a gyógyítás és megelőzés területén felhaszná’ni. Dr Sándor Róbert Sok megpróbií Itatást élt át a második világháború során Voronyezs. A pusztító harcok mély sebeket ejtettek a városon. Mára teljesen kiheverte a pusztítást- évről évre fejlődik, mint a többi szovjet város. Képünkön Voronyezs nemrég létesített új művelődési palotájának előcsarnoka látható A képernyő elölt Made in Hofi Jó o parodistának. közelebbről Hofi Gézának, akit szívből irigylek, mert kellemes helyzetben van. Egymást érik a slágerkupák, ilyen-olyan fesztiválok. .. Miért irigylem éppen Hofi Gézát, és miért éppen most tör a sárga nyavalya, éppen most, amikor a Made in Hun. gary montsre televíziós bemutatójáról az országos sajtóban megjelent méltatásokon alig száradt meg a nyomdafesték? Pontosan ezért. Hofin-’k mindig volt, meg lesz is témája. Lesz anélkül, hogy egyetlen egyet kellene lépnie utána. elég ha leül a televíziós készülék elé és egy kicsit odafigyel. Hálás téma volt a legutóbbi táncdalfcsztivál is. Az egész ország a tanú, hogyan csinált sziporkázóan szellemes paródiát a halálosan komolyan vett glccsekből, a zongoránál ülő antikbakfistól, a megfagyott gyermektől é$ a többiekből. Mondom, jó a parodistának, ha Hofi az illető. Még isten- gazából ki sem mulatta magát a sok bárgyuságon, máris új magyar gyártmányok érkeztek — két kézzel válogathat a Mlás cérnák között. A televíziós bemutatón Ilyen csemegékre figyelhetett fel: gyerünk kapitány a fenébe, szeretem a barátom feleségét, mivel én jellem vagyok, legjobb lesz hajóra szállni. Zalatnay Saci „nagysza kállú bölcsről” énekelt, de szó esett a Made In Hungary-ben egy bizonyos remetéről is. Nem vagyok nagy hazárdőr, de egy a száz arányban bárkivel hajlandó vagyok lefogadni, hogy a legközelebbi Hofi-paródia középpontjában találjuk a Koós által előadott „Tessék, tessék hölgyek, urak, most nevessenek ..refrénü magyar könnyűzenei mittudoménmicsodát. A szám sláger lesz, ez tuti. De az még ennél is biztosabb, hogy a paródián jót fogunk nevetni. Mi, hölgyek, urak... (pataki) 2«. A nasryapAt kihfvj&k a moziból Világoskék overálos repülők sorfala között vonul be a templomba a díszmagyaros vőlegény, s menyasszonya. A kormányzó altengernagyj egyenruhát visel, a nászasszonyát, a menyasszony mostohaanyját vezeti karján be a templomba. A főméltóságú asszony, aki csipkefátylat. ég viola és fehérselyem magyar díszruhát visel, gróf Edelsheim-Gyulai Lipót karján lépi át a templom küszöbét. Uszályát két, öt-hat éves apród viszi. Az esküvőn Ravasz László püspök prédikál: — Minél magasabban áll egy hajlék annál messzebb látszik a világossága Ti olyan hajlékban laktok, ahová az egész ország ellát, és az egész ország felnéz! Az esküvői ebédről a fiatal pár hamar megszökik, hogy még sötétedés előtt elérjék Velencét, nászútjuk első állomását A budaörsi repülőtérről Horthy István saját egymotoros sportgépével indulnak útnak. Ütiprogram: Velence, Róma, a szicíliai Catania, aztán a Földközi-tenger átre- pülése, Tunisz, Tripolisz, Benghasi. Solum. Kairó. Utána berepülik egy kicsit a Nílus partját elrepülnek a luxori, aztán az asszuáni, majd a wadihalfai repülőtérre, s onnét vissza Kairóba. A második szakasz: Haifa. Aleppo Adata. Ankara, Isztambul, Szófia Belgrád és vissza Budaiest. A nászút tizenkét országon át vezet. Ezek közül — 76 — Egyiptom, a Francia-Tunisz, az angol Palesztina és „izudán hadban áll Németországgal. Ezt a lapok nem győzik hangsúlyozni. Hiszen Magyarországon ekkor még mindig béke van. Igaz, hogv furcsa, félelemteti, nélkülözésekkel teli. behívásos, jegyrendszeres béke, dohát más európai államok már hadban állnak. Mit bizonyít a fényes, békebeli esküvő is, ha nem mást, hogy „Magyar- ország a béke szigete? ...” A nászút kellemesen telik el, s hazaérkezés után rövidesen — a kormányzó kívánságára — a minisztertanács Horthy Istvánt kinevezi a Magyar Királyi Állam asutak elnökévé, majd nem sokkal később a kormányzó kinevezi fiát államtitkárrá, és ezzel méltóságos úrrá Az aranyifjú azonban nem akar megkomolyodni. Hacsak teheti, megszökik hazulról, ellátogat régi kedves mulatóiba ahol természetesen szívesen fogadják a régi paltAsok és lányok. Gyakran fel is önt a garatra s olyankor nem éppen hízelgőén nyilatkozik feleségéről S miközben a kormányzói pár boldogan veszi tudomásul, hogy nemsokára nagyszülők lesznek, a jövendő apát Ily asszony még az ilyenkor szokásos asszony: ügyeskedésekkel sem tudja otthon tartani. Ha a férjével nem is értik meg egymást, annál nagyobb az egyetértés közte és anyósa között. A grófkisasszony élvezi a budai Vár pompáját, és anyósával együtt tervezgeti a születendő gyermek jövőjét. A nagyravágyó Horthy-esalád legúiabb tagja és az anyós szilárd szövetséget köt, amelynek kettőjük közös tulajdonsága, a nagv-avágyás az alapja. Még mielőtt megszületne a legifjabb Horthy, fekete zászló kerül a kormányzói rezidenciára. 1940 június 26- án gróf ifj. Károlyi Gyuláné. született nagybányai Horthy Paula meghal A belügyminiszter nemzeti gyászt rendel el, mintha királyi hercegnő távozott volna el az élők sorából. A halottat a kenderesi temetőben, a Horthy-kriptá- ban helyezik örök nyugalomra Aztán Pajacsevich grófnő haláláról érkezik hír A temetésre nem utazik el Horvátországba az unoka hiszen már nagyon előrehaladott az állapota Budapesten rendez- tetnek gyászistentiszteletet az emlékére amely után Horthy Istvánnénak kedve szottyan egy kicsit koesikáz- ni. ö vezeti a férje világoskék sportkocsiját., s ezzel mennek fel aztán a Várba is. ahol együtt ebédelnek az ! dősebb Horthy-házaspárral.- 77 — Este a férfiak moziba mennek — Horthy István elkíséri apját a Dankó Pista című, a századik magyar film díszbemutatójára — az asszonyok pedig odahaza maradnak. Ekkor kezdőditek Ily asszony szülési fájdalmai. Azonnal értesítik a moziban a nagyapát és az apót, akik otthagyják az előadást. A kormányzó gépkocsija a Várba vezető úton útközben találkozik a főméltósdgú asszony autójával, amelyben a menyét viszik a szanatóriumba. Ott már teljes orvosi kar, a megtiszteltetéstől r 'megve várja a nem mindennapi szülő nőt. Egyszerre három szülőszobát jelölnek ki számára. A főméltóságú asszony, miután meggyőződött róla, hogy menye jó kezekben van, visszatér a Várba, ahol Horthy István, felhasználva az alkalmat az ivásra, gyorsan apasztja a konykkészletet. Nála azonban sokkal izgatottabb a nagyapa, aki csak azután hunyja álomra a szemét, amikor reggel hat óra után végre jelentik fiúunokája született. A Magyar Távirati Iroda azonnal közli a világgal: „A kormányzó úr őfőméltósága István fiának felesége, született Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő, ma, 1941. január 17-én, a reggeli órákban a Sieste-szanatóriumban fiúgyermeknek adott életet. Az anya és az újszülött a legjobb egészségnek örvendenek ” A Pesti Hírlap így ünnepli az eseményt: „Üj hajtás nőtt a nagybányai Horthy nemzetség ősi fáján, ezen a téli napon, és a magyar nemzet minden tagja hálásan érzi a Gondviselés kegyelmét, amely megengedte, hogy Országgyarapító Horthy Miklós neve és élete méltó utódokban folytatódjék, távoli magyar jövendőnk üdvére és dicsőségére. Amikor tehát most együttérző szeretettel osztozik minden igaz magyar, kormányzónknak és családjának örömében, az elmondott és az el nem mondott, a hallgató és néma szerencsekívánatok- ból egyformán az a szívből jövő fohász csendül az egek ura felé, hogy óvja. védje a Horthy nemzetség legifjabb sarjának életét és avassa méltóvá ezt a fiatal életet a Horthy ősök magyar erényekben oly gazdag életéhez, elsősorban pedig a Nagyapáéhoz, akinek áldásos és bölcs országiása eljövendő nemzedékek nagy és boldog Magyarországának útját építi.” (Folytatjuk) — 76 — I
