Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-19 / 41. szám

r Halomit nyertünk a tavalyi járvánnyal l truskutato az ,1—2-t\s életrajzáról Mint arról illetékes helyen tájékozlauak, hazanlcban to­vábbra sincs intluenza jár­vány. eddig egyetlen esetben sem mutatták ki a laborató­riumi vizsgálatok az úgyneve­zett A—2 Hongkong—1968 ví­rust. a számos külföldi ál­lamban jelentkezett járvány okozóját. A hongkongiról szóló jelen­tésekben, a szakszerű közle­ményekben, gyakran szó esik az antigén-szerkezetről, a ví­rusok különféle tulajdonságai­ról. Ezzel kapcsolatban a vi- ruskutatás szakemberei el­mondták : — A különböző vírusok pontos szerkezeti felépítését a tudomány még nem tisztázta. Az antigén fogalmát pedig leginkább úgy határozhatjuk meg, hogy antigén minden olyan idegen anyag, amely el­len—. ha a szervezetbe beke­rült — specifikus, úgy is mondhatnék célzott ellen­anyagtermelés Indul meg. — Az antigének — ame­lyekből a baktérium vagy a vírus egyszerre több fajtát is tartalmazhat — meglehetősen bonyolult vegyületek. Minden antigén valamilyen speciális fehérje. Hatása, viselkedése a fehérje szerkezetétől, felépíté­sétől függ. A fehérjéhez más anyagok: lipoidok és szénhid­rátok is társulhatnak, és ezek is befolyásolják az antigén speciális hatásai. — Az ellenanyag-termelés nyomán az adott kórokozóval szemben védettség alakul ki. Ezen alapulnak a védőoltások, az immunizáló eljárások. De a kórokozók sem hagyják ma­gukat, hiszen kénytelenek al­kalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Különösen nagyfokú változékonyságot mutat az influenza vírusa, amelynek eddig három fő tí­pusát — A, B, C — és ezek­nek több, számokkal jelölt al­típusát —, ámilyen például az A—2-es — ismerjük. Szeren­csére az átvészelés folytán ki­alakuló ellenanyagok nem­csak az illető vírustörzs anti­génjeit közömbösítik, hanem — bár kisebb mértékben — a vele rokon törzsekét is. Ez az úgynevezett keresztimmuni­tás — Ez a magyarázata annak, hogy az egészen úi antigén­sajátosságokkal bíró vírusok — amelyek ellen még kereszt- immuni tás sem alakulhatott ki — az egész világon végig­söprő gyors lefolyású járvá­nyokat okoznak Ilyen volt. utoljára az 1957-es. az úgy­nevezett kelet-ázsiai influen­za, amelyet az akkor első íz­ben megjelent singapore-i A—2 vírus okozott. Az utób­bi évek A—2 járványai ehhez képest sokat veszítettek ere­jükből. Az A—2 Hongkong—1968 vírus felbukkanásakor, amely a korábbi A—2 vírusoktól erő­sen eltér, a szakemberek jog­gal tartottak a singapore-ihez hasonló nagy járványtól. A laboratóriumi vizsgálatok azonban éppen az említett keresztreakció kimutatásával bizonyították be, hogy csak egy újabb A—2 változatról van szó. A járványtani meg­figyelések — a viszonylag las­sú terjedés és enyhe lefolyás — szintén arról tanúskodnak, hogy az előzőleg átvészelt A—2 járványok a hongkongi­val szemben is kialakítottak bizonyos fokú védettséget. Feltehető, hogy a hazánkban tavaly lezajlott nagy járvány ezt a védettséget még fokoz­ta, s így lakosságunk a hong­kongi vírussal szemben is ke­vésbé fogékony. Ezt a felte­vést bizonyos laboratóriumi kísérletek is támogatják. — Hangsúlyozni kell azon­ban. hogy ez a védettség ko­rántsem teljes, hiszen nem közvetlenül a kórokozóval szemben szerzett védettségről hanem keresztimmunitásról van szó. Mindenesetre kétség­telennek látszik, hogy hazánk a hongkongi járvánnyal szem­ben nem jelent olyan szűz te­rületet, mint amilyennek az 1967-es, úgynevezett kelet ■ ázsiai járvány szempontjából bizonyult. Az immár hetek óla tartó havazás hatalmas többletmun­kái ró a vasút dolgozóira. Gondoskodniuk kell arról, hogy a kitérők, váltók üzemképesek maradjanak, azokat meg kell szabadítaniuk a hótól, jég tői. A vasutasok önfeláldozását di­cséri, hogy ezekben a hetekben sem a salgótarjáni külső pályaudvaron, sem a balassagyarmati csomóponton, a ha­vazás miatt nem indították késve a vonatokat. Ehhez • /ónban a hagyományos vasutas szerszámokon kívül gyak­ran kézbe kell fogniuk a lapátot és a seprűt Fatüzelésű kályha A távfűtés, a korszerű tü- z iőanyagok terjedésének, s ezzel a széntüzelés csökkené­sének van egy sajátságos kí­sérő jelensége. Míg az or­szágban korábban gyakran előfordult tűzifahiány, jelen­leg óriási eladatlan készle­tekkel rendelkezünk. Ez ve- zette a TÜKER vezérigazga­tóját abban, hogy felkeresse a ZIM Salgótarjáni Gyára vezetőit, kérte, alakítsanak ki egy fatüzelésű, acélköpenyes. samottbéléses kályhát, amely­ből a TÜKER már az idén hajlandó több ezer darabot megrendelni. Az előzetes tár­gyalások során kötött megál­lapodást a ZIM vezérigazga­tója jóváhagyta, s a salgótar­jáni gyár szakemberei hala­déktalanul hozzáláttak a fa­tüzelésű kályha megtervezé­séhez. A mintadarab március ti-re elkészül. Terv szerint u kályha sorozatgyártását leg­később a negyedik negyedév­ben megkezdik. 4 NÓGRÁD - 1969. február 19., szerda Tolvaj a Tiszaitól ról Jónás Istvánné Kisterenyé- ről származott el a Tiszahát- ra: Tiszaigarra. Olykor haza­tért látogatni, és — lopni. Csent a kisterenyei állomáson és iskolában, a mátraballai iskolában. Egy cipészmester­től csalafinta hazugsággal a más csizmáját vitte el. A sal­gótarjáni járásbíróság Jónás Istvánnét jogerősen egyévi és négyhónapi börtönre, s a közügyektől kétévi eltiltásra ítélte. Elrendelte továbbá a járásbíróság, hogy az elítél­ten hajtsák végre a korábban kiszabott, de próbaidőre fel­tételesen felfüggesztett kéthó- napi szabadságvesztés bünte­tését is. Képzőművészeti pályázat a Tanávsköztársasá» jubileuma alkalmából A Tanácsköztársaság kikiál­tásának ötvenedik évfordulója méltó megünneplésére vala­mennyi művészeti ágban (iro­dalom, zene, stb.) pályázatokat írlak ki, amelyek lehetősé­get nyújtanak művészeink­nek a téma eszmeiségéből fa­kadó alkotások létrehozására. A Magyar Képzőművészek Szö­vetségének északmagyarorszá­gi területi szervezete, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség, a me evei és a városi tanács képzőművészeti pályázatot hirdetett, amelyen neves kép­zőművészeinken kívül részt vehettek a Nógrád megyei képzőművész stúdió tagjai, a fiatalok is. A pályázatot a soronkövet- kező északmagyarországi te­rületi tárlatra, s a nagy tör­ténelmi esemény jubileumára való felkészülés jegyében hir­dették meg. Ez évben a terü­leti kiállításon bemutatandó művek eszmeisége koncentrál­tan igyekszik vallani a hősi múltról, s a belőle sarjadó jelenkori szocialista építés eredményeiről, a hősökről, s utódaikról, a ma társadalmá­nak építőiről, az eszmékről, gondolatokról. Idén körülbelül félszáz kép­zőművész részvételére számí­tanak, mintegy másfélezer alkotás közül kerülnek ki azoK a művek — körülbelül a mun­kák egyhamada —, amelyek méltóan reprezentálják az Eszak-Magyarországon élő és alkotó képzőművészek tevé­kenységét, művészetét Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék képzőművé­szeinek e seregszemléje — a hagyományoknak megfelelő­en — április 4-én nyílik meg Salgótarjánban. Az anyag zsűrizésére egyéb­ként ma kerül sor, a Magyar Képző- és Iparművészeti Lek­torátus zsüribizottsága dönt a kiállításra kerülő művekről, festményekről, szobrokról, grafikákról. A pályázaton és a kiállításon idén a stúdiótagok is részt vettek, körülbelül egyharmadrészük küldte be pályamunkáját, 12 fiatal alko­tásait láthatja majd a zsűri. Ez az anyag mind mennyisé­gileg, mind pedig minőségileg kevés. Ügy tűnik, a fiatalok nem tudak túlemelkedni az úgynevezett „tematikus” ábrá­zolás és a művészi színvonal összeegyeztetésének problé­máján. Pedagógusok fórum» Ál Isi hí no* iskolások és a zsebpénz A mikor a zsebpénzt emlegetjük, általában nem nagy összegre gondolunk. Arra szolgál, hogy az ember váratlan kiadásait, hirtelen támadt óhajait kielé­gi'se, és megnyugtatóan hat, ha tudjuk, hogy nem vagyunk f'üér nélkül. Természetesen nem mindenkinél van zsebpénz, és az összegek is különbözőek. Felvetődik a kérdés, hogy iskolás gyermekünknek ad­junk-e pénzt ilyen céllal és mennyit? A vélemények meg­oszlanak. Itt most egy kialakult nézetet szeretnék ismertet­ni, amely sok szülő meghallgatása, és még több vita után született: Helyes, ha a gyereknek zsebpénzt adunk, de ez ne le­gyen nagy összeg. A havi 50 forintot ne haladja meg. Álta­lában kisebbeknek 20 forint, nagyobbaknak 40—50 forint legyen. E nézetet a következőkkel indokoljuk: A mai isko­lások legtöbbje önállóságra kényszerül. Szüleik dolgoznak, szinte csak este találkozik a család. Természetesen a gyerek ellátása biztosított, de felmerülhetnek egyéb kiadások is Füzet, írószervásárlás, egy mozijegy, egy sorsjegy, pótuzson­na, egy könyv, vagy éppen a megkívánt édesség. Ezért jó, ha már az általános iskolai tanuló rendelkezik egy kis sa­ját pénzzel. Egy-két forintért ne könyörögjön a barátjának, vagy ne irigykedjék rá. Ebben a korban meg kell szoknia a gyermeknek, hogy minden kívánsága nem teljesíthető. Tehát ha néhány nap alatt elkölti a pénzét, nem lesz helyette újabb. Úgy ossza I» forintjait, hogy egész hónapra elég legyen. Ne számoltassuk el fillérig a gyereket, de időnként kér­dezzük meg, mire költötte a pénzét. Ilyen formában nem szokott létrejönni konfliktus a szülő és a gyermek között, sőt kialakulhat egy őszinte légkör. Sok bajnak lehet forrása a két véglet: a túl sok zseb­pénz, vagy az éppen semmi. Sz. L. nyolcadikos volt. Egyes osztálytársai túl nagy összeget kaptak zsebpénznek. Tüntetőleg szórták pénzüket, fölényeskedtek társaikkal. Sz L. szülei anyagi helyzetét is­merte. Megértő gyerek lévén azt kérte szüleitől, adjanak neki néhány tízest Abból ő nem akar költeni, de hadd lás­sák társai, hogy neki is van pénze, mert különben lené­zik. Sok negatív vonást, jellembeli fogyatékosságot váltanak ki az ilyen esetek gyermekeinkben. Hivalkodás, irigység, pénzszórás, esetleg a gyűlölet forrásai. Az ember jellemét az ilyen apró, sokszor lényegtelennek tűnő dolgok erősen befolyásolják. Nem vehetjük közömbö­sen tudomásul, milyen hatást gyakorolnak a magunk és mások gyermekeire. Az ellenkező véglet is káros lehet. R. Péter jómódú szü­lök gyermeke. Szülei azt a nézetet vallották, hogy a pénzt nem kell. szórni. A gyerek otthon mindent megkap, mondja meg, ha valami kívánsága van, s ha jónak látják, teljesítik. Míg kisebb volt Péter, ez nem is okozott problémát, ahogy nőtt, úgy próbált követelőzni. Hiába! Egyszer, testnevelési órán lopott. Nehezen, de kiderült, hogy ő volt a tettes. A szülők kétségbeesett felháborodására, szégyenkezésére, a ne­velő kénytelen volt a család nevelési módszereibe bele­avatkozni, és a szülőket bizalmas beszélgetésre bírni. Kide­rült, hogy a gyerek már régen elidegenedett szüleitől, titko­lózott előttük, és már máskor is lopott. Évek múltán sike­rült (keserves tapasztalatok után) megteremteni azt a kap­csolatot, amelyet ferde nézetek gátoltak eddig. [ inden nevelési kérdésben a legnagyobb segítséget a bizalom adja. Hinnünk kell gyermekeinkben! Ne csak parancsolni, utasítani tudjunk, hanem talál­juk meg a közvetlen, baráti hangot is, amelyet gyermekeink sokkal jobban értenek, mint az utasítgató, nyers, „üres te­kintélyt” parancsoló hangot. Legyünk elsősorban saját gyer­mekeink barátai, és így sokkal nagyobb problémák is köny- nyen oldódnak meg. A zsebpénz kérdése csak másodrangú lesz, s nem is lesz többé kérdés. Czégény Sándorné a megyei nőtanács mellett működő pedagógiai bizottság tagja M Pályaválasztás Apuka: Kovács tanar úrral szeretnék beszélni... Tanár: Tessék kérem, én va­gyok. .. Apuka: (zordan) Jó napot. Én meg a Lali apukája va­gyok. Tanár: Tessék helyet foglal­ni. .. Melyik Lalié, ha sza­bad kérdeznem... Apuka: Tudja azt maga jól. Azé a Lalié, akiből maga mindenáron vasöntőt akar csinálni. Tanár: Vagy úgy... Bereki Lajos édesapjához van sze­rencsém ? Apuka: Hogy szerencséje van- e vagy sem, az majd el­válik. De Laliból nem lesz vasöntő. Punktum. Tanár: Ugyan már? Hanem milyen pályára adná a fi­út? Apuka: Például legyen belőle csillagász professzor. Tanár: Mindjárt professzor? Apuka: Valahol el kell kez­deni. .. Tanár: Hát igen. .. Csakhogy a Lali gyerek igen gyenge ám a matematikából, már­pedig egy csillagásznak jó’ kell tudni számolni... Apuka: Blabla... Tud az any- nyira számolni mint más. De ha nem csillagász, hát legyen belőle orvos. . Tanar: Orvos? De hiszen a fiúnak semmi kedve ö hosszú tanuláshoz. Arra vá­gyik, hogy mihamarabb dolgozhasson, semmi kifo­gása az öntöde ellen. .. Apufta: Neki nincs. De ne kém van... Tanár: Éspedig? Apuka: Éspedig az, hogy nem engedem a fiamat nehéz fizikai munkára. Tanár: Ugyan kérem. Ma már ngm úgy dolgoznak az ön­tők sem mint régen. Kor szerű gépek vannak... Apuka: Blabla. A gépek kor­szerűek, de a meleg a re gi... Tanár: Az igaz, az öntöde meleg üzem. De lássa be kedves Apuka, öntőre is szükség van és a Lalinál: nagyon tetszik ez a szak ma. .. Apuka: Blabla... Neki maj< az tetszik, ami nekem tet­szik. Az öntöde veszélyes is. Tűz, nehéz vasak, da­ruk. .. Maguk meg akarjá1 ölni a fiamat.. ? Tanár: De kérem .. Mit nen beszél? 4puka: (Egyre jobban bele lendül). Tudom én mit be­szélek. . . Veszélyes, piszkos, nehéz munka. Az égi fi­amból nem lesz öntő. Mer micsoda az, hogy öntői Kormos képű melós egy üzemben. Aztán kimegy a műhelyből, káromkodik egyet, be a sarki kocsmába és vedeli a sört. Maguk azt akarják, hogy részeges sen ki legyen a fiamból? Tanár: Kérem, most már elég legyen! önnek joga van hozzá, hogy ne értsen egyet a javaslatunkkal. Ahhoz is joga van, hogy más pályára küldje a fiát, de a jószán­dékunkban ne kételkedjék. És a szakértelmünkben sem. A pályaválasztáshoz maga nem ért, abban mi vagyunk a szakemberek. Apuka: Nono... Nono.. Azért én se vagyok egészen hü­lye. Én ugyan nem végez­tem egyetemet, de azért nem kell engem lenézni, hallja-e (dühösen). Az én szakmám is van olyan tisz­tességes, mint a magáé. Az én szakmámhoz is kell ész meg ügyesség, meg hozzá­értés. Az én szakmámban öntudatos, képzett, becsü­letes emberek dolgoznak. Én nem vonom kétségbe a maguk tudását, de ne sér tegessék az én mestersé­gemet. Mert tudja, mi va­gyok én? Vasöntő! tnovo) Sikeres akcióprogram A KISZ akcióprogram ke­retében tavaly a Nagybátonyi Szolgáltató fiataljai több be­ruházás felett védnökséget vállaltak. Munkájuk igen eredményes volt, elősegítette az új létesítmények határidő előtti befejezését. Összesen mintegy 3700 óra társadalmi munkát végeztek. A hat ifjú­sági brigád 40 ezer forint ér­tékű anyagmegtakarítást ért el. Sikeresen dolgozott a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa is. Tavaly például 45 fő vett részt a 10 foglalkozás­ból álló technikus-továbbkép­zőn. Készül az idei akcióprogram is. Ebben ismét jelentős sze­rep hárul az FMKT-ra. Vál­lalják az újonnan alakult szo­cialista brigádok rendszeres patronálását. Társadalmi munkaakciót szerveznek a vil- lamosműhely mellett épülő raktárcsarnok kivitelezésére. Védnökséget vállaltak a nagy­bátonyi osztályozó idei re­konstrukciója felett. Tervük­ben szerepel t svábbá, hogy Kisterenyén, a traktorkerék- gyártás gazdaságosabbá téte­le érdekében, technológiai mó­dosítást dolgoznak ki. Á Ganz Villamossági Müvek számára készülő pólustekercsek gyár­tásánál. a viszontkooperációt szeretnék megszüntetni a komplex gyártás megvalósítá­sával. Ez az utóbbi már a kö­zeljövőben megoldódik.

Next

/
Thumbnails
Contents