Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-18 / 40. szám

Vli indokolta bevezetését?

fládupiáz-e Szécsény az idén?

Sziécsény határa baji valahogy osszehúzódtak a hegyek. Engedték, hogy nyújtózzon a völgy, terebélyesedjenek a termékeny szántók. S ha a természet bőkezűségéhez még hozzászámítjuk a közlekedési utakat, amelyek át- meg átszelik a község határát, a vezetők szerencsés találkozását, a szorgalmas szövetkezeti tagokat. egyenes a következtetés. Adva van itt minden, ami az eredményes, jó gazdálkodáshoz szükséges.

Jó eredmények

A 4200 holdas Ipoly menti termelőszövetkezetben kamatoztatják is a nem mindennapi adottságokat. Az idén gazdálkodásának tizedik esztendejébe lépett a szövetkezet. Sümegi János, a gazdaság közmegbecsülésnek örvendő, képviselő-elnöke, még minden esztendőtől úgy búcsúzott, jobb volt mint a korábbi Derűs arccal vettek búcsút az 1958-as esztendőtől is.

Búsongásira valóban nincs okuk. Megtermeltek tavaly a növénytermesztésben és az állattenyésztésben 29 és fél millió forintot. Több mint egymilliót hozott a melléküzemi tevékenység. Sümegi János mondta, hogy tavaly még nem azon törték a fejüket, mifele új csodával hökkentsék meg a tagokat, a környéket. Inkább azt keresték, hogyan lehetne teljes biztonsággal termelni a szécsé- nyi határ hagyományos nö- vénveit: a búzát, a burgonyát. a cukorrépát, hogyan lehet növelni a tejhozamot, gyorsítani a sertés-hizlalást.

Annyi bizonyos, ráleltek az útra- Nem sajnálják a búzától a műtrágyáit. Volt a földnek olyan része, ahová öt, de akadt olyan is, ahová tizenkét mázsa kellett holdanként. Betakarítottak búzából huszonhárom mázsás termésit. Az államnak több minit száz vagonnal adtak. Cukorrépából háromszáz, burgonyából — az aszály ellenére is — 85 mázsával fizetett minden hold. A tervezett kilencszáz helyett, elszállított az állat- foraa’mi vállalat ezer hízót a közösből.

Nincs titok

Ezek az eredmények adták az alapot az elnök és a tagok együttes megállapításához: jó esztendő távozott. Ez a számadás volt eddig a legeredményesebb. az aszály s az egyéb gondok ellenére is

Nem titkolta Bán Lajos, a szövetkezet egyik talpraesett üzemegység-vezetője, hogy a közös munka szervezése nem ment mindig hibátlanul. Ve- lenczei János meg azt tette szóvá a sok egyéb között: semmiképpen sincs arányban a mühelymiunlcások bére azzal a tevékenységgel, amit végeznek. Van már a szövetkezetnek húsz erőgépe, .munkagépe is egész sereg. Arra is gondoltak, hogy a Vörös Csillag Traktorgyár segítségével, az adottságoknak legjobban megfelelő traktorokat gyűjtik össze. Csak éppen az emberek pénzéről feledkeztek meg. Papp Lajos, az állatorvos is nyomasztó gondokról beszélt. A sertéstelepen. a védekezés ellenére magas volt az állatelhullás. így sorolták a tagok az eredmények mellett a gondokat- A vezetők meg figyelmesen hallgatták őket.

Nincs jobb védekezés az öntömjénezés, az önkényes- kedes ellen, mint az a módszer, amelyet a szécsényi szövetkezetben honosítottak meg: a vezetők nem csinálnak titkot még az úgynevezett kényes kérdésekből sem. Rendszeressé tették a köz- és a küldöttgyűléseket, a bri- gádertekezleteket. A szűkebb csoportokban nem csak a közös gondok, közös dolgok kerülnek „terítékre”. Ilyenkor bátrabban beszélnek a tagok az egyéni kérelmekről, sérelmekről is. A vezetők meg azt tartják, ezeken az egészen apró, sokszor talán jelentéktelen ügyeken át jutnak a tagok közvetlen közelébe. Ott aztán már könnyebb szót érteni a nagv. az egész közösséget érdeklő kérdésekben.

Szécsényben mindenki tudja a másikról, mennyit keres. Közösen beszélték meg a jövedelemé’osztás elveit, a normákat tartalmazó kis könyvecskét mindenki kézhez kapta. Ismerik azt is, mennyi prémiumot kapott az elnök, a főagronómus, a beosztott ag- ronómus, az üzemegység- és brigádvezetők. Az ezresek azonban nem takarják el az‘ sem a tagok elől. milyen erőfeszítésekeit tettek a vezetők, hogy a terveket maradéktalanul teljesítsék, hogy ne legyen híja a tagok jövedelmének sem. Az át’agos jövedelem csaknem húszezer forint a szövetkezetben. NyolcvanGondoskodnak ax öregekről

Nógrádban — sajnos igen kevés — három helyen működik öregek napközi otthona. Salgótarjánban, Romhányban, Somoskőújfalun. Az idén Kis- terenyén is megnyitják az öregek napközi otthonát. Hagyomány már, hogy a nőtanács és a különböző szervek minden évben megrendezik az öregek napját, a nyugdíjasok találkozóját. A múlt évben 89 helyen rendezték meg a megyében az öregek napját. Ugyancsak 1968-as adat: a megye egészségügyi állomásai 268 idős embert gondoztak.

Sa'gófariáni piac

Kis forgalom, elegendő áru

. hét első napján nem volt y forgalom a salgótarjáni :on. A felhozatal jelentősen nem változott, a tá- )ztatások szerint a terme- övetkezetj árudákba a két epére várható áru. Az éni termelők továbbra sem

érkeznek a megszokott létszámmal, ami a változékony időjárással magyar ázható. A zöldségfélék és a gyümölcs iránti kereslet azonos szinten áll a múlt hetivel. Az átlagos árak a következőképpen alakultak:

egy forintot fizettek a tagoknak és hetvenkettőt az alkalmazottaknak egy munkanapra.

L j lehetőségek

Nem állítják, hogy a szövetkezetben most már kimerítettek minden meglevő lehetőséget, s újabb, bőségesebben buzgó jövedelemforrások után kell kutatni. Pál Lajos, Velenczei János, Varga László adtak többek között hasiznos tanácsokat a növénytermesztés, az állattenyésztés hozamainak, a gépi munka hatékonyságának növelésére. Sümegi János, az elnök igazat adott nekik, mert korántsem merültek még ki a búzatermesztés, a kertészet, a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés tartalékai. Az idén azonban már új lehetőségek után is kutatnak.

Sokan hitetlenül hallgatták, amikor a közgyűlésen a nagyüzemi pulykatelep került szóba. Aztán a csodálkozás moraja futott végig a termen, mert csak úgy rönködtek ide- oda a milliók. Maga.a pulykatelep — megépítenék még az idén — tizennyolcmillióba kerül. Ám egyetlen esztendő leforgása alatt 23 milliós értéket produkál. Akárhogy osztottak, szoroztak. összeadtak és kivontak a szakemberek, a tiszta jövedelem nem mutatott kevesebbet hatmillió forintnál. A nagyüzemi gombatermesztés

ugyancsak jövedelmezőnek ígérkezik. Négvmilldó forintot keltenének a telepre, s évente leszednének 3,5 millió értékű gombát.

Ilyenfajta új lehetőségekkel szélesítik az idén Szécsényben a meglevő adottságokat. Mindezekről természetesen a tervtárgyaló közgyűlésen esik majd szó egészen részletesen Akkor az is elválik: megduplázza e a közösben termelt értékeket Szécsénv. Mert a pulVkatelep. a gomba hatvanmillióra növelné a szövetkezet évi termelési értékét. Éppen még- egvszer akkorára, mint a tavalyi voltVincié Istvánná

Földgáz és gazdaságosság

a KÜM-ben

A közelmúltban indult meg a Salgótarjani Kohászati Üzemekben a földgáz rendszeres felhasználása. Ebből az alkalomból célszerűnek látszik kicsit mélyebben megvizsgálni, mit is várhatunk ettől a korszerű jelzővel ellátott fűtőanyagtól.

A szénhidrogének közül a leggyorsabb elterjedést a földgáz biztosította magának. Csővezetékek szelik át az országokat, ezer kilométeres távolságokról szállítják a gázt A Szovjetuniótól Csehszlovákián és hazánkon keresztül kap gázt Ausztria, valamint Olaszország. Ha ilyen hosszú szállítások mellett érdemes a felhasználást növelni, valószínű sok előnnyel jár az alkalmazás. A gázban szegény nyugati államokban is egyre nagyobb mértékű a felhasználás. Az előnyök között olyan fontos tényezők szerepelnek, mint az energiahasznosító, -átalakító beruházások 10—15 száza- 'ékos csökkenése. A termikus hatásfok nagymértékű növekedése ipari kemencéknél 25—30, a lakossági feihaszná- 'ásnál 5” százalékkal is jobb i szénnél. Az iparban a ió '••’ahálvozhat.óság — mennvi- pvnmás — végül, áp nem "♦nlsósnrban a munkahelyi ’-«wtlménvok Javulása. Orima- rad a kátrányvíz, a fenol- -zennyeződés.

Ezek az előnyök nyilván siettetik a gáz használatának mielőbbi széles körű elterjedését. A világ feltárt szénhid- rogénvagyonát elegendőnek becsülik mintegy 40 évre, de óriási készletek vannak kiaknázatlanul például a tengerek alatti területeken. Hazánk feltárt földgázkészlete is 25— 30 évre elegendő. Míg 1969-bar a szénhidrogének a felhasz nált energiahordozók közü 21,2 százalékot képviseltek, éppen a földgáz feltárásának eredményeként 1970-re már csaknem 50 százalékra, 1980 ra pedig 60 százalékra nő a 'elhasználás aránya.

Vállalatunknál a földgá levezetését a költségek ked vező alakulása mellett két tényező indokolta. A szénbányászat visszafejlesztésével . más energiahordozót kellett keresni, ugyanakkor a finom- laohászati áruk minőségének javítására a kemencék 6zabá- lyozhatóságának nagyobb pontosságát követelte meg. Egymás után helyezünk üzembe korszerű kemencéket a huzalműben, a kovácsoló gyáregységekben, a Dexion-gyár- tásnál. Ezek fűtésénél nem jöhetett számításba a generátorgáz, de még a fűtőolaj sem a viszonylag masas kéntartalom és a rosszabb szabályoz- hatóság miatt.

Az előnyök között elsőnek említeném a munKaüornyezet- re gyakorolt kedvező natast. A gáz- és gőztermelő egysegeknél nehéz, piszkos munkát jelent a széntüzelés. A gázgyártás kísérője a kátrányvíz: a generátorok és kazánok, ontják a szénsalakot. Ebből már hatalmas hegy képződött a gyár szomszédságában. Deponálására lassan már nem is lesz hely, hiszen a Vörös Hadsereg útja felől egész lakónegyed épült a salakhányó mögé. A salakból az esővizek kioldják a mérgező anyagokat, a környéken szennyezik a talajt, gondokat okoznak a vízellátásban. A vezetékek és a felhasználó 'kemencék környékén tavak képződnek a kátrányvízből, jelentős részük a fenollal együtt a patakba kerül, amiért jelentős összegű büntetést fizet a vállalat. A kemencék környezete nehezen tartható rendben, a gyűjtőkutak tisztítására pedig ma már nemigen akad vállalkozó.

Emellett a gázvezetés költségkihatásai is kedvezőek.

A hagyományos energiahordozóknál — szén, fűtőolaj, pakura — jóval olcsóbb. Figyelembe véve az árkülönbözetet és a gyár igényeit, kiszámítottuk, hogy a két energia- hordozó közötti különbségből évenként öt és fél millió forintot tudunk megtakarítani. A generátorok hűtővizének megszüntetése csökkenti a vízfelhasználást, ami újabb 1.2 millió forintos költség- csökkentést jelent. Kiküszöbölődik a pakura és az olaj porlasztásához szükséges leveséi vény. elmaradnak a gázból származó szennyeződések miatt kifizetett bírságok, ami újabb 1 millió 100 ezer forintos költ'“5 »csökkentést eredményez. Éves szinten a várható megtakarítás etéri a 7 millió 800 ezer forintot.

Ugyanakkor felszabadul 49 dolgozó, akiket más termelő- munkán tudunk alkalmazni. Ha csak a hidegüzemi termelékenységet számítjuk átlagosan, akkor Is 50 millió forint terme1 esi érték növelésére van lehetőségünk. Ennek gépi kapacitása már biztosított.

Nem beszéltünk még azokról a kényelmi szempontokról, amelyeket a sokféle energiahordozók leszűkítése jelent. Például elmaradnak a tárolással, lefeitéssel, vasútikocsi- mozgatással iáró feladatok és azok költségkihatása.

Ügy vélem: az elmondottak meggyőzően bizonyítják a vállalat elhatározásának helyességét. A berendezés ugyan eléegé költséges, de a befektetett Pénz hat-hét év alatt megtérül.

ürmössy László

műszaki igazgatóhelyettes

Kiadvány négy évről

Kiadványt jelentet meg a megyei Vöröskereszt ebben ae évben, amely négyéves tevékenységlével foglakozik. Számok és adatok tükrében ad átfogó képet a megyei szervezet munkájáról. A III. ljongresszus előtti megyei értekezlettel egyidőben kiállítás nyílik Salgótarjánban a vöröskeresztes alanszervezetek életéről. A kongresszusi munkában kitűnt, legjobban dolgozó aktívákat oklevéllel jutalmazza a megyei Vöröskereszt.

Cikkek

MEK ár Ft/kt

t. piaci ár Ft, ki

I burgonya

2,60—3,80

2,50—3,50

fejes káposzta

3.3.—

kelkáposzta

3,80

3,40

vöröshagyma

3.60

3,50

fokhagyma

28.—

34.—

sárgarépa .

4.20

3,50—4.—

gyökér

7.80

8—8.50

karalábé

2.60

2.—

zeller

6.80

6.40

alma (Jonathan)

9,60-13.—

—

alma (egyéb)

—

5—8.—

tojás

t.70

1.50—1.60

mák

36 —

35-38.70 —

74.—

/altiról fa*ura

Kis község

nagy tervek

Havat hordott a szél, az emberek a meleg lakásba bújtak előle. Néptelen volt Szal- matercs utcája. Az átutazók kocsijai is sietve húztak át a falun. Egyetlen ember, Sörös János volt az utcán. Az üveggyárban dolgozik, de beteg- állományban van, és otthon tartózkodik. Ö mondta a következőt:

— Nézze, kérem, a mi községünk kicsi. Kevés a pénzünk, ha valamit akarunk, magunknak kell megcsinálni. Ez benne a szép. Nézzen szét a faluban.

Eltüntették a keserűt aput

Hó borított mindent, mégis kivehető, hogy takaros kis község Szalmatercs. A járdák letakarítva, a házak szépen kifestve. Az árkok kipucolva, a művelődési otthon előtt telel a szép park.

Történetük van az eredményeknek. Onnan kezdeném, hogy több tanácselnök váltotta egymást. A járási tanács vezetői az éppen nyugdíjba kerülő Ádám Imrét nevezték ki társadalmi munkásként tanácselnöknek. Mindig szívén viselte Szalmatercs sorsát, özvegy Imrik Albertnéval beszélgettünk erről. Kedves, mosolygós asszony:

— Kedvesem, mi nagyon elégedettek vagyunk Ádám Imre munkájával — mondta. — Szép eredményeket értünk el az utóbbi két évben, amilyeket azelőtt hosszú évekig nem tudtunk megvalósítani. Ehhez a tanácselnöknek sok köze van ...

Az 560 lélekszámú kis községnek az évi költségvetése mindössze 157 ezer forint. Ádám Imre megkérdezte a falubelieket, akarják-e szépíteni a községet. Igennel feleltek. így indult meg a társadalmi munka. Mert ami eredmény van a faluban, azt társadalmi munkával érték el. Valamikor arról volt nevezetes Szalmatercs az átutazók között, hogy keserűlapu borította az út szélét, de még az iskola környékét is. Ügy mondták, hogy a „keserűla- pug falu”. A tanácselnök elment Győri Sándorhoz, a járási mezőgazdaság^ osztály vezetőjéhez és kért tőle gyomirtót. amely a nemes füvet nem szárítja el. Teleszórták vele a lapus gödröket A lapu elszáradt.

Kocsma helyett presszó

Utána szépen rendbe tették az árokpartokat, virágokkal ültették tele. összefogott a falu. így készítették el a művelődési otthon előtti parkot is.

— Az első időben kevesebben jöttek dolgozni. De mikor meggyőződtek, hogy érdemes, mert a falu érdekét szolgálja, jöttek.

Hanzélik Béla, Horváth Imre és valamennyien tanúi annak, hogy így történt. Amikor a tanácselnök beszól a mikrofonba, és munkára hívja az embereket, megmozdul a község. Ez az eredmény titka.

Kérdezzük Kis Pálnét, mondja el: meghálálják-e az embereknek ezt a szorgalmas társadalmi munkát?

— A tanács törődik velünk. Gondoskodik arról, hogy az embereknek ne legyen hiányuk semmiből...

Megnéztük az üzletet. Aru- bőség van benne. Az italbolt is takaros, rendszeres a filmvetítés, tehát ami szükséges a kulturált emberi élethez, azt Szalmatercsen a lehetőségekhez mérten biztosítják. Ádám Imre, a tanács elnöke viszont másképpen látja.

— Sok mindenre szükségünk volna még.

Szép elgondolásai vannak. A kocsma helyett egy eszpresszót akar létesíteni a falu központjában. Már tárgyalt erről a szécsényi egyesült fmsz-szel. A jelenlegi üzletházat átalakítanák és a felszabadult helyiségben rendeznék be a presszót. Imrikné biztatja:

— Mond tovább, elnök elvtársi

— Nem akarom, hogy nyilvánosságra kerüljön — válaszolta Ádám.

Végül mégis elmondta.

A kocsma helyett presszó. Felszabadulna egy helyiség, abban pedig hússzéket nyitnánk. Régi vágya ez a falunak. Szécsénybe meg Tarjámba kell utazni, ha megkívánnak egy ltís friss húst A zöldséges boltot is felújítják. A másik nagy terv, új utat építeni a majorba. Azt mondja az elnök, hogy nem makadá- mot, hanem betont szeretnének.

A lakosság; érdeme

A szolgáltatás megjavítását is napirenden tartja az elnök. A fodrász meghatározott időben Szécsényből jár ki. A lakosság elégedett vele. A régi tanácsházán rendeztek be neki egy kis műhelyt. A cipész- és a szabógondokat is megoldják. Futó Árpádnak működési engedélyt adtak. A lábbeliket ő javítja. Demeter Istvánnak, akinek lakatos a szakmája, maga az elnök akarja megszerezni az engedélyt rádiók és háztartási gépek javítására.

— Nálunk az emberek megérdemlik, hogy törődjünk velük. Ha szükség van rá, szívesen dolgoznak a közért.

Külön felhívta a figyelmet, hogy a községben a sok építést, szépítést ne tulajdonítsam neki, hiszen az Imre Gyulánénak, a tanácstitkámő- nek az érdeme.

— Ég legfőképpen a falubelieké, akik minden munkára készek, ha megmondjuk nekik, hogy mit akarunk építeni — mondta nyomatékosan az elnök.

így élnek Szalmatercsen, ebben a Nógrád megyei kis faluban.

Közös egyetértésben. békességben.

Bobál Gyula

NÓGRAD - 1969. február 18., kedd 3