Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

LELKE? MIKLÓS 'Szánkó Rohan a szánkó. Ö — csuda-ló! Fényes tükörként villan a hó. Rohanó szánkón két nebuló: Peti és Palkó. Porzik a hó. Lendül a bukfenc. Ú — csuda-ló' Fürdik a hóban két nebuló. Ejnye, te szánkó! Hó-hali-hó! Hóember így lett két nebuló Magról nevelt daioiyapálma Szárnyalt leveleivel, szép for­mája, ai a dato.yapáima egy iné a legszebb éa íegmutaiosabb szo­bán .uj uui. u«u, tvapos es északibb fekvésű szobákban Is szépen díszük. Az erőteljes tővé növekedett növény nyáron fel- arnyekos helyre állítva kertünk­nek Is Impozáns dísze. (Megfele­lő szoktatás és edzés után azon­ban napos helyre Is állíthatjuk)» A datolyapálma magről Is jől szaporítható és talán még kedve­sebb lesz a növény, ha magunk neveljük fel. Igaz, nagy türel­met igényel, mert a nagyon ke­mény burkú datolyamag is las­san csírázik, 6—8, sőt 10 hét is eitelll mire Visel. Es bizony a kis pálmanövényke Is, amelynek a szik és az első négy-öt levele csak sima, lándzsaalakú, lassan fejlődik. Gyakran 4—5 év Is el­telik mire az első szárnyas leve­lei megjelennek, de megéri a ve­le való fáradozást és türelmet. Hogyan keltessük, neveljük te­hát a datolyapálmát? A kemény héjú magot 1—8 napra áztassuk be egészen langyos vízbe. A ke­mény maghéjat finom reszelővei le Is reszelhetjük egy kissé, hogy a csíra hamarabb áttörhesse. A magot lehetőleg mély. úgyneve­zett pálmacserépbe, de ne mély­re, könnyű, tápdús kerti földbe ültessük el. Bőven öntözzük, és meleg, világos, szabadban félár­nyékos helyen tartsuk. A fiatal növénykét, amelynek rendsze­rint a cserép aljáig lenö a hosz- szú kárügyökére, egy év után ültethetjük át egy számmal na­gyobb cserépbe. Nagyon vigyáz­zunk azonban, hogy a gyökeret meg ne sértsük. Óvatosan, kissé visszahajlltva és Ismét ne túl mélyen helyezzük az új földbe. A növény tövéről a magot ne távolítsuk el, mert a fiatal nö­vény még hosszú ideig a magban lévő tartaléktápanyagból Is táp­lálkozik, s enélkül elpusztul. Az idősebb, a környezethez már jól alkalmazkodott pálma nevelése már egyszerűbb, 8—3 évenként elég, ha átültetjük. Télen csak mérsékelten, nyáron bőségesen öntözzük, különösen akkor, ha szabadban tartjuk. A talaj el­használódott tápanyagait időn­ként hígított trágyaleves vagy vi- rágtápsós öntözéssel pótoljuk. <—> Korok— szakmák— emberek Páfyaváfasxtáai kudarcok A leglojálisabb szülő is feinaDorod.k, amikor a saját gyermeke felvételi elutasítá­sát kapja kézhez. — Az Alkotmány biztosítja a tanuláshoz való jogot, csak a férőhellyel bizony baj van — mondják. Mennyivel na­gyobb lenne azonban a fel­háborodásuk akkor — ha mindenkit az a középiskola, gimnázium, szakközépiskola, technikum, az a főiskola, egyetem venne fel, ahová ép­pen menni kívántak, gyakran minden különösebb képesség és rátermettség nélkül is — amikor az iskolát elvégezve derülne ki, hogy nincs a fia­talember vagy leány számá­ra állás, képzettségének meg­felelő munkahely. Sokat írtunk, beszéltünk mar az úgynevezett divatos szakmákról. Az Ötvenes évek vegén a divatosak között is a legdivatosabb az orvosi volt. Szándékosan írtam szakmát, mert az orvosnak készülők jelentős hányada szakmát és nem hivatást látott az orvo­si pályában. Egy amatőr sta­tisztikus számította ki akko­riban, hogyha mindenkit fel­vettek volna, aki oda pályá­zott, felsőfokú tanintézeteink­nek több mint a 60 százalékát kellett volna átengedni az or­vosegyetemnek csak azért, hogy ülőhelyet adjon az or­vostanhallgatóknak. Jó néhány főiskolát, egyetemi fakultást pedig, amelyek a népgazda­ság számára fontos szakem­bereket képeztek, kellő szá­mú jelentkezés hiányában be kellett volna zárni. Az orvosi pálya felé való orientáció talán normalizá­lódott valamelyest, de még számos helyen, számos pá­lyán ma is baj van az egyé­ni érdek — társadalmi érdek koordinációjával. A szülő, de maga a pálya­választó is a saját ábrándjai, vágvaii. e’kénzelésel szerint *, tervezi meg” jövőjét. Az ál­lamnak viszont nem „vágyai, aimar, nanem rendkívül ob­jektív tervei, elképzelései vannak, amelyek gyakran ke­rülnek szembe a szubjektív almokkal, vágyakkal. Rohanó korunkban nem­csak a divat változik, hanem a divatos szakmák iránti ér­deklődés is. Sőt. a szakmák is változnak A technika „hang­sebességű” fejlődése a nép­szerű szakmákból 15—20 éven belül, ma „népművészet” számba menő szakmákat csi­nál. Ugyanakkor ma még is­meretlen szakmák kerülnek oly mértékben előtérbe, hogy az igényt népgazdasági szin­ten csak átképzéssel lehet majd megoldani, kielégíteni. Jóllehet ez sovány vigasz azpk számára, akik ma nem oda kerülhettek ahová sze­retteik volna- Nem biztos azonban, hogy nem jártak job­ban. mint azok, akik úgy érzik, teljesült minden vá­gyuk. Lehet, sőt talán szinte biztos, hogy másfél, két évti­zed múlva új szakmát kell ta- nulniok. Korunkban és holnap még­inkább, a pályaválasztás ide­je nem korlátozódik a 14. il­letve a 18 éves korra. Egy emberöltő alatt jóllehet több­ször is, de legalább egyszer pályaváltoztatásra kénysze­rít a technikai haladas. Es akiket mégsem? Akik „klasszikus”, időtálló pályát választottak? Nem biztos, hogy ők a szerencsések. Le­lhet. hogy ők azokat irigylik majd, akik ma őket sóvárog­ják. .. A boldogság képlete nem egyeb, mint az igények és a lehetőségek egybeesése. A boldogulásé is hasonló. De, hogy ki, hol és hogyan bol­dogul. az nem kizárólag a pályában, a szakmában, a hi vatásban van, hanem magá­ban''az emberben. Dr- Kolozsvár* Gyula TALÁLÓS KÉRDÉSEK Égből hullik, színe fehér, Nem fáj, hogyha arcodhoz ér. Mi az? <911 V) Négyévenként viszontláttok, Bár én közben messze járok, Ha eljövök, februárban, Több lesz eggyel a naptárban. Mi az? (As^gzs v) Melyik hónapban esznek az emberek legkevesebbet? (ueqj^njqaj) Két apa és két fi ü három tojást eszik meg reggelire, és mégis mindegyik egy egész tojást evett. Hogy lehet az? A házi munka és az egészség SOK ÜZEMBEN ma már tudományosán vizsgálják és úgy alakítják ki a legmegfe­lelőbb munkakörülményeket. A háztartásban viszont, ahol sokszor ugyancsak kemény fizikai munkát kell végez­nünk, kevésbé ügyelünk ma­gunkra Ügyes munkafogá­sokkal. némi szervezettséggel, előrelátással pedig jelentősen csökkenteni lehet a házi­munka által okozott kifára­dást és egyéb ártalmaikat is. Az előrehajolva végzett munka például sok későbbi panasznak lehet az oka- Az elkerülhetetlen előrehajlás helyett is Inkább a leguggolást válasszuk. A hajlongást igénylő munka egy részét azonban el is kerülhetjük. Például, ha a háziasszony a kövezet felmosását hosszú nyélre csavart felmosóruhá­val végzi A munkaasztalo­dat, a munkagépeket Is olyan magasságúvá tehetjük (eset­leg alápolcolással is), hogy ne kelljen mélyen föléjük hajol­ni. (A padlótól átalában a 80 centiméter magasság a leg­megfelelőbb). Tudományosan megállapí­tott tény — ellentétben a köz­hiedelemmel —, hogy a las­san végzett munka ugyan­annyi energiát emészt fel, mint a gyors. Az emberi izomzatnak megvan a leg­megfelelőbb munkavégző se­bessége Ennek megfelelően a las6ú munka „fékezésére” késztet, ami fárasztja az izom- és az idegrendszert. Persze, a túlzott gyorsaság sem jó. A legmegfelelőbb munkasebességet mindenki maga kísérletezheti ki; egyéb­ként a túliáradás nemcsak ezen a módon, hanem a jó munkaszervezéssel is meg­előzhető. A LEGTÖBBEN elkövetik azt a hibát is, hogy házi munkához sarok nélküli pa­pucsot vagy lapos sarkú szan­dált viselnek. Mivel a házi­asszony munkája során több­nyire talpon van, az ilyen lábbelik használata lábfá­jást, dagadást, visszérveszélyt, lúdtalpat idézhet elő. A munkára használt cipő lehet alacsony vagy középmagas sarkú, de olyan kivitelben, hogy a bokát jól tartsa. Ezért ajánlhatók a magas szárú, fű­zős cipők. Munka közben még így is ajánlatos időn­ként leülve megpihenni, s a lábakat ilyenkor magasra tenni. B- I. A gyümölcslevek és a szörpök A gyümölcslevek és szörpök egyre növekvő népszerűségü­ket kedvező élettani hatásuk­nak köszönhetik; csillapítják a szomjúságot, amelyhez üdítő, frissítő és fáradtság-csökkentő hatás is társul. Az üdítő ha­tást a gyümölcssavak — a cit­rom-, alma-, borkősav és a különböző íz- és zamatanya­gok adják. A vitaminok közül elsősorban a C-vitamin tarta­lom növeli az értéküket. Je­lentős a gyümölcslevek káli­um, magnézium, kalcium és vastartalma is. A C-vitamin növeli a szervezet ellenálló­képességét. A gyümölcssavak étvágygerjesztőek is. A za­matanyagok serkentőleg hat­nak a táplálkozási idegköz­pontokra és segítik az emész­tőrendszeri nedv kiválasztását. A fáradtságérzés csökkentésé­ben pedig a vitaminokon és ásványi anyagokon kívül, a könnyen emészthető, gyorsan felszívódó szőlő- és gyümölcs­cukroknak nagy a szerepe. Egyes gyümölcsleveket, ször­pöket az élettani hatás foko­zása érdekében vitaminokkal, ásványi anyagokkal dúsítanak, telítettebbeké teszik. Ilyen dúsított szörp pl. a C-vitamin- ban gazdag csipkeszörp, amely a csipkebogyó C-vitamin tar­talmán kívül deciliterenként egy citrom értékének megfelelő C-vitamin hozzáadásával ké­szül; igen magas a feketeri- bizli-szörp C-vitamin tartalma i<? A szörpök és gyümölcsle­vek bőven tartalmaznak szén­hidrátot, cukros anyagot. Ezért a cukorbeteg vagy erre hajla­mos ember nem fogyaszthat bármilyen szörpöt. Szénhidrát­mentes szorbitból és különböző gyümölcsalapanyagokból szá­mukra készül a szénhidrátsze­gény Diviroma szörp. (Ez olyan minimális mennyiségű cukrot tartalmaz, hogy cukorbetegek is nyugodtan fogyaszthatják. Ezt a szörpöt nevezik tréfá­san „fogyókúrás szörpnek”.) A már említett szörpökön, gyógy szörpökön , kívül a ma­gas vérnyomásban, érelmesze­sedésben szenvedők számára Törőcsifc Palkónak hívták * azt a kis suhancot, aki az újságot szokta mihozzánk hordani, reggelenként. Jókedvű fiú volt, néha tréfálgattam ve­le Egyszer azonban semeny- nyiért se lehetett szavát ven­ni. Sebesen letette az újságot az asztalra, s úgy kiszaladt, mintha kergették volna. Más­nap aztán vallatóra fogtam a kis legényt: — No, Palkó, mi bajod volt tegnap? Tán megette a tyúk a kenyeredet? Palkó lesütötte a buksi fe­jét: —• —. Magunk is megettük vol­na, ha lett volna. T)e nem volt a !}áznáj. 'egy falat harapnivaló se. Mindjárt a markába adtunk egy vajas kiflit. A gyerek ne­kiindulva dugta zsebébe a sü­teményt: — Hazaviszem. Kis húgom még úgy se evett ilyent éle­tében. Jól benne járturik már a télben, amikor, megint meg­esett a szivünk a Palkó gye­reken. Mérges szelek majd el­vitték a háztetőt, szitált a hó, s még az ablakon kinézni is fázott az ember, mégis mezít­láb hordta az újságot a kis Töröcsik. Olyan is volt a lába, mint a kék posztó. Móra Ferenc — Hát már megint nincs csizmád? — Nekiadtam a másik test­véremnek — rebegte ijedten. — Hány testvéred van? — Hat. Nem szóltam semmit. Ha­nem megfogtam a Patkó ke­zét, s elvezettem a csizmás boltba. Vettem neki egy pár új csizmát, s a lelkére kötöt­tem, hogy ezt már el ne merje ajándékozni. Déhogy merte, úgy megbecsülte, hogy tán még a feje alá is tette éjsza­kára. örült a lelkünk, mikor hallottuk Palkó csizmáinak ro­pogását. — Legalább a lába nem- fá­zik szegény gyereknek —mon­dogattuk boldogan. Egyszer, úgy tél vége felé, ahogy kinézek az ablakon, lá­tom, hogy két gyerek áll a ka­puban Két egyforma Töröcsik- gyerek. Csakhogy az egyiknek csizma van a lábán, a másik­nak meg nincs csizma a Iá­Akadt a kamrában valami viselt csizmácska. Odaadtuk neki. A király bársonycsizmájának nem örült volna úgy meg Törőcsik Palkó, mint ennek. Olyan boldogan szorongatta szívéhez, hogy öröm volt nézni. — Inkább a lábadra húznád. Palkó — biztattam a gyereket. — Majd odakint, most sietek, mert sok még a széthordani való újságom. Másnap a rendes időben me­gint beállított Palkó, megint csak mezítláb. Mikor azt kér­deztem tőle, hova tette a csiz­mát, fülig pirulva felelte: — Odaadtam a testvéremnek. Szerencsébe bírtunk még egy pár ócska csizmát keríteni, s ott nyomban föl is húzattuk Palkóval. Harmadnap megint csak mezítláb kocogott be hoz­zánk. Ugyancsak verte a sar­kát a földhöz, hogy fölmele­gedjék egy kicsit. Most már haragosan kiáltottam rá: i bán, de nagy csomó újság van a hóna alatt. Uram Isten, mi lesz ebből? Hát az lett, hogy az egyik levette a csizmát, a másik meg, a mi Törőcsink Palink, fölhúz­ta s fölszaladt sebesen a lép­csőn. — Siess, hé — kiáltott a má­sik —, mert mindjárt nyolcat üt az óra! Palkó csak benyitott az új­sággal, s már szaladt is kifelé. — Gyere vissza, Palkó — ki­áltottam utána —, mondani akarok valamit! — Majd holnap, kérem szé­pen — szólt vissza futtából —, ma nagyon sietős a dolgom. Megfordultam és utána bal­lagtam. Mire kiértem a kapu­ba, már a másik fiú lábán volt a csizma. Palkó sápadtan he­begett: — Ne tessék rám haragud­ni, kérem szépen. Imre testvé­rem a dohánygyárba jár dol­gozni, oda pedig nem eresztik be mezítláb. Azért adtam neki a csizmát. Én csak addig szok­tam felhúzni, míg az úrékhoz fölszaladok. Ilyen gyerek volt ez a • Törőcsik Palkónk. Me­zítláb húzta ki a telet, pedig három pár csizmája is volt. Nem tudom, hányán tennétek meg ilyet a testvéretekért? GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. A vízsz. 40. folytatása. (A függ. 9. folytatásába írandó), 10. Tekint. 11. Férfinév. 12. 501 római számmal. 14. Csen. 15. S. D. 16. Űttörőegység. 18. Tíz R. (!). 19. Textilt készít. 20. Ha­tárállomás. 22. Azon párja. 23. hullajt. 24. Tévesen jegyez. 25. Felém mássalhangzói. 26. Le­vélen szereplő szó. 28. Csú­nyán eszik. 29. Sűrű ellentéte. 30. Koros. 32. R. L. 33. For­dítva: s így tovább. 35. Köz­vetlen megszólítás. 36. A víz­szintes 40. egyik hőse. 40. Ér­dekes szovjet űrkutatási kí­sérletsorozat (Folytatása a vízsz. 1.) FÜGGŐLEGES: 1. Kergető. 2. Elégel. Fizi­kai és filozófiai fogalom. 4. Határozott névelő. 5. Kútjai nem vizet adnak. 6. Fütyülő. 7. Juttat. 3. Gazdasági épü­let. 13. Jegyzé. 14. L. O. Y. 17. Angol kőolaj-világcég. 18. Figyelmeztet. 19. Rosta. 21. V ... a: háború oroszul. 22. Ke­verve talál. 24. Táviratban ég. 25. Kőműves igéje. 26. Nem nagyon. 27. Fafajta. 28. For­más mássalhangzói. 29. Val­lásos ember. 31. Gazdasági Ta­nács. 33. Halfajta. 34. Ipari növény, 37. Gyarapszik. 38. Z. V. 39. V. Y. Megfejtésül beküldendő á vízszintes 40, 36. A vasárnapi gyermekrejt­vény helyes megfejtése: Ma­gyar Lajos csatár, Kajdi Ti­bor kapus. Könyvjutalmat nyertek-: VI- rágh Magdolna Etes, Brozsek Rozália Szécsény. Kozma Er­zsébet Nógrádmegyer. A könyveket postán küld­jük ell t i <flr is 40 m « 13 i « R « —r R K o r o r hír 2 25F 2 *F 36 <0 L n T w n0 K/ Z J T Me L i L M CM £ L T L 1 Gr 30r> P 33r 1 34 «V 0 J s % m 0* H P 0 £ * H J O % B NÖGRÄD — 1869. fehrnfir vasárnap 11 f készül a magnéziummal dúsí­tott Viroma Szörp. Az emész­tési bántalmakban szenvedők­nek különösen az emésztést jól rendbentartó szilvaszörpöt ajánlhatjuk A sportolók és a nehéz fizikai munkát végzők üdítő szörpje a Vitasprint. Télen a szervezet vitamin- igénye fokozott. Erre az időre viszont az elraktározott gyü­mölcsök és zöldségfélék vita­mintartalma csökken. Ezt a kétirányú folyamatot kell he­lyes táplálkozással kiegyensú­lyozni. Erre alkalmasak a ter­mészetes ízű, kellemes italú gyümölcslevek, Szörpök és a különböző ^gyógyszörpök. dr. B. L Törőcsik Palkó csizmái

Next

/
Thumbnails
Contents