Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-19 / 15. szám
így is lehet élni... ÉtiSzerrablóJí Angyal csapdájában •%**V Villanások a Tr itiíisov*ából A hegyi úton szurtos, barna arcú gyerekek szánkóznak. Ki egy darab fára, ki szegezett deszkalapokra ül, s ezzel fényesítik tükörsimára a megtaposott havat. Eldorádó ez a ci gánygyerekeknek Homok- terenyén. Óvatosnak kell lennie az erre járó idegennek, ne— Miért nem költözik máshova, Sándor? — Hova menjek? — lepődik meg kérdésemen. — Ügy tudom, a tanács már adott építőanyagot. — Kevés az anyag — próbál érvelni. — Kevés, mert nagy részét eladta. A válasz: — ötvennégy éves vagyok — sorolja Csikósné — hét gyerekkel maradtam özvegyen. Felneveltem mindet. A hála az lett, hogy mindenemet elvitték. csak a gyerekeiket hagyták rám. Tizenhét éves lánya lakik vele, az is két gyerekkel. A kicsi négy napja született. Apja börtönben. Az anyja egy szál kartonruhában jön be az utcáról, átfagyva. Négy napja szült.. — Mert mi disznót öltünk. Egyedül mi. — És már megy is fel a padlásra, mutatja a sonkát, meg az oldalast, inkább a telepiek felé, hadd irigykedjenek. A körzeti megbízott súgja, ,.. a börtönt is embereknek építették... hogy elüsse egy-egy lesikló alkalmatosság. A telepen elszórtan rogyadoznak a sárból, vályogból, deszkából készített viskók, mintha egy óriásasszony öntötte volna ki őket kötényéből. Annyira primitív kunyhók, hogy keresztül repül rajtuk a madár. Találomra nyitunk be az egyikbe. Kalocsai Dezső ágyban fekszik. — Az asszony? — kérdezem. — Tudja a nyavalya, merre jár. — Előbújik csípőig a dunna alól. Melle tele tetoválással. — Panaszkodtak a fiára. Mit csinált? — Kijárt a juhokhoz a legelőre. Elvágta egynek-egy- nak a nyakát, aztán éjszaka kiment a döglött bárányért. A l'.atodikat hozta, amikor elkapták. Most odavan... — Hallom, maga is felügyelet alatt áll (?) Nem válaszol. Visszabújik a takaró alá. — Mennyit keres? — Í700—1800 forintot. — Miért nem építenek rendesebb házat? Elhúzza a vállát: — Adjon az üzem... Nyílik a rozoga deszkaajtó. ötven körülj férfi jön be. — A bátyám. Ö is itt lakik velünk, — biccent fejével az érkezőre. — Hányán vannak? — Az asszony, ketten a báA tanácstag és a felesége is a cigánytelepen kezdték az életet. Most a falu egyik legszebb házában laknak tyámmal. meg a négy gyerek Sándor bátyám a földön ar- kabátokon A bágyadt téli napfényt tenyérnyi ablak engedi a lakásba. Sándor hunyorít, hogy_ ne bántsa szemét a rásütő fény. öccse ellenszenvesen nézegeti. Terhére van a testvér. hogy már megtette a feljelentést a sertés eladója ellen. Beteg volt a disznó, megdöglött. úgy hozta ki eladni gépkocsival. Csikós (Tutel) Rudolfné a tűzhely mellett mosogat. A di- kón egy pólyás és egy két év körüli gyerek. A csecsemő sír. 4 NÓGRÁD - 1969. január 19., vasárnap — Hát... Kell a pénz... Ezerötszáz—eze-rhatszáz forintot keres. Családja nincs. A pénz italra is . kevés. Öccse ennyi pénzből négy gyerekkel él, meg a bátyját is kosztolja. — Hányszor volt büntetve? — Á, kérem. Ki tudná azt... Sokszor. Azt is kell csinálni. Azért tartják a rendőrséget. Meg a börtönt is embereknek építették. — Üjabb cigarettára gyújt, s hanyattvágja magát a priccsen, jelezve, hogy terhére van már a látogatás. A ház előtt összegyűlt a telep cigánysága. A gyerekek csodálkozva figyelik a fényképezőgépet. — Engem is tessék betenni a tévébe — szólít Csikós Ár- pádné. — Aztán miért? Csikósné a sonkával büszkélkedik Csikós (Huru) Kálmán a tanácson van. Tanácstag Nemsokára érkezik. Sötét öltönyben, fehér ingben, nyakkendővel. Végigvezet a lakásban. A konyhában négyezer forintos rádió és lemezjátszó. Televízió a fiúk szobájában. Világos, tiszta, üvegfalú verendán keresztül jutunk a nagy szobába. Fényesre csiszolt parkett, szőnyegek. Vétek belépni utca* cipővel. Drága bútorok, a kombinált szekrény vitrinje az öblösüveggyár termékeivel megrakva. A mennyezetről modern, sokágú csillár lóg. Csikós csaknem harminc évig dolgozott a bányánál, egy Kossuth-díjas csapatgazda keze alatt. Már nyugdíjban van. Kilenc gyereket nevelt fel. A fiúk sofőrök lettek, a kisebbik most tanul géplakatosnak. Motorkerékpárral járnak munkába. — Mi van még hátra? — kérdezem. — Az idén szeretnénk kovácsoltvas-kerítést készíttetni, aztán ha futja a pénzből, egy kút is jó lenne. Ne kelljen az asszonynak az utcáról hordani a vizet... — Szép eredményt értek el, becsületére válna ez bárkinek — dicsérem meg őket, s érzem is, hogy őszintén. Csikós Kálmán összemos o- lyog a feleségével: — Hát, így is lehet élni... Román Dénes Jelenet az „Angyal kalandjai — A jobbik egérfogó” című magyarul beszélő angol filmből (szerda) A holtak visszajárnak (kedd, 20.20) . Magyar bűnügyi film. Az elmúlt év nyarán mutatták be a mozik Pintér József író es Wiedermann Károly rendező krimifilmjét, ami a filmgyár és a televízió közös produkciójaként született. A film középpontjában Tóth tisztelendő (Öze Lajos) lelkiismereti konfliktusa áll, hogy vajon elmondhatja-e a rendőrségnek a gyónás révén tudomására jutott gyilkosságot, s nem is akármilyet — tömeggyilkossá- got. Maga a krimirész a szokásos izgalomkeltő eszközök felvonultatásával készült, s a nyomozás is olyan, hogy mindent előre tud a néző, sőt, igazi izgalomra az ad okot, hogy vajon a rendőrtiszt is észreveszi-e a filmen mindazt, amit a néző már régen tud. Angyal kalandjai (szerda, 20.20) . A jobbik egérfogó. A magyarul beszélő angol bűnügyi filmsorozat legújabb darabja. Rögtön elöljáróban megnyugtathatjuk a krimi — s kivált Angyal-szerető nézőket: 1969-ben megfelelően ellátnak bennünket Simon Templarral. A jobbik egérfogó című, most vetítésre kerülő részben, az ókszerrabló bűnözők állítanak csapdát a vonzó külsejű Roger Moomak, hogy rátereljék a gyanút — a kis csacsik! — Angyal csapdája azonban jobbnak bizonyul.... Tudősklub (szerda, 21.10). Tudomány és társadalom. Az elmúlt évben igen szép sikert ért el a tizenkét adásból álló tudományos vitasorozat, s a kiváltott nagy érdeklődés indította arra a televíziót, hogy erre az évre is tervezzen hasonló vitaműsort a tudomány lefonkérdezés. Ezt egy másik — új — adásformára bízzák, a Tudományos tudakozóra, amelynek első adása a közelmúltban került közvetítésre. Kitől örökölte? címen. A most Jelenet a „Bors” című televíziós kalandfilmsorozatból (vasárnap) napirenden levő kérdéseiről. A televízió adásai, az előző évihez hasonlóan, szintén havonta jelentkeznek majd, s a megoldásban is csak annyi az eltérés, hogy megszűnik a teMi lesz holnap? Feledékenyek vagyunk, ne szégyelljük, ne tagadjuk, ne ámítsuk magunkat és egymást. A feledékenység kortünet, rosszabb esetben kórtünet, orvosi kifejezéssel: amnézia, ennél is súlyosabb eset. ben... Hagyjuk ezt. Maradjunk a fenti megállapításnál, hogy a feledékenység a mai kor emberének tulajdonsága, a rohanó korban, a telefonok, diktafonok, ilyen-olyan fonok és lóerők, fergetegesen száguldó járművek, az információ- dömpingek világában természetes jelenség. A hivatalok, intézmények, vállalatok tudják rólunk, hogy hajlamosak vagyunk a legfontosabb dolgok, a halasztha, iatlanui sürgős ügyek, emberi kapcsolatainkat kifejező telefonszámok, nevek és címek tudatbeli elvesztésére. Régen tudják rólunk, ezért évtizedek óta minden naptárunkban megtalálhatók. azok a rovatok, ahova bejegyezhetjük a legfontosabbakat, mert senki sem bízhat kellően a saját memóriájában. Most újabb vívmánnyal gaz- dagodtunk, újabb jele érkezett annak, hogy a hivatalok és intézmények nagyon is tisztában vannak kortünetünk veszélyével: hajlamosak vagyunk arra is, hogy a legszemélyesebb évfordulókról, a születés- és névnapokról meg. feledkezünk. Az Állami Biztosító kedves figyelmességeként az általa kibocsátott zsebnaptárakba kis piros cédulára nyomva található az újabb bizonyíték: a JAVASLAT — A cédula arra figyelmeztet, holnap lesz a házassági évfordulónk, feleségem névnapja, feleségem születésnapja, férjem névnapja, születésnapja, anyám és apám születés- és névnapja — természetesen mindegyik külön kis rovatban látható, apró szeletekre vágható, beragasztható a naptárba, az aktuális időpontot megelőző naphoz. Erre egyéb, ként a JAVASLAT is felszólít, nagyon tapintatos formában közli velem, hogy megbízhatatlan, rossz családapa, férj vagy feleség, hálátlan gyermek vagyok — aki arról is megfeledkezik, mikor van... Hát így állunk. A szelvények összeállítói mindenre gondoltak. Van lejjebb ilyen rovat is: „holnap” — utána üres hely maradt, szépen kipontozva. Ide beírhatja az ember azt, amit a legszívesebben venne: holnap lesz a világbéke első napja, holnap emelik fel a fizetésemet, holnap... Tréfán kívül. Ki kellene szélesíteni ezt a figyelmeztetőt, differenciálni a naptárakat és külön szelvények%£ kellene kapniuk a művészeknek: holnap közérthető verseket írok, a politikusoknak: holnap leülök az asztalhoz, kezet szorítok a vitapartneremmel, és dűlőre viszem a kérdést, a táncdalénekeseknek: holnap felhagyok a legutóbbi táncdalfesztivál dalainak éneklésével, a labdarúgóknak: holnap bunda helyett felveszem az egyesület trikóját és teljes szívvel, a legjobb tudásom szerint — berúgom a gólokat és így tovább. A feledékenység elleni kHz. delemből így válhatna figyelmeztető javaslat, amely mindenkit arra össztönözne, hogy tegyünk rendet a világ dolgaiban. De először —, s ebben a naptárnak van igaza! — a saját, legbensőbb ügyeinket kell jól megjegyezni, intézni, ha másként nem megy — ilyen kis Piros cédulák segítségével. Pataki László vetítésre kerülő műsort dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT elnöke vezeti, s a részvevők, tudományos életünk ismert képviselői, arról fejtik ki nézetüket, cserélik ki véleményüket, hogy a tudományos haladás hogyan, milyen konkrétumokban megragadha- tóan van hatással a társadalomra, a tudományágakban; azok eredményeiben melyek a gyorsan változónak tekinthető elemek, s melyeket tarthatunk időtállóaknak, s hogy mindezek az összefüggések, adatok hogyan jutnak el a fiatalokig, az oktatási formákban. Halló, fiuk! Halló, lányok! (csütörtök, 20.20). A szerkesztő, Karácsondi Miklós elmondta, hogy az új év első adását a „leg”-ek jegyében tervezik: olyan fiatalokat hívtak meg a stúdióba, akik az elmúlt esztendőben valamilyen formában felhívták magukra a közvélemény figyelmét. Szerepel a műsorban fiatal sportoló és táncdalénekes, szakmunkás és katonafiatal, mérnök és Ki mit tud helyezett, s még egy sereg más „műfaj” képviselője. Néhá- nyuk az interjú mellett — amiben további terveikről is kikérdezi őket a hivatásszerűen kíváncsi riporter — produkciót is bemutat, s így színes, érdekes adásra számíthatunk a fiatalok közkedvelt Hallója évadnyitó műsorának közvetítésében. A konyhában mosógép zúg. Mellette mosószerek: Unimó, Álba, Mos—6. Az asszony mos, egyik lánya öblíti és centrifugázza a tiszta fehérneműt. A másik lány krumplit tör. Visszamegyünk a faluba. Cigánycsaládot keresünk, egyet azok közül, akik már beköltöztek a faluba. á
