Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-18 / 14. szám

Gyorsan vagy sehogy

| t mííwsraki fp'lpp/fps eredménye*

1()BBS/X>K felteszem magamnak a kérdést: vajon azok az építkezéssel foglalkozó vállalatok, szövetkezetek, vállalkozások, amelyek oly lélekte- lenul és olykor szemérmetlenül túllépik a maguk által is vállalt határidőt, tudják e, hogy késedelmességük és megbízhatatlanságuk mekkora kárt okoz a népgazdaságnak, mennyi értékes forintot vesz ki a becsületes dolgozók zsebéből. Mert ha tudnák, bizonyara nagyon megfontolna*, mielőtt aláírnák a szerződést vagy megszegnék vállalásukat. Egyidejűleg azt is sajnálom, hogy a megkéső, lassú, nehézkes vállalatok vezetői nem viselik keltőképpen mulasztásaik anyagi konzekvenciáit. Szívesen a nyakukba varrnám a késedelem okozta kárt: térítsék meg, hiszen ők okozták. S természetesen hasonló szigort alkalmaznék, a becsületes dolgozók nevében mindazokkal szemben, akik bármely más területen fékezik a korszerűsítés folyamatát. Hiszen a mezőgazdaságban, aminek szószólója vagyok most, a nagyüzemi gazdálkodás keretei közt elengedhetetlen a gyors ütem.

Nem véletlenül hangzik el szakvezetőink részéről gyakorta a kijelentés: gyorsan vagy sehogy. S ez a türelmetlenség nem csupán a szükségletek kényszerítő hatását jelzi, hanem azt is, hogy a korszerű technika az élelmiszergazdaságban is oly ütemben változik, hogy a késedelem megkurtítja a ma még csakugyan korszerű technika kedvező kihasználását. Hiszen néha oly csigalassúsággal valósulnak meg a korszerűsítés egyes elemei, hogy a szemlélőnek az az érzése: mire elkészül, megvalósul, talán már nem is korszerű. Időközben megszületett a még korszerűbb, még használhatóbb!

SOKAT EMLEGETIK szakmai körökben például a budaörsi repülőtér mellett épült hűtőház történetét, amelyet tudvalévőén egy olasz cég rövid hat hónap alatt épített meg és adott át rendeltetésének, amíg a hazai építőipari ajánlatok három-négy éves határidőt szabtak a hűtőház építési idejének, pedig ebben még az a késedelem sincs benne, ami hovatovább mór törvényszerűvé válik építőiparunkban.

Pedig az anyagi-műszaki bázis mielőbbi megteremtése sok esetben nemcsak a további fejlesztés, hanem egyáltalán a nagyüzemi módszerek es a vállalatszerű gazdálkodás megteremtésének alapfeltétele is. A fejlesztés ugyanis nem korlátozódik kizárólag az építkezésre, hanem számos más tényezőt is magában foglal, köztük a biológiai tényezőket, a közgazdasági környezet hatását és változássát, a mező- gazdasági jellegű anyagok, fajták, módszerek elterjesztését és természetesen, nem utolsósorban, az ipari eredetű termékeket. Nem mindegy, hogy ezek az együtthatók mikor féltik ki jótékony hatásukat! Nemcsak az elméletben, hanem a gyakorlatban is elképzelhető korszerűsítés, amely szinte állandóan elmarad a világszínvonaltól.

Természetesen ez a veszély a szocialista mezőgazdasagi üzemeket, így szövetkezeteinket, állami gazdaságainkat is, a legkevésbé fenyegeti. Nálunk a korszerűsítés, az üzemméretek növelése minden esetben a nagyüzemesítést segíti elő. Sokkal kínosabb és nehezebb helyzetben vannak a kapitalista környezetben kialakult gazdaságok, még az annyiszor emlegetett dán vagy holland szövetkezetek is. Ott nemcsak a szövetkezetbe tömörített földek aprók, hanem az érdekek is annyi felé húznak, ahány tag van. Nem szólva arról, hogy az állam segítő szerepe és szándéka ott nem érvényesül, s például Dániában a mezőgazdasági elöregedés a falu, a mezőgazdaság teljes elnéptelenedésének veszélyét rejti magában. Nem szorul magyarázatra, ml a gyakorlatban láttuk, hogy kerti traktorokkal, a magántulajdon makacsságával őrzött kis- parcellákon nem lehet olyan hatásfokú gépeket, módszereket alkalmazni, amilyenek ellensúlyozzák a fiatalok varosba özönlését.

MINDENESETRE a mi szövetkezeteink többségében nemcsak a nagyságrendi előfeltételek adottak, hanem a fejlesztés minden ágában is zöld utat, szinte korlátlan támogatást élveznek. Az a szívmelengető tény, hogy az idén például a nagyfokú aszály ellenére is lenyűgöző biztonsággal teljesítette tervét mezőgazdaságunk, nem csupán fokozott szorgalomról és szakértelemről tanúskodik, hanem pártunk előrelátásáról és államunk áldozatkészségéről is. A közismert anyagi és szellemi import nélkül vajon hol lenne ma ez a biztonság?

Gondoljunk csak a IX. pártkongresszus határozataira, amelyet a mezőgazdaság további fejlesztését célzó elvek hallatán méltán neveztek el némi tréfával iróniával „parasztkongresszusnak!” Gondoljunk a kongresszus határozatait követó gyakorlati intézkedésekre, a tsz-törvényéé, a földtörvényre, s megannyi rendelkezésre! Ha körülnézünk megyénkben, mindenütt azt látjuk és tapasztaljuk: az állam bőkezűsége eleven pezs- dülést eredményezett.

Azt is fel kell fedeznünk, hogy az anyagi és szellem; import nélkül aligha érünk e! a mostoha Nógrádban kimagasló eredményt a kenyérga bona-termesztésben, a baromfi- tenyésztésben. a kukorica hozamának növelésében. A Szovjetunióból behozott Bezceztá- ja 1. búzafajta forradalmasította a kenyérgabona termesztését, a kukorica- és baromfihibridizáció az állattenyésztés forradalmasítását készítette és készíti elő, és így tovább.

Igen ám, de egyidejűleg ezek a példák felvetik a gyorsaság kérdését is. A Bezosz- tája 1. búzafajta lényegében hét év alatt terjedt el az országban, ami nem hosszú, mondhatnánk nagyon is előnyös időtartam. Ámde gondoljunk vissza arra, hogy nálunk. Nógrád megyében is milyen hatalmas propagandára, az új és a régi közötti ádáz harcra, ösztönzők és utasítások egész sorára volt szükség, hogy szövetkezeteinkben az intenzív bűzafajta előnyeit elismerjék! Ha csak három-négy évvel lerövidíthettük volna elterjesztését, milyen felmérhetetlen előnyt jelentett volna egyénnek, szövetkezetnek és népgazdaságnak egyaránt! Hiszen a kenyérgabona sokáig csak az öntudat és a ráfizetés fokmérője volt, s csak egy-két éve vált jövedelmező, gazdaságot erősítő növénnyé.

NEM MINDEGY tehát, hogy milyen gyorsan hajtják végre mezőgazdasági üzemeink a joggal sürgetett korszerűsítést.

Lakos György.

Versenyképesek a piacon

A korábbi években is volt műszaki fejlesztési terve az Ipoly Bútorgyárnak, a benne foglaltak azonban jórészt a napi feladatok jobb elvégzését szolgálták, nem kapcsolódtak egy nagyobb szabású, a vállalat termelékenységét és gazdálkodását alapvetően meghatározó távlati tervhez.

A tavalyi esztendő azonban fordulatot hozott. A megtett intézkedések jól szolgálták az új mechanizmus megnövekedett követelményeinek kielégítését. Kun Zoltán, a műszaki titkár, a gazdasági tanácsadó, a műszaki fejlesztői munka irányítója az elmúlt esztendő eredményét így summázza: — a poliészteres technológia bevezetésével versenyképesek maradtunk a piacon, ötven százalékkal kevesebb létszámmal ugyanazon az alapterüle- ten a korábbi termelést biztosítani tudtuk. Az ‘elkezdett munkát az idén tovább folytatjuk. Tökéletesítjük a poliészteres technológiát, új termékek előállításával, a termelés technikai színvonalának emelésével alapozzuk meg eddig elért versenyképességünket.

Tervezője a főtechnológus

A piac gyorsan változó igényeire érzékenyen reagáló vezetőknek a tavalyi év ismét nagy tanulsággal szolgált: rájöttek, hogy a vállalat biztonságos jövője új termékek előállítását követeli meg. Az új gyártmányok tervezését Jancsó László főtechnológusra bízták, aki e tekintetben már eddjg is tiszteletreméltó eredményt vívott ki magának és a gyári kollektívának. Azt mondja: — a tervbe vett új bútorok prototípusai folyamatosan készülnek. A terv szerint új szekrénysorok, heverők, fotelek, kanapék, kárpitozott ülőkék, dohányzó- és mozaikasztalok készülnek majd sorozatban az első félévben, illetve az azt követő időkben.

— Nem, nem hosszú az átfutási idő, ha figyelembe vesz- szük. hogy sok fórumot megjár a termék, mire a fogyasztóhoz kerül — folytatja Kun Zoltán. — Részünkről jobb lenne a rövidebb átfutási idő, s bizonyára a vásárlók sem elleneznék. Talán majd később másként alakul. Ami rajtunk múlik, azt megtesz- szük...

Fiatalítják a «épparkot

A gyár gépi katasztere szerint a legfiatalabb termelő berendezés is legalább tízéves. Jórészük az évek során már elhasználódott, emiatt sok a váratlan meghibásodás, aminek következtében nő az állásidő, átmeneti zavarok jelentkeznek a termeiés különböző folyamatában. Ennek meggátlása céljából, a bevezetett korszerű termelési technológiához — poliészteres fényezés — igazítják az elöregedett gépek felfrissítését.

Elsősorban bútoripari alapgépeket vásárolnak, 500 ezer forint értékben. A beszerzési listán hengercsiszoló, körfűrész, gyalugép, élező szerepel, az anyagmozgatást segítő szállítókocsikkal együtt.

Nagy gondot fordítanak a különböző kulcsgépek időszakos nagyjavítására. Helyi erőből ezt képtelenek megoldani. Számításaik is azt bizonyítják, hogy előnyösebb olyan vállalatot megbízni ezzel a munkával, amelyik erre fel van készülve, ennek profiljába vág. E döntés mellett szólnak a korábbi tapasztalatok, no meg az, hogy a javító vállalat garanciát is vállal. Ezért úgy döntöttek, hogy az időszakos nagyjavítási munkálatokat a Komáromi Vas- és Fémipari Ktsz-szel végeztetik el.

— Ök gyártották le nekünk a lakköntő és csiszoló gépeket. Jó, megbízható, segítőkész partnernek bizonyultak. A generáljavításra szánt gépeket akkor szállítjuk el Komáromba, amikor már az újak beérkeztek. Célunk, hogy minél kisebb legyen a termelés’ ' '\s

— hangsúlyozza a műszaki titkár.

Saját rezsiben

Sokoldalúan befolyásolja az üzem termelését a múszaKi fejlesztési tervben előírt fűtési rendszer teljes kialakítása. Tavaly már elkészült a központi kazánház, az új üzemrészek kiszolgálására. Ügy méretezték, hogy 1969-ben képes legyen az egész üzem központi fűtésére. A kiviteli terveket a gazdasági tanácsadó már elkészítette, a munkálatokat március végén kezdik, és az új fűtési idény kezdetére befejezik. Ezt a munkát is saját erőből oldják meg, 200 ezer forint költségráfordítással.

Ügy számolnak, hogy az összeget egy év alatt megtakarítják. Az új fűtési rendszer lehetővé teszi a termékek előírt nedvességtartalmának betartását, a minőség javítását, azoknak a hulladékoknak majdnem teljes felhasználását, amelyeket eddig elszállította«. Ma még felbecsülhetetlen az a közvetett hatás, amit majd a dolgozók munkakedvére gyakorol az állandó, kellemes hőmérséklet. De jelentős energiamegtakarításra is számítanak.

Pályázat és a valósá«

Az elmúlt évű műszaki fejlesztési programot helyi erőből oldották meg. A beruházási terv helyi felülvizsgálatával pedig több mint egymillió forinttal csökkentették a költségeket. Egyébként a tavalyi és az idei műszaki fejlesztési programot Kun Zoltán beküldte a KISZ megyei bizottsága által meghirdetett ifjú mérnököknek kiírt pályázatára. Pályamunkáját elfogadták és elbírálásra felküldték a KISZ központi bizottságához. Ami igen örvendetes: a pályázatban foglalt műszaki fejlesztői intézkedések döntő többségét már megvalósították.

Venesz Károly

Film

Alekszandra

Kollontajról

„A Szovjetunió nagykövete" — ez a címe annak a játékfilmnek, amelynek alapját az első szovjet diplomatanő. Alekszandra Kollontaj (1872— 1952) életrajzából vett tények szolgáltatják.

A cári hadsereg tábornokának leánya könnyű és gondtalan életet élhetett volna, de azt az utat választotta, amely harcot jelentett a nép boldogságáért. A nép szolgálatának szentelte minden erejét. Alek- szandra Kollontaj részt vett az októberi forradalom előkészítésében, majd a fiatal szovjet állam kormányának tagja, diplomata lett;,

A filmet a MOSZFILM stúdiójában Georgij Natanszon rendezi. A fiLm 1945. évi filmhíradók kockáival kezdődik, amikor Moszkva a fasizmus felett aratott győzelmet Un-, nepli.

A film forgatókönyve a „Rendkívüli követ” cimű színdarab alapján készült,

amelyet sikerrel adnak elő a moszkvai Művész Színház

színpadán.

Párttagok a faluért

Mindenki ismer; a faluban a rétsági községi pár talapszervezet titkárát, Megyeri Károlyt. Pedagógus, sokat forog a szülők között, ismeri a község lakóinak gondját-baját egyaránt. Régi párttag. A legutóbbi vezetőségválasztás során ráesett a választás: Megyeri Károly került a párt- alapszervezet élére. Az elmúlt év munkájáról, az idei feladatokról beszélgettünk az új titkárral.

— Alapszervezetünk egész évben a tagság által elfogadott munkaterv szerint tevékenykedett. Munkatervünk a sajátos pártépítési, gazdasági és ideológiai feladatokat foglalta ößsze, meghatározta e három főbb területen a tennivalóinkat — kezdte Megyeri Károly. Ha most elemezzük az alapszervezet tevékenységét, elmondhatjuk: sokat léptünk előbbre. Ez viszont újabb feladatainkat is meghatározza. Talán kezdjük a pártépítéssel! Igen jó eredményt mutat. Egy év alatt tíz új tagot vettünk fel. Persze ennek megvan a kedvezőtlen oldala is. Mégpedig azért, mert kampányszerű volt a tevékenységünk, mivel évek hosz- szú során át alig került új tag közénk. Reméljük, most jó úton haladunk.

— Miben nyilvánult meg az alapszervezet gazdasági tevékenysége?

— Ez a község adottságaiból, távlati terveiből adódott. Az elmúlt évben a tagság már megismerte a községfejlesztés tennivalóit, ezek végrehajtását szorgalmazták a kommunisták. Munka akadt bőven. Segítettük az elmúlt év több mint négymillió forintos beruházásának megvalósítását, az ezzel összefüggő szanálások problémáját. Feladatunk

volt még az év elején megbeszélni az árváltozás okozta feladatokat is — amelyek az új gazdaságirányítási rendszerrel léptek életbe, s ezzel a községiben elejét vettük a találgatásaknak. Ez is jelentős politikai munka volt.

— Hogyan foglalja össze az alapszervezet ideológiai tevékenységét?

— Egyik legfontosabb munkánk, a pártoktatás akadozott az elmúlt évben. Okának elemzése mostan; feladatunk. Viszont mindig élményt jelentettek a községben és látogatták is a szabad pártna- pokat, amelyekre megyei előadókat hívtunk meg. Párttagjaink megfelelő felvilágosító munkát is végeztek ilyenkor, s az a véleményünk, hogy községünk lakói szeretnek találkozni a felelős vezetőkkel. Ideológiai tevékenységünkben nem kapott megfelelő helyet az ateista propaganda sem, mivel úgy értékeltük, hogy e téren jó az eredmény. Rádöbbentünk azonban, hogy tennivaló itt is akad bőven. Megfelelőnek tartjuk a tagság és a község lakosságának tájékoztatását, elsősorban a‘ nemzetközi események ma- gyarazásában.

— Milyen feladatok végrehajtása áll 1969-re a párttagság előtt?

— Idei munkatervünk még nem készült el, legfontosabb feladatainkat azonban már meghatároztuk. Talán röviden: első a párt vezető szerepének magyarázása, a pártmunka színvonalának emelése. Feladatunk a tömegszervezetek bevonásával az új gazdasági mechanizmus célkitűzéseinek megvalósítását elősegíteni. Nem utolsósorban pedig a IX. kongresszus határozatai

végrehajtásának szorgalmazása ideológiai és kulturális téren egyaránt.

— Ezeken kívül természetesen továbbra is jelentkeznek sajátos feladatok. A kommunisták sokat tehetnek a faluért, ezért idei feladataink között kiemelkedő helyen szerepel több gazdasági intézkedés megvalósításának elősegítése. Ilyen például a gyártelepítés támogatása, a sütőüzem beindításának gyorsítása, az új gimnázium átköltöztetése. Á toldaléképület létrehozásával átmenetileg megoldódik mindkét iskola gondja. A gimnázium működésénél — reméljük — segít a KISZ, amelytől a kulturális élet fellendülését várjuk. Ehhez természetesen mi is megadunk minden segítséget.

— A párttagság feladata lesz a község távlati tervei megvalósításának siettetése és a kisajátításoknál jelentkező nézeteltérések megoldásának segítése. A párttagok felvilágosító munkája szükséges ahhoz, hogy elejét vegyük a tanács és a választók közötti nézeteltéréseknek. Summázva: a tagság véleménye, hogy a kommunistának példamutatónak kell lenni és a párttagság több lehetőséget jelent a feladatok végzésében — mondotta kérdéseinkre Megyeri Károly.

Űjabb és nagyobb feladatok állnak az idén a rétsági alapszervezet kommunistái előtt is: a korábbi évek tapasztalatai, s az, hogy felismerték a tennivalókat, biztosíték arra. hogy újabb eredményes évet zárnak 1969-cel is. JŐ fedezet, hogy a párttagok szorgalmasan tevékenykednek a faluért, a közösségért.

S. L.

Bajos bizonylatolás

Ülésezett a Szécsényi járási Mttt

Tegnap tartotta ez évi első ülését a Szécsényi járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Megvitatta annak a vizsgálatnak a tapasztalatait, amely a nógrád- megyeri Petőfi, a litkei Kossuth, az endrefalvi Aranykalász, az egyházasgergei Űi Élet és az ipolytarnóci Béke Tsz- ben az ellenőrző bizottság tevékenységére, a pénzügyi és bizonylati fegyelemre irányult.

Az összefoglaló megszívle- lésre méltó javaslattal kezdődik : létesítsenek a tsz-ek pénztárfülkét, mivel nagyobb kifizetések idején a hatalmas tülekedésben a társadalmi tulajdon megvédése nem biztosított. Nógrádmegyeren szép, előírásos bizonylatolással találkozott a népi ellenőrzés, a litkei tsz-ben azonban szabálytalanságot észlelt. Az állatforgalmi vállalat vételi jegyeinek hiányában nem állapítható meg, hogy a házipénztárból kifizetett összeg mekkora súlyra vonatkozik. Ipolytarnó- con bizonylat igazolja, hogy egy asszony raktárbérlet címén' majdnem hatezer forintot kapott —, ele bérleti szerződés, megállapodás nem található. így ;— némi túlzással szólva —r csak totózni lehet, hogy a bérleti díj fél órára vagy ezer esztendőre szól-e. Egy 2055 forintos blokkról nem lehet megállapítani, miféle vállalat milyen vásárlás alapján állította ki. A „legszebb” az a bizonylat, amely

szerint a 2. számú italboltnak zöldségrakás, sportkör, major- telephely-kijelölés és csávázás címén majdnem ezernégyszáz forintot fizettek ki. Mivel az italbolt sem csávázással. sem majorhely-kijelöléssel nem foglalkozik, valószínűleg az efféle munkát követő poharazással felmerült költségről van szó. Igen ám, de a reprezentációs költséget nem szabad ágazatokra szétosztani. Az efféle ' „könyvelés” hamis képet ad a költségek alakulásáról, sőt a reprezentációs kiadások szabálytalan növekedésével is járhat.

Endrefalván és Egyházas- gergén a bizonylatokat megfelelő indokolással ellátott mellékletekkel együtt őrzik.

A járási NEB számos hasznos javaslata között ajánlotta, hogy hozzáértő, bátran bíráló számviteli képzettséggel rendelkező emberekkel egészítsék ki az ellenőrző bizottságokat. Fontos követelményként jelölte meg, hogy az inkasszó-nyilvántartások pnindig napra kész állapotban legyenek. Javasolta: mindenütt készítsenek külön nyilvántartást az elszámolásra kiadott összegekről, s hogy szigorúan követeljék meg a nyolc napon belül történő elszámolást. A NEB szerint elengedhetetlen, hogy a jövőben az utalványozás jogosságát a pénz kifizetése előtt állapítsák meg, ne pedig utólag bírálgassák.

NŐCRÁD — 1969. január 18., szombat