Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-16 / 12. szám

AZ OLVA hamarabb érünk Gyalog Kénytelenek vagyunk e cí­met adni panaszunknak, ame­lyet ezúton címzünk a 2. sz. AKÖV Igazgatósága személy- íorgal omhoz. Az elmúlt év folyamán ré­szint a dolgozók igénypt fi- ; 'elembe véve, valamint a há- ’ zat."fejlesztési intézkedések keretében sor került egy új járat megindítására, Szuha községből Mátramindszent vasútállomásra a reggel 5.13 órakor Kisterenyére induló személyvonat csatlakozása­képpen. Ezt az új járatot mi. Szuha község lakói kértük, hogy a reggeli vonathoz idő­ben eljuthassunk, még jelen­tékeny anyaei áldozatok árán is. Ke-"1 ^-•••■.••«.vésünk azon ban egy heti öröm után szá­munkra, szuhai utasokra néz­ve sajnálatosan kudarcba ful­ladt, miután furcsa és érthe­tetlen intézkedés folytán e já­rat szuhai indulási idejét 4.45 óráról 25 perccel korábbra 4.20 órára tették. Különös és fáradságos ez számunkra reg gélenként. Mivel mi nem azért kértük a korai vonathoz a já ­rat megindítását, hogy a mun- kába-menetre szánt időt a vas­útállomáson vagy egyéb he­lyen töltsük el. Ugyanez vo­natkozik, talán még erőseb­ben a délutáni hazautazá­sunkra is, hiszen ekkor a bér­lete dacára sem várja meg az autóbuszt, aki siet, mivel a Kisterenye felől Mátramind- szentre 15.15 perckor érkező s/en é'v.'mamii csak 4 perc­nyi várakozás után, 15.55 óra­kor indul a járat Szuhára Igaz, hogy a délutáni hosszú várakozás idejét felismerve, ennek enyhítésére az elmúl: hónapokban már poharazó is létesült az állomás mellett, azonban szerintünk nem az idő ily módon való eltöltése a megoldás útja. vagy a gyalog­lás, hanem az, hogy vizsgál­ják felül úgy a menetrendet, hogy az a szuhai utasok szá­mára is elfogadható legyen, s ne csupán nap mint nap meg ­újuló bosszúság forrásává váljon. Bízunk abban, hogy az igaz­gatóság megtalálja azt a meg­oldást, amely kedvező és em­berséges lesz! Végh Tibor Szuha, Kossuth u. 112. A Jutalom a bi/mnaa vasoknak Könyveiadási versenyt hir. detett a szécsényi fmsz az egy főre eső forgalom növe­lése érdekében, a járás terü­letén működő ötven bizomá­nyos között. A bizományosé!- közül huszonheten vettek részt a versenyben: másfél hónap alatt 48 ezer forint for­galmuk volt. Az fmsz igaz­gatósága a legjobb eredményi . elérő Hanzélik Ilona szécsé­nyi bizományost 700, Hajdú Lászlóné nógrádmegyen bizo­mányost 500 és Balázs Lajos- né rimóci bizományost 300 forint jutalomban részesítet­te. Kiváló munkát végeztek még: öze Katalin, Szécsény Péter Lászlóné, Ludányhalá- szi, László Sándor, Litke és Tőzsér Imre. Nagvlóc. A 48 ezer forint forgalom több mint háromszorosa az előző, év azonos időszakában elért­nek. K. A. DIÁKÁBRÁND (Zsoldos Sándor rajza) Hontra továbbítunk választ Tisztelt Szerkesztőség! Fontosabban... I Az újságok, a rádió, a te­levízió az egész világon szer­te röpítették a hírt; — az Xpolló—8 űrhajó fedélzetén három űrhajóssal száz kilomé­terre megközelítette a Holdat. Az emberek szerte az egész világon elismeréssel adóznak a tudománynak, a techniká­nak. Az atomkorszak száza­dát éljük. A Földön folyik a megszokott élet. Dolgozunk, — s közben ki-ki — persze nem mindenki, rendszeresen uta­zik a munkahelyére nap nap után. Ilyenkor autóbuszra, vo­natra várunk. A bejáró dol­gozókra gondolok, s elgondol­kozom azon a tényen, hogy űrhajók száguldanak a világ­űrben, s idelent a Salgótar­ján—kazár—mizserfai útsza­kaszon az autóbuszjáratok ez év január másodikától már 3—4 alkalommal maradtak ki. A Mizserfáról 06.03 órakor in­duló járat rendszerezte a ki­maradást. Mi, az utasok a hi­degben álltunk és vártunk. Megértjük: — a hideg sok bosszúságot okoz a gépkocsi- vezetőknek. sok a hibalehető­ség —, de megfigyeltük már azt is, hogy Pifka István gép­kocsivezető mindig pontos, rá lehet számítani! Ha valami oknál fogva kiesik a járatból, akkor vagy kimarad a járat, vatrv sok a késés. Nem for­dulhat elő hanyagság? Félté­be! ezzük. hogy nem De ettől még várakozás közben nem melegszünk lel. Szeretnénk remélni; a jövőben könnyeb­ben és melegebben utazha­tunk. Medve István és még negyven, fázós utas Véradók megbecsülése A közelmúltban nagysza­bású ünnepségen vett részt mintegy 300 véradó. Dr. Sooky László, a Magyar Vöröske­reszt főtitkár-helyettese mon­dott ünnepi beszédet. Töb­bek között foglalkozott a megye 1968. évben elért ered­ményeivel. Az éves terv 125 százalékos teljesítéséhez vala­mennyi véradó hozzájárult és ezért a szép tevékenységért az elismerés sem maradt el. Szoó Béláné, a Vöröskereszt megyei titkára 22 véradónak adta át a „Kiváló véradó” ki­tüntetést, tizenöten pedig aranykoszorús jelvényt, em­A NÖGRÁD-nap alkalmá­val több olvasónk kérte köz­benjárásunkat a KPM Közú­ti Igazgatósága által a község­ben végzett kisajátítások mi­att Megkeresésünkre az igaz­gatóság az alábbi választ küldte: „Közlöm, hogy a honti úté­pítéssel kapcsolatos kártalaní­tások és kisajátításokkal kap­csolatban felvett panaszokat a helyszínen tételesen kivizsgál­tattam, a szükséges intézkedé­sek megtételére utasítást ad­tam. Tájékoztatásul közlöm, hogy a Közúti Igazgatóság a kártalanítások összegének megállapításánál köteles be­tartani az 1/1965. IM—PM, sz. rendelet irányárait, azt túl nem lépheti még akkor sem, ha az ügyfelek ezt sérelmezik. Továbbá követelésük érvénye­se .ésére a rendeletek szerint csak bírói út igénybevételével van lehetőség, melyre a járási ta­nács vb igazgatási osztály ha­tározata figyelmüket felhívta. Ismételten visszatérő és ál­landó panasz az ingatlantu­lajdonosok részarányának és tényleges tulajdonosi jogainak elbírálása. Ezt a kisajátító nem tisztázhatja, csak a társ- tulajdonosok egymás között. A termelőszövetkezeti tulaj­donban levő területek kártala­nítására jogszabály intézke­dik, attól eltérni nem lehet még a panaszosok kérésére sem. Az építés során előrelátha­tóan igénybe venni kívánt te­rületen levő zöld leltári tár­gyak mennyiségét megállapí­tottuk. értékelését a járási ta­nács mg. osztálya készíti. Elő­fordul, hogy a felvett terü­letnél nagyobb területfen ide­iglenes igénybevétel történik. Ilyen esetben a pótfelvételt mindenkor elvégeztetjük és a kártalanítást ennek alapján fizeti ki az igazgatóság. Az igazgatóságnak nem érdeke, hogy bárkit is jogos tulajdoná­tól kártalanítás nélkül meg­fosszon, vagy azt igénybe ve­gye, de a kártalanítás mérté­ke és módja szabályozott. Az útépítési munka lebo­nyolítását úgy kívánjuk vég­rehajtani, hogy az a lakosság: érdekeit a legkevésbé sértse” Molnár Károly s. k. igazgató Elmaradt a bér A NÖGBAD-nak én is előfizetője vagyok, naponta átolvasol. Jó érzés volt olvasni a közelmúltban a Pillnyről Irt összeállítást Kérem közöljék az én soraimat Is a lapban. Községünkben sok a becsületes nyugdíjas, akik öreg párttagok, veteránok, akik még a munkát mindig szeretik. Vagy a termelőszövetkezetnél tevé­kenykednek. vagy fát vágnak az erdőn, hogy pótoljanak a nyug­díjhoz. Ilyen meggondolásból termelőszövetkezetünk és az erdő- gazdaság egy kilenctagú brigádot szervezett a termelőszövetkezet birtokában levő akácos tisztítására. Egyezség jött létre a munka- díjra vonatkozóan is. Hektáronként 800 forint összegben A nyolc hektárnyi területet a nyugdíjas brigád még a múlt év októberé­ben megtisztította „ gaztól, vagyis végeztek a vállalt munkával. Egv dolog még azonban mindig várat magára, s ez nem más, mint a munkabér kifizetése. Reméljük, e sorok megjelenése után nem késlekedik az erdőgazdaság, kifizeti a brigádnak a becsületesen megdolgozott munkabért! S. A. •— Köszönetünket fejezzük ki azért, hogy elintézték az ál­talunk hosszú hónapok óta kért propán-bután gáz bekö­tését. Az Önök közbenjárása nélkül talán még ma sem le­hetnénk gázfogyasztók. Mara. dunk továbbra is tisztelettel: Pál Gábor és Hídvégi Mihály Hont léklapot és emléktárgyakat kaptak. Á megbecsülés a jö­vőben is arra késztet ben­nünket, hogy méltók legyünk a kitüntetésre, még több em­bertársunkat mentsünk meg az élet számára. Ludányi József kétszeres „Kiváló véradó” • • Ünnepi ajándék9 avagy? Egy távbeszélő- előfizető és a Sal­gótarjáni Posta hibabejelentőjé­nek kis történetét szeretném néhány sorban elmondani, nem másért, csu­pán, a szükséges tanulságok levo­násáért. Történt december 17, 18, 19, 20. 21-én, de egészen pontosan: december 22~én délelőtt 10 órakor: ikertárs telefonon keresi a 23-03-at. hátha fő már a mnal': Hibajelzés hefut. nem Jelent­kezik senki. Újabb próbálkozás ... semmi. Ezután hívin. e uibebeje- lentőt. bdipmes férfitenor irfent­kerik: ..tessjjc, hi- hnheiplentő .... igen Piáink ké­rem n kábel be­ázott, mondtam már tegnap is, em­bereink kint van­nak, estére min­den rendben.” Ikertárs este ha­zatér. Mielőtt la­kásába belépne, becsönget a be­ázott vonalú iker­társhoz: „— Tele_ fon működik: Megjavították7” Válasz: „ — a Posta kedves dol­gozói úgy látszik ma. is elfáradtak, mielőtt a hegyre kiértek, így az ígéret ma sem vált valóra és ké­szülékünk néma marad.” Időközben elő­fordult érdeke­sebb fogadkozá­sok: December 20. 16.40 óra, a 03 vá­laszol: ..— ma már nem tudok seníte. ni, de holnap uram, akár a Holddal is beszél­het.” December 21. 16,45 óra, 03 vá­laszol: „becsszóra, uram, majd én el­intézem, holnap már akár a men- tőket is hívhatja.” A kellemes ün­nep. pihenés, va­lóban igazzá vált. Az ikertársak ké­szüléke nem sü­ket, csodálatosan búg, de emberi hangot, azt nem közvetített. Hívás­ra nem csöng, te­hát' a Posta ille­tékes dolgozóinak ígérgetése teljes nyűgeimet bizto­sított ez ikertár- saknak. Ezúton köszönik is szív­ből azoknak. aki­ket illet. hiszen megértik ők is. hogy ..szegény em. bér az. aki még ígérni sem tud.” „ikertárs” A földtörvény végrehajtásának előkészítése során sokai' kérdezték: kit illet meg a személyi földtulajdon? Hogyan kell eljárni a személyi földtulajdon biztosításánál? E kér­dések tisztázásához nyújt segítséget jogászunk, dr. Jónás Sán­dor. A földtörvény végrehajtása során gyűjtött tapasztalat azt mutatja, hogy mentesítésre, vagyis személyi földtulajdon biztosítására — a mentesíthető belterületi és zártkerti föl­dek hiányában — megyénkben is kevés a lehetőség. Ám lehetőséget ad a jogszabály — elsősorban az arra rászoruló idős, rokkant vagy tartósan munkaképtelen állandó helybe­li lakosok részére — személyi földhasználat biztosítására. A jogszabály értelmében — hasonlóan a mentesítés iránti kérelmekhez — a személyi földhasználat iránti kérel­meket is 1969. január 1. napjáig lehetett beadni. Jogszabály írja elő azt is, hogy azokat a kérelmeket, amelyek bár jogo­sak, de terület hiányában nem elégíthetők ki, az elbírálás so­rán mint személyi földhasználat iránti kérelmet kell figye­lembe venni. A személyi földhasználat mind feltételeit, mind tartal­mát illetően különbözik a személyi földtulajdontól. Sze­mélyi földhasználatra az az, állandó jelleggel a termelőszö­vetkezet gazdálkodási területén levő vagy azzal szomszédos községban (városban) lakó nem termelőszövetkezeti tag jo­gosult, akinek: — valamennyi földje a termelőszövetkezet tulajdonába került: — részére területhiány miatt személyi földtulajdon cí­mén földet mentesíteni nem lehet; — 1967. évben a termelőszövetkezet közös használatában levő földből a tsz hozzájárulásával ténylegesen használt föl­det: — és végül személyes körülményei a személyi földhasz­nálatot indokolttá teszik. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell fenn állni. Bár­melyik feltétel hiánya a jogosultság elvesztéséhez vezet. Az a személy tehát, akinek bár minden földje a termelőszövet­kezet tulajdonába került, de nem állandó vagy szomszédköz­ségi lakos, földet személyi használatra nem kaphat. Nem kaphat személyi földhasználatot az sem, aki bár helyi la­kos, de földje felajánlás, elhagyás vagy más címen nem a termelőszövetkezet, hanem az állaim tulajdonába került, füg­getlenül attól, hogy egyébként a többi feltételek fennállnak. Nem jogosult személyi földhasználatra az a személy sem, aki 1967. évben, bár jogosult lett volna a tsz közös területé­ből földjuttatásra, de vagy azért, mert mint tsz-tag háztáji területének az igényét a használatában levő belterületi vagy zártkerti földje kielégítette, vagy más okból kifolyólag nem kapott a közös területből földet használatra. Szociális szempontból a nyugdíjkorhatárt elért vagy rokkant, illetve tartósan munkaképtelen kérelmező igényét kell indokoltnak teliinteni, akinek havi jövedelme, illetve a vele egy háztartásban élők együttes jövedelme személyen­ként nem haladja meg a havi négyszáz forintot. Tehát meg­élhetésének biztosítása végett van szüksége személyi föld­használatra. A személyi földhasználat a jogosultat személyé­ben illeti meg. Ezen jogát másra át nem ruházhatja. A jog­szabály lehetővé teszi azonban, hogy az elhalt házastárs vagy élettárs jogán az élő özvegy is kapjon földet személyi föld­használatra. özvegyi jogon személyi földhasználatot azon­ban csak akikor lehet kapni, ha az elhalt házastárs már éle­tében megszerezte a jogosultságot, vagyis minden földje a tsz tulajdonába került, jogosult lett volna személyi föld­használatra, de terület hiányában ezen igényét nem tudták kielégíteni. Abban az esetben, ha egy családon belül több jogosult is van, például a férj és feleség, a személyi földhasználat mértéke a több jogosult esetében nem haladhatja meg a jog­szabályban meghatározott nagyságot. A személyi használatba adható föld nagyságába be kell számítani a jogosult és a ve­le közös háztartásban élő házastársa, élettársa tulajdonában és használatában levő földeket is. A személyi földhasználat mértékének megállapításánál tehát — ellentétben a személyi földtulajdonnál alkalmazott szabállyal — a tulajdonban levő föld.et csak akkor lehet be­számítani, ha az ténylegesen is a jogosult vagy vele együtt ólő házastársa használatában van. A tulajdonukban és hasz­nálatukban levő föld és a személyi használatba adható föld mértéke viszont együttesen nem lehet több, mint amit 1967. évben a termelőszövetkezet közös területéből műve­lésre kapott a jogosult. Egyébként az együttes terület nagy­sága az 1600 négyszögölet, szőlő és gyümölcsös esetében pe­dig a 800 négyszögölet még így sem haladhatja meg. Az a jogosult tehát, aki 1967. évben 800 négyszögöl területet ka­pott a tsz közös területéből használatra, de neki vagy vele együtt élő házastársinak 1200 négyszögöl terület tulajdoná­ban van, amelyet használ is, személy; földhasználatot nem kaphat. Ugyanis a használatában levő terület már így is meghaladja a tsz-től 1967. évben kapott terület nagyságát, vagyis a 800 négyszögölet. Az a jogosult viszont, aki 1967, évben 1600 négyszögöl területet kapott a közösből és ugyan­csak 1200 négyszögöl terület van tulajdonában és használa­tában, 400 négyszögöl nagyságú személyi földhasználatra tarthat igényt. így éri el a közösből 1967. évben használat­ra kapott 1600 négyszögöl nagyságot a föld, amelynél’ több­re egyébként sem volna jogosult. „ Minden jogosult kérelmezőnek tisztában kell lennie azonban azzal is, hogy a jogszabályban meghatározott fen­ti kereteken belül a kérelmező személyes körülményei, rá­szorultsága határozza, meg, hogy egy-egy jogosult milyen nagyságú területet kap személyi földhasználat címén. A sze­mélyes körülmények vizsgálatánál többek között a jövedel­mi viszonyokat, egészségi állapotot, az eltartott családtagok számát veszik alapul, A személyi földhasználat nem ingye­nes és nem örök időkre szóló. Földhasználati térítés címén évente és utólag, szeptember 30-ig, a községi végrehajtó bi­zottság által megállapított összeget kell fizetni. A térítés összegét a vb a jogosult szociális helyzetét figyelembe véve aranykoronánként 1-től 10 forintig terjedhető összegben kell megállapítani. Megszűnik a személyi földhasználat, ha a jogosult a földhasználatról lemond vagy személyes körül­ményedben olyan változás következik be, amely jogosultsá­gát kizárja, továbbá ha meghal vagy elköltözik. Minden ké­relmező írásban kap értesítést kérelmének elbírálásáról, a jogosultaknak pedig május 1. napjáig adják használatába a személyi földhasználat címén a meghatározott nagyságú, erre a célra kijelölt területet.

Next

/
Thumbnails
Contents