Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-16 / 12. szám

€ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD M E G Y E I BJ Z.O TTS Á G A ÉS A Aft E G V E I TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF.. 12. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1969. JANUÁR i6., CSÜTÖRTÖK mina szaiuiu«írkBitíh: Pártnapok januárban (3 oldal) Az olvasók fóruma (4. oldal) Kit igazolt az SBTC, a Nagybátonyi Bányász és a többiek? (5. oldal) lUlec'lceaecliislött ca Icfsasöss kíseiclielssirocat Két szovjet űrhajó kering a Föld körül MOSZKVA (TASZSZ) Magyar idő szerint szerdán reggel 8,14 óra­kor a Szovjetunióban Föld körüli pályára juttatták a Szojuz—5 jelzésű űrhajót, amely­ben három l’öből álló személyzet tartózkodik. Az „űrhármas” tagjai: Borisz Volinov al­ezredes, űrhajós pilóta, az űrhajó parancsno­ka. Alekszcj Jeliszejev fedélzeti mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa és Jevge- nyij Hrunov alezredes, kutatómérnök. A Szojuz—5 űrhajót az előre kiszámított pá­lyára vezérelték. A pályaadatok a követke­zők: A Föld körüli fordulat ideje 88,7 perc, a Föld felszínétől való legnagyobb eltávolodás (apogeum) 230 kilométer, a Föld felszínétől mért legkisebb távolság (perigeum) 200 kilo­méter. A pálya síkjának az Egyenlítő síkjá­hoz viszonyított hajlásszöge 51 fok 40 perc. A Szojuz—5 pályára juttatása után Borisz Volinov űrhajóparancsnok kétoldalú rádió­összeköttetést létesített a Földdel, továbbá a Szojuz—4 űrhajóval. Az űrhajóparancsnok jelentése szerint a személyzet egészségi álla­pota jó, az űrhajó belsejében a légnyomás és a hőmérséklet normális. A Szojuz—4 és a Szojuz—5 űrhajó parancs­nokai, Vlagyimir Satalov, illetve Borisz Vo­linov űrhajós pilóták jelentették, hogy meg­kezdték közös kísérletsorozatuk végrehajtását a világűrben. Két űrpilóta, Beregovoj, aki már sikeresen megkerülte a Földet és űrpilóta társa, aki je­lenleg a Szojuz—4 űrhajóval a Föld körüli pályán kering, tegnaptól a Szojuz—5 három újabb űrhajósa kíséretében Borisz Volinov, a Szojuz—5 űrhajó parancsoka, a start előtt kijelentette: A szovjet űrtudomány és technika tervszerűen oldja meg a világűr kutatásának bonyolult feladatait. Tegnap búcsúztattuk Satalov elvtár­sat, aki a Szojuz—4 fedél­zetén űrutazásra indult, ma pedig nekem és űrhajós társa- imnak, Jeliszejev elvtársnak és Hrunov elvtársnak jutott az a megtiszteltetés, hogy a Szojuz—5 több személyes űr­hajón űrrepülést hajtsunk végre. Büszkék vagyunk arra, hogy reszt vehetünk a világűr meg­hódításában és az emberiség gyakorlati céljainak szolgála­tába állításában. A Szojuz—5 személyzetének nevében biztosíthatom az SZ- KP Központi Bizottságát, kor mányunkat és a szovjet né­pet, hogy becsülettel teljesít­jük a haza által ránk bízót felelősségteljes feladatot. Borisz Volinov 34 éves al­ezredes, a Szojuz—5 űrhajó parancsnoka Irkutszlc szibé­riai városban született. 1956- ban a volgográdi katonaisko­la elvégzése után egy repülő­egységhez került. 1958-ban lé­pett be az SZKP-ba. Volinov több mint 8 évvel ezelőtt ke­rült az űrhajósok egységéhez. Ö volt a tartalék Valerij Bi- kovszkij 1963 júniusában és Georgij Beregovoj 1968 ok­tóberében véghez vitt űrrepü­lése idején. Az új szovjet űrhajó pa­rancsnokának felesége — Ta­mara, kohászati mérnök, egy gépgyárban dolgozik. Két gyermekük van: a 10 éves Andrej és a 3 éves Tátjana. Jevgenyij Hrunov alezredes, 35 éves kutatómérnök a tu- lai területen született. Mező- gazdasági technikumot vég­zett. A repülés iránti szerete- te azonban felülkerekedett, s elvezette öt a repülőiskolába. Később különböző légialaku­latoknál szolgált. 1959-ben lett az SZKP tagja. Az űrhajósok egységéhez Hrunov szintén 1960-ban került, s a tarta­lék űrpilóta feladatát bízták rá 1965 márciusában, ami­kor Alekszej Leonov a Vosz- hod—2 űrhajóból először lé­pett ki a világűrbe. Szerdán, magyar idő szerint éjjel 2 óra 12 perckor a Szo­juz—4 űrhajó 13-ik fordula­tát tette a Föld körül, s be­jutott a Szovjetunió távol-ke­leti részén fekvő jelfogó ál­lomások hatósugarába. Ezzel megkezdődött Vlagyi­mir Satalov második munka­napja a világűrben. A napi­rend ál tal előírt torna gyakor­latok elvégzése és reggelijének elfogyasztása után az űrpiló­ta ellenőrizte az űrhajó rend­szereinek állapotát, egyeztette az időt és hozzákezdett a ku­tatási program teljesítéséhez. Egyebek között megűgyelése­Tavaly Hrunov alezredes sikerrel befejezte tanulmá­nyait a moszkvai katonai re­pülőmérnöki akadémián. Fe­lesége — Szvetlána, tanárnő. Van egy 8 esztendős fiuk — Valerij. A Szojuz—5 személyzetének harmadik tagja Alekszej Jeli. szejev, 34 éves fedélzeti mér­nök. Jeliszejev 1951-ben irat­kozott be a moszkvai „Bau­man” műszaki főiskolára, majd egy tervezőirodában dől. gotott. Disszertációjának meg­védése után kapta meg a mű­szaki tudományok kandidátu­sa címet. Jeliszejev 1966 óta tartozik az űrhajósok egységéhez. O is tagja az< SZKP-nek. Felesé­ge, Larisza, ugyancsak mér­nök, tervezőirodában dolgozik. Kislányuk. Jelena 8 éves. két végzett az úgynevezett „vi­lágító részecskékkel” összefüg­gésben, fényképeket készített a Föld felhőzetéről és hótaka- rójáról, nappali és szürkületi horizontjáról. A Szojuz—4 fedélzetéről ka­pott adatok alapján megálla­pították, hogy Vlagyimir 3a- talov állapota kitűnő. Vérnyo­mása ás pulzusa normális. Szervezete jól alkalmazkodott az űrrepülés körülményeihez. Magyar id,6 szerint reggel 7 óra 15 percig a Szojuz—4 be­fejezte 15. fordulatát a Föld körül. (Folytatás a 2. oldalon.) ScalcsSe»«» 8ccä3jiajr.'wet«i EsiMiriii» Tiibh mint száznyolcvanmillió forint a hözlehedés fejlesztésére A közelmúltban Salgótar­jánban járt dr. Mészáros Ká­roly, a KPM miniszterhelyet­tese és megbeszéléseket foly­tatott a megye vezetőivel Nóg- rád megye közútainak, vala­mint Salgótarján távbeszélő­hálózatának fejlesztésével kapcsolatban. Illetékes hely­ről nyert tájékoztatás szerint, a megbeszélés gyümölcsöző volt. A vasúti közlekedés fejlesz­tésére idén negyvenhárommil- lió-négyszázezer forint jut. Ebből a Hatvan—Salgótarján —Somoskőújfalu vasútvonal korszerűsítésére, főleg a váro­son keresztül húzódó vonal pályaemelésére, vágánycserére s egyéb, ezzel kapcsolatos munka elvégzésére csaknem harmincötmillió forintot for­dítanak. Ezenkívül egymillió forint ráfordítással megkezdik Somoskőújfalu állomáson az integra-dominó, automatikus térközbiztosító berendezés fel­szerelését. Befejezésére 1970- ben kerül sor (az egész be­rendezés egyébként öt és fél millióba kerül). Szécsényben, Magyarnándorban, csaknem ötmilliós beruházásból, rako­dótér-burkolást hajtanak vég­re, Balassagyarmaton pedig megépítik — kétmillió-nyolc­százezer forintból — a csomó­pont szociális épületét. A megyét átszelő országos közúti hálózat fejlesztésére n egy ven hat mi Ili ó-két szá zezer forintot biztosított a Közleke- -<iée--és Postaügyi Miniszté­rium. Ebből a pénzből befeje­zik a 2. számú nemzetközi út építését. A salgótarjáni vasút- és városrekonstrukcióval kap­csolatos útkorrekció, közúti aluljáró építése 1969-ben ti­zenhárommi, lliió forintot emészt fel. Hárommillió fo­rintból lehetőség nyílik több közúti híd építésére, melyek közül a legjelentősebb az őr­halmi S-kanyar megszünteté­se és egy új, nyolcvan tonna teherbírású vasbeton közúti híd építése a Feketevíz-patak felett. A korábbinál jelentő­sebb összeg áll az idén ren­delkezésre — összesen ötven­hárommillió forint — útfen- tartás céljaira, a tanácsi út­hálózat fenntartására pedig huszonkilencmillió. Az idén átadják rendeltetésének Sal­gótarjánban az összesen mint­egy hatmilió forint beruházás­ból létesített autószervizt. örvendetes hír, hogy a sal­gótarjáni távbeszélő-központot még az év első felének végéig négyszáz számkapacitással bővítik. Ennek költségeit fél­millió forintra taksálják. Ugyanakkor a távközlési üzemnek négymillió forint áll rendelkezésére hálózatbővítés­re. A hálózatbővítést elsősor­ban a Tanácsköztársaság tér, valamint a. zagyvapálfalvj ke­rület körzetében hajtják vég­re. Végeredményben Salgótar­ján és a,megye közlekedésé­Eredményes esztendőt zár­tak 1968-ban a tanácsok. Gaz­Ukodásuk, tevékenységük az új irányítási rendszer- kerete; között is kiállta a próbát, jól kamatoztak a nagyobb önál­lóság adta lehetőségek. Erről és a további tervekről nyilat­kozott dr. Papp Lajos minisz­terhelyettes: — A múlt évben 15 300 álla­mi erőből, tanácsi beruházás­ból épült lakással gyarapodott az ország. 1968-ban némileg mérséklődött a magánépítke­zések üteme. — A tanácsok 1969—1970. évi költségvetése meghaladja a 38,5 milliárd forintot. Eb­ből 18 milliárd 875 millió forint jut 1969-re, 19 milliárd 666 mil­lió forint pedig 197ü-re. A rendelkezésre álló eszközök megfelelő fedezetet biztosíta­nak az új szociális, egészség- ügyi és kulturális intézmények fenntartásához. Több jut a kis községekben még mindig ta­pasztalható pedagógushiány megszüntetését elősegítő la­kásvásárlásokra. Az idén és jövőre is 10)—100 millió fo­rintot fordíthatnak a járási székhelyek kommunális ellá­tásában mutatkozó elmaradá­sok felszámolására. nek, távközlésének fejleszté­sére idén több, mint száz­nyolcvanmillió forintot fordít az állam, többet, mint az elő­ző években bármikor. A KPM és a megye vezetői között megállapodás jött létre abban is, hogy a salgótarjáni vasúti , pályarekonstrukciót s az azzal kapcsolatos útépítési munkákat jövő év közepéig befejezik. A megbeszélésen szóba került még a Salgótar­ján—Hatvan vasútvonal die- selesítésének üteme, az autó- buszindító-pályaudvar építé­sének problémái és más, a megye közlekedés-fejlesztésé­vel kapcsolatos kérdések. — 1969—1970-ben húsz egész három tized milliárd forintos íejiesziési alappal rendelkez­nek. A fejlesztési alap két­éves előirányzata mintegy ket­tő egész hat tized milliárd fo­rinttal haladja meg azt az összeget, amelyet eredetileg erre az időszakra és célra szántak. A többlet legnagyobb részét a lakásépítkezések fi­nanszírozására és az előközmű- vesitésre használják fel. — Számításaink szerint 77 200 lakás épül fel 1970 végé­ig, mintegy 3800-zal több, mint a harmadik ötéves terv ere­deti előirányzata. — Tanácsaink a fejlesztési alapon felül két év alatt ösz- szesen 400 millió forinttal já­rulhatnak hozzá az elmaradott területek iparosításához, a a helyi foglalkoztatási gondok enyhítéséhez. Ez 75 0 0—80 000 dolgozó számára teremt új munkaalkalmat. A fővárosból kitelepülő üzemek támogatá­sára — ugyancsak központi költségvetésből — 200 millió forint áll rendelkezésre. Ez 35—40, összesen 5000—6000 dolgozót foglalkoztató üzem költözéséhez és új telephelyé­nek felállításához nyújt segít­séget. Húszmilliárd fejlesztésre A Budapesti Kötő Iltsz megkapta a Nógrád megyei kisiparosok székhazát, helyette csak­nem 2 millió 900 ezer forintos költséggel újat építenek. Az új székház építéséhez a kisipa­rosok, főleg a festők és a kőművesek társadalmi munkával is hozzájárultak. A megyei KIOSZ, a járási alapszervezet vezetősége, valamint az adóközösség már február elsején átköltözik az űj székházba. Az épület külső homlokzata májusra készül majd el, kivitele­ző az ÉVM. Nógrád megyei Áúami Építőipari Vállalat. Az új székházban klubhelyiséget is rendeznek be a kisiparosok számára. Képünkön: a klubhelyiség neonvilágítását szerelik i

Next

/
Thumbnails
Contents