Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-15 / 11. szám
Az embereket érdekli a politika 0 Nagy munkában vannak a kétbodony. Egyesült Eiő ffermelőszö■J etkezetben. Boyen akad tennivalója az 55 esztendős elnöknek, Jakab Ferencnei; is. Aí; utolsó simításokat végzik a zárszámadásán, készülnek a tavaszt m un kukra, az elnök maga pe. pi dig eppen egy ertvkeizlet előadását állítja ossz,«: a termelőszövetkezet szoo’.í.vü.sta brigád iainak eredmttiyeit, s a Mozgalombó adódó újabb feladatokat vitatják meg. — Ha eltekkel elkészülök, hozzál átok a gazdaságpolitikai tanfolyamra' való felkészüléshez. mert előadásom lesz a szemináriumon — fordul felém a< beszélgetés során. Jakab Ferenc ugvanis. mint'gazdasági vezető évek óta vállalj«' a politikai- oktatást a- eredményesen vezeti a községben a' gazdaságpolitikai szemináriumot. — Ügy érzem, szorosan ösz- szetartoeik a- gazdasági vezetés és a politikai munka. Sőt! A kettőt nem is tudnám különválasztani. Meggyőződésem, hogy az embereket érdekli a politika, jól felkészült emberekkel pedig könnyebb a munka, hamarabb jutunk közös nevezőre. A földtörvényről például a szemináriumon túl falugyűlésen is beszéltem- az embereknek Kisecseten és Szentén: A politikai foglalkozáson pedig legutóbb ..A melléküzemági tevékenység szükségessége a termelőszövetkezetekben” címmel tartottam előadást. A 3500 holdas közös gazdaságnak a három községben 290 tagja van. Közülük csupán Kétbodonyban húszon kilencen vesznek részt politikai oktatásban, párttagok és párton- kívüliek egyaránt. Kéthetenként ezek számára magyarázza' a gazdaságpolitikai alapelveket, törvényeket a termelő- szövetkezet elnöke, Jakab Ferenc. — Egy-egy felkészülés néha talán egy egész napot is igénybe vesz. Ha a hallgatók azt látják, hogy az előadó felkészült az előadásra, a szemináriumra, sokkal- komolyabban veszik az oktatást. Ezért minden előadásra jegyzetet készítek. Elolvasom az a------- Különböző. a ■h w . ,témához vago 1|§J||8 szakirodal- |Bf mat, de segít- Sll ségül hívom a Ifi napi sajtót is. II« A példákat in- !j|l nen veszem. Ilii ,'gy színesebb Íll ’* érthetőbb is «K az előadás, le- -öti a hal Iga- WA ‘ ál ók figyelmét. & is ez nagyon "sIS fontos, Wk Jakab Ferenc ' jml 5 % széminárium.„jmí vezető nem kö- K < ' teli meg ailgatóitól a M ' ■ i -gyzetkészí- J| ‘^t. Fáradsá- áos az az err. jfl >ereknek — WBHt JB vallja. — A jegyzet- készítést a vitával pótoljuk — folytatja a beszélgetést. — Egy-egy előadás után ijégy-öt. kérdés is elhangzik, vitatkozunk mindaddig. am’g a felvetett problémát nem látják világosan hallp-atóim. Ügy érzem, megfelelő válasz nélkül még soha senki nem hagyta el a termet. Elősegíti ezt az is, hogy a brosúra minden hallgatónál kint van. így előre felkészülve ülhetnek be a résztvevőik is a tanfolyamra. Arra a kérdésre, hogyan tudják biztosítani a hallgatók részvételét az oktatáson, érdekes választ kapok. — Gyakorlatból tudjuk, hogy a parasztembernek is. van más elfoglaltsága a munkán kívül. Mi pedig az oktatást éppen munkaidőn túl tartjuk meg. Talán gondöt jelentene a részvétel, hiszen otthon van a televízió, a rádió. Mi éppen ezeket hozzuk összhangba. Külön értesítést küldünk minden előadásra, valamennyi hallgató számára. Egyeztetjük az egyén és a közösség érdekeit. így minden előadásunk látogatott. Látogatott azért is, mert az emberek tudják már. hogy a gazdaságpolitikai ismeretek saját munkájukban is jelentős, s végső soron a közösség látja a hasznát. Igen, a közösség. Jakab Ferenc éppen ezért vállalta, hogy az elnöki teendők mellett a háromhónapos politikai tanfolyamot is vezeti, hiszen ez is a közösség érdeke. — Somogyvárí — Bo*a5?»tivarmc»i o»oc Télies az ellátás A kínálat a balassagyarmati piacon sem haladja meg a keresletet az utóbbi napokban. Amíg a múlt hét végén viszonylag jobb volt a felhozatal, a hét elején gyengébb volt a piaci árudák ellátása. Burgonyából, vegyes zöldségekből a szezonnak megfelelő az ellátás, míg tejtermékekből, tojásból és száraz babból bőséges a felhozatal. Az élő baromfi e2en a piacon is — hasonlóan a salgótarjánihoz — hiánycikk. Az átlagátrak így alakultak: Cikkek VIt h ár Ft,kg i/ah.piar Ft/kg burgonya 34» 3ä» sárgarépa 3.8« 3— petrezselyem 7,o® 3— vöröshagyma 3,6» 38# fejes káposzta zm 3— kelkáposzta 34» 4 — karalábé 2.6« 1 — alma (Jonathán) 9.— — dió (héjas) ~ — 20.— dióbél 70.— fid — fehér hah — 22.— tarka bab 30.— 25.— loiás 2,10 2.50 vaj — 50.— pulyka (élő) — 25.— __ 1 0 — 15 o 3 ía*álk»2lk sas egyéni és* vállalnia érdek? íny ági éritek élt Még a Síügótou’jáni RLuhássati ( sittnek hes; A vállalati részesedési alap nemcsak az év végi egyszeri kifizetésben jut kifejezésre, hanem számos területen Tavaly például 1,8 százalékos bérfejlesztés volt a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. A nyereség alakulásától függően az idén úgy döntöttek, hogy háromszázalékos bérfejlesztést hajtanak végre. A vezetők véleménye szprint biztosítani kívánják a bérszínvonal egyenletes fejlődését. Nagyon fontosnak tart jaki A következőkkel magyarázzák: Megválaszíották o a bizalmiakat A szakszervezeti tisztségviselők újjáválasztásának első szakasza lezárult a Budapesti Finomkö'töttáru-gyár balassagyarmati telepén, Huszonhét bizalmit választott a több mint 700 dolgozó. Közülük 21. korábban is betöltötte ezt a tisztséget. A lemondok helyére fiatalokat választottak. A 25 tagot számláló szak- szervezeti tanács, majd, ezt követően a héttagú vezetőség újjá választására a szakszervezeti tanács alakuló ülésén február 20-án kerül majd sor. A bizalmiak megválasztásán a szervezett dolgozók 80—90 százaléka vett részt. Etetnek az encireíalviak A napokban arról írtam, hogy egyes vadásztársaságok elhanyagolják a téli etetést. Most viszont örömmel írom le. hogy az endrefalvi Vörös Csillag Vadásztársaságnál milyen gondosan szervezték meg a vadetetést. A csaknem tízezer holdas nagyvadas társaságnál feltérképezték a területet, hogy az időben elkészített hat szakszerű vadetetőn kívül hány belyen alkalmaznak úgynevezett szóró-etetést. Az összefüggő erdőterülettel rendelkező vadásztársaság vadászai a múlt hét végén szállítottak ki az etetőhelyekre szálas takarmányt és szemes takarmányt A tizenöt—húsz mázsa pillangós széna — szarv as kér ep — és a negyven mázsányi borsós búzakeverék nagy erőtartalékot jelent a hideg által elcsigázott állatoknak. Az endrefalvi vadászok nemcsak a nagyvadak — szarvas, őz, vaddisznó, stb. — hanem az apróvadak etetéséről' is gondoskodnak. Gondoskodásuk példaként szolgálhat a többj vadásztársaság előtt is. P. A. A dolgozok bérbiztonsága, fokozott megbecsülése elősegítheti a vállalati törzsgárda erősödését. Azt szeretnék elérni, hogy vonzó legyen az üzem az új dolgozók számára is. Az örökké helyet változtatókkal, úgynevezett vándormadarakkal nem lehet olyan gazdasági eredményeket elérni, mint a törzsmunkásokkal. A gyár fejlesztése során nagyon sok új munkásra lesz szükség. 4 ) A dolgozok megbecsülését jelenti az évközi jutalmazás is. Erre a célra » jövőben egymillió forintot kívánnak fordítani. Ennek felét csak előre meghatározott célfeladatok teljesítéséért fizetik ki, ami azt jelenti, hogy ha az üzemrészek jól tudnak élni ezzel az ösztönzési lehetőséggel, akkor igen kedvezően befolyásolhatják a nyereségtömeg alakulását. Félmilliót az esetenkénti jutalmazásokig fordi- tanafe Évente általában két esetben kerül sor a szakma kiváló dolgozóinak jutalmazására. Erre a célra külön 350 ezer forintot biztosítanak ebben az évben. Édekes és talán másutt is követhető az a differenciáltság, ahogy ezt a jutalmazást kialakították. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a kiváló dolgozó jelvénnyel félhavi keresetet fizettek jutalomként. Az Idei évtől annak a dolgozónak, aki másodszori kiváló dolgozó jelvény egyhavi keresettel jár majd. A törzsgárda megbecsülése érződik ebből az intézkedésből is. A. vállalat az idén segélyekre 270 ezer forintot' biztosít a rászoruló dolgozók részére. Ez is a részesedési alapból kerül kifizetésre. Igen széles skálája- van a közvetett' szociális és kulturális juttatásoknak.- A napi egyszeri meleg étel biztosítása az arra igényt 'tartó dolgozóknak, kétmillió forintjába kerül a vállalatnak. Egy-egy ebéd költségeihez négy forinttal járul hozzá az üzem. A dolgozók megbecsülését jelenti az is, hogy g szabadságát otthon töltő dolgozók és a kórházi ápolásban nem részesülő betegek is igénybe vehetik su kedvezményes étkezést. csakúgy, mint azok a nyugdíjasok, akiknek- az életkörülményei azt indokolttá teszik. \ A sportkör támogatására és kulturális célokra összesen 520 ezer fortintot biztosítanak á részesedési alapból. Kerül azután 150 ezer forint tanulmányi ösztöndíjra, amiből el. sősorban a törzsgárdatagok gyermekeit segítik tanulmányaik elvégzésében, természetesen szerződéses alapon. A dolgozók és családtagjaik üdültetésére, üdülők fenntartására 550 ezer forintot szánnak. Ebből fedezik 80 élenjáA beutaltaknak csak az érkezésről kell gondoskodni ük. Ugyancsak Balatonszabauin 200 gyermek, számára. 140 forint befizetése elleneben két- két hetes üdülést biztosítanak, A külföldi jutalom-üdülésben résztvevőknek százezer forint hozzájárulást adnak és- negyven család: üdülését ötvenezer forinttal, segítik. Igen elterjedt a. szocialista és munkabrigadök, élenjáró kollektívák kirándulása. A szabad szombatok is több pihenő időt biztosítanak. A dolgozók kirándulási költségeihez összesen háromszázezer forinttal járulnak, hozzá az idén a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. A részesedési alapból tehát főbb mint három és fél millió, forint jut a szociális, kulturális és egyéb közvetett juttatásokra. Az egyes dolgozóknak nem mindegy, hogy a borítékon kívül mit tud biztosítani számukra a vállalat. Sokan nagyon is természetesnek veszik ezeket a közvetett juttatásokat. holott ezekhez anyagi alapra van szükség, amit éppen a jó munkán,, az eredményes gazdálkodáson keresztül lehet megteremteni. A vállalat vezetősége, a szakszervezettel közösen azon munkálkodik, hogy a következő években lehetőleg még többet biztosíthasson. Kulturáltabb- munkakörülményeket, és a végzett munka arányúiban nagyobb anyagi megbecsülést. Az egyeni érdek nem minden ponton találkozik a vállalati, a közösségi érdekekkel. Egy üzem életében mindig az utóbbi a fontos és ehhez lehet csak igazítani, alakítani az .egyéni erdeket. A különböző közvetett juttatásokból sem részesedhet mindenki egyformán, csak az érdem és a lehetőségek szerint: Vannak még kizáró és csökkenté tényezők is, amelyekről a következő írásban lesz szó. Sodó János (Folytatjuk.) szór nyeri el ezt a kitüntetést, és tizenöt éve a vállalatnál dolgozik, egyhavi keresetének háromnegyedrészét folyósítják jutalomként. Húszéves munkaviszony és a harmadró dolgozó ingyenes jutalom- üdülését Berekfürdőn. A hajdúszoboszlói és balatonsza- badi nyaralóházakban 180—200 személy üdültetését biztosítják napi ötforintos térítésért. Mari néni meg a deci bor Az utolsó vevőnek kikaparta az edény alját is. Zsebre tette az aprópénzt, és jól megrázta a kötényét, hogy a nagy, piaci zseb aljára rá- zódjon az aznapi bevétel. Meg tartott a piac, körülötte kínálták a tejfölt, túrót és tisztított libát, de o már végzett. Irigykedve nézték öt, mert aki ottmarad, fázhat még sokáig. — Ti még fiatalok vagytok — védekezett aznapi sikere Láttán Skultéti Mártonne, aki Sámsonházarál hozta be a tejterméket a tarjám piacra. Életet dörgölt vörösre fagyott kézfejébe, és egy hirtelen, megszokott mozdulattal felkanyarintotta a „bátyit” a helyére és hóna alá erősítette a kosarat tartó pántok it. Azzal megindult, de nem a vasútállomás felé, hanem az ellenkező irányba. — Nem arra van Sámson- Háza! — szólt utána egy női hang tréfásan, jellegzetes szlá- vos akcentussal. — Van idő, megmelegszem előbb — Csak fel ne öntsön a garatra! Mari néni az utóbbi megjegyzést már nem hallotta. Könnyedén, kisldnyos emlékeket ébresztve vitte magával megkönnyült terhét a csípős. húsz fokot súroló hidegben. Kis testes asszony egyébként, abban a jellegzetes fekete. hárászkendős öltözékben, amely a szláv települések sajátja. Szinte nem is lépett, hanem gurult a jeges aszfalton. amelyen a hosszabb testi felépítésű asszonyok oly könnyen megcsúsznak. Gyorsan haladt, mint akire határozott cél vár. Meg sem állt a pince bejáratáig, ahová tömzsi nyíl mutatja az utat: BOR. A lejáratnál már sok gondot okozott a hátyi, nehéz azzal térni és fordulni nagyobb forgalomban. Végre mégis megállapodott a pult előtt. — Melyikből adjak?-Előbb az árlapra nézett és úgy döntött a Leányka mellett, amely nem a legdrágább ugyan, de a jobbak közül való. — A Leánykából. — Két decit? — Ö. dehogy! Nem akarok én berúgni. Ezt a pillanatot találtam alkalmasnak, hogy, szóba elegyedjek vele. Barátsa gosan fogadta piaci érdeklődésemet, és minthogy a jó meleg kellemesen. járta át. szívesen val. lalkazott egy kis beszélgetésre a cserénkályhn mellett. — Gyakran jár Turjánban? — Kétszer ,iS: egy héten. Néha többször is. — És a férje addig mit csinál? — A tsz-ben dolgozik, a Jobb .lövőben. — Mj a beosztása? — A kőműveseknél dolga, zott eddig. Be most lőtt ez a nag'll hideg ... Most már csak kevesebben dolgoznak ott. A belső vucólást csinálják — Fs milyen a jövedelem'’ — Arról beszélhetnénk. — Csak nincs valami baji — Soha rosszabb ne legyen' De azért, vaTami m.éoSe stimmel Klag,,oy kiokosodott n zetöség ebben az új mechanizmusban. Érre azt án ráfizet m tagság ... — Ba okos' a vezetőség. akkor a. tagság is, jobban jár — vetettem ellene. — Addig könnyebben beírták a munkaegységet — magyarázta. — Most nagyon megnézik, hogy menny.) munka van elvégezve. Ba valakinek pénzt adnak, azért meg is kell dolgozni... Keményen. — Megmondaná-e őszintén: mikor dolgoztak keményebben, amíg egyéniek voltak, vagy most a zsz-ben? — A tsz-ben úri elet van ahhoz képest, ami azelőtt volt. Most is több erőt elvesz a háztáji sokszor: mint a közös— És. melyik jövedelmez többet? — Én többet behozok a piacon. mint az aram a tsz-ben. De hát két tehenünk van.. Most már újabb decit tetettem elé. — Nem iszom, mert berúgok. Mit mondanak az ember rek?' Hogy ez az öregasszony milyen részeges: Koccintanunk és engedett a csábításnak. — Tehát két tehenük van — vettem át ismét a beszéd fonalát.. — S miből győzik ellátni? — Ad pénzért n • szövetkezet. meg résziben in kaszál az uram. De persze as nem elég. Ügyeskedünk. — Hogyan? — Az erdőről behordjuk az avart, és azt is feledetjük a jószággal. Aztán vettünk Kukoricaszárat is jócskán. Valahogy majd kihúzzuk a telet. — Sok az a két tehén. — Hu úgy, vesszük, nem olyan sok — ellenkezett. — Nagyobb csaladoknak, mint például a Kukeiyéknak, kilenc szarvasmarhájuk is van a háztájiban. Igaz, hogy a íjban benne van a növendék ts. Nem csupán tehen mind a kilenc. De hát az állam is altra biztat, hogy ne álljon üresen az istálló a háztájiban sem . . . Ha kifejjük a tejet, nem mi esszük azt meg mind, Jut belőle a városiaknak is, — Csak eleg drágán — évöd- tem vele. — Entölern jó tejfölt kap mindenki. Megéri. Aztán nem is adom valami drágán. Azért is adtam el gyorsan. Aki nagyon kitartja az árát, az. most is ott fam/oskodik a piacon. — S nem nagy stmpa ez? Rés-kirozza az egészséget.... — Bizony hatvanéves fejjel már sok ez a fa.rpinskndás. utazás . . . Ha Átvevő lenne, higgye el., a faluban, is szívesen leadnám a tejet — S ha nem kapna annyit érte. mint itt? — Biztos nem kapnék. Hány ára? — Mindjárt delet harangoznak. Felpattant, a kendőjéért és a hátijáért nyúlt. — Még majd lekésem a vonatot — mondta —. kapnék is az embertől, odahaza. — Hát csak siessen! Ne- hog,i rám hivatkozzon. Nevetett, aztán némi gyanakvással végigmért.. — Maga aztán iól. kikérdez- aetett engem. Száz szónak is egv a vége: nincsen semmi haj. Mi as arammal mindig azt szoktuk mondani: sose legyen rosszabb... Lakos György NÓGRÁD — 1969. január 15., szerda 3 k
