Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-15 / 11. szám

Az embereket érdekli a politika 0 Nagy mun­kában vannak a kétbodony. Egyesült Eiő ffermelőszö­■J etkezetben. Boyen akad tennivalója az 55 esztendős elnöknek, Ja­kab Ferencnei; is. Aí; utolsó si­mításokat vég­zik a zárszám­adásán, készül­nek a tavaszt m un kukra, az elnök maga pe. pi dig eppen egy ertvkeizlet elő­adását állítja ossz,«: a terme­lőszövetkezet szoo’.í.vü.sta bri­gád iainak eredmttiyeit, s a Mozgalombó adódó újabb feladatokat vi­tatják meg. — Ha eltekkel elkészülök, hozzál átok a gazdaságpolitikai tanfolyamra' való felkészülés­hez. mert előadásom lesz a szemináriumon — fordul fe­lém a< beszélgetés során. Jakab Ferenc ugvanis. mint'gazdasági vezető évek óta vállalj«' a politikai- oktatást a- eredményesen vezeti a község­ben a' gazdaságpolitikai sze­mináriumot. — Ügy érzem, szorosan ösz- szetartoeik a- gazdasági veze­tés és a politikai munka. Sőt! A kettőt nem is tudnám kü­lönválasztani. Meggyőződé­sem, hogy az embereket ér­dekli a politika, jól felkészült emberekkel pedig könnyebb a munka, hamarabb jutunk kö­zös nevezőre. A földtörvényről például a szemináriumon túl falugyűlésen is beszéltem- az embereknek Kisecseten és Szentén: A politikai foglalko­záson pedig legutóbb ..A mel­léküzemági tevékenység szük­ségessége a termelőszövetke­zetekben” címmel tartottam előadást. A 3500 holdas közös gazda­ságnak a három községben 290 tagja van. Közülük csupán Kétbodonyban húszon kilencen vesznek részt politikai okta­tásban, párttagok és párton- kívüliek egyaránt. Kétheten­ként ezek számára magyaráz­za' a gazdaságpolitikai alapel­veket, törvényeket a termelő- szövetkezet elnöke, Jakab Fe­renc. — Egy-egy felkészülés néha talán egy egész napot is igénybe vesz. Ha a hallgatók azt látják, hogy az előadó fel­készült az előadásra, a szemi­náriumra, sokkal- komolyab­ban veszik az oktatást. Ezért minden előadásra jegyzetet készítek. El­olvasom az a------- Különböző. a ■h w . ,témához vago 1|§J||8 szakirodal- |Bf mat, de segít- Sll ségül hívom a Ifi napi sajtót is. II« A példákat in- !j|l nen veszem. Ilii ,'gy színesebb Íll ’* érthetőbb is «K az előadás, le- -öti a hal Iga- WA ‘ ál ók figyelmét. & is ez nagyon "sIS fontos, Wk Jakab Ferenc ' jml 5 % széminárium­.„jmí vezető nem kö- K < ' teli meg ailgatóitól a M ' ■ i -gyzetkészí- J| ‘^t. Fáradsá- áos az az err. jfl >ereknek — WBHt JB vallja. — A jegyzet- készítést a vi­tával pótoljuk — folytatja a beszélgetést. — Egy-egy elő­adás után ijégy-öt. kérdés is elhangzik, vitatkozunk mind­addig. am’g a felvetett prob­lémát nem látják világosan hallp-atóim. Ügy érzem, meg­felelő válasz nélkül még so­ha senki nem hagyta el a ter­met. Elősegíti ezt az is, hogy a brosúra minden hallgatónál kint van. így előre felkészülve ülhetnek be a résztvevőik is a tanfolyamra. Arra a kérdésre, hogyan tudják biztosítani a hallgatók részvételét az oktatáson, érde­kes választ kapok. — Gyakorlatból tudjuk, hogy a parasztembernek is. van más elfoglaltsága a mun­kán kívül. Mi pedig az okta­tást éppen munkaidőn túl tartjuk meg. Talán gondöt je­lentene a részvétel, hiszen ott­hon van a televízió, a rádió. Mi éppen ezeket hozzuk össz­hangba. Külön értesítést kül­dünk minden előadásra, vala­mennyi hallgató számára. Egyeztetjük az egyén és a közösség érdekeit. így minden előadásunk látogatott. Láto­gatott azért is, mert az embe­rek tudják már. hogy a gazda­ságpolitikai ismeretek saját munkájukban is jelentős, s végső soron a közösség látja a hasznát. Igen, a közösség. Jakab Fe­renc éppen ezért vállalta, hogy az elnöki teendők mel­lett a háromhónapos politikai tanfolyamot is vezeti, hiszen ez is a közösség érdeke. — Somogyvárí — Bo*a5?»tivarmc»i o»oc Télies az ellátás A kínálat a balassagyarmati piacon sem haladja meg a ke­resletet az utóbbi napokban. Amíg a múlt hét végén vi­szonylag jobb volt a felhoza­tal, a hét elején gyengébb volt a piaci árudák ellátása. Bur­gonyából, vegyes zöldségekből a szezonnak megfelelő az el­látás, míg tejtermékekből, to­jásból és száraz babból bősé­ges a felhozatal. Az élő ba­romfi e2en a piacon is — ha­sonlóan a salgótarjánihoz — hiánycikk. Az átlagátrak így alakultak: Cikkek VIt h ár Ft,kg i/ah.piar Ft/kg burgonya 34» 3ä» sárgarépa 3.8« 3— petrezselyem 7,o® 3— vöröshagyma 3,6» 38# fejes káposzta zm 3— kelkáposzta 34» 4 — karalábé 2.6« 1 — alma (Jonathán) 9.— — dió (héjas) ~ — 20.— dióbél 70.— fid — fehér hah — 22.— tarka bab 30.— 25.— loiás 2,10 2.50 vaj — 50.— pulyka (élő) — 25.— __ 1 0 — 15 o 3 ía*álk»2lk sas egyéni és* vállalnia érdek? íny ági éritek élt Még a Síügótou’jáni RLuhássati ( sittnek hes; A vállalati részesedési alap nemcsak az év végi egy­szeri kifizetésben jut kifejezésre, hanem számos területen Tavaly például 1,8 százalékos bérfejlesztés volt a Salgótar­jáni Kohászati Üzemekben. A nyereség alakulásától függően az idén úgy döntöttek, hogy háromszázalékos bérfejlesztést hajtanak végre. A vezetők véleménye szprint biztosítani kí­vánják a bérszínvonal egyenletes fejlődését. Nagyon fon­tosnak tart jaki A következőkkel magyarázzák: Megválaszíották o a bizalmiakat A szakszervezeti tisztségvi­selők újjáválasztásának első szakasza lezárult a Budapesti Finomkö'töttáru-gyár balassa­gyarmati telepén, Huszonhét bizalmit választott a több mint 700 dolgozó. Közülük 21. korábban is betöltötte ezt a tisztséget. A lemondok helyé­re fiatalokat választottak. A 25 tagot számláló szak- szervezeti tanács, majd, ezt követően a héttagú vezetőség újjá választására a szakszerve­zeti tanács alakuló ülésén február 20-án kerül majd sor. A bizalmiak megválasztásán a szervezett dolgozók 80—90 százaléka vett részt. Etetnek az encireíalviak A napokban arról írtam, hogy egyes vadásztársaságok elha­nyagolják a téli etetést. Most viszont örömmel írom le. hogy az endrefalvi Vörös Csillag Vadásztársaságnál milyen gon­dosan szervezték meg a vad­etetést. A csaknem tízezer hol­das nagyvadas társaságnál fel­térképezték a területet, hogy az időben elkészített hat szak­szerű vadetetőn kívül hány belyen alkalmaznak úgyneve­zett szóró-etetést. Az összefüggő erdőterülettel rendelkező vadásztársaság va­dászai a múlt hét végén szál­lítottak ki az etetőhelyekre szálas takarmányt és szemes ta­karmányt A tizenöt—húsz mázsa pillangós széna — szarv as kér ep — és a negyven mázsányi borsós búzakeverék nagy erőtartalékot jelent a hi­deg által elcsigázott állatok­nak. Az endrefalvi vadászok nemcsak a nagyvadak — szarvas, őz, vaddisznó, stb. — hanem az apróvadak etetésé­ről' is gondoskodnak. Gondos­kodásuk példaként szolgálhat a többj vadásztársaság előtt is. P. A. A dolgozok bérbiztonsága, fokozott megbecsülése előse­gítheti a vállalati törzsgárda erősödését. Azt szeretnék elér­ni, hogy vonzó legyen az üzem az új dolgozók számára is. Az örökké helyet változtatók­kal, úgynevezett vándormada­rakkal nem lehet olyan gaz­dasági eredményeket elérni, mint a törzsmunkásokkal. A gyár fejlesztése során nagyon sok új munkásra lesz szükség. 4 ) A dolgozok megbecsülését jelenti az évközi jutalmazás is. Erre a célra » jövőben egy­millió forintot kívánnak for­dítani. Ennek felét csak előre meghatározott célfeladatok teljesítéséért fizetik ki, ami azt jelenti, hogy ha az üzem­részek jól tudnak élni ezzel az ösztönzési lehetőséggel, ak­kor igen kedvezően befolyá­solhatják a nyereségtömeg alakulását. Félmilliót az ese­tenkénti jutalmazásokig fordi- tanafe Évente általában két eset­ben kerül sor a szakma kivá­ló dolgozóinak jutalmazására. Erre a célra külön 350 ezer forintot biztosítanak ebben az évben. Édekes és talán má­sutt is követhető az a diffe­renciáltság, ahogy ezt a ju­talmazást kialakították. Ed­dig az volt a gyakorlat, hogy a kiváló dolgozó jelvénnyel félhavi keresetet fizettek ju­talomként. Az Idei évtől an­nak a dolgozónak, aki másod­szori kiváló dolgozó jelvény egyhavi keresettel jár majd. A törzsgárda megbecsülése ér­ződik ebből az intézkedésből is. A. vállalat az idén segélyek­re 270 ezer forintot' biztosít a rászoruló dolgozók részére. Ez is a részesedési alapból ke­rül kifizetésre. Igen széles skálája- van a közvetett' szo­ciális és kulturális juttatá­soknak.- A napi egyszeri meleg étel biztosítása az arra igényt 'tartó dolgozóknak, kétmillió forintjába kerül a vállalatnak. Egy-egy ebéd költségeihez négy forinttal járul hozzá az üzem. A dolgozók megbecsülését jelenti az is, hogy g szabad­ságát otthon töltő dolgozók és a kórházi ápolásban nem részesülő betegek is igénybe vehetik su kedvezményes ét­kezést. csakúgy, mint azok a nyugdíjasok, akiknek- az élet­körülményei azt indokolttá teszik. \ A sportkör támogatására és kulturális célokra összesen 520 ezer fortintot biztosítanak á részesedési alapból. Kerül azután 150 ezer forint tanul­mányi ösztöndíjra, amiből el. sősorban a törzsgárdatagok gyermekeit segítik tanulmá­nyaik elvégzésében, természe­tesen szerződéses alapon. A dolgozók és családtagjaik üdültetésére, üdülők fenntar­tására 550 ezer forintot szán­nak. Ebből fedezik 80 élenjá­A beutaltaknak csak az ér­kezésről kell gondoskodni ük. Ugyancsak Balatonszabauin 200 gyermek, számára. 140 fo­rint befizetése elleneben két- két hetes üdülést biztosítanak, A külföldi jutalom-üdülésben résztvevőknek százezer forint hozzájárulást adnak és- negy­ven család: üdülését ötvenezer forinttal, segítik. Igen elterjedt a. szocialista és munkabrigadök, élenjáró kollektívák kirándulása. A szabad szombatok is több pi­henő időt biztosítanak. A dol­gozók kirándulási költségeihez összesen háromszázezer forint­tal járulnak, hozzá az idén a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben. A részesedési alap­ból tehát főbb mint három és fél millió, forint jut a szociá­lis, kulturális és egyéb közve­tett juttatásokra. Az egyes dolgozóknak nem mindegy, hogy a borítékon kí­vül mit tud biztosítani szá­mukra a vállalat. Sokan na­gyon is természetesnek veszik ezeket a közvetett juttatáso­kat. holott ezekhez anyagi alapra van szükség, amit ép­pen a jó munkán,, az eredmé­nyes gazdálkodáson keresztül lehet megteremteni. A vállalat vezetősége, a szak­szervezettel közösen azon munkálkodik, hogy a követ­kező években lehetőleg még többet biztosíthasson. Kultu­ráltabb- munkakörülményeket, és a végzett munka arányúi­ban nagyobb anyagi megbe­csülést. Az egyeni érdek nem minden ponton találkozik a vállalati, a közösségi érdekek­kel. Egy üzem életében min­dig az utóbbi a fontos és eh­hez lehet csak igazítani, ala­kítani az .egyéni erdeket. A különböző közvetett juttatá­sokból sem részesedhet min­denki egyformán, csak az ér­dem és a lehetőségek szerint: Vannak még kizáró és csök­kenté tényezők is, amelyekről a következő írásban lesz szó. Sodó János (Folytatjuk.) szór nyeri el ezt a kitüntetést, és tizenöt éve a vállalatnál dolgozik, egyhavi keresetének háromnegyedrészét folyósít­ják jutalomként. Húszéves munkaviszony és a harmad­ró dolgozó ingyenes jutalom- üdülését Berekfürdőn. A hajdúszoboszlói és balatonsza- badi nyaralóházakban 180—200 személy üdültetését biztosít­ják napi ötforintos térítésért. Mari néni meg a deci bor Az utolsó vevőnek kikapar­ta az edény alját is. Zseb­re tette az aprópénzt, és jól megrázta a kötényét, hogy a nagy, piaci zseb aljára rá- zódjon az aznapi bevétel. Meg tartott a piac, körülötte kí­nálták a tejfölt, túrót és tisz­tított libát, de o már vég­zett. Irigykedve nézték öt, mert aki ottmarad, fázhat még sokáig. — Ti még fiatalok vagytok — védekezett aznapi sikere Láttán Skultéti Mártonne, aki Sámsonházarál hozta be a tej­terméket a tarjám piacra. Életet dörgölt vörösre fa­gyott kézfejébe, és egy hir­telen, megszokott mozdulattal felkanyarintotta a „bátyit” a helyére és hóna alá erősítet­te a kosarat tartó pántok it. Azzal megindult, de nem a vasútállomás felé, hanem az ellenkező irányba. — Nem arra van Sámson- Háza! — szólt utána egy női hang tréfásan, jellegzetes szlá- vos akcentussal. — Van idő, megmelegszem előbb — Csak fel ne öntsön a garatra! Mari néni az utóbbi meg­jegyzést már nem hallotta. Könnyedén, kisldnyos emlé­keket ébresztve vitte magá­val megkönnyült terhét a csí­pős. húsz fokot súroló hi­degben. Kis testes asszony egyéb­ként, abban a jellegzetes fe­kete. hárászkendős öltözékben, amely a szláv települések sa­játja. Szinte nem is lépett, hanem gurult a jeges aszfal­ton. amelyen a hosszabb tes­ti felépítésű asszonyok oly könnyen megcsúsznak. Gyor­san haladt, mint akire hatá­rozott cél vár. Meg sem állt a pince be­járatáig, ahová tömzsi nyíl mutatja az utat: BOR. A le­járatnál már sok gondot oko­zott a hátyi, nehéz azzal tér­ni és fordulni nagyobb for­galomban. Végre mégis meg­állapodott a pult előtt. — Melyikből adjak?-Előbb az árlapra nézett és úgy döntött a Leányka mel­lett, amely nem a legdrágább ugyan, de a jobbak közül va­ló. — A Leánykából. — Két decit? — Ö. dehogy! Nem akarok én berúgni. Ezt a pillanatot találtam al­kalmasnak, hogy, szóba ele­gyedjek vele. Barátsa gosan fogadta piaci érdeklődésemet, és minthogy a jó meleg kel­lemesen. járta át. szívesen val. lalkazott egy kis beszélgetés­re a cserénkályhn mellett. — Gyakran jár Turjánban? — Kétszer ,iS: egy héten. Néha többször is. — És a férje addig mit csi­nál? — A tsz-ben dolgozik, a Jobb .lövőben. — Mj a beosztása? — A kőműveseknél dolga, zott eddig. Be most lőtt ez a nag'll hideg ... Most már csak kevesebben dolgoznak ott. A belső vucólást csinálják — Fs milyen a jövedelem'’ — Arról beszélhetnénk. — Csak nincs valami baji — Soha rosszabb ne legyen' De azért, vaTami m.éoSe stim­mel Klag,,oy kiokosodott n zetöség ebben az új mecha­nizmusban. Érre azt án ráfi­zet m tagság ... — Ba okos' a vezetőség. ak­kor a. tagság is, jobban jár — vetettem ellene. — Addig könnyebben beír­ták a munkaegységet — ma­gyarázta. — Most nagyon megnézik, hogy menny.) mun­ka van elvégezve. Ba vala­kinek pénzt adnak, azért meg is kell dolgozni... Keményen. — Megmondaná-e őszintén: mikor dolgoztak keményeb­ben, amíg egyéniek voltak, vagy most a zsz-ben? — A tsz-ben úri elet van ahhoz képest, ami azelőtt volt. Most is több erőt elvesz a háztáji sokszor: mint a közös­— És. melyik jövedelmez többet? — Én többet behozok a pia­con. mint az aram a tsz-ben. De hát két tehenünk van.. Most már újabb decit te­tettem elé. — Nem iszom, mert berú­gok. Mit mondanak az ember rek?' Hogy ez az öregasszony milyen részeges: Koccintanunk és engedett a csábításnak. — Tehát két tehenük van — vettem át ismét a beszéd fonalát.. — S miből győzik el­látni? — Ad pénzért n • szövet­kezet. meg résziben in kaszál az uram. De persze as nem elég. Ügyeskedünk. — Hogyan? — Az erdőről behordjuk az avart, és azt is feledetjük a jószággal. Aztán vettünk Ku­koricaszárat is jócskán. Vala­hogy majd kihúzzuk a telet. — Sok az a két tehén. — Hu úgy, vesszük, nem olyan sok — ellenkezett. — Nagyobb csaladoknak, mint például a Kukeiyéknak, ki­lenc szarvasmarhájuk is van a háztájiban. Igaz, hogy a íj­ban benne van a növendék ts. Nem csupán tehen mind a ki­lenc. De hát az állam is alt­ra biztat, hogy ne álljon üre­sen az istálló a háztájiban sem . . . Ha kifejjük a tejet, nem mi esszük azt meg mind, Jut belőle a városiaknak is, — Csak eleg drágán — évöd- tem vele. — Entölern jó tejfölt kap mindenki. Megéri. Aztán nem is adom valami drágán. Azért is adtam el gyorsan. Aki na­gyon kitartja az árát, az. most is ott fam/oskodik a piacon. — S nem nagy stmpa ez? Rés-kirozza az egészséget.... — Bizony hatvanéves fej­jel már sok ez a fa.rpinskndás. utazás . . . Ha Átvevő lenne, higgye el., a faluban, is szíve­sen leadnám a tejet — S ha nem kapna annyit érte. mint itt? — Biztos nem kapnék. Hány ára? — Mindjárt delet harangoz­nak. Felpattant, a kendőjéért és a hátijáért nyúlt. — Még majd lekésem a vo­natot — mondta —. kapnék is az embertől, odahaza. — Hát csak siessen! Ne- hog,i rám hivatkozzon. Nevetett, aztán némi gya­nakvással végigmért.. — Maga aztán iól. kikérdez- aetett engem. Száz szónak is egv a vége: nincsen semmi haj. Mi as arammal mindig azt szoktuk mondani: sose legyen rosszabb... Lakos György NÓGRÁD — 1969. január 15., szerda 3 k

Next

/
Thumbnails
Contents