Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-09 / 6. szám

**>. . Személyi kérdés vagy politikai erők összeütközése ? fater Colotkát jelölik a szövetségi gyűlés elnökének PRÁGA (MTI) Halasi György, az MTI tu­dósítója írja: '-» csehszlovák közvélemény va.oban nyugalmat és konszo­lidációt kívánó része már na­gyon várta a CSKP legfelső s. .einek állásfoglalását az utóbbi hetekben kialakult rendkívül izgatott és veszé­lyes helyzettel kapcsolatban. ‘Ez az állásfoglalás —, mint is-' meretes —, határozott formá­ban következett be, személyi javaslatokkal együtt, a KB Elnökségének január 3-i és 7-i ülésein. Sokan — politikai szemé­lyiségek is — felteszik azonban a kérdést, nem tett volna-e hasznosabb, ha ez az állásfoglalás előbb következik be. A helyzet tulajdonképpen a szövetségi gyűlés elnöki széké­nek betöltése körül éleződött ki C Cisar, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke a Rudé Právo- nak adott interjújában elmon­dotta, hogy a sajtóban már de­cember elején kampány indult annak érdekében, hogy Smr­kovskyt a szövetségi gyűlés elnökének válasszák meg. De­cember második felében az SZLKP KB ülésén és más szlovák állami és társadalmi szervek tanácskozásain viszont elhangzott az a kívánság, hogy helyes, ha a három legfelső állami funkció közül az egyi­ket szlovák nemzetiségű poli­tikus tölti be. Ettől kezdve a kampány fokozódott, mégpedig igen éles hangon, úgyhogy a politikai helyzet válságosra fordult és — mint a pártel­nökség is megállapította —. veszélybe került a január utá­ni politika is. Az amúgyis ide­ges csehszlovák közvélemény­ben egyes lapoknak és politi­kai köröknek a helyzet kiéle­zésére irányuló igyekezete jó talajra talált. A helyzet ilyen alakulá­sára semmi szükség nem volt. Mint a pártelnökség keddi ülésén hangsúlyozta, e kérdés­ben a cseh és a szlovák kép­viseleteknek kell megállapod- niok. Igen, de Csehszlovákiá­ban megfigyelhető, hogy bizo­nyos jobboldali erők minden alkalmat felhasználnak, hogy akadályozzák a politikai kon­szolidációt, nehezítsék a reá­lisan gondolkodó, a helyzetet a megnyugvás felé vinni óhaj­tók munkáját. Ezek az erők, most is —, mint október 28­Provokatív USA—NSZK hadgyakorlat készül PRÁGA (CTK) Nixon kormánya nem jó ol­daláról mutatkozik be, ha ép­pen az új elnök hivatalba lé­pésének napján kezdődik el az a hadgyakorlat, amelynek elő­készületei már most folynak az Egyesült Államokat az NSZK- vai összekötő „légihídon”. A Rudé Právó szerkesztősé­gi kommentárja állapítja meg ezt. az amerikai csapatok kü­szöbönálló hadgyakorlataival kapcsolatban, amelyeket Cseh­szlovákia határainak közelé­ben, Nyugat-Németország te­rületén tartanak január 20 és február 4-e között. A „Refor- ger” elnevezést viselő hadgya­korlatok a lap megállapítása szerint nemcsak azért nyugta­lanítják Csehszlovákiát, mert határainak közvetlen közelében kerül sor rájuk, hanem első­sorban azért, mert e hadgya­korlatok politikai jellegűek. Nyugati sajtókommentárokbói ítélve a „Reforger" valaszakar lenni a Varsói Szerződés öt országának csehszlovákiai ak­ciójára. A Rudé Právó szerkesztősé­gi cikke ezért ítéli el a had­gyakorlatokat. A lap ezzel kapcsolatban emlékeztet rá, hogy a CSKP KB Elnöksége ezekben a napokban állapítot­ta meg: — Csehszlovákiában mindenekelőtt nyugalomra, és aktív munkálkodásra van szükség. Nemcsak a belpoliti­kai konszolidáció tekintetében, hanem a csehszlovákiai hely­zet külföldi megítélése szem­pontjából is. A „Reforger”-rel talán azt akarja kipróbálni Washington és Bonn, mint reagálnak rá a Csehszlovákiá­ban állomásozó szovjet csapa­tok. Vagyis e hadgyakorlatok provokatív jellegűek — szöge­zi le végkövetkeztetését a Rudé Právo. án vagy november 7-én, a diáksztrájk alkalmával —, elérkezettnek látták az időt, hogy újra „ keverjenek”. Ez a keverés egy ideig jól ment, végül is azonban a KB Elnök­ségének nyilatkozata „meg­álljt” mondott és a pártszer­veknek ezt követő egyetértő állásfoglalásai figyelembevé­telével az elnökség — elismer­ve a szlovákoknak azt a jo­gát, hogy képviselettel rendel­kezzenek a legfelső államszö­vetségi szervekben — kedden úgy döntött, hogy Peter Colot- ka miniszterelnök-helyettest, a jog professzorát jelöli a szö­vetségi gyűlés elnöki tisztére. (Ugyanakkor a pártelnökség Josef Smrkovskyt, aki tagja marad 'a párt legfelső Vezető szerveinek, a népi gyűlés el­nökéül és a szövetségi gyűlés első elnökhelyetteséül javasol­ja. Tehát megdőlt az az érve­lés, hogy Smrkovskyt el akar­ják távolítani a politikai élet­ből. Most a hangulat, ha las­san is, de talán a nyugalom irányába halad. Milyen következtetéseket le­het — többek között — levon­ni az eseményekből? 1. Bizonyos erőknek az egész kérdésben nem Smrkovsky személye volt „érdekes”, hanem az a lehetőség, hogy újra ellen­téteket lehet szítani. Valójában tehát különböző po­litikai (jobb- és baloldali) erők összeütközéséről volt 2. Széles körben terjedt az a nézet is. hogy a szövetségi gyűlés elnökének személye körüli vita megrontotta a cse­hek és szlovákok viszonyát. A tapasztalatok szerint azonban számos cseh vezető személyi­ség és cseh politikai szerv is elismerte a szlovák követelé­sek jogosságát: ugyanakkor Szlovákiában is jelentkeztek olyan hangok, melyek nem a „szlovák javaslatot”, hanem a bizonyos cseh körökből szár­mazó javaslatot támogatták. Ez bizonyítja, hogy politikai nézetek összeütközéséről van szó és nem cseh és szlovák el­lentétről. Á tenger és a politika ÚJSÁGHÍR: A libanoni kormány elhatározta, nem engedélyezi a 6. amerikai flotta látogatását. Egyidejű­leg bejelentette, hogy lehe­tővé teszik a szovjet hajók libanoni kikötőbe való lá­togatását, amennyiben a szovjet vezetők ilyen javas­lattal fordulnak Libanon­hoz. Az Egyesült Államok tudva­lévőén a nyugati féltekén fek­szik. Ennek a nagyhatalomnak a haditengerészeti erői a má­sodik világháború éveiben be­hatoltak a köztudomásúlag . a keleti féltekén fekvő Földközi­tengerre, és ott is maradtak. Ez a tény önmagában nem sérti a nemzetközi jogot, hisz a Földközi-tenger nyitva áll bármelyik flotta előtt. A nemzetközi jog paragra­fusain kívül azonban van a nemzetközi kapcsolatokban egy íratlan szabály. Ha a Szovjetunió erős haditengeré­szeti hajóraja behatolna, — mondjuk — a Mexikói-öbölbe vagy a Karib-tengerre, mit szólna ehhez az USA? Ugyan­akkor a 6. amerikai flotta je­lenlétét az európai partok kö­zelében az USA majdhogy nem törvényszerűnek tekinti. Sőt, mi több. Washington megpróbálta elítélni a szovjet hajók földközi-tengeri jelen­létét, holott ez a tenger a Fe­kete-tengerből a világtenge­rek felé vezető utat jelenti. O. Rivero, a NATO dél-euró­pai egyesített fegyveres erői­nek főparancsnoka a nyugat­német Spiegel című folyóirat­nak adott interjújában emlé­keztetett arra. hogy a Mont­reux-ban kötött egyezmény alapján a „Fekete-tengeri ál­lamok meghatározatlan számú hajót küldhetnek a Földközi­tengerre, ha erről előzetes ér­tesítést küldenek”. Igaz, e nyi­latkozat után az amerikai ten­gernagy többször is kifejezés­re juttatta a NATO „aggodal­mát” a szovjet flotta jelenléte miatt. Mint látjuk tehát, a Szovjet­unió hajóinak jelenléte a Fe­kete-tengerrel szomszédos me­dencében jogilag megalapo- ; zótt. Tisztázásra vár a politi- • kai kérdés: milyen hatást gva- j toroltak e változások a nem­zetközi helyzetre, nem veszé­lyeztetik-e ténylegesen a békét az Európa, Ázsia és Afria kö­zött húzódó térségben? Ha végigtekintünk az el­múlt húsz éven. könnyen meg­győződhetünk arról, hogy a 6. amerikai flotta mindenkor az a veszélyes idegen test volt, amelyet a földközi-tengeri szervezet — ha sikertelenül is —, igyekezett kivetni magából. Egy példa e flotta agresszív rendeltetéséről: 1958-ban az amerikai hajóraj partra szál­lást hajtott végre Libanonban azzal az ürüggyel, hogy védel­mezni jött a Beirútban élő amerikai állampolgárokat. Ez inkább a XIX., mint a XX. századra emlékeztető „klasszikus” imperialista akció volt. Erre csak azért kerülhe­tett sor, mert a 6. flotta hosz- szú éveken át egyeduralkodó volt a Földközi-tengeren. Ma már nehézségekbe ütközne hasonló beavatkozás olyan ál­lam területén, amely nem áll katonai szövetségben az USA- val. Lássuk, mit ír a „Foreign Affairs” című amerikai folyó­irat: „Világos, hogy az Egye­sült Államok ma, ha akarna se tudna a korábbi nyugodt­sággal végrehajtani egy, az 1958. évi libanoni intervenció­hoz hasonló akciót”. Majdnem szó szerint ez a véleménye a hamburgi „Spiegelének is. A „Foreign Affairs” is kényjelen elismerni, hogy a szovjet ha­ditengerészeti potenciál növe­kedése következtében „e tér­ség kis államai nagyobb moz­gási szabadsággal rendelkez­nek érdekeik biztosításában”. Persze, a leghelyesebb meg­hallgatni a közvetlenül a ten­ger partján élő népek véle­ményét. Az csak természetes, hogy Olaszország és Görögor­szág, a két NATO-tagállam sajtója bekapcsolódott az ame­rikaik kezdeményezte, mester­ségesen felnagyított aggály­kampányba, hiszen ezek az or­szágok az USA 6. flottájának a támaszai. Ha azonban elővesszük a térképet, azt látjuk, hogy a Földközi-tengernek mind a dé­li, mind keleti partja volta­képpen arab part. Az iraki „Bagdad Observer” hangsú­lyozza, nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt, hogy a szovjet haditengerészeti erők az arab országok jóváhagyásá­val és érdekeikkel összhang­ban tartózkodnak a Földközi­tengeren. Az EAK, Algéria, Libanon és más országok saj­tója annak tekinti ezt a flot­tát, ami, vagyis a béke bizto­sításának a Földközi-tenge­ren. Lássunk egy „szárazföldi párhuzamot”. Mint ismeretes, az Észak-Atlanti Szövetséget 1949-ben hozták létre. Évek teltek el, míg létrejött Varsó­ban a megfelelő egyensúly — a Varsói Szerződés Szervezete. A NATO katonai monopóliu­ma nem nyújthatott reményt az európai béke fenntartására. Ugyanez a helyzet a Föld­közi-tengeren is. A létrejött „ellensúly” ma arra hivatott, hogy biztosítsa a békét a vi­lág egyik legnyugtalanabb tér­ségében. A Tel Avivból és más kö­zel-keleti fővárosokból érkező hírek rámutatnak a katonai tevékenység fokozódására eb­ben a térségben. A Szuezi- csatorna környékén, a jordá- niai és libanoni határon egy­mást követik az incidensek. Üjabb közel-keleti konfliktus nemcsak e térség országai szá­mára jelentene veszélyt, ha­nem az egész földközi-tengeri térség, az egész Európa, az egész világ számára. Izraelnek, ha 1967 júniusában, amikor az amerikai haditengerészeti flotta még uralta a Földközi- tengert. agresszióra szánhatta el magát, most kétszer is meg kell gondolnia szomszédainak ismételt megtámadását. A tenger nagy szerepet ját­szik a mai politikában. Az USA, mint a világuralomra igényt tartó nagyhatalom, nyomban a második világhá­ború befejezése után a tenge­ri térségek meghódítására ve- tette magát. Ez a stratégia az­zal számol, hogy a szárazföldi támaszpontok könnyebben se­bezhetők. A hatodik flotta je­lenléte a Földközi-tengeren, az ötödiké a Távol-Keleten, a. hetediké Vietnam partjainál — mindez az új katonai stra­tégia eleme. Nyilvánvaló azonban, hogy a tenger meghódításának im­perialista doktrínája hatékony ellenállásba ütközik mind a Földközi-tengeren, mind bár­hol a világon. A Földközi-tenger évszáza­dokon át a népeket egyesítő, nem pedig szétválasztó tényező volt. Ezután is ennek kell len­nie. A Szovjetunió ezt akarja, és kész baráti lépéseket tenni a felé, aki ugyanerre törek­szik. V. Ardatoviszkij az APN politikai azemleírója UESZELVES UTÓM * Szovjet lap a Kínában dolgozó nyugatnémet rak étaszakért ókról Szilárdak Európa határai Sikeres volt a nagybizottság tárgyalása PÁRIZS (MTI) A francia minisztertanács szerdai ülésén Michel Debré külügyminiszter méltatta a szovjet—francia együttműkö­dési állandó bizottság, az úgynevezett nagybizottság most véget ért ülésszakának eredményeit. Kiemelte, hogy elvi megállapodás született abban, hogy előbbre hozzák a két ország közötti hosszúlejá­ratú szerződés megújításának időpontját és előirányozzák benne, hogy a következő öt évben kétszeresére növelik a két ország árucsere-forgalmát. Fontos megállapodások szü­lettek teljes üzemi berende­zései: szállítására vonatkozó­an, valamint műszaki és tu­dományos együttműködés nö­velésének tekintetében (s. Vagy — LONDON (MTI) Mintegy 20—30 angol, afri­kai és ázsiai író, valamint több más tüntető kedden békésen elfoglalta a törvénytelen Smith-rezsim londoni iroda­házát. a Rhodesiái House-t. A brit rendőrség kezdetben nem avatkozott be, de a to­vábbiakban — nyilván fel­sőbb helyről kapott utasítás alapján — nagyszámú rendőr jelent meg az épületben, és távozásra szólította fel a tün­tetőket. Amikor azok kifejtet­ték, hogy helvettük a Smith- rezsim tisztviselőit kell eltá­volítani. mert a lázadó rend- szern°k nincs ioga London- ba^ a brit állam tulajdonát vagy... képező épület birtoklására, a rendőrök egyenként kicipelték a tüntetőket az utcára. Ronald Segal író, a tünte­tés egyik szervezője úgy nyi­latkozott, hogy a rendőri be­avatkozás ellenére is sikeres­nek tartja a vállalkozást, mert a rendőrség nem mert eljá­rást indítani a résztvevők el­ten. A rendőrség eljárása jo­gi szempontból képtelenség, hiszen vagy jogosan tartóz­kodtak a tüntetők az épület­ben, s akkor az eltávolítás ;ndokolatlan volt, vagy pedig iogtalanul, de ez esetben vi­szont szabálysértési eljárást kellett volna indítani elle­nük.-. 2 NÓGRÁD - 1969. január 9., csütörtök MOSZKVA A Lityeraturnaja Gazeta szerdai száma terjedelmes cikket szentel a kínai rakéta­fegyverkezésnek. Mint a szov­jet hetilap rámutat: a kínaialt legfőképpen Nyugat-Németor- szágban vásárolják meg a szükséges elektronikus beren­dezéseket, rakétaalkatrészeket, a nehézvizet és más nagyszi­lárdságú anyagokat, amelyek szükségesek Peking nukleáris rakétaprogramjának végrehaj­tásához. de nemcsak erről van szó: Peking nyugatnémet ra­kétaszakértőket is toboroz. Ezek — mint a szovjet kom­mentátor rámutat — közis­mert tények, mindamellett Bonn nem szeretné, ha a kí­nai—nyugatnémet ilyen Irányú kapcsolatokat nagydobra ver­Szovjet küldöttség Kubában Osvaldo Dorticos kubai el­nök kedden fogadta V-N. No­vikov szovjet miniszterelnök­helyettest, V. M. Vinogradov külügyminiszter-helyettest és a Kubában tartózkodó kül­döttség többi tagjait. A be­szélgetésen kubai részről meg­jelent Carlos Rafael Rodrigu­ez, a Kubai KP Központi Bi­zottsága titkárságának tagja, a forradalmi kormány minisz­tere és Raul Roa külügymi­niszter. nék. Ezért is adott a bonni külügyminisztérium erre vo­natkozóan cáfolatot, amely így hangzott: nincs semmiféle tit­kos megállapodás Pekinggel. és semmilyen szakértőket nem küldtünk Kínába Mint a Lityeraturnaja Gaze­ta nyomatékosan rámutat: va­lóban nincs „titkos megálla­podás” Peking és Bonn között, mégpedig azért nincs, mert mindez a „szokásos kereske­delmi ügyletek” keretében történik. Ámj pedig a cáfolat­nak azt a kitételét illeti, hogy Nyugat-Németorszáe semmilyen szakértőket nem küldött Kínába, ezze; kapcso­latban a szovjet hetilap kom­mentátora rámutat, hoav már ott tevékenykedik Wolfgang Pilz, a hírhedt Werner von RIO DE JANEIRO (MTI) Mindössze néhány órával azután, hogy a kormány be­jelentette a december 13-a óta (ekkor zárta be Artur da Cos. ta e Silva elnök a kongresz- szust) érvényben levő katona; cenzúra felfüggesztését, a bra­zil rendőrség elkobozta a riói Correiro de Manha című lap keddj számát és letartóztatta a lap kiadóját, valamint há­rom szerkesztőjét. Az újsáa szerkesztőségi cikkben emlé­kezett meg a cenzúra bezárá­Braun. a „V—1” és a „V—2” atyjának munkatársa, továbbá a középhatósug£.rú rakéták ta­pasztalt tervezője, Berthold Se- iinger és egész sereg alacso­nyabb rangú nyugatnémet ra­kétaszakértő. Egyébként Peking rakéta­szakértőket toborzó fő irodá­ja Münchenben van. A nyugat-németországi Oberkochenben levő optikai művek exportálja Kínába a rakétaipar számára szükséges műszereket, mégpedig 30 mil­lió nyugatnémet márka érték­ben. Peking nagy reményeket fűz a Thyssen-konszeronel va­ló megállapodáshoz is. Az előzetes tárgyalások már meg­történtek és a Thvssen-kon- szem képviselői hamarosan megérkeznek Pekingbe. sánák országos visszhangjá­ról. Ugyancsak kedden elko­bozták a Sao Poulo-i Jorna! da Tarde példányait. A lap jelentéseket közölt a főváros­ban foganatosított terror-in- intézkedésekről. Egy harma­dik újság, a Diario de Noti- cias arról számol be. hogv a kormány további száz személv politikai jogainak felfüggesz­tését tervezi. Eddig 13 sze­mély ellen hoztak ilyen jel­legű intézkedést. Köztük van Carlos Laeerda volt guanaba- rai kormányzó. Lapelkobsások Brazíliában MOSZKVA (TASZSZ) A politikai realitás Európá­ban megköveteli, hogy ér­demben közeledjenek a biz­tonság problémájának megol­dásához — Írja a szerdai Pravdában Jurij Zsukov, a Szovjet Békebizottság elnök- helyettese. A cikkíró szerint e problémák megoldásánál ko­runknak abból a nyilvánvaló realitásából kellene kiindulni, hogy oz európai határok szi­lárdak, és nincs a világon olyan erő, amely akár egy mil­liméternyit is elmozdíthatná e határokat. Zsukov emlékeztet arra a határozatra, amelyet 19 euró­pai ország közéleti személyisé­gei fogadtak el a közelmúlt­ban tartott bécsi találkozóju­kon. s amely szerint 1909 ok­tóberében általános európai konferenciát hívnak össze kél probléma megvitatására. Az egyik: a kollektív biztonság rendszerének megteremtése Európában; s a másik: az eurőnai államok szoros eovütt- mfiköd ésének kifellesztése a béke és a leszerelés érdeké­ben. A cikkíró a szovjet bé­kemozgalom támogatásáról biztosítja a határozatot. A Pravda mindezzel kapcso­latban hangsúlyozza, hogy a háború utáni feileménvek Európában előkészítették a talajt arra. hogy a nemzetkö­zi kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének alapján fejlődjenek. ✓ T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents