Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-31 / 25. szám
„.4 szocialista társadalom, elsőrendű érdeke, hogy a dolgozókban erősödjön a tulajdonosi szemlélet, mert ez egyik jeltétele az eredményesebb munkának. E szemlélet erősítésének lényeges eszköze az üzemi demokratizmus, amelynek leeretében a dolgozók ■munkahelyükön válnak a vezetés részeseivé. Ahol a demokratizmus érvényesülésének útjába nem gördítenek akadályt, ahol súlya van a dolgozók szavának, tanácsokat adhatnak, javaslatokat mondhatnak, ott a tulajdonosi szemlélet pozitív irányban hat a politikai magatártásra. Az üzemi demokrácia ezért nemcsak vezetési módszer, hanem a munkásosztály szempontjából politikai, hatalmi kérdés is.” Szükségesnek tartjuk hangsúlyozná a Szakszervezetek Országos Tanácsa legutóbbi ülése állásfoglalásának ezt a részét, mivel több Nóg- rád megyei iparvállalatnál is tapasztalható bizonyos ellenállás az üzemi demokrácia^ szélesebb körű érvényesülésével szemben. 1968-ban a megye 33 ezer üzemi dolgozója közül már 26 ezer dolgozott heti 44 órás munKaidőben. Néhány vállalatnál igen eredményes előkészítést végeztek. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben például — mint azt a pártbizottság megállapította — a technológiai és műszaki intézkedések hatására sikeresen teljesítik terveiket, A dolgozók keresete nem csökkent, általában megfelel a korábbinak. A termelő üzemekben jóval alacsonyabb a túlórafeihasz- nálés és a dolgozók többsége elégedett az intézkedésekkel. A jó eredmény egyik magyarázata, hogy előkészítés közben a munkásoktól is tanácsokat kértek, és javaslataikat felhasználták a munkaszervezésben, a műszaki intézkedésekben. A demokratizmus megfelelően érvényesült az előkészítésben. nyilvánvaló, hogy jó hatással .volt és lesz 8 végrehajtásban is. A megye üzemeinek egy részében azonban nem volt 'ilyen egyértelmű a módszer. Több helyen elsősorban létszámnöveléssel' igyekeztek megoldani a kieső munkaidő következtében beállott termeléscsökkenést, vagy műszaki fejlesztés, jobb munka- szervezés helyett gyakran indokolatlan initenzltásnövelést alkalmaz,tak. A demokratizmus megsértése, a munkások véleményének lebecsülése azzal a következménnyel is járhat, hogy később a végrehajtást sem érzik magukénak. A példák az elmúlt hónapok krónikájához tartoznak és a munkások között ma is állandó beszédtémák, a hibás módszerek lényegében hibás nézetből lakadnak. ipari üzemeink gazdasági vezetői közűi töboen hangoztatják, hogy az önálló vállalati gazdálkodás ‘megköveteli az egyszemélyi felelős vezetés erősítését, ez pedig ellentétes a demokratizmus bővítésének igényével. A demokratizmus lassítja a munkát, és ezért nem egyeztethető össze a korszerű vezetési követelményekkel. Székből a nézetekből fakad az a gyakorlat, hogy a vállalati munkát, a termelést, a dolgozók élet- és munkakörülményeit lényegesen érintő kérdésekben is a dolgozók, sőt vá- 1 asatott képviselőik nélkül döntenek. Jellemző, és ugyancsak a mostani napokban tapasztalható példája ennek, hogy gyakran megfeledkeznek a szakszervezeti bizottságok bevonásáról a tervek elkészítésébe, a termelési, fejlesztési koncepciók kialakításába és egyéb, a vállalati munkával összefüggő jelentősebb kérdések megvitatásába. (Pedig a véleményezést a Munka Törvénykönyve Is előírja.) A demokratizmust elinté Zeitnek válik azzal, hogy termelési tanácskozáson utólag tájékoztatást adnak, és — mint ahogy egyik munkás megjegyezte: „Dicsérik a vezetést az eredményekért. vagy elmarasztalják a dolgozókat a hibákért”. A dolgozók részvétele a döntés előkészítésében, fokozza felelősségtudatukat á végrehajtásban is és jobbá, har- mónikusabbá teszi kapcsolataikat a gazdasági vezetőkkel. Megfontoltabb, körültekintőbb ezután a döntés, hiszen a munkásvélemények alapján figyelembe vehetnek olyan objektív vagy szubjektív körülményeket is, amelyekkel az eredeti elképzelésekben nem számoltak. Az így élő demokratizmus a helyes döntés segítése mellett, jobban kibontakoztatja a dolgozók kezdeményezési kedvét, ezért egységben van az egyszemélyi felelős vezetés erősítésével is. Az ilyen döntések után jobban megkövetelhető a fegyelmezett végrehajtás, és ebben a vezetők mindig támogatást várhatnak a dolgozóktól. Az' önálló gazdálkodás mellett a demokratizmus bővítésének szükségességét igényli az anyagi ösztönzés rendszerének nagyobb összhangja a vállalati eredményekkel. Megélénkült a dolgozók érdeklődése munkahelyük ügyei iránt, hiszen a kereset, a szociális és kulturális juttatások, a nyereségrészesedés nagyobb hányada függ a gazdálkodástól, ami szintén növeli a dolgozók aktivitását. Ebben is jó példát mutattak a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Az 1969—70. évre szóló kollektív szerződés tervezetének vitája során mintegy ezer hozzászólás hangzott el, köztük 200 javaslat, amelynek nagy részét felhasználhatták a szerződés szövegezésénél. És ismét jelentkezik az eredmény: a vezetésbe való tudatos bevonás, a közös gondok megosztása jó üzemi légkört teremt, amelyben a közhangulat párosul a szükséges felelősségtudattal. Társadalmi életünk demokratizmusának továbbfejlesztése egyik legfontosabb feltétele az előttünk álló politikai és gazdasági feladatok sikeres megoldásának. Lényeges elemé ennek az üzemi demokrácia és a pártszervezeteknek, szakszervezeti szerveknek kötelességük, hogy segítsék elhárítani a demokratizmus szélesítése útjában álló szemléletbeli és az ezekből fakadó gyakorlati akadályokat. Kovács András Fokozottabb figyelmet a megelőzésre Tizenhárom halálos baleset a mezőgazdaságban A szakszervezetek megyei tanácsa összesítette az elmúlt évi baleseti statisztikát. A számok mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Egy év alatt 3425 embert ért üzemi baleset, mindössze 35-teI kevesebbet, mint egy évvel korábban. Huszonhármán életüket vesztették, és a balesetek miatt kieső munkanapok száma meghaladja a nyolcvan- hatezer-hétszázat. Az utóbbi két szám már nem javulásról, hanem rosszabbodásról tanúskodik. Az egyes szakmai területek helyzetét is értékelték, es ebből megállapítható, hogy főleg a mezőgazdasági üzemekben és a termelőszövetkezetekben szükséges az eddiginél még nagyobb energiát fordítani a balesetek megelőzésére, a munkavédelemre. Amíg a megye bányáiban általában javulást értek el, a MEDOSZ-hoz tartozó üzemekben négy, a termelőszövetkezetekben kilenc halálos baleset fordult elő, amiből az erőgépek borulása hét ember halálát okozta. Az SZMT-elnöksége amikor legutóbb tárgyalt a megye baleseti helyzetéről, határozatot hozott a munka megjavítása érdekében. Igen fontos, hogy az üzemeknél az elkészült intézkedési tervek maradéktalanul megvalósuljanak. A szakszervezeti ellenőrzés hatékonyságát is javítani kívánják az elkövetkező időkben. Tavaly 473 esetben jegyzőkönyveztek a szakszervezet munkavédelmi felügyelői és 44 esetben állítottak le munkát, illetve gépet a hiányosságok megszüntetéséig. Esetenként bírságoltak is, azonban a bírság összege nincs arányban az észlelt mulasztásokkal. A jövőben feltétlen jobban kellene élni ezzel a nevelési, illetve ösztönzési lehetőséggel Is, ahogy a bányáknál teszik, ott ugyanis 21 felelős beosztású műszaki dolgozó prémiumát vonták meg a mulasztások miatt. StiltliÓMOli terve A megyei képzőművészstúdió ’ balassagyarmati szekciójának tagjai áprilisban kiállításon mutatják be alkotásaikat. Sorrendben ez lesz a IV. kiállítása a balassagyarmati stúdiósoknak a Palóc Múzeumban. Balassagyarmati vonatkozású hir: az idén a képzőművészstúdió művésztelepe Balassagyarmat szomszédságában, a Nyírjes üdülőtelepen lesz. Ebben az évben egyébként a hagyományos decemberi tárlat mellett még öt stúdiókiállítás lesz a megyében. Európa az élen Az Egyesült. Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAB) most nyilvánosságra hozott adatai szerint a világon az 1967—68-as gazdasági évben 57 700 000 tonna műtrágyát gyártottak, 0.1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Területileg Európa országaiban fejlődött legnagyobb mértékben a mű- trágyagvártás, ahol az össz- mennyiség 23 400 000 tonna volt, 1 7-0 000 tonnával több. mint az előző évben. A műtrágya felhasználásának szempontjából első helyen Európa áll 137, kilogrammos Hektáronkénti eredménnyel. Etán a Közép- és Észak-Ame- rika (59 kilogramm), Óceánia (37 kilogramm), a Szovjetunió (29 kilogramm). Ázsia többi része (19 kilogramm) és Dél- Amerika (14 kilogramm) következik. NÓGRAD — 1969. január 31. péntek SzemEeCet és gyakorlat Megjegyzések az üzemi demokráciáról Alapt eloen kielégítő tevékenység: Küldöttgyűlésen értékelték a tavalyi munkát Küldöttgyűlést tartott tegnap Salgótarjánban a Cserhát- Karancs Hegyvidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A szövetséghez tartozó három járás közös gazdaságainak küldöttei között megjelent Matuz József, a megyei pártbizottság titkára és Géczi János, a megyei tanács vb-elnöke, valamint az érdekelt járások mezőgazdaságát irányító pártós tanácsi vezetők. A területi szövetség tavalyi tevékenységéről szóló beszámolót Herencsényi József titkár mondta el a küldöttgyűlés résztvevői előtt. Bevezetőben foglalkozott azokkal a változásokkal, eseményekkel, amelyek hatására és következményeként a területi szövetség is létrejött. Hangoztatta, hogy a kezdeti tapasztalatlanság ellenére is többségében jól oldotta meg a területi szövetség a megalakuláskor rögzített célkitűzéseket. Említésre méltó eredményeket értek el a termelőszövetkezetek árukapcsolatainak kiépítésében és az információs tevékenységben. Szerepet játszott a szövetség a termelésfejlesztésben is. amelyet a korszerű termelési módszerek terjesztésével, a hazai és a külföldi tapasztalatcserék segítségével értek el. Különösen nagy feladat hárult a területi szövetségre a termelőszövetkezetek jogvédelmében. és érdekvédelmében. A szövetség csekély létszámú apparátusa nagy segítséget adott a tagszövetkezeteknek a termeltetési szerződések megkötésénél, valamint a termelőszövetkezeti törvény végrehajtásából fakadó alapszabály, valamint ügyrend és munkarend elkészítésénél. Eredményesen szervezték meg a közös gazdaságok jogvédelmét, s számottevő sikereket értek el a különféle gazdálkodási és termelési versenyek szervezésében. A szövetség titkára az eredmények felsorolása mellett foglalkozott a szövetségi munka hiányosságaival is. Ezek részben a kezdeti tapasztalat- lanságoól fakadtak, de számos esetben előfordult, hogy a jó kezdeményezések a felvetéseknél nem jutottak tovább. Elismerte, hogy a termelőszövetkezetek joggal vártak többet a szövetségtől, amit az idén az apparátus igyekszik teljesíteni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ebben a közög gazdaságok is segíthetik a szövetséget a nagyobb igényességgel, hatékonyabb ösztönzéssel. A vita sprán heten kértek, szót. A hozzászólók kritikusan méltatták a területi szövetség tavalyi tevékenységét, de kivétel nélkül elismerték: alapvetően kielégítőnek tartják a szövetség munkáját. A vitában felszólalt i Matuz József is, aki elemezte a termelőszövetkezetek tavalyi tevékenységét, a múlt év eredményeit. Megállapította, hogy a nógrádi közös gazdaságok életében nagy fejlődés következett be, ami az új gazdasági mechanizmus keretei között fokozott felelősségre inti a szövetkezeti vezetőket. Bizonyította, hogy az új viszonyok között a fejlődés útja a termelés koncentrációja. aminek fő útja a szövetkezeti társulások rendszere. A szövetség munkájával kapcsolatban hangoztatta, hogy ez az alaprendeltetésnek megfelelt, ezen azonban túl kell lépni. A feladatok között jelölte meg — egyebek mellett — a szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának, s demokratikusabb működésének hatékonyabb segítését. A vita után Holló Imre, a szövetség ellenőrző bizottságának elnöke ismertette a bizottság tevékenységéről készült beszámolót A küldöttek mindkét beszámolót egyhangúlag elfogadták. Garanciális dráma négy felvonásban9 három közjátékkal I. felvonás. Szeptember, bányásznap, Pécskő Üzletház, bú- torkiállÍLás. Vásárló: (jön). Beh vszép bútor! Megveszem! . Eladó: (kedélyesen). Azért van, kérem! Vásárló vesz, eladó elad. Vásárló: (aggódva). Kérem, ennek a bútornak van némi hibája. A rekamié nyitószerkezete. .. és a polcok hiányoznak a szekrényből. .. Eladó: (bizalmat keltőén). De import! És rá se rántson, mi mindent elintézünk. Azért vagyunk. Közjáték. November. Vásárló lakása. Polcok hiányoznak, rekamié nyitószerkezete hiányzik. Vásárló ír az iparcikk- kiskereskedelmi vállalat kis- terenyei bútoráruházának. Bútoráruház: eladó ír, levelet a vásárlónak. „Szíveskedjék Kis- terenyére utazni, a helyszínen mindent megbeszélünk.” A vásárló olvas, s mintha nem lenne egészen boldog. Ismét ír, Kisterenyére: „Nem megyek. Én már egyszer mentem. Megvettem a bútort. A bútor árát átvették tőlem. Most önök jöjjenek.” Kisterenye, bútoráruház. Eladó. Olvas. Levelet. Majd adminisztrátornak: „Kérem lerakni!” És nem megy. Sehová. II. felvonás. December, szerkesztőség. Újságíró telefonál Kisterenyére. Űjságíró: (csodálkozva). Miért nem intézkednek? A pénz az önök - kasszájába került, a bútort önök hozták forgalomba? Szóval hétfőn felkeresik a vásárlót? Viszik a garancia- levelet is? Még azt sem adták át a tulajdonosnak? Közjáték. December. A bútorüzlet szakembere Salgótarjánban, a vásárlónál meggyőződik a hibákról. Átadja a garancialevelet. „Két héten belül intézkedünk”. Távozik. Január. A hiányzó polcok postán megérkeznek. A nyítószerkezet kijavítása ügyében a vásárló még vár, aztán érdeklődik a súlyemelő szövetségnél. Vagy egy súlyemelőt, vagy kalóriapótlékot kér. Postás levelet hoz Balassagyarmatról, a Nóg- rád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalattól. „Értesítjük. hogy garanciális javításra a megyében a Faipari és Bútorkészítő Ktsz van a Bútorértékesítő Vállalat által kijelölve. Kérjük, hogy a jótállási jegyet, valamint az áru számláját a fenti ktsz-nek szíveskedjen megküldeni. Ennek megtörténte után a ktsz gondoskodik a hibás áru mielőbbi megjavításáról”. Ili, felvonás. Faipari ktsz. Vásárló mutatja a levelet, a számlát és a garanciajegyet. Ktsz-elnök szintén mutatja. Hogy nem. Elnök: (indignólódva). Hogy aztán fussak a pénzünk után! Hogyisne! Csak ha az értékesítő vállalat megrendeli nálam a javítást. Vásárló: (kitámólyog). Közjáték. Iparcikk-kiskereskedelmi vállalat dolgozója. Telefonál a ktsz-nek. Dolgozó: (telefonba). Értem. Szóval ahhoz, hogy az importbútor garanciális javítása megtörténhessék, a faipari ktsz-hez el kell vinnie a vásárlónak a garanciaj egyet és a minőségi bizonyítványt. A ktsz ez után ezt felküldi a Bútor- értékesítő Vállalatnak, mely ennek alapján elbírálja a kérelmet, illetve jóváhagyja a javítást, s ezt a dokumentumokkal együtt megküldi a ktsz-nek. Hogy mi nincs? Értem. Mindehhez szerződést kell kötnie a Bútorértékesítő Vállalatnak a ktsz-szel. S ezt a szerződést eddig még nem kötötték meg. IV. felvonás. Szerkesztőség. Vásárló: (gúnyosan az újságíróhoz). Na, mit szól? Vallja be, ilyesmire nem mert volna gondolni. Űjságíró: (bevallja). Vásárló: És ez után ml következik? Űjságíró: (tehetetlenül széttárja a karját, majd a homlokára csap). Tudja mit! Majd megmondja Doktor Agy. A televízióból. Az mindent tud. Csak el ne feledjük megküldeni neki a Bútorértékesítő Vállalat, az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat, a kisterenyei bútoráruház és a salgótarjáni Faipari Ktsz minőségi bizonyítványát! (Függöny nincs. Garanciális javításom van). Csizmadia Géza Eredményes évet zárt a Nógrádi Szénbányák A Nógrádi Szénbányák párt- bizottsága és szakszervezeti tanácsa közös tanácskozáson értékelte az elmúlt évi eredményeket és határozta meg a feladatokat, A vállalat az új gazdasági mechanizmus bevezetését sajátos körülmények között kezdte. Fő tevékenysége, a széntermelés már 1965-től fokozatosan csökken és ayisz- szafejlesztés üteme az országosnál nagyobb arányú. A párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetés ezért azt a legfontosabb feladatot határozta meg, hogy kényszer leépítések nélkül a foglalkoztatási egyensúly megteremtésével biztosítsa a továbbfejlődést. Az elmúlt év legnagyobb eredménye talán éppen az, hogy sikerült elérniük ezt a célt. A vállalat gazdasági feladatait jól oldotta meg. A szezonális fogyasztói igények kielégítésével sikerült 48 ezer tonna többlettermelést elérni, ami 23 millió forint árbevétel- többletet eredményezett. A foglalkoztatottság bővítése érdekében szervezett kiegészítő termelés nemcsak elsődleges feladatát érte el, hanem a tervezett négymillió forint nyereséget is biztosította a kollektíva számára. A tavaly megvalósított beruházások lehetővé teszik, hogy a vállalat árbevételét mintegy 50 millió forinttal növeljék. Ez azt jelenti, hogy a széntermelés csökkenése ellenére az értékterv növekszik. A gazdasági sikerek biztosították. hogy a bérszínvonal a tervezettnek megfelelően alakuljon és a tavalyinál nagyobb összeget fizethessenek nyereségrészesedés címén. A vállalatnál általában sikerült gazdaságosabbá tenni a munkát. A termelési arányok megváltoztatása }s módosította az önköltséget. A kiegészítő termelés a fel nem osztható költségek nagyobb hányadát vette át, így közvetve javította a széntermelés gazdaságosságát. A széntermelés műszaki színvonalának növelése érdekében kitűzött célokat is elérték. Növekedett a frontfejtésből termelt szén aránya. Önjáró biztosítás valósult meg Hányáson. Forgách-aknán a szállítás rekonstrukciója, Gusz- táv-aknában a kapacitásnövekedés valósult meg. A kiegészítő termelésre 90,6 millió forint értékű tervet határoztak meg, de ezt is 20 millió forinttal túlteljesítették. Végeredményben a 43 millió forint értékterv-túlteljesítést 315 fős létszám-megtakarítással érték el. A feladatok az idén sem lesznek kisebbek a Nógrádi Szénbányáknál. Gondot okoz, hogy a vállalatnál maradó fejlesztési alap kevés. A kiegészítő termelés további növeléséhez még több központi. anyagi segítség kellene. A tavaly megteremtett feltételekkel már az idén 162 millió forint termelési értéket- várnak a melléktevékenységből. A profilbővülés egy sor új szervezési, gazdasági feladatot jelent. A dolgozók átcsoportosítása és szükséges átképzése sem könnyű munka. Cél, hogy a szénbányászat visszafejlesztése miatt senki ne maradjon, még álmeneti időre sem munka nélkül és ehhez jó úton haladnak a Nógrádi Szénbányáknál.
