Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-29 / 23. szám
Tehetségek „hátrányban”? ÄS*i Már h nyárra gondolnak. Vágják a jeget Csecsén, hogy ellássák innen a helybeli, ai ccscgi és a kozárdi vendéglátó egységeket. A földmüvesszövetkezet megegyezett az ecsegi termelőszövetkezettel, amelynek a szállítói mintegy tíz vagon jeget küldenek a jégvermekbe. Talán akkor nyáron is lesz hideg sör,.. Fipagvűjíemeny a Nemzeti Múzeumban Nógrádi kamera A MÜLT ÉVBEN készült, de a ma szamára is irányt adó beszámoló fekszik előttünk. Arra keresi a választ, hogy a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás milyen hatékony volt eddig, s milyen lesz ezután Szécsény község iskoláiban. A témát korábban a p edagógus pártalapszervezet is .megvitatta, s a további teendőket illetően a pedagógusok levonták a következtetéseket. A gond, amint azt a beszáll ölő is hangoztatja, nem új. A párt és a művelődésügy irányítói a múlt tanév elején is a hátrányos helyzetben levő tanulókkal való fokozott törődésre hívták fel a figyelmet. Van ezzel összefüggésben azonban egy súlyosabb gond. Az utóbbi időben az egyetemeken, a gimnáziumokban csökken a fizikai dolgozok gyermekeinek aránya, s kisebb arányú csökkenés a technikumban és szakközépis-' kólában is bekövetkezett- Közismert, hogy a középiskolák közül a gimnázium készít elő a továbbtanulásra. A kétkezi munkások gyermekeinek zöme célszerűségi okokból in- kábbb a technikumot és a szakközépiskolát választja. Így megkezdődik a folyamat, amely azt eredményezi, hogy a fizikai dolgozók gyermekei közül kevesen kerülnek az egyetemekre. Jobbára a szellemi munkát végző szülők vállalják az anyagi áldozatot, hogy gyermekük az érettségi után szerezzen szakképesítést, illetve diplomát. Mindez hovatovább társadalmi vonatkozású kérdéseket is felvet országos viszonylatban. Megyénkben ezenkívül kedvezőtlenül befolyásolja az „önálló” értelmiség kinevelésének folyamatát. 'AUyen a hátrányos helyzete tanulókkal való foglalkozás Szécsény iskoláiban? Bocsa Mihályné, a pedagógusszakszervezet által végzett vizsgálódás alapján a korábbi, s a jelenlegi eredményeket veti össze, s megállapítja, hogy egy év óta is javult az iskolák ez irányú tevékeny- sége. Az oktatás, a neveles tervezésekor, az iskolai, osztályfőnöki, napközi- és diákotthoni munkatervek összeállításánál egyik fő szempont volt az e tanulókkal való foglalkozás. Mind az általános iskolákban (Mikszáth iskola, llikóczi úti iskola), mind péti1 g a két középfokú intézményben megfelelően tervezték az ezzel kapcsolatos feladatokat. A gimnáziumi tanulószobába való felvételnél is előnyben részesítik a hátrányos helyzetben ievő fiatalokat. A korrepetálási, családlátogatási lehetőségeket is igyekeznek eredményesebbé tenni. ÜGY VÉLJÜK: Nógrád megyében, így Szécsény ben is, nincsen különösebb gond a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozásban különösen addig, amíg elemi szintű korrepetálások szervezéséről, vezetéséről, a különböző hátrányokból származó hiányosságok egyszerű pótlásáról van szó. A gondok inkább akkor jelentkeznek — s ez a szécse- nyi középiskolákra is vonatkozik —, amikor már a tehetségek felkutatásáról, a rendszeres nevelésről kellene beszélnünk. A fizikai dolgozók tehetséges gyermekeivel való foglalkozás, igen összetett pedagógiai tevékenységet igényel, s a hiányok pótlásánál mérhetetlenül bonyolultabb feladat. (A gond Szé- csényben, de másutt is, reális. Erre utal az a félig tréfás megjegyzés is, hogy a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás már-már hátrányos helyzetet teremt némely iskolánkban a nem hátrányos helyzetben levő tehetséges gyermekek számára.) Fel kell ismerni a tehetségeket, pályázatokon, tanulmányi versenyeken való részvételre kell ösztönözni őket. s e fiataloknak a szakköri munkából oroszlánrészt kellene vállalni- ok. Természetesen, ehhez mindenekelőtt lényegesen elevenebb, intenzívebb szakköri élet kellene. A beszámolóban — egyében kívül — még szó esik arról: a fizikai dolgozók gyermekeinek nagy részénél, a szécsényi tapasztalatok szerint, gondot okoz, hogy a szülők nem engedik meg a tanulók kulturális igényeinek kielégítését (mozi, színház, könyvtár, kiállítás látogatása stb.) E „szolgáltatások” iránt az igényt is legtöbbször az iskolában kell felkelteni, s megismertetni a tanulóval azt, hogy szórakozva is milyen sok ismeretet sajátíthat el. (Nemigen esik szó azonban arról, hogy ez- ügyben a szülőket is fel kell világosítani, s hogy mit tesznek a pedagógusok ezért? A szülők nem ismerik — gyakran nem is ismerhetik — a ma pedagógiai követelményeit, a tankönyvek szerkezetét, módszertani szerepét stb. A pedagógusokra vár tehát a felvilágosítás gondja is.) EGY SAJÁTOSAN helyi színezetű problémát is hallottunk Szécsényben. Nevezetesen azt, hogy például a gimnázium maga is „hátrányos helyzetiben van, beiskolázási gondokkal küzd. A korábbi években különösen az volt — ma is az — a helyzet, hogy a jobb képességű tanulók a körzetből inkább a salgótarjáni és a balassagyarmati gimnáziumokba, különösen a tagozatos osztályokba, mentek és mennek. Így kerül a szécsényi intézetbe sok hátrányos helyzetű diák, s mint mondják, ez bizonyos értelemben az oktató-nevelő tevékenység színvonalát is motiválja. A tanulók zöme vidéki, a járás déli községeiben lakik, ahol — köztudottan — sok képesítés nélküli nevelő tanít. E falvak kulturális színvonala sem túlságosan magas. Úgy hisszük, a gimnázium körzetéből tagozatos osztályba, szakközépiskolákba jelentkezők számának emelkedesc nem elítélendő tendencia Sőt, az iskolaszerkezet korsze rűsödésével örvendetesen együttjáró jelenség. A gimnáziumok a jövőben mindinkább a felsőfokú intézményekbe való előkészítők lesznek, s lépést tartva a kor követelményeivel, a jövőben a szécsényi intézménynek is mindinkább törekednie kell e cél elérésére vagy legalább megközelítésére. A még hatékonyabb munka további erőfeszítéseket igényel, s elsősorban tartalmi kérdéseket vet fel, illetve azok megoldását sürgeti. Tóth Elemér Értékes pipagyűjteményt őriznek a Magyar Nemzeti Múzeumban. Több mint ezer darab különféle, tajték, csi- buk, gyökér, bronz, üveg, porcelán és vasból készült pipát gyűjtöttek össze az utóbbi évtizedekben. A ritkaságok, történelmi emlékek között található Deák Ferenc, Batthyány Lajos kedvenc pipája. A katalógusban minden egyes darab története, származása szerepel, amiből kiderül, hogy eQV-egy különleges példány egész generációkat kiszolgált, apáról fiúra szállt örökségként a család kedvence volt. A címeres, faragott, és egyéb erdekes módon díszített pipák mellett különleges szipkákat, dohányszelencéket is őriznek, ezüst, arany burnótos zenélő dobozok is vannak köztük. A régi pipák most ismét divatba jöttek. Elég magas áron kelnek el, díszítésük és patinájuk dönti el, mennyit érnek az eladónak és a vevőnek. Egy-egy példányért 800— 1000 forintot is kérnek. A Magyar Nemzeti Múzeum világhírű pipagyűjteménye ajándékozás útján növekedik. Idős férfiak, elárvult özvegyek szívesen adják a múzeumnak a dúsan faragott, pirosra szívott tajtékpipákat, emlékül a köz vagyonába. Miből tudta meg? A hölgy kávét kér a salgótarjáni állomás utasellátójában. Megkapja. Iszik egy kortyot, leteszi. „Ebből a pohárból ittak, nem mosták el” — mondja. Nézem a poharat. Sem rúzsnyom, sem másfajta szennyeződés nincs a poháron. Kérdés: miért állítja a hölgy, hogy a poharat nem mosták el. (Cukor nélkül issza a kávét, es amit kapott édes volt.) Mind a két lába jó. Labdarúgásról olvasok. Nyilatkoznak. Egy újonnan igazolt játékosról, aki néhány napja a csapattal edz Tatán. „Remek bal Lába van, talán a szezon közepén már a csapatba kerülhet” — szól az írás. Lon- cikával találkozom. Ö is olvasta. Szomorú. „Látja, nekem mindkét lábam jó, mégis hová kerültem ” — paKiadója rondolatnVba plmélvédve találta Bemard Shaw-t, amikor va amelyik múmiája kiadása végett felkereste, és ezért Így szólt hozzá: „Egy fontot adnék a gondolataiért!” „De uram — csóválta a fejét naszkodik. Eltűnődöm: hát ha még edzene is. Film. Pásztón panaszolták. A moziban hónapok óta zárva az illemhely. A kétórás filmeknél talán nincs is baj. Ám nemrégiben a háromórás magyar szuperfilmet, az Egri csillagokat vetítették. Volt ugyan szünet, de... Tanulság: kétrészes filmeket ne tűzzön műsorára a pásztói filmszínház. Műtét előtt. „Sajnos nem mozog. A középső ujjam. Húst vágtam, s megcsúszott a kés. Átvágtam a szalagokat. Az orvos mondta is, nehéz ügy.” — panaszkodik ismerősöm. Óh, sajnálkozom. — Tehát műtét lesz? — Igen. Ujjmechaniz- mus — kapom a választ. — Valahogy kibírom. — ács — Shaw —. ennyit távolról sem ért az. amire gondoltam!” »»Ügy — csodálkozott a kiadó csalódottan —, akkor hát mire gondolt?” „önre uram” — hangzott Shaw lakonikus válasza. Ittasan az árokba Szilágyi István salgótarjáni autószerelő Karancslapujtő területén ittasan, gépjárművezetői igazolvány nélkül vezette Juhász József személygépkocsiját. Az autóval a csúszós úton áttért a menetirány szerinti bal oldalra, s ott árokba futva egy betonoszlopnak ütközött. Az utasok közül Juhász József súlyosan. Híves László könnyen megsérült, Szilágyi sérülései jelentéktelenek. A kár meghaladja a tizenhatezer forintot. PÉNZPOCSÉKOLÁS... 7. Királyi könnyek Horthyt Becsbe hívatják. [ ÍV. Károly 1918. februárjában a badeni főhadiszállá- ; son fogadja őt. — Önt kinevezem ellentengernaggyá és a flotta fő- I parancsnokává! A kenderesi birtokos fia előléptetésével tizenegy, nála idősebb parancsnokot ugrik át a rangsorban. A királyi elhatározás abban gyökereik, hogy Horthy Cattaró- ! nál megmutatta: képes elfő »5 az egyre erősödő elé- | gedetlenséget, leginkább alkalmas rá, hogy a flottát meg- ’’ tisztítsa a „megbízhatatlan elemektől.” I IV. Károly legfelsőbb kéziratában szükségesnek tartja, hogy indokolja a szokatlan előléptetést: „Különös bizodalmám a flotta élére nagybányai Horthy Miklós ellentengernagyot állította. Ennélfogva rangban idősebb és kiválóan derék sok tengernagy és sorhajókapitány a ná- luknál fiatalabb tengernagy alá rendeltetett. Ezek az urak ne tekintsék intézkedésemet személyük iránti bizalmatlanságnak. A haditengerészetem egynéhány vezető állásába fokozatosan fiatalabbakat is kell állítanom, tengerésztisztjeim kipróbált kötelességérzetétől és hazafiasságától elvárom, hogy a rangban fiatalabbnak alárendelt bajtársak, figyelembe vevén a komoly időket, a szolgálat érdekét tőlük telhetőleg a legiobban előmozdítják és teljes erejükkel támogatják a flotta parancsnokát.” Horthy flottaparancsnokként tér vissza Pólába. Ott ielentés várja, hogy az egyik rombolón, amely az Albániába tartó szállítóhajókat kísérte, letartóztattak ..ét natrózt, akik társaiknak a békéről beszéltek, s arról, logy a háború után más világnak kell jönnie. A matrózokat a flotta haditörvényszéke halálra ítélte. Életük az új flottaparancsnok kezében van. Horthy azonban nem kegyelmez. Sőt, elrendeli, hogy a kivégzésen minden haior-M legyen ielen 20 ember. S amibor iel»n- tik neki, hogy a nyilvános kivégzés megtörtént, elégedetlen jeleim Ki: — Nos, most észre térítettem mindegyiket! A régóta beteg monarchián azonban már kivégzésekkel sem lehet segíteni. IV. Károlynak el kell ismernie „népei” önrendelkezési jogát, majd lemond az osztrák és a magyar trónról is. Horthy flottaparancsnoknak szóló utasítása: a flottát adja át a zágrábi nemzeti ;anácsnak. A király ezzel az üzenettel együtt altenger- nagyi kinevezést is küld számára. Ezt a rendfokozatot használja Horthy, ezt a rangjelzést viseli lóháton és autón járva, kormányzóként is. Egyébként soha nem térhet vissza a flottához, igaz, ambíciói rövidesen jóval túlterjednek ezen. Szárazföldi útjának első állomása Becs. Badenben, november 8-án elbúcsúzik IV. Károlytól. A királyt ekkor már testőrei is elhagyják, a káosz teljes. Kevés hűséges ember tart ki mellette. Köztük van azonban Horthy. Amikor belép a császár dolgozószobájába, katonásan, röviden jelentkezik, mintha mi sem történt volna. Megkapó kép: a fiatal király szemében könnyek, egy szót sem tud szólni a megindultságtól. S ennek láttán a sokat próbált, ötven esztendős admirálisa is sírni kezd. De ő szóhoz jut. Ezt mondja: — Amit ma délután Felségednél megértem, a legtragikusabb egész életemben. Biztosítom, hogy továbbra is minden poreikámmal szolgálom ücvét, biztosítom tántoríthatatlan hűségemről, amelyben egész tisztikarom követ. Azon munkálkodunk, hogy Felségedet jogaiba visz- szahelyezzük. Horthy még utoljára megszorítja IV. Károly feléje nyújtott kezét, s aztán Bécsből Budapestre utazik. A magvar főváros n? öi/ir v/,s*is fnr-"idnlom p1 ’ napjait éli. Kikiáltották a köztársaságot. Károlyi Mihály i miniszierelnoK. Hortny megpróbálja felajánlani szolgálatait az új rendszernek. Felkeresi Láng Boldizsár bárót — egykor Ferenc József udvarában a katonai ka— 20 — ánet-irodában dolgozott —, most a hadügyminisztérium- <an teljesít szolgálatot. Láng kérésére Fényes László, Károlyi Mihály kormányának hadügyi államtitkára, hajlandó fogadni Horthyt. Horthy Láng kíséretében kopogtat be Fénveshez, s széles mosollyal, kezét előrenyújtva közeledik hozzá, akit pedig nyilvánvalóan gyűlöli, hiszen Fényes monarchia- ^zeite ismert ellenfele a miluanzmusnaK és a náborü- nak, s aki most nem fogadja el a feléje nyújtott jobbot — a cattarói gyilkossal csak nem fog kezet? A volt flottaparancsnok ettől egy kicsit zavarba jön. Néhány mondatot dadog a flotta pólai átadásáról, majd bátorságot merítve rátér látogatása valódi céljára: szívesen szolgálná az új kormányt. Fényes arcjátékával és egv kézmozdulattal adia tudtul elutasttősát.. A későbbi szegedi fővezér elnézést kér a háborgatásért, s bokáját összecsapva tavoziK. S mi mást tehet: Kenderesre megy. Ott gazdálkodik majd, visszavonulva. A monarchia, amelynek szolgálatára feltette az életét, nem létezik többé. A tenger és a flotta, ahol 32 esztendőt töltött, örökre elzárva- előtte. Van azonban Kenderesen 36 hold szántója, 135 hold rétje, 31 hold legelője, 315 négyszögöl kertje és háza. Nem sok, kiváltképpen annak, aki magas admirálisi fizetéshez, a flottaparancsnok hatalmához, a bécsi Burg fényéhez szokott — de a megélhetést biztosítja. Még szerencse, hogy ezzel a birtokocskával rendelkezik. Hiszen különben mihez is kezdene? Néhány hónap múlva azonban már tele van tervekkel. A Károlyi Mihály-féle kormányt felváltja a proletárdiktatúra. A háborúban győztes hatalmak, a franciák, az angolok, az antant urai pedig a Tanácsköztársaság elpusztítását tervezik. Hozzájuk dörgölőznek most a magyar urak, akik nemrégiben még háborút viseltek ellenük. Bázisuk Bécsen k’Vül Szeged, amelvet francia csapatok tartanak megszállva, s a városparancsnokság meg- anadafyozta a proletárdiktatúra kibon aKozását ebbgn a városban és környékén. Gróf Károlyi Gyula elnöklete alatt készül itt valamifajta emigráns kormány, de azt mondhatja magáról, hogy hazai földön alakult, jóllehet idegen uralom alatt. Horthyt ide hívják, s felajánlják neki a hadügyminisztert tárcát. (Folytatjuk) — 21 — — 19 —
