Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-29 / 23. szám

Tehetségek „hátrányban”? ÄS*i Már h nyárra gondolnak. Vágják a jeget Csecsén, hogy ellássák innen a helybeli, ai ccscgi és a kozárdi vendéglátó egységeket. A földmüvesszövetkezet megegyezett az ecsegi termelőszövetkezettel, amelynek a szállítói mintegy tíz vagon jeget küldenek a jégvermek­be. Talán akkor nyáron is lesz hideg sör,.. Fipagvűjíemeny a Nemzeti Múzeumban Nógrádi kamera A MÜLT ÉVBEN készült, de a ma szamára is irányt adó beszámoló fekszik előttünk. Arra keresi a választ, hogy a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás milyen haté­kony volt eddig, s milyen lesz ezután Szécsény község isko­láiban. A témát korábban a p edagógus pártalapszervezet is .megvitatta, s a további teendő­ket illetően a pedagógusok le­vonták a következtetéseket. A gond, amint azt a beszá­ll ölő is hangoztatja, nem új. A párt és a művelődésügy irányítói a múlt tanév elején is a hátrányos helyzetben le­vő tanulókkal való fokozott törődésre hívták fel a figyel­met. Van ezzel összefüggésben azonban egy súlyosabb gond. Az utóbbi időben az egyetemeken, a gimnáziumok­ban csökken a fizikai dolgo­zok gyermekeinek aránya, s kisebb arányú csökkenés a technikumban és szakközépis-' kólában is bekövetkezett- Köz­ismert, hogy a középiskolák közül a gimnázium készít elő a továbbtanulásra. A kétkezi munkások gyermekeinek zö­me célszerűségi okokból in- kábbb a technikumot és a szakközépiskolát választja. Így megkezdődik a folyamat, amely azt eredményezi, hogy a fizikai dolgozók gyermekei közül kevesen kerülnek az egyetemekre. Jobbára a szel­lemi munkát végző szülők vállalják az anyagi áldozatot, hogy gyermekük az érettségi után szerezzen szakképesítést, illetve diplomát. Mindez ho­vatovább társadalmi vonatko­zású kérdéseket is felvet or­szágos viszonylatban. Me­gyénkben ezenkívül kedvezőt­lenül befolyásolja az „önálló” értelmiség kinevelésének fo­lyamatát. 'AUyen a hátrányos helyze­te tanulókkal való foglalkozás Szécsény iskoláiban? Bocsa Mihályné, a pedagó­gusszakszervezet által végzett vizsgálódás alapján a koráb­bi, s a jelenlegi eredménye­ket veti össze, s megállapít­ja, hogy egy év óta is javult az iskolák ez irányú tevékeny- sége. Az oktatás, a neveles tervezésekor, az iskolai, osz­tályfőnöki, napközi- és diák­otthoni munkatervek össze­állításánál egyik fő szempont volt az e tanulókkal való fog­lalkozás. Mind az általános iskolákban (Mikszáth iskola, llikóczi úti iskola), mind pé­ti1 g a két középfokú intéz­ményben megfelelően tervez­ték az ezzel kapcsolatos fel­adatokat. A gimnáziumi tanu­lószobába való felvételnél is előnyben részesítik a hátrá­nyos helyzetben ievő fiata­lokat. A korrepetálási, csa­ládlátogatási lehetőségeket is igyekeznek eredményesebbé tenni. ÜGY VÉLJÜK: Nógrád me­gyében, így Szécsény ben is, nincsen különösebb gond a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozásban különö­sen addig, amíg elemi szintű korrepetálások szervezéséről, vezetéséről, a különböző hát­rányokból származó hiányos­ságok egyszerű pótlásáról van szó. A gondok inkább akkor jelentkeznek — s ez a szécse- nyi középiskolákra is vonat­kozik —, amikor már a te­hetségek felkutatásáról, a rendszeres nevelésről kellene beszélnünk. A fizikai dolgo­zók tehetséges gyermekeivel való foglalkozás, igen össze­tett pedagógiai tevékenységet igényel, s a hiányok pótlásá­nál mérhetetlenül bonyolul­tabb feladat. (A gond Szé- csényben, de másutt is, reális. Erre utal az a félig tréfás megjegyzés is, hogy a hátrá­nyos helyzetű tanulókkal való foglalkozás már-már hátrá­nyos helyzetet teremt némely iskolánkban a nem hátrányos helyzetben levő tehetséges gyermekek számára.) Fel kell ismerni a tehetségeket, pá­lyázatokon, tanulmányi ver­senyeken való részvételre kell ösztönözni őket. s e fiatalok­nak a szakköri munkából oroszlánrészt kellene vállalni- ok. Természetesen, ehhez mindenekelőtt lényegesen ele­venebb, intenzívebb szakköri élet kellene. A beszámolóban — egyében kívül — még szó esik arról: a fizikai dolgozók gyermekei­nek nagy részénél, a szécsényi tapasztalatok szerint, gondot okoz, hogy a szülők nem en­gedik meg a tanulók kulturá­lis igényeinek kielégítését (mozi, színház, könyvtár, kiál­lítás látogatása stb.) E „szol­gáltatások” iránt az igényt is legtöbbször az iskolában kell felkelteni, s megismertetni a tanulóval azt, hogy szórakoz­va is milyen sok ismeretet sajátíthat el. (Nemigen esik szó azonban arról, hogy ez- ügyben a szülőket is fel kell világosítani, s hogy mit tesz­nek a pedagógusok ezért? A szülők nem ismerik — gyak­ran nem is ismerhetik — a ma pedagógiai követelménye­it, a tankönyvek szerkezetét, módszertani szerepét stb. A pedagógusokra vár tehát a felvilágosítás gondja is.) EGY SAJÁTOSAN helyi színezetű problémát is hallot­tunk Szécsényben. Nevezete­sen azt, hogy például a gim­názium maga is „hátrányos helyzetiben van, beiskolázá­si gondokkal küzd. A korábbi években különösen az volt — ma is az — a helyzet, hogy a jobb képességű tanulók a körzetből inkább a salgótarjá­ni és a balassagyarmati gim­náziumokba, különösen a ta­gozatos osztályokba, mentek és mennek. Így kerül a szé­csényi intézetbe sok hátrányos helyzetű diák, s mint mond­ják, ez bizonyos értelemben az oktató-nevelő tevékenység színvonalát is motiválja. A tanulók zöme vidéki, a járás déli községeiben lakik, ahol — köztudottan — sok képe­sítés nélküli nevelő tanít. E falvak kulturális színvonala sem túlságosan magas. Úgy hisszük, a gimnázium körzetéből tagozatos osztály­ba, szakközépiskolákba jelent­kezők számának emelkedesc nem elítélendő tendencia Sőt, az iskolaszerkezet korsze rűsödésével örvendetesen együttjáró jelenség. A gimná­ziumok a jövőben mindin­kább a felsőfokú intézmé­nyekbe való előkészítők lesz­nek, s lépést tartva a kor kö­vetelményeivel, a jövőben a szécsényi intézménynek is mindinkább törekednie kell e cél elérésére vagy legalább megközelítésére. A még haté­konyabb munka további erőfe­szítéseket igényel, s elsősorban tartalmi kérdéseket vet fel, il­letve azok megoldását sürge­ti. Tóth Elemér Értékes pipagyűjteményt őriznek a Magyar Nemzeti Múzeumban. Több mint ezer darab különféle, tajték, csi- buk, gyökér, bronz, üveg, por­celán és vasból készült pipát gyűjtöttek össze az utóbbi év­tizedekben. A ritkaságok, tör­ténelmi emlékek között talál­ható Deák Ferenc, Batthyány Lajos kedvenc pipája. A ka­talógusban minden egyes da­rab története, származása sze­repel, amiből kiderül, hogy eQV-egy különleges példány egész generációkat kiszolgált, apáról fiúra szállt örökség­ként a család kedvence volt. A címeres, faragott, és egyéb erdekes módon díszített pipák mellett különleges szipkákat, dohányszelencéket is őriznek, ezüst, arany burnótos zenélő dobozok is vannak köztük. A régi pipák most ismét divatba jöttek. Elég magas áron kelnek el, díszítésük és pati­nájuk dönti el, mennyit ér­nek az eladónak és a vevő­nek. Egy-egy példányért 800— 1000 forintot is kérnek. A Ma­gyar Nemzeti Múzeum világ­hírű pipagyűjteménye ajándé­kozás útján növekedik. Idős férfiak, elárvult özvegyek szí­vesen adják a múzeumnak a dúsan faragott, pirosra szívott tajtékpipákat, emlékül a köz vagyonába. Miből tudta meg? A hölgy kávét kér a salgótarjáni állo­más utasellátójában. Megkap­ja. Iszik egy kortyot, leteszi. „Ebből a pohárból ittak, nem mosták el” — mondja. Nézem a poharat. Sem rúzsnyom, sem másfajta szennyeződés nincs a poháron. Kérdés: miért állítja a hölgy, hogy a poharat nem mosták el. (Cu­kor nélkül issza a kávét, es amit kapott édes volt.) Mind a két lába jó. Labda­rúgásról olvasok. Nyilatkoz­nak. Egy újonnan igazolt já­tékosról, aki néhány napja a csapattal edz Tatán. „Remek bal Lába van, talán a szezon közepén már a csapatba ke­rülhet” — szól az írás. Lon- cikával találkozom. Ö is ol­vasta. Szomorú. „Látja, nekem mindkét lábam jó, mégis hová kerültem ” — pa­Kiadója rondolatnVba plmélvéd­ve találta Bemard Shaw-t, amikor va amelyik múmiája kiadása vé­gett felkereste, és ezért Így szólt hozzá: „Egy fontot adnék a gon­dolataiért!” „De uram — csóválta a fejét naszkodik. Eltűnődöm: hát ha még edzene is. Film. Pásztón panaszolták. A moziban hónapok óta zárva az illemhely. A kétórás fil­meknél talán nincs is baj. Ám nemrégiben a háromórás ma­gyar szuperfilmet, az Egri csillagokat vetítették. Volt ugyan szünet, de... Tanulság: kétrészes filmeket ne tűzzön műsorára a pásztói filmszín­ház. Műtét előtt. „Sajnos nem mozog. A középső ujjam. Húst vágtam, s megcsúszott a kés. Átvágtam a szalagokat. Az or­vos mondta is, nehéz ügy.” — panaszkodik ismerősöm. Óh, sajnálkozom. — Tehát műtét lesz? — Igen. Ujjmechaniz- mus — kapom a választ. — Valahogy kibírom. — ács — Shaw —. ennyit távolról sem ért az. amire gondoltam!” »»Ügy — csodálkozott a kiadó csalódottan —, akkor hát mire gondolt?” „önre uram” — hangzott Shaw lakonikus válasza. Ittasan az árokba Szilágyi István salgótarjáni autószerelő Karancslapujtő területén ittasan, gépjárműve­zetői igazolvány nélkül vezet­te Juhász József személygép­kocsiját. Az autóval a csú­szós úton áttért a menetirány szerinti bal oldalra, s ott árokba futva egy betonoszlop­nak ütközött. Az utasok kö­zül Juhász József súlyosan. Híves László könnyen meg­sérült, Szilágyi sérülései je­lentéktelenek. A kár megha­ladja a tizenhatezer forintot. PÉNZPOCSÉKOLÁS... 7. Királyi könnyek Horthyt Becsbe hívatják. [ ÍV. Károly 1918. februárjában a badeni főhadiszállá- ; son fogadja őt. — Önt kinevezem ellentengernaggyá és a flotta fő- I parancsnokává! A kenderesi birtokos fia előléptetésével tizenegy, nála idősebb parancsnokot ugrik át a rangsorban. A kirá­lyi elhatározás abban gyökereik, hogy Horthy Cattaró- ! nál megmutatta: képes elfő »5 az egyre erősödő elé- | gedetlenséget, leginkább alkalmas rá, hogy a flottát meg- ’’ tisztítsa a „megbízhatatlan elemektől.” I IV. Károly legfelsőbb kéziratában szükségesnek tartja, hogy indokolja a szokatlan előléptetést: „Különös bi­zodalmám a flotta élére nagybányai Horthy Miklós el­lentengernagyot állította. Ennélfogva rangban idősebb és kiválóan derék sok tengernagy és sorhajókapitány a ná- luknál fiatalabb tengernagy alá rendeltetett. Ezek az urak ne tekintsék intézkedésemet személyük iránti bizal­matlanságnak. A haditengerészetem egynéhány vezető ál­lásába fokozatosan fiatalabbakat is kell állítanom, ten­gerésztisztjeim kipróbált kötelességérzetétől és hazafias­ságától elvárom, hogy a rangban fiatalabbnak alárendelt bajtársak, figyelembe vevén a komoly időket, a szolgá­lat érdekét tőlük telhetőleg a legiobban előmozdítják és teljes erejükkel támogatják a flotta parancsnokát.” Horthy flottaparancsnokként tér vissza Pólába. Ott ielentés várja, hogy az egyik rombolón, amely az Al­bániába tartó szállítóhajókat kísérte, letartóztattak ..ét natrózt, akik társaiknak a békéről beszéltek, s arról, logy a háború után más világnak kell jönnie. A mat­rózokat a flotta haditörvényszéke halálra ítélte. Életük az új flottaparancsnok kezében van. Horthy azonban nem kegyelmez. Sőt, elrendeli, hogy a kivégzésen min­den haior-M legyen ielen 20 ember. S amibor iel»n- tik neki, hogy a nyilvános kivégzés megtörtént, elége­detlen jeleim Ki: — Nos, most észre térítettem mindegyiket! A régóta beteg monarchián azonban már kivégzések­kel sem lehet segíteni. IV. Károlynak el kell ismer­nie „népei” önrendelkezési jogát, majd lemond az oszt­rák és a magyar trónról is. Horthy flottaparancsnok­nak szóló utasítása: a flottát adja át a zágrábi nemzeti ;anácsnak. A király ezzel az üzenettel együtt altenger- nagyi kinevezést is küld számára. Ezt a rendfokozatot használja Horthy, ezt a rangjelzést viseli lóháton és autón járva, kormányzóként is. Egyébként soha nem térhet vissza a flottához, igaz, ambíciói rövidesen jóval túl­terjednek ezen. Szárazföldi útjának első állomása Becs. Badenben, no­vember 8-án elbúcsúzik IV. Károlytól. A királyt ekkor már testőrei is elhagyják, a káosz teljes. Kevés hűséges ember tart ki mellette. Köztük van azonban Horthy. Ami­kor belép a császár dolgozószobájába, katonásan, rövi­den jelentkezik, mintha mi sem történt volna. Meg­kapó kép: a fiatal király szemében könnyek, egy szót sem tud szólni a megindultságtól. S ennek láttán a so­kat próbált, ötven esztendős admirálisa is sírni kezd. De ő szóhoz jut. Ezt mondja: — Amit ma délután Felségednél megértem, a legtra­gikusabb egész életemben. Biztosítom, hogy továbbra is minden poreikámmal szolgálom ücvét, biztosítom tán­toríthatatlan hűségemről, amelyben egész tisztikarom kö­vet. Azon munkálkodunk, hogy Felségedet jogaiba visz- szahelyezzük. Horthy még utoljára megszorítja IV. Károly feléje nyújtott kezét, s aztán Bécsből Budapestre utazik. A magvar főváros n? öi/ir v/,s*is fnr-"idnlom p1 ’ napjait éli. Kikiáltották a köztársaságot. Károlyi Mihály i miniszierelnoK. Hortny megpróbálja felajánlani szolgá­latait az új rendszernek. Felkeresi Láng Boldizsár bá­rót — egykor Ferenc József udvarában a katonai ka­— 20 — ánet-irodában dolgozott —, most a hadügyminisztérium- <an teljesít szolgálatot. Láng kérésére Fényes László, Károlyi Mihály kormányának hadügyi államtitkára, haj­landó fogadni Horthyt. Horthy Láng kíséretében kopogtat be Fénveshez, s szé­les mosollyal, kezét előrenyújtva közeledik hozzá, akit pedig nyilvánvalóan gyűlöli, hiszen Fényes monarchia- ^zeite ismert ellenfele a miluanzmusnaK és a náborü- nak, s aki most nem fogadja el a feléje nyújtott job­bot — a cattarói gyilkossal csak nem fog kezet? A volt flottaparancsnok ettől egy kicsit zavarba jön. Néhány mondatot dadog a flotta pólai átadásáról, majd bátorságot merítve rátér látogatása valódi céljára: szí­vesen szolgálná az új kormányt. Fényes arcjátékával és egv kézmozdulattal adia tudtul elutasttősát.. A későbbi szegedi fővezér elnézést kér a háborgatásért, s bokáját összecsapva tavoziK. S mi mást tehet: Kenderesre megy. Ott gazdálkodik majd, visszavonulva. A monarchia, amelynek szolgála­tára feltette az életét, nem létezik többé. A tenger és a flotta, ahol 32 esztendőt töltött, örökre elzárva- előtte. Van azonban Kenderesen 36 hold szántója, 135 hold rét­je, 31 hold legelője, 315 négyszögöl kertje és háza. Nem sok, kiváltképpen annak, aki magas admirálisi fizetés­hez, a flottaparancsnok hatalmához, a bécsi Burg fé­nyéhez szokott — de a megélhetést biztosítja. Még sze­rencse, hogy ezzel a birtokocskával rendelkezik. Hiszen különben mihez is kezdene? Néhány hónap múlva azonban már tele van tervek­kel. A Károlyi Mihály-féle kormányt felváltja a prole­tárdiktatúra. A háborúban győztes hatalmak, a franciák, az angolok, az antant urai pedig a Tanácsköztársaság elpusztítását tervezik. Hozzájuk dörgölőznek most a ma­gyar urak, akik nemrégiben még háborút viseltek elle­nük. Bázisuk Bécsen k’Vül Szeged, amelvet francia csa­patok tartanak megszállva, s a városparancsnokság meg- anadafyozta a proletárdiktatúra kibon aKozását ebbgn a városban és környékén. Gróf Károlyi Gyula elnöklete alatt készül itt valamifajta emigráns kormány, de azt mondhatja magáról, hogy hazai földön alakult, jóllehet idegen uralom alatt. Horthyt ide hívják, s felajánlják neki a hadügyminisztert tárcát. (Folytatjuk) — 21 — — 19 —

Next

/
Thumbnails
Contents