Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

——­T»--í--"T" fíetyiinh is'en előkelő i pák élűén! küzdelem fi as:iaroi*§zás:on A rák kutatás mák leglé­nyegesebb Kérdésen- m beszél­gettünk ár. Csaísy- Lászlóval, a Budapesti Orv* «tudomány Egyetem docensével. — Egyre több adat szó! amellett, hot' , dagana keletkezése nem vezethető vissza egységes okra — mon­dotta bevezetőid. Rákk 1’ • anyagok, sugárzás, vírusok, a hormonális egyensúly zavara, a csírasejtekben történő vál­tozások egyaránt vezetnek a rákra, vérképző szervi meg betegedésre Ugyanazon daga­natképzésben egyszer r. egyik, máskor a másik rvező látssza a döntő szerepet — A daganat elleni küzde­lem egyik alaptól:étele a da­ganat keletkezésében szere­pet játszó tényezők megisme­rése. Régóta ismeretes, hogy a nagyvárosok levegőjében, a cigaretta füstjében, a műa­nyag- és vegyiparban, sőt az emberi szervezetben is kép­ződnek. vegyi anyagok, ame­lyek rákkeltőek. Sokat fgérő- ek azok az újabb kutatások, amelyek az anyagok kémiai szerkezete és a daganatkeltő hatás közötti összefüggés! igyekeznek kideríteni. Ezek ismeretében sokkal eredmé­nyesebben lehetne a fáradsá­gos, hosszadalmas, nagy- anyagi áldozatokat kívánó ál- tatkísérleteket végrehajtani és a káro6 anyagok ellen küz­deni. illetve azokat a forga­lomból kivonni. — A dagan'atok keletkezé-é- bep a vírusok szerepe az njabb kutatások alapján újra az érdeklődés középpontjába került. Egyes emberi dagana­tokban sikerült vírust kimu­tatni és ezek kivonatával ál­latokban daganatot létrehoz­ni. Tetszetős, de kellően még nem. bizonyított az a felfogás, hogy a sugárzás, hormonok, táplálkozási változások az em­beri sejtekben megbúvó víru­sokat aktivizálnák, és ez ve­zetne a daganat kialakulásá­ra. Ennek az .elképzelésnek a beigazolódása természetesen nem azt jelentené, hogy a rá- V- • >s beteg fertőző, hiszen a ví- í us továbbvitele csak bonyo- t ült körülmények között le­hetséges. — A sugárzás, mint rákkel- 1 1 tényező sajnos egyre in- ! ább égető kérdéssé válik. Leggyakoribb a sugárhatásra létrejött fehérvérűség, de bármelyik szervben okozhat daganatot Már igen kis su­gármennyiség ’s veszélyes, és a betegség a sugárzás után még hosszú idő múltán is je­lentkezhet. Az atombomba támadások színhelyén még most is jelentkeznek sugárbe­tegségek. oly sok idő eltelte után is. — A legutóbbi időben egyre több adat szól amellett, hogy a ráksejteket a szervezet idegen azon alapszik hogy meggá­tolnak olyan anyagcsere-fo­lyamatokat. amelyek a nor­mál szervezetnek kevésbé szükségesek, mint a dagana­tos sejteknek. — A daganatellenes gyógy­szerek száma egvre nő. Kezd tisztázódni a kémiai szerkezet és a daganatellenes hatás kö­zötti összefüggés. Ezen a té­ren hazánk igen előkelő he­Daganatos betegségek korszerű sugárkezelése szövetnek tekinti, és vele szemben ellenanyagokat ter­mel. Ezek kimutatása diag­nosztikai szempontból es esetleges gyógyítási felhasz­nálása miatt igen nagy lehe­tőségeket rejt magában. A ráksejtek — fokozott és bizonyos mértékben a normá­lis ; szervezettől eltérő — anyagcseréjéhez szükséges tápanyagokat a környező nor­mál szövetekből, illetve a bél­ből szerzik.A szervezet anyag­cseréjének megváltozása — például hiányos táplálkozás­sal — befolyásolja a daganat növekedését, illetve az áttét képződését. A daganatelle­nes gyógyszerek egy része is Ivet foglal el a nemzetköz.; kutatásban. A gyógyszer- ipar által előállított mustár­nitrogén, illetve cukorszárma- z.ékok is jelentős lépést je­lentenek. — Az utóbbi idők világvi­szonylatban egyik legnagyobb felfedezése az élőfehérje képződésének és szabályozá­sának beható megismerése. Ennek felhasználása a daga­natkutatásban talán a 1 leg- prespektívusabb út — rnai is­mereteink szerint — melyen keresztül a daganatképződés módja megismerhető —, fe­jezte be nyilatkozatát dr. Csa- lay László docens. Halácsi Dezső igazán nagy katona Michael Tteimel a legma­gasabb katona az osztrák had­seregben. ' 20 éves és 2,12 m magas. A hórihorgas katona nagy zavarba hozta felette­seit. mert sem megfelelő nagy­ságú egyenruha, sem ágy. fe­hérnemű nem akadt számára Mindezt külön kellett az ő részére megrendelni. Piccard professzor új kísérlete Jacques Piccard professzor újabb vízalattj expedíciót je­lentett be a meleg Golf-áram­lat tanulmányozására. A kü­lönlegesen épített mélytenge­ri kutató gömböt az áramlat hajtja. Magának a Golf-áram­latnak vizsgálatán kívül az expedíció részvevői megvizs­gálják a planktonrétegeket is abból a szempontból, hogy ezek milyen mértékben lőhet­nek számításba a Föld állan­dóan növekvő lakosságának élelmezése szempontjából. Elűzik a ködöt A Lengyel Népköztársaság­ban ultrahang-szirénát fej­lesztettek ki, amellyel a kö­döt szét tudják oszlatni. A sziréna üzembe helyezésekor a ködrészecskék az ultrahang hatására összeállnak és eső­cseppek formájában hullanak a földre. A sziréna képes 400 méter távolságra tiszta látást biztosítani. Túlnyomóan a hajózásban fogják felhasznál­A városka bosszúja A franciaországi Bretagne Delgruc-sur-Mer partmenti kisvárosának 2000 lakosa a kövekkel megrakott teherau­tók állandó éjszakai Vonulá­sa miatt nem tud aludni. A városka lakosai végül meg­elégelték a dolgot, elbarriká- dozták az utcákat, hogy meg­akadályozzák a további kő- szállítást a közeli kikötő új bérén dezéseihez. 5. Kocafestő a ]\o varán A vadászatokon természetesen Horthy is neszt vesz az „előírásos” felszerelésben, a tiroli parasztöltözetben. Megszereti a gödöllői vadászterületet, nehány szép tró­feát sikerül itt szereznie. De uralkodójához hasonlóan ő is inkább Bécsben vagy Schönbrunnban érzi jól magát. Hogyne szteretné az osztrák fővárost, hiszen az ott tel­jesített szolgálati évei végre meghozzák számára a gyor­sabb előrehaladást. Alig két esztendőt tölt Ferenc József mellett, máris frogattikapitány lesz. pedig előzőleg kilenc évet várt, hogy első osztályú sorhajóhadnagyból korvett- kapitánnyá léptessék elő. Aztán újabb két esztendő múl­tán, 1913. november 1-én fel varrhatja ai tengerészzubbo-' hyu ujjára a sorhajókapitáriyi rangjelzést. Ez már maga­sabb rendfokozat, ezredesi rangnak felel meg. Ha nem kerül Bécsbe. talán még nyugdíjaztatásáig sem jut el ilyen rangig. „Wien. Wien nur du allein.. És ráadásul: az elfoglaltság nem olyan nagy, a szol­gálat nem olyan kemény, mint a haditengerészetnél volt. Mit tegyen Horthy a szabad idejében? Beiratkozik Mayerhofer tanár iskolájába, ahová tár­saságbeli hölgyek és urak járnak, festeni tanulni. A fes­tőnövendék már elmúlt negyven esztendős, de azért gyors előrehaladást ér el. A tanár úr dúsgazdag ember, tanítványainak nem okoz gondot a tandíj, de azt nem tűrik, hogy tehetségükben kételkedjék — nemsokára elis­merően állapítja meg, hogy Horthy sorhajókapitány úr képei közelítik meg leginkább a „hasonlóságot”. Az ő tanácsára Horthy másolni jár a művészettörténeti mú­zeumba. Csak az kellemetlen számára, hogy a tengerész­— 13 — t tiszti egyenruhában másolható „művészt” rendszerint nagy bámészkodó csoport veszi körül, megjegyzéseket tesznek rá. így hát, a müvészetkedvelő szárnysegéd elhatározza, hogy olyan témát keres, amelynek megfestésekor nem kell eltűrnie a bámészkodók seregét. Milyen téma a leg­jobb erre a célra? A megoldás magától kínálkozik: Fe­renc Józseffel naponta találkozik, megfigyelheti arcát. A császár azonban nem beszélhet bele a festő munkájába, hiszen nem is tutija, hogy Horthy festi őt, és osztrák csá­szár még soha nem ereszkedett le annyira, hogy belépett volna valamelyik szárnysegedje szobájába. Az elhatározást tett követi. Ebéd alatt, amikor Horthy szemben ül Ferenc Józseffel, alaposan .megfigye­li arcának egy-egy részletét, emlékezetébe vési, ebéd után pedig rohan a festőállványhoz, és rögzíti a vásznon. Hosszú hónapokig tart a munka, amely nem marad ti­tokban. Horthy nem állhatja meg, hogy el ne dicseked­jek munkájával a főhadsegédnek és a közvetlen szemé­lyes szolgálatot teljesítő inasoknak. Ebiek aztán meg­szemlélik a portrét, s úgy találják, hogy a festmény ha­sonlít őfelségére, nagyon élefchű, majdnem olyan tökéle­tes, mint egy fénykép. A jó Ketteler.j őfelsége első ko­mornyikja egy alkalommal, amikor urát különösen ke­gyes és vidám hangulatban találja, veszi a bátorságot és elmondja neki, hogy a szárnysegéd mit alkotott. Ferenc József a képet látni óhajtja. A következő nap reggelén,- amikor a szárnysegéd szolgálattételre jelentkezik. egy vászonnal a hóna alatt csapja össze a bokáját. Ferenc József vagy másfél percig összehúzott szem­mel szemléli a képet, amely őt vadászruhában ábrázol­ja, aztán kijelenti: — Minten natyon szép, minten natyon jo, mintyen- nel natyon mek fatyok eleged ve! Ez a festmény később a kenderes! Horthy-kúriába kerül, a kormányzó íróasztala fölé. S, ha már Kenderes­nél tartunk, jegyezzük meg, hogy ebben az időben Horthy egyelőre a 202 holdas atyai birtok háromheted részét mondhatja magáénak. Egyhetedet örökölt, kéthetedet pedig örökös társától vásárolt meg. S ennyi földje ma­rad Horthynak még sokáig, ennyi van 1920-ban is, ami­kor kormányzóvá választásakor azt állítják róla, hogy „nagybirtokos.” Horthy bőséges jólétben él Bécsben. Négy gyermeke mellett nevelőnőt tart, amellett fiait a magyar tanterv szerint az Auguszitineum jólképzett papjaival taníttatja. — 14 — Képes előzetes a tv műsorához Jelenet a Társasjáték című tv-i-omédi.'.hói (Január ‘49.. szerda) Jelenet a Schach von Wuthenov kapitány története című nyugatnémet tévéfilmből. -(Január 30., csütörtök.) 1------------------------------------------------------------;-------------------------------­Az iskolaév végén gyermekeivel Pozsonyba utazik, s a fiúk, — ifj. Horthy Miklós és Horthy István — ott vizs­gáznak, A sikeres vizsga után Horthy találkozik Lórnyai gróf lovassági tábornokkal. Büszkén beszámol neki a gyere­kek pozsonyi vizsgájának kitűnő eredményéről. — Jó. jó, ezt ismerem — mondja Lónyai. — Az ilyen nagysikerű első vizsga után az ember gondolkodó­ba esik, hogy mit is neveljen abból a ijr.ge-zű fickóból. ] Talán külügyminisztert? De miért ne még annál is töb- • bet? Jön aztán a gimnázium es az apa néhány év múl- ; va megkérdi az igazgatót: mondja meg kérem, de őszin- ! tén, nem hülye ez a fiú? Amire aztán avválaszt kapja: 1 no, az éppen nem, de hát... A grófi jóslat bevált. A felejthetetlennek tartott .öt i-v után Horthy elbú­csúzik Bécstől. A fényes bécsi udvarban nyílott szemmel i járt: később, amikor kormányzó lesz. a saját udvartar­tásában igyekszik a bécsi nívót utánozni. Saját életmód­jából, szokásaiból ugyancsak kiderül, hogy nagy hatás­sal volt rá Ferenc József, a reakciós uralkodó, akit ő olyan buzgalommal szolgált. Nem sokkal később kitör az első világháború. A volt szárnysegéd a Pólóban állomásozó „H ibsburg” nevű hajón, a negyedik divízió zászlóshajóján kap parancsno­ki beosztást. A hajó fedélzetéin kapja meg Horthy Szabolcs fivé­rének halálhírét, aki az első háborús őszön, november­bein tartalékos huszárfőhadnagyként a lengyel fronton esett el. Horthy fekete karszalagot köt tengeré&atiszti uni­formisára. Társaságban, felettesei es beoszlottjai előtt minden alkalmat megragad, hogy a hőd halott fivérről beszéljen. Később, amikor Horthy Miklós uralmon van, életrajzírói is nagy helyet szánnak a háborúban elesett i fivérnek: ő mintegy az egész család nevéb n adózott vé­rével a hazáért. Az ócska „Habsburg”-ról 1014 decemberében a kor­szerű „Novara” parancsnoki ka-jütiébe költözik Horthy. Novara város az észak-olaszország: Piámon: -ban. A fia­tal Ferenc József császár hadserege 1849 márciusában itt mért döntő vereséget a szabadságukért és független­ségükért harcoló ólaszokra. Néhány hónap múlva Világos, a magyar szabadság sorsát pecsételte meg. Novara" ugyanazt jelenti az olaszok számára, mint a mi számunk­ra Világos, és az Osztrák—Magyar Monarchia róla neve­zi el egyik hajóját. (Folytatjuk) — 15 —----------------------------------t-------------------------------------------------------

Next

/
Thumbnails
Contents