Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MFGYII TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF., 21. SZÁM ARA: 1 FORINT 1969 JANUÁR 26., VASÁRNAP Tettekkel kiérdemelt megbecsülés Nagyjából háromezer tsz- elnök van az országban. Ennyien íelelűsek két-három millió ember mindennapjai­ért, miközben hazánk mező- gazdasági termelésének mintegy 70 százalékát szer­vezik, irányítják. Külön­böző emberek, szerények vagy önteltek, de általában fáradtak, megviseltek, so­kan közülük betegek is. Megkülönböztetett, kie­melt szerepük tette indo­kolttá, hogy legutóbbi ülé­sén — a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának jelentése alapján — a Mi­nisztertanács is foglalkoz­zék sorsukkal. Pontosabban: politikai, erkölcsi és anyagi helyzetükkel. A mi tsz-elnökeink egy személyben szakemberek, szervezők és politikusok. Ha nem voltak, azzá kellett lenniök, ezt parancsolta a •örténelem. Akinek nem si­került, elkopott, lemorzso­lódott az elmúlt években, hiszen a titkos szavazás be­vezetése óta ni.ücs még egy tisztség a népgazdaságban, amely ennyire a „nép ítéle­tétől”, a tagság döntésétől függne. Politikailag az elnökök megfelelnek a párt követel­ményeinek. Egyharmados­nak már magasabb fokú marxista képzettsége is van, háromnegyedük párttag. A falu nemcsak gazdaságveze­tőnek fogadja el őket, de a helyi társadalmi élet fontos szereplőiként is. Szakképzettségük váltako­zó; 12 százalékuk diplomás. 15 százalékuk érettségizett. Ez azonban nem jelenti, hogy a bizonyítvány szerint kép­zetlenek, rosszabb elnökök. A rátermettség, a sok évi gyakorlat, a véres verítékkel megszerzett tapasztalat ugyanis néha többet érhet, mint egy fiatalember diplo­mája. amin még a tinta is alig száradt meg. Erkölcseik ellen kevés he­lyen emelnek kifogást; a baj inkább az, hogy a vezetés, meg a sok társadalmi funk­ció úgy leköti minden ide­jüket, hogy a családjukkal is alig-aiig tudnak lenni. Jövedelmük tisztességes. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának ajánlásai ■l és 6 ezer forint között irá­nyozzák elő havi keresetü­ket. Az elnökök 70 százalé­ka a két határ között ma­rad. Azonban 25 százalékuk (vagyis egynegyed részük) nem éri el a havi háromez­ret és csak öt százalékuk múlja felül a hatezret. (A szélső határok: havi 1500 és havi 9500 forint.) Akad, persze, a sorukban, aki nem felel meg ennek az ítéletnek. Akad gőgös, talál­ni tehetségtelent, s még olyant is, aki szembekerült a törvénnyel. (Többnyire a -zövetkezct rosszul értelme­zett szolgálata miatt.) Zö­mük azonban lelkiismerete­sen, nagy ambícióval, a tör­vények és rendelkezések szellemében, jól dolgozik. Mindezek alapján a Mi­nisztertanács javasolta, hogy mindenki, akinek erre lehe­tősége van, tegyen meg mindent a tsz-elnökök tár­sadalmi elismerésének foko­zására. Ugyanakkor gondos­kodni kell az elnökök to­vábbképzéséről, a tsz elle­nőrzési rendszer fejleszté­séről, de arról is, hogy az elnökök néha pihenni tud­janak. F. B. coívjetunao eredményei 1968-ban Minimális havi bér 60 rubel — 11 millió új lakás MOSZKVA (TASZSZ) Valentyin Vasziljev. a TASZSZ szemleírója össze­foglalja a Szovjet Statiszti­kai Hivatal jelentését a nép- gazdasági terv tavalyi telje­sítéséről. Megállapítása sze­rint a szovjet gazdasági élet gyors ütemben folytatta fej­lődését, a nemzetközi jöve­delem például 7,2 százalék­kal nőtt. Az ipar termelése 8,1 százalékkal volt nagyobb az 1967. évinél. A mezőgaz­daság vonatkozásában 1968 szintén eredményes év volt. 169,2 millió tonna szemes terményt adott a mezőgaz­daság, s ez 4 millió tonná­val múlta felül a várt meny- nyiséget. Alig maradva el az 1966. évi rekordterméstől, pedig az időjárási viszonyok jóval rosszabbak voltak, mint a rekordévben. A szemleíró hangsúlyozza, hpgy 1968-ban jelentős programot valósítottak meg a Szovjetunióban az élet- színvonal emelésére. 60 ru­belre emelték a minimális havi béreket. Béremeléseket hajtottak végre az ország északi és távol-keleti vidé­kein, ahol nehezebbek a munkakörülmények, s más intézkedéseket is tettek. Mindezek eredményeként a munkások és alkalmazottak átlagos havi bére elérte a 112,5 rubelt. Ha ehhez hoz­zátesszük a különböző ked­vezményeket és szociális juttatásokat, akkor az átla­gos havi bér 151 rubelt tesz ki. A népgazdaságban foglal koztatott munkások és al­kalmazottak száma 1968-ban 85,1 millió volt, vagyis egyetlen év alatt 2,8 mil­lióval növekedett. Erőtelje­sen folytatódott a lakásépí­tési program végrehajtása. Jellemző, hogy az említett .esztendőben 11 millió em­ber költözött új lakásba. A Szovjetunió lakossága 1968-ban 239 millió volt. Folytatódott a gazdasági reform bevezetése. 1968 vé­gére a reform már 27 000 ipari vállalatra terjedt ki. Ezek állították elő az ország egész ipari termelésének 72 százalékát, s ezek adták az egész nyereség több mint 80 százalékát. Tárgyalás a Majestic-szélIé&CEii Szombaton délelőtt Párizsban a volt Majestic-szállóban levő Konferencia Központ nagytermében a meghívott 80 külföldi és francia újságíró jelenlétében megnyílt a vietna­mi problémával foglalkozó négyes konferencia első teljes ülése. A hatalmas kerek asztal kö­rül helyet foglaló küldöttségek az újságírók távozása után megkezdték a tanácskozást. Az ülésen a küldöttségek nevében küld.öttségvezetők szólaltak r Elsőnek Tran Buu Kiem. a Dél-viétnami. Nemzeti Fel- szaöadításj Front Központi Bizottsága Elnökségének tag­ja ítapott szót. Hangsúlyozta, hogy a párizsi konferencia — négyes találkozó. Az amerikai agresszió ellen több mint tíz év óta bátran harcoló hazafias erők képviseletében a DNFF küldöttsége független és a többivel egyenjogú félként azért jött el erre a konferen­ciára, hogy komoly tárgyalá­sokat folytasson a vietnami probléma igazságos megoldá­sáról. Tran Buu Kiem a további­akban részletes áttekintést adott a mostani súlyos hely­zet történelmi előzményeiről, ennek során pontról pontra bebizonyította, hogy az Egye­sült Államok, a saigoni báb­rendszer segítségével kezdet­től fogva neokolonialista és agresszív célokat követett. Az amerikai kormányt azonban kudarc, kudarc után érte, nemzetközi színtéren pedig so­ha nem tapasztalt méretű el­ítéléssel találja magát szem­ben. Tran Buu Kiem a további­akban hangoztatta, hogy a jelenlegi saigoni kormány az amerikaiak eszköze. A Thieu— Ky—Noung-klikk zsarnok és militarista árulókból áll, akik szakadatlanul segítették az Egyesült Államokat népellenes bűneik elkövetésében. Ez a klikk a valóságban nem kép­visel senkit. Ezzel szemben a DNFF a nép egységének meg­testesítője. Ha az Egyesült Államok va­lóban megoldást kíván keres­ni a vietnami problémára, ko­moly tárgyalásokát keli kez­denie a DNFF -fel. A vietna­mi probléma megoldása tekin­tetében a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítása Front ál­láspontja világos. Azt a .front Központi Bizottságának 1968. november 3-i nyilatkozata öt pontban foglalta össze. A DNFF küldöttségének vezető­je befejezésül hangoztatta, az amerikaiak; miközben béke­tárgyalásokról beszélnek, fo­kozzák a háborút. Arra kény­szerültek, hogy befejezzék a VDK elleni támadásaikat, ez­után azonban repülőgépeiket és hadihajóikat a Dél-Vietnam és Laosz felszabadított terü­letei elleni féktelen támadá­sokra koncentrálták és sza­kadatlanul provokációkat kö­vetnek el Kambodzsa ellen. Ráadásul maguk és csatlósaik újabb erősítéseket szállítottak az országba. Ezt követően Xuan Thuy miniszter, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság képviselő­je emelkedett szólásra. Xuan Thuy miniszter a töb­bi között hangsúlyozta, hogy a konferencia célja politikai megoldást, találni a vietnami problémában. Az 1954-es gen­fi egyezményekben már elis­mert elvek alapján. Elmondta, hogy amennyiben áz Egyesült Államok kormá­nya igazán előre kíván lépni a tisztességes béke irányában, akkor teljesítenie kell a viet­nami nép alábbi követeléseit: 1. Az Egyesült Államok kormá­nyának véget kell vetnie viet­nami agresszió« háborújának, véglegesen le kell mondania min­den olyan cselekedetről. amely sérti a. VDK szuverenitását és biz­tonságát; 2. vissza kell vonni az összes amerikai és csatlós csapatokat Dél- Vietnamból és meg kelt szüntetnie az összes amerikai katonai tá­maszpontokat; 3 Dél-Vietnam belső ügyeit a dél-vietnami lakosságnak minden külső beavatkozás nélkül magának kell rendeznie a DNFF politikai programjának megfelelően; 4. Vietnam újraegyesítését a két övezet, Észak és Dél lakosságának minden külső beavatkozás nélkül kell rendeznie. Ezek a jogos követelések nemcsak az ország északj és déli felében élő vietnami nép. hanem az amerikai nép igaz: érdekeit, az indokínai, a dél­kelet-ázsiai béke ügyét, az egész világ békéjének ügyét ts kifejezik. Az Üvegipari Művek Salgótarjáni Öblösüveggyárában meg­kezdték az úgynevezett suvenir-poharak gyártását, melye­ket eddig Csehszlovákiából vásárolt a kereskedelem. A címkés poharakon öreg autók és híres városok nevezetessé­gei láthatók. A gyárban sikerült megoldani a poharak ízlé­ses csomagolását. Ezen csak javít majd az új dobozüzem beindítása, amihez a gépeket már megrendelte a gyár. Az Öblösüveggyár ebben a hónapban mintegy 50 000 suvenir limonádés poharat szállított az ÜVÉRT-nek, s így már biz­tos, hogy az új termék rövidesen" az üzletekben is megjelenik Koppány György felvétele I Kedvező év Drégelypalánkon Zárszámadási ,/orqalom" megyénk szövetkezeteiben Egy héttel ezelőtt, a szende- helyi és magyárgéci termelő- szövetkezet zárszámadásával kezdetét vette megyénkben a közös gazdaságok tavalyi te­vékenységének számvetése. Eddig hat termelőszövetkezet­ben és a drégelypalánki Szondy Társulásnál zajlott le a zárszámadó közgyűlés. Ma tartják a zárszámadást a csi- tári, a csecsei, a szúpatak: és a hollókői közös gazdaságban. Az eddig megtartott köz­gyűléseken arról szereztünk bizonyosságot, hogy a terme­lőszövetkezetek tavaly jelen­tős fejlődési szakaszon mer­tek keresztül, s az időjárási nehézségek ellenére is tovább erősö­dött vagyoni helyzetük, emelkedett a termelés, a tagság jövedelme. Az árutermelés fokozásával növekedett a szövetkezetek be­vétele, amelyet több helyen eredményesen befolyásolt a. melléküzemági tevékenység. A jól gazdálkodó termelő- szövetkezetek közül az egyik Arcc a mezőgazdasás felé O O Jelentkezőket keresnek a tsz-ek és állami gazdaságok A tél vége újabban a pá­lyaválasztások időszaka is, s máris megkezdődött az ér­deklődés a most végző általá­nos iskolások körében a vá­lasztható szakmák iránt, s többen a fiatalok u mezőgaz­daságot, a termelőszövetkezeti, állami, gazdasági, vagy gép­javító állomási munkát vá­lasztják hivatásul. Ilyenkor van a legnagyobb szükség az eligazításra is. En­nek érdekében tartottak tájé­koztatót nemrégiben a me­gyei tanács mezőgazdaság osztályán a termelőszövetke­zeti elnököknek és az állam gazdaságok vezetőinek ; mezőgazdasági ifjúsági szak munkásképzésről. Azóta már a termelöszövet kezeti és állami gazdaság vezetők jelentős része fel vette a kapcsolatot a körze. tűkhöz tartozó általános is­kolákkal, . s közölték: milyen szakmákban, hány tanulóval kívánnak megállapodást, il­letve tanulmányi .ösztöndíj- szerződ.ést kötni. Az iskolákban már töltik a továbbtanulásra vonatkozó je­lentkezési lapot, amelyet meg­küldenek annak az iskolának, ahol a választott szakmát ta­nítják. így a szarvasmarha­tenyésztő, juh tenyésztő, ba­romfitenyésztő és gyümölcs- termesztő szakmára jelentke­zőket a Balassagyarmati Me­zőgazdasági Szakmunkásképző Iskolába, a zöldségtermesztő­ket Szécsénybe, a növényter­mesztő gépészeket Pétervásá- rára. a szőlőtermesztőket és dísznövény-termesztőket Egerbe, és a sertéstenyésztő szakmára, jelentkezőket pe­dig Abaújszántóra irányítják. A termelő üzemek a jelent­kező tanulóval előzetes meg­állapodást kötnek, amelyek­ben kötelezik magukat, hogy a tanuló részére a rendeletek­ben előírt juttatásokat biz­tosítják, a gyakorlati foglal­koztatást lehetővé teszik, s a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után a tanulói szakmájának megfelelő mun­kakörben helyezik el. A szakmunkásképző iskolák elsősorban azoknak a jelent­kezését fogadják el, akik meg­állapodást vagy társadalmi tanulmány ösztöndíj-szerződést kötöttek valamelyik mezőgaz­dasági üzemmel. Kivételesen azonban olyan tanulókat is felvesz az iskola, akik nem tudtak megállapodást, ösztön­díj-szerződést kötni, hogyha részükre megfelelő foglalkoz­tató üzemet tud biztosítani. legjobb, a drégelypalánki kö­zös gazdaság csütörtökön dél­után tartotta zárszámadó köz­gyűlését. Kapás József terme­lőszövetkezeti ej nők a megelő­ző évekéinél is kedvezőbb fej­lődésről számolt be a tagság­nak. A drég ely palán kiaknái a legnagyobb jövedelmet a bogyós gyümölcs jk hozták. Az aszályos időjárás ellenére is gazdag termést adott a sza­móca és a fekete ribizli, míg a málnából nem termett meg a tervezett mennyiség. A bo­gyósokból tervezett árbevé­telt azonban így is túlteljesí­tették, amely csaknem eléri a kilencmillió forintot. A közös terület 35 százalé­kán folyó növénytermesztés­ben is kedvezőek az eredmé­nyek. A kalászosok jó, a do-' hány és a cukorrépa kiváló termést hoztak. A növényter­mesztésben majdnem kétsze­resen teljesítették tervüket, míg az állattenyésztés csak­nem hárommilliós árbevétel­lel teljesítette tervét. Eredmé­nyes munkát végeztek a szom­szédos tsz-ekkel létrehozott • közös társulás üzemágainak dolgozói is. A szörpfeldolgozó, a ládakészítő üzem és az épí­tőbrigád több mint 1 millió 200 ezer forint tiszta hasznot jövedelmezett a három terme­lőszövetkezetnek. Az eredményes munka kö­vetkeztében a termelőszövet­kezet tiszta vagyona 11 millió forintról 15 millió forintra emelkedett. A fejlesztési, biz­tonsági, termelési, valamint a szociális és kulturális alap arányos növelése mellett a tagok jövedelmi szín­vonala 7,5 százalékkal emelkedett a múlt évhez viszonyítva. A tagok részesedésére mintegy' nyolcmillió forintot fordítot­tak tavaly, ami annyit jelent, hogy egy átlagos munkanap értéke meghaladja a 124 fo­rintot. A következő héten már „nagyüzem” lesz a zórszáma- dó közgyűlésekben is. Számos termelőszövetkezet a jövő hé­ten tartja meg. az év végi számvetését. Közvetlenül a hét elején, hétfőn kerül sor a di- ósjenői és a magyarnándori közös gazdaságban a zárszá- madásT-a

Next

/
Thumbnails
Contents