Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-24 / 19. szám

Ki jár jól? Két-három évvel ezelőtt gyá­rainkban, üzemeinkben sokat fáradoztak azért, hogy a dolgo­zók legalább két szakmát sa­játítsanak el. Figyelemre ér­demes sikereket ért el a Sal­gótarjáni Bányagépgyár párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetése, több bányaüzemünk, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek karbantartó és szolgálta­tó gyáregysége és még néhány üzemünk. Mostanában egyre gyakrab­ban buzdítanak gyáraink ve­zetői a második, illetve har­madik szakma elsajátítására. Hangsúlyozzák annak számta­lan előnyét. Része van ebben a reform első esztendeje után leszűrt tapasztalatoknak. Kiderült, hogy azok a ter­melő kollektívák tudnak a piac gyorsan változó igényei­hez igazodni, ahol a szak­munkások közül többen szak­májukon kívül más rokon­szakmát is ismernek. A Salgótarjáni Bányagép- gyárnak a bányászat vissza­fejlesztése következtében több bányászati termék gyártását abba kellett hagynia. Helyet­tük más jellegű egyedi termé­kek gyártására tértek át. A gyártmányok jó műszaki elő­készítése, a rajzok pontos el­készítése, a munka jó meg­szervezése mellett igen fontos volt a termékösszetétel kiala­kításában, hogy a vállalat szakmunkásai közül többnek van két szakmája. Ezért nem okozott gondot az egyik ter­mékről való áttérés a másik­ra. Sikerült feltölteni a la­katosgárdát, mert a hegesztők közül többen ismerték ezt a szakmát. Máskor pedig a he­gesztők számát növelték a la­katosok közül, anélkül, hogy bármelyik munkakörben csök­kent volna az áthelyezett dol­gozók keresete. Sőt egyik-má­sik munkánál még jobban is jártak. A munkásokon kívül jól járt a vállalat, mert nö­velte szavahihetőségét, meg­bízhatóságát, a megrendelők, mert időben kapták meg ter­mékeiket, és a népgazdaság, inert másutt sem volt fenn-, akadás a termelésben, a be­ruházások határidőre való megvalósításában. A több szakma elsajátítását újabban a megye iparfejlesz­tésének új iránya és lehető­sége is indokolja. A szénbá­nyászat visszafejlesztése kö­vetkeztében a bányászok in­kább vállalják az egy vagy két szakma elsajátítását, minthogy itthagyják otthonu­kat. Eddig 1446-an jelentkez­tek átképzésre. Közülük 285 műszaki és adminisztratív dolgozó. Szeretnének arra is választ kapni, hogy melyik szakmában hány szakemberre lesz szükség és mikor. A kér­désre nem könnyű minden tekintetben kielégítő választ adni, mivel folyamatról van szó. A ma elhatározott, pénz­ügyileg és más tekintetben is megalapozott fejlesztések hol­napra megváltozhatnak. Könnyebb a helyzet me­gyénk más iparágaiban, ahol a gyárak, üzemek, vállalatok fejlesztési terve, a piacok is­merete, az új korszerű tech­nológiák meghonosítása, az új gyártmányok bevezetése jelzi a követendő utat, mu­tatja meg a lehetőséget. A második vagy harmadik szakma elsajátítása éppúgy érdeke a dolgozóknak, mint a vállalatnak. A kiadások gyor­san megtérülnek a munka­erőgondok megoldásában, a termékek minőségének növe­lésében, a szállítási határidők betartásában. A sokoldalúan képzett munkások arra ösz­tönzik vezetőinket, hogy új, na­gyobb rizikót jelentő, nagy horderejű feladatok megvaló­sításába fogjanak, bátrabban fejlesszék az üzemet. Hogy mit jelent a sokolda- 1 lúan képzett munkásgárda, j azt már ebben az esztendő- 1 ben is érezték gyáraink ve­zetői. Pedig a reform adta le­hetőségek kibontakoztatása még hátravan. Legtöbb he­lyen még nem futnak a vevők után. Az a kollektíva jár jól, ame­lyik hamarabb ismeri fel a több szakmában rejlő előnyö­ket és lehetőségeket. V, K. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NŐQRÁD AZ MSZMP NÓGR AD MPGYfl BIZOTTSÁGA ÉS Á M E GV El T A N Á C )> t AP J A XXV. ÉVF., 19. SZÁM ARA: 7Ö FILLÉR 1969. JANUAR 24., PÉNTEK Illést tartott ci miinissKtertcBüäes A végeláthatatlan hóniezőkön a kutyák és rénszarvasok által vontatott szánokat rövide­sen ilyen motorizált közlekedési eszközök fogják felváltani. Szovjet mérnökök konstruál­ták azt a széles talpakon sikló, légcsavarral hajtott „hó-buszt”, melynek legnagyobb sebessége óránként 100 km. A képen is jól látható teleszkópos rugózás rázkódasmente* utazást biztosit a jól szigetelt karosszériában helyet foglalók számára. A „KA—30” típusjelű jármüvet egyelőre a mentő- és kutatóexpedieiók részére készítik, de rövidesen köz­használati forgalomba is állítják A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A külügy­miniszter jelentést tett az ENSZ-közgyűlés XXIII. ülés­szakának eddigi munkájáról A kormány a jelentést és a magyar delegáció eddigi tevé­kenységét jóváhagyólag tudo­másul vette. A munkaügyi miniszter elő­terjesztésére a kormány ren­deletet adott ki a gyermek- gondozási segély időtartamá­nak két és fél évről három év­re való kiterjesztéséről és a jogosultak körének bővítésé­ről. Az egészségügyi miniszter beszámolt a gümőkór elleni küzdelem helyzetéről és ered­ményeiről. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette és megszabta a további felada­tokat. Az építésügyi és városfej­lesztési, valamint a közleke­dés- és postaügyi miniszter együttes előterjesztése alapján a kormány elfogadta a Buda­pest s a nyugati országhatár közötti 1. számú főút környé­ke rendezésének regionális tervét. A kormány meghallgatta és tudomásul vette a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csa elnökének tájékoztatóját, a termelőszövetkezeti elnökök politikai, erkölcsi és anyagi helyzetéről. A nehézipari miniszter ja­vaslatára a Minisztertanács módosította a kozmetikai ké­szítmények előállításáról es forgalomba hozataláról szóló rendeletet. A Tanácsköztársaság 50. év­fordulója alkalmából a kor­mány ez év március 21-et munkaszüneti nappá nyilvání­totta, majd esvöb ügyeket tárgyalt. Ifjúkommunista munkanapok Új versenyre hívnak a íegjobbak Mint arról olvasóinkat an­nak idején tájékoztattuk, ta­valy, december elején Csegöl- di Sándor, a tiribesi aknaüzem ifjúsági szocialista brigádve­zetője, munkatársaival egyet­értésben ifjúkommunista mun­kanapok tartására hívta fel a megye fiatalságát a magyar kommunista ifjúsági mozga­lom kibontakozásának ötvene­dik évfordulója tiszteletére. A felhívásra napokon belül vissz­hangzott a megye, egymás után születtek az újabb és újabb vállalások. A vetélke­dés az esztendő végéig tartott. A KISZ Nógrád megyei végrehajtó bizottsága, értékel­ve az ifjúkommunista munka­napokban részt vett sok száz fiatal teljesítményeit, valamint az egész tavalyi év folyamán a jubileumi munkaversenyben felmutatott eredményeket, ja­nuár 23-ra tanácskozásra hív- ta4meg a legjobb ifjúsági szo­cialista brigádok, KlSZ-alap- szervezetek vezetőit, akik Dá­niel Lászlótól, a KISZ me­gyei bizottsága ifjúmunkás fe­lelősétől átvették a brigádok­nak, illetve alapszervezetek­nek odaítélt pénzjutalmat. A tanácskozás fontosságát emelte, 'hogy az 1969. év első napjaiban Batancs István if­júsági szocialista brigádjának kezdeményezésére a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek Ka­kukk József öntödei KISZ- alapszervezete új felhívást in­tézett a megye dolgozó ifjúsá­gához, hasonló szándékkal je­lentkezett a nyilvánosság előtt Kronovetter István, a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalat vízvezetek-szere- lő ifjúsági szocialista brigád­ja nevében is. A kezdeménye­zés lényege: folytatni az ifjú­kommunista munkanapokat a Tanácsköztársaság ötvenedik évfordulója tiszteletére. A felhíváshoz csatlakozott már Csegöldi Sándor, a tavalyi kezdeményező. A megye tavaly legkiemel­kedőbb ifjúsági szocialista brigádjai most felszólították mind az iparban, mind a me­zőgazdaságban, mind az egyéb intézményeknél, vállalatoknál, hivatalokban dolgozó fiatalo­kat: kövessék a kezdeménye­zők példáját. Kezdődjék mega munkaverseny, tartson a Ma­gyar Tanácsköztársaság fenn­állásának százharrninehárom napján keresztül, majd foly­tatódjék hazánk felszabadulá­sának huszonötödik évforduló­ja tiszteletére. Új kísérlet a pihenőnapokra Háromszázezer üdülő Háromszázezer beutalót oszt ki az idén kedvezményes juta- lomüdülésre a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának Üdülési Főigazgatósága — 13 OOO-rel többet mint tavaly. Így 1969-ben 240 000 felnőtt és 60 000 gyermek töltheti évi pi­henőjének egy részét a SZOT- üdülőkben. A gyógyüdültetés kerete 3800, a nyári gyermek- üdültetésé 3000, az egyéb csa­ládos és felnőtt üdültetésé pe­dig 6200 fővel nő. így a ked­vezményes felnőtt, főiskolás és gyógyüdüitetésben csaknem 220 000, szanatóriumi üdü­lésben 10 000 dolgozó részesül, körülbelül hatvan hajókirán­dulással pedig 12 000-en jut­nak el Pozsonyba, Ausztriába vagy az Al-Dunára. A SZOT egyébként az év második felében érdekes kí­sérletet kezd. A szabad szom­batosokra való tekintettel, az igényekhez alkalmazkodva le­hetővé kívánja tenni a fővá­rosi dolgozók kétnapos hét­végi üdülését a Duna-kamyar, a Mátra és a Bükk, valamint a déli Balaton-part egyes üdülőiben. A tervek szerint a térítési összeg 62 forint lesz, a MÁV pedig 66 százalékos me­nettérti díjkedvezményt enge­délyez. VUlai sxömunkban: Mégegyszer az űmégyesről <2, oldali Új honfoglalás? (3. oldal) Egy hét a rádióban és a tv-ben <4. oldal) Négy év fekete krónikájából (5. oldal) Nem tranzisztoros rádiókészülékét, hanem újfajta, különle­ges áramforrást tart kezében a képen látható férfi. Szovjet kutatók készítették az izotópok felhasználásának 20 éves jubileuma tiszteletére. A kis fémdobozban levő plutónium— 238 izotóp-energiaforrás utántöltés és bármilyen külső be­avatkozás nélkül 5—10 évig üzemben tart egy hordozható rádiót vagy mérőkészüléket. Teljesítménye ugyan kicsi, mindössze 1 watt, hatásfoka is csak 5 százalékos, gyakorlati haszna azonban még így is óriási.Az izotópgenerátorok mű­ködési ideje a kiválasztott radioaktív izotóptól függ, mely bomlása közben hőt fejleszt. Ezt a hőt szilícium-gcrmániuir félvezetők segítségével közvetlenül elektromos energiává alakítják át Megvalósulnak az elképzelések Ülést tartott a salgótarjáni járási tanács Tegnap a megyei tanács nagy­termében tartotta ülését a Salgótarjáni járási Tanács. Napirendjén a harmadik öt­éves terv utolsó két éve, az 1969—70-es év fenntartási költségei és fejlesztési alapter­vei szerepeltek. A járási ta­nács által jóváhagyott saját költségvetési terv 1969-re több mint 30 millió, 1970-re pedig csaknem 35 millió forintot irá­nyoz elő. A két év alatt leg­többet a kulturális ágazat ölel fel. az idén 14,7, 1970-ben pedig 15,6 millió forintot. A szociális ágazat címén ebben az évben 5,3, jövőre pedig 5,5 millió forintot használnak fel. Utak, hidak felújítására és fenntartására 1969-ben 1,6 millió forintot, a jövő évre pedig 5,3 millió forint elköl­tését hagyta jóvá a járási ta­nács. A járás 1969—70. évi fej­lesztési alapja több, már ko­rábban elhatározott terv vég­rehajtását teszi lehetővé. A községi tanácsok részére kö­telezően előírt célcsoportos be­ruházások vágrehajtása a leg­fontosabb problémákat oldja meg. Az egyik az áthúzódó beruházásként szereplő 78 la­kás megépítése Nagybátony- bon, melyből az Idén 52 ke­rül átadásra. A teljes befeje­zést jövő év végére tervezik, amelynek a kiviteli költsége meghaladja a 12 millió fo­rintot. A homoklerenyei szennyvízderítő megépítése eb­ben az évben befejeződik — mintegy 300 ezer forintos költséggel. Befejezik a kiste- renyej fogorvosi lakás és ren­delő építését is. Barna köz­ségben pedig pedagóguslakást építenek. A jóváhagyott fejlesztési terv alapján 1970-ben Nagy- bárkányon, Mátraverebélyen és Homokterenyén építenek célcsoportos beruházásból pe­dagóguslakásokat. Még az idén elkészül a kisterenyei középiskolai műhelyterem terve, megvalósítását 1,3 mil­lió forintból 1970-re tervezik. A fejlesztési alap összegének 75,4 százalékát kommunális feladatok végrehajtására for­dítják. Számos más fontos létesít­mény is elkészül a fejlesztési terv alapján. Kisterenyén és Mátraverebélyen megkezdik a törpe vízmű építését, Zagy­varónán a vízhálózat bővítését. Mátranovákon felújítást vé­geznek. A vízvezeték-hálózat hossza a járás területén még ebben az évben 30,8 kilomé­terrel növekszik. 1970-ben 1,2 kilométeres bővítést terveznek. Jelentős összeget fordítanak a tanácsok a belterületi utak építésére: 29 ezer négyzetmé­terrel növelik a korszerű út­hálózat mennyiségét. Gondol­tak a belterületi utak korsze rűsítésére is. 1969-ben 85 ezer négyzetméterrel, 1970-ben pe­dig 87 ezer négyzetméterrel növekszik a korszerű belterü­leti utak hossza. Igazgatási fejlesztésként Ka- rancslapujtőn új tömegszerve- zeti székház építését kezdik meg. Az egészségügyi ágaza­tot tekintve a legfontosabb felad,at a kisterenyei fogorvo­si körzet kialakítása, melynek szükségességét a választópol­gárok a jelölő gyűléseken ve­tették fel. A tegnap jóváha­gyott fenntartási költségvetés és fejlesztési terv ésszerű és gazdaságos felhasználása biz­tosítja a harmadik ötéves terv éveire tervezett feladatok megvalósítását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents