Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-23 / 18. szám
Kiváló iI"tiNHgi klub Jól hfsJ í'l'ití az áj ezztvndö I „Belterjes” szabad idő tffissszssfsinneSc az elfiüMszctSfak — Milyen a megye legjobb ifjúsági klubja? Erre a kérdésre a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban kerestük a megfelelő választ. Nemrégiben azt írtuk a Salgótarjáni Öblösüveggyár munkásifjúsági klubról, hogy „nem hasonlít” egyetlen nógrádj csoporthoz sem, hiszen ez az egyetlen üzemi ifjúsági klubunk, s bár örülünk a frissen szerzett „kiváló” címnek, (ezt a címet kapta a Balassi gimnázium és a szé- csényi művelődési központ ifjúsági klubja is) —az lenne igazán jó, ha az öblös- üveggyári klub sok üzemi ifjúsági csoporthoz hasonlítana. Akkor nem állna egy- szál magában ... A Balassi gimnáziumban a nagyméretű, egész falat betöltő ifjúsági híradó középén helyezték el a „KIVÁLÓ IFJÚSÁGI KLUB” címet igazoló oklevelet. Ez az első, amj a látogató szemébe ötlik, azután az érdekes hírek. anyagok, képek, újságcikkek, amelyek mind arról tanúskodnak. hogy élénk élet zajlik az öreg falak között. Az iskolai faliújság értesít: a matematikai szakkör példamegoldó-versenyt indított, itt van kifüggesztve a feladat, amelyet bárki megoldhat a III—IV. osztályosok közül. Az oklevél felett a Holdat „körüljárt” három asztronautáról készült felvétel látható. — A megye legjobb ifjúsági klubja? — kérdezi vissza a bemelegítő mondatot Kiss Aurél pártösszakötő- tanár az iskolai klub vezetője. — Igaz, ránk is mondják, hogy nem hasonlítunk senkire. Mostanában azonban egyre több partner és versenytárs jelentkezik. A napokban alakult meg az új ifjúsági klub Pásztón, az ottani művelődési központban, és hallottuk a hírét a salgótarjáni szakmunkásképző intézet most alakult csoportjának is. A nógrádi ifjúsági klubok KISZ-referensének az a véleménye (tapasztalatból állítja, higgyük el neki), hogy csak ott működhet eredményes, másoknak is példával szolgáló csoport, ahol legalább egy „lelkes tag” van a vezetők között. (A Balassiban legalább két ilyen vezető van: az egyik az igazgató, akiről annyit sikerült megtudni, hogy elég nagyvonalú ahhoz, hogy minden hasznos, érdekes kezdeményezést és ötletet felkaroljon, s a megvalósulásig, sőt még azon túl is segítsen. A másik, a fiatal klubvezető, pártösszekötő-tanár, aki Szegedről került Balassagyarmatra.) „Abból indultam ki, hogy túlontúl sok az úgynevezett kétforintos KISZ-tag tanintézeteinkben. .. A klubélet tartalmassá teheti az ifjúsági munkát is.” — Mi kell a jó klubélethez? — Sok ötlet, nagyvonalúság és némi pénz. A némi pénz megszerzése azonban rengeteg ötletességet és munkát feltételez. Az iskolában negyedévenként megrendezik a könyvtombolát (ez kizárólag a klub privilégiuma), amely 500— 500 forint hasznot jelent A napokban bevezették a tagsági díjak fizetését (a 686 tanuló közül 500 tagja a klubnak!), jövedelemforrás a társadalmi munka, de esetenként két-háromezer forintot kapnak az iskolai kulturális alapból is. A program szorosan kapcsolódik a KISZ-akcióprogramhoz, ami viszont a fő tennivalót — a tanulmányi feladatok végzését segitj eredményesen. Ezt a hármat lehetetlen külön választani, vizsgálni a Balassiban. — Előtérbe került a fiatalok honvédelmi nevelése, amelyre a klub azonnal egy érdekes és jelentős előadássorozattal reagált — mondja Kiss Aurél. — Négy előadást kötöttünk le a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanáraival. A Varsói Szerződésről, az űrkutatás történetéről, a modem fegyverekről és a repülés történetéről hallhattak előadást a fiatalok. (A legnagyobb érdeklődés az űrkutatás iránt nyilvánult meg. Az előadás délután fél háromkor kezdődött, és este hétkor úgy kellett „kiszabadítani” a diákok köréből a katonai előadót.) A Balassi Bálint Gimnázium ifjúsági klubja eddig elsősorban arról volt híres, hogy előadásaira a legkiválóbb hazai szakembereket hívta meg, akik rendre el is jöttek a gyarmati diákok közé. Egyedül Szepesi György mondta le a meghívást, s ezt ma Is sajnálják a fiatalok. — Hahn István professzor vallásról tartott előadása tulajdonképpen az ateista kör megalakulását jelentette iskolánkban. Sajnos, a folytatás elmaradt. Néha azért kifogy a szusz ... Bár az ateista kör nem működik (mentegetőzésre nincs okuk, mások ennyit sem tesznek a fiatalok ateista neveléséért), elkészítettek egy vitaanyagot, amelyet magnószalagra rögzítettek. Minden osztályközösség meghallgatja, megvitatja az érdekes témát: ki, hogyan vélekedik árról a fiatal papról, aki az egyik közeli kis községben rendszeresen maga köré gyűjti a fiatalokat és ..elbeszélget” velük ... — Kiket látott vendégül a klub, kik tartottak előadást az utóbbi időben? — Karsai Elek dr., a második világháború katonai problémáiról beszélt a legutóbbi előadáson. Telt ház volt, vagy inkább zsúfolt ház — hatvan fiatal fér el a pinceklubban. Randé Jenő, Pálfy József, Mensáros László, Hont Ferenc, a Színház - tudományi Intézet igazgatója. és korábban Komjáti György, Moldova György, Balczó András, Hidegkúti Nándor járt nálunk. Most várjuk Barcs Sándort. A fiatalok pályaválasztását az érdekes szakmák legkiválóbb képviselőinek előadásaival segítjük. A gyenge tanulók ösztönzésére elindítottuk a „fapados” tanulmányi versenyt. A reményfutamokon egy jeggyel jobb osztályzatot lehet elérni. A sokféle szakkörről külön is érdemes lenne írni. Tény, hogy ezek jelentik a továbblépés lehetőségét. „Az országos hírességek elfogynak egyszer... Az idén már a szabad idő belterjes eltöltésére törekszünk.” A „belterjesség” gyakran kerül szóba. Kiss Aurél arra gondol: az iskola ellátja a fiatalokat azzal a tudásanyaggal, amely az élethez szükséges, a klub kialakíthatja a készséget a tudás továbbfejlesztésére. Ezért érdemes új köröket létrehozni, erősíteni, — differenciálni a meglevők tevékenységét, aktívabbá hangolni a fiatalokat, hogy ne csak hallgatók legyenek, hanem éljék is a klubéletet. Itt, ezek között a falak között „belülről kifelé” — egymást gazdagítva, maguk is gyarapodva tudásban, emberségben. Pataki László A tiszakécskei hagyományos kultúrák sorában szinte legelső helyet foglal el a szőlő, amely elsőként kapaszkodott meg a száguldó homokban és mutatta meg, hogy többet ér, mint a rozs, amelyet sokáig az egyedüli homokhasznosító növényként tartottak számon. A szőlő levét, a bort általában hegy levének szokás hívni, mert a történelmi borvidékek a hegyvidékeken alakultak ki. A Bács-Kiskun megyei homokon legfeljebb a homok levéről szabad beszélni, más jellegűek és minőségűek az .itt termő szőlők és borok. Az alföldi szőlőtermesztés — és ez Tiszakécskére különösen vonatkozik —, általában tömegjelleget ölt. 6alassaayarmati piac Még mindig gyönge a felhozatal A balassagyarmati piacon — ellentétben a salgótarjáni piaccal — a hét elején a szokásosnál gyengébb volt a felhozatal. A kereslet sem haladta meg az átlagos szintet. A vegyes zöldségfélékből, burgonyákból kielégítő a kínálat a MÉK és a termelőszövetkezeti árudákban, viszont kevés őstermelő érkezett a piacra. Az árakban nincs különösebb változás, csupán a tojás ára csökkent. Az átlagos árak így alakultak: Sofőrette Ez a homokvidék a kövidinka hazája, amint Izsák a jellegtelen sárfehéré. De nem messzire innen, Kecskemét határában, hasonló talajviszonyok között már szakemberek, kutatók keresték és keresik a minőség javításának, s a korszerűbb termesztésnek a módját. Ezen a vidéken élt és munkálkodott a nagyhírű Mathiász, itt folytatta az általa megkezdett növénynemesítő munkát a néhány esztendeje elhunyt Kocsis Pál. Akik a Cikkek burgonya sárgarépa gyökér vöröshagyma fejes káposzta kelkáposzta karalábé zeller főző tök alma (Jonathan) tojás fehér bab tarka bab dióból dió (héjas) liba (élő) ________ V I EK ár Ft/ke 3,40 4,20 7.80 3.60 3 — 3.80 2.60 12,— 1,80—1,90 70,— Izab.plac Ft/k« 3.40 5,— 8.— 3,60 3.40 4,— 4.— 10,— 2,— 12,— 1,70 17, — 24.— 68,— 18, — 30.— tsz-ben szőlővel és borral foglalkoznak, mind mély tisztelettel emlegetik a nagy tudósok és úttörők nevét, munkásságát. Előkerülnek a párttitkár helvéciai tapasztalatai, szóba hozzák a Kocsis Pál szívós, legendás alakja körül kialakult anekdótákat. Sokan nem tudják például (s erről már a főkönyvelő tájékoztatott), hogy a szőlőskertek királynőjén a Kocsis Irmán és a különféle Kocsis- . nemes ítésü szőlőkön kívül muA Nógrád megyei Fémipari Vállalat termelési osztályvezető-helyettese, Imre Béla újságolja: — Régen volt olyan sikeres evpnk. mint az 1968-as. Szerződésben vállalt kötelezettségeinket maradéktalanul teljesítettük. A tervezett 90 millió helyett 90 millió 600 ezer forint értékű árüt. terméket állítottunk elő. Hosszú idő óta először történt meg, hogy vevőink nem kötbérezték meg készítményeinket. — Milyen a folytatás az új évben? — Jó. Az üzem dolgozóinak 50 százaléka itt van. másik fele pedig már az új gyárban. A költözködés ellenére termelési kiesésünk nincs, a munkák ütemesen haladnak Mi van a gyártmánvlistán? Gyártmánylistájukon majdnem kizárólag a tavalyi évben előállított termékek szerepelnek: kábeldob, amely a termelés nagyobb részét adja, traktorfülkék új változatban is, és villamos-elosztószekrények. A kábeldobüzem a régi helyén adja a készárut. A január 9-i jelentés szerint az ezresből 123, az ezerkettesből 118, áz ezernyolcasból 98, a kétezresből 167, a kétezer-kettesből pedig 24 darab vár elszállításra. Traktorfülkéből az első 200 darabból álló szállítmányt az ütemtervnek megfelelően január 20-án indították útba a Vörös Csillag Traktorgyárnak. A villamos-elosztószekrényekből január 8—9- én 58-at raktak vagonokba. Az üzemrészekben valóban nem tapasztalni, hogy az új telephelyre való átköltözés zavarja a termelés folyamatosságát. Nem zúgolódnak A múlt évben a vállalat vezetősége igen sokat fáradozott azért, hogy jó kapcsolatokat építsen ki az alapanyaggyártókkal. Nem maradt el az eredmény. Míg korábban, különösen az év elején, mindig az alapanyagok hiánya miatt keseregtek a vezetők és zúgolódtak a tétlenségre ítélt dolgozók, most jóleső érzéssel mondják: jelenleg nincsenek alapanyag-ellátási gondjaink. — A raktáron található lemez és más alapanyag március végéig fedezi a szükségletet. Elektródánk is van elég. A múlt esztendő negyedik negyedévében Csehszlovákiából jelentős mennyiséget kaptunk. Ennek csak egy részét használtuk fel. A Transelektro Külkereskedelmi Vállalat megígérte, hogy újabb jelentős mennyiséget szerez nekünk. — Az elektróda megfelel a minőségi követelményeknek? — Igen. Méretben is, minőségben is ugyanolyan, mint a magyar. Számításaink szerint az első negyedévben az elektróda-ellátásban sem lesz fennakadás — folytatja a termelési osztály helyettes vezetője. Mi az oka ? — Korábban arról panaszkodott, hogy a fizikai dolgozók egy része itthagyja a vállalatot, mert azt a pénzt amit itt keres, otthon is megkapja, ugyanakkor nem kell az utazással töltenie az időt Mi most a helyzet? — Tavaly nyáron, de még ősszel is a nehéz fizikai munkát vállaló férfiak közül valóban sokan elhagyták üze, műnket. Számuk 50—60 között váltakozott. Mára viszont azok közül, akik elmentek, egyre többen jönnek vissza. Sokat jelentett az új üzem. ahol kulturált körülmények között, nem összezsúfolva és eldugott helyen dolgoznak. — Most szervezünk egy 40 főből álló új brigádot, az újabb traktorfülke előállítására. Tagjait részben az Itt felszabadult tanulókból, más brigádokban dolgozó szakmunkásokból és a nemrég visszakerült régi és mégis új dolgozókból verbuváljuk össze. Annyit, mint tavaiv Apróbb gondok, problémák azonban most is akadnak, amelyek átmenetileg rövidé bb időre egyik-másik helyen zavarják a termelést. Minden jel arra mutat azonban, hogy a gyár vezetői a dolgozókkal karöltve már a múlt évben gondoltak az idei esztendő sikeres megalapozására. Termelési programjukat a mült évhez viszonyítva az idén nem növelik. Mert akármilyen szervezetten és körültekintéssel is történik az átköltözés, idő kell, amíg mindenki megtalálja a helyét, és tudásának legjavát adja a vállalat és saját maga gyarapodásáért. V. K. \ mcjfje határán túl (2) A homok leve latságos körülmények között terjedt el a legutolsó Kocsis- fajta, amelynek a Sofőrette nevet adta. Nem valami francia vagy franciás elnevezés ez, csupán csak annyit jelez, hogy „sofőr ette.” Történt ugyanis, hogy állami vezetők, köztük több miniszter is, tettek látogatást Kocsis Pál kertjében, ahol a legkülönfélébb csodaszőlőket láthatták. Utolsó, legszebb látványosságnak szánta Kocsis Pali bácsi azt a két fürt szőlőt, amelynek diómyi szemei nőttek és a fürt csodálatosan korán ért. Ámde a fürt eltűnt a tőkéről. Kínos vizsgálódásra került sor, amely kiderítette, hogy titokban az egyik gépkocsivezető szakította le és ette meg a csodálatos fürtöket. „Most már mindegy, fiam” — mondta a nagy szőlőnemesítő megbocsátólag — „De addig nem hagyhatja el a kertet, amíg rendelkezésemre nem bocsátja a szőlő mag- •vait.” Innen kapta a fajta nevét: Sofőrette. A homok megzabolázása és leigázása legalább' olyan szívós küzdelmet igényel, mint a nógrádi, hegyes-dombos természet meghódítása. Jó bort — olcsón A ti szaké cskei Béke Tsz- nek több mint hétszáz holdon van már szőleje és a bor mennyiségét csak száz hektókban mérik. Szóba kerül, hogy ha megfelelő helyiséghez jutnának, el tudnák látni Salgótarjánt olcsó alföldi borral. amely minőségben tán még vetekedne is más borkimérések változékony, a forgalommal egyenes arányban romló minőségével. Egész éven át egységes minőségű bort árusítanának és éberen őrködnének a minőség tisztasága fölött. S egyáltalán, ha a városi tanács segíteni tudna megfelelő helyiség biztosításával, változatos áruellátással járulnának hozzá a tarjáni vásárlóközönség igényeinek kielégítéséhez. A párttitkár szerint a város és a szövetkezet termékeny összefogása csodákat teremthetne, hiszen az érdekek szorosan találkoznak. A városnak kell az áru, a tsz-nek pedig a piac. s mindkét fél csak korlátozott mértékben fordíthat anyagi erőt a beruházásokra. A szüreti időszakban a ti- szakécskei és környező szőlőtermő községek, újabban például Cserkeszőlő termését is Tiszakécskén. az alföldi üzem pincészetében dolgozzák fel. A nagy méretek törvényei itt is érvényesülnek. Tavaly például hatvannégyezer mázsa szőlőt dolgoztak fel a pincészethez tartozó két gépesített borházban. A fő idényben napi háromezer mázsát is meghaladja a kipréselt szőlő mennyisége. Harminc-negyven hektós présekbe kerül itt a szőlő és hatalmas csőrendszereken ót jut el a must az ezer- hektós, üvegcseréppel bélelt cementhordókba. A pincékben negyvennégyezer hektó bort tudnak egyszerre tárolni. A fő fajta itt is a kövidinka. A pincészet vezetője, a két éve végzett, fiata] Dudás László azonban kövidinkában is tud mutatni „minőségit”, mégpedig a tarjáni boltokban is mostanában megjelent, édes kövidinkát. Csakhogy, a bemutatott bor sűrű, mint az olaj, hozzá nem értőnek legdrágább borainkkal cserélhetnék el, anélkül, hogy észrevenné a csalafintaságot. De ez a minőség kizárólag exportra megy. A vezető szerint különben sem tudnak mennyiséget produkálni, húszén „mindössze” tizenötezer literrel rendelkeznek. Értékesítési mondok Az alföldi tömegtermő borvidékeken egyre nagyobb gondként jelentkezik az értékesítés. A világpiacon elsősorban a történelmi borvidékek minőségi borait keresik, más tömegborokért csak elenyésző árat fizetnek, és az új gazdasági mechanizmusban a hazai árra is befolyásolólag hat a világpiaci követelménv és értékítélet. Nemcsak a Békében, de a község másik négy szövetkezetében, mi több a homoki szőlőtermesztő községek többségében is a megoldás út- ját-módját keresik. Ez a gond hosszabb időre feladatot ad az illetékes területi szövetségnek, sőt a járási és megyei szerveknek is. Egyet a Bács-Kiskun megyei szőlőtermesztő, tömegtermelő gazdaságok jól látnak: csak szoros összefogással, az erők és ötletek összeadásával juthatnak ki a kátyúból. S a tsz-ek összefogása Ismé4 nagyon tanulságos. (Folytattuk) Lakos György NÓGRÁD — 1969. január 23.. csütörtök