Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-22 / 17. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI NÓGRÁD AZ MS? M. - NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF., 17. SZÁM ARA: 70 FILLER 1969. JANUAR 22., SZERDA A KGST tiszteletére Ünnepi illés Berlinben Újtípusú gazdasági kapcsolatok Kedden Berlinben megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 22. ülésszaka. A megnyitó ülésen dr. Gerhard Weiss, az NDK minisztertanácsának elnök- helyettese üdvözölte a megje- 'ent KGST-tagországok, a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország. Bulgária, Románia és Mongólia kormányküldöttségeit, valamint a KGST tanácskozáson részt vevő jugoszláv kormánydelegációt. A megnyitó ülésen elto- gadták a három napra tervezett ülésszak napirendjét és megválasztották a kommu- niték, valamint a jelentést összeállító szerkesztő bizottságokat. A megnyitó ülés után megkezdődött a KGST 20. évfordulójánál; tiszteletére rendezett ünnepi ülés. * A Pravda keddi száma Nyi- kolaj Faggyejevnek a KGST titkárának cikkét közli. Faggyejev a cikkben megállapítja, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa „szemléltető példája az újtípusú, a szocialista internacionalizmusnak, az egyenlőség, a szuverenitás, valamint a kölcsönös előnyök és az elvtársi segítség elveire alapozott nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak”. Országaink gazdasági életének megerősítésében — írja. ezután Faggyejev — elsőrendű szerepet játszottak a szocialista világpiacon létrejött hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodások. 1967-ben a külkereskedelmi forgalom volumene a szocialista országok között 1950-hez képest 5,5- szeresére nőtt. Az 1950—1967 közötti időszakban az ipari termelés a KGST-országokban 5,5 szeresére — ugyanakkor a kapitalista országokban csak alig több, mint kétszeresére emel- ksdctt 1967-ben a KGST-orszá- gob részesedése a világ ipari termelésében 31 százalékos volt. Faggyejev végül rámutat: a KGST-tagországoik küszöbön- álló legmagasabb szintű tanácskozása kétségkívül magasabb színvonalra emeli a KGST tevékenységét. Korszerű technológia — jobb minőség Az Ipoly Bútorgyár vezetősége a gazdasági reform bevezetésének idejére, megvetette az alapját egy korszerű technológia bevezetésének: a poli- észteres lakköntés alkalmazásának. Eredményeként ma már a fényezésnél megszűnt a kézi munka, ugyanakkor e munka- folyamatnál jelentősen nőtt termelékenység, javult a termékek minősége. Az új technológiával ma már a legkényesebb igényeket is ki tudják elégíteni. A fejlesztés javulást hozott az új üzemrészekben dolgozók élet- és munkakörülményeiben is. A központi fűtés bevezetésével állandó és kellemes meleget varázsoltak az itt dolgozóknak. A fejlesztői munka során egy régóta vajúdó problémát is megoldottak: 150 fő részére építettek egy öltözőt és mosdót. A termelés korszerűsítését, az új üzem építését, a gépek, a berendezések megvásárlásán kívül döntően saját erőből oldották meg. A munkálatokban 14 szak- és segédmunkás vett részt. A helyi erők munkájának hatékonyságát bizonyítja, hogy az eredetileg tervezett majdnem kétmillió forint beruházási összegből a különböző létesítményekre csak 750 ezer forintot költöttek el. Munkában a borongcsiszoló gép Intézkedések az üzemi balesetek csökkentésére A pontos statisztikát még nem állították össze az elmúlt év üzemi baleseteiről, de az már kétségtelen, hogy* a balesetek száma a foglalkoztatott dolgozók létszámához viszonyítva csökkent, a halálos baleseteké pedig, bár csak elenyésző mértékben, nőtt. A Szakszervezetek Országos Tanácsának .munkavédelemmel foglalkozó szakemberei Igyekeztek részletes és pontos képét kaoni a baleseti helyzet alakulásának okairól. Megállapították, hogy az úí mechanizmusra /való áttéréssel együtt járó sok gond között bizonyos mértékig el terelődött a figyelem a munkabiztonsági kérdésekről. Annak azonban sehol semmi nyoma nem volt, hogy a gazdasági vezetők akár tudatosan túltették volna magukat ezeken a követelményeken. akár a SZOT igyekszik tovább segíteni a jó irányban elindult fejlődést. Erre szolgálnak azok az irányelvek, amelyek előírják a vállalati munkavédelmi szabályzatok felülvizsgálását, esetleg kiegészítését és átdolgozását, éppen az elmúlt évi tapasztalatok alapján. Meg kívánják változtatni a munkavédelmi felügyelők munkamódszerét. A körülbelül 170 függetlenített munka- védelmi felügyelő és főfelügyelő elsőrendű feladata a jövőben nem az lesz, hogy az egyes hibákat keresse és azok kijavításáról intézkedjék, hanem hogy általánosságban ellenőrizze a vállalatoknál a munkavédelmi helyzetet, «■ a helyi gazdasági-műszaki vezetőket és szakszervezeti szerveket tanítsa meg munkavédelmi feladataik önálló ellátására. Emellett természetesen közvetlen intézkedései sőt bírságolási joguk is megmarad. Megkezdődött a foglalkozási betegségek egészségügyi ellátására, illetve megelőzésére vonatkozó korábbi rendelkezések felülvizsgálata és korszerűsítése is. Ezenkívül az egyes tárcák é& szakmák számos egyéb intézkedést terveznek a munka biztonságának fokozására. így példáid megerősítik az olajbányászat biztonsági felügyeletét, Szeged körzetében új bányaműszaki felügyelőséget alakítanak. A gödöllői egyetemen megkezdik a mezőgazdasági szakemberek munkavédelmi oktatását, s a minisztériumok különösen azok, amelyeknek területén tömeges halálos balesetek történtek, szakemberek bevonásával átfogó vizsgálatokat indítanak a helyzet megjavítására. Zavartalan a munka a magas fényű poliészter lakköntőűzem ben Koppány György felvételei szándékosan meg akarták vol. na takarítani a munkavédelmi kiadásokat. Az év folyamán általánosságban olyan kedvező irányzat bontakozott ki, amely a munkakörülmények fokozatos javítása felé mutat. Az idén Több lesz a nyereség Eredményes év után a Nógrád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Bővíteni a piaci ismereteket A bányászát eredményei és feladatai Mezőgazdasági könyvhőnap lesz Hét-nyolc éve, 3000—3500 példányban jelentek meg, mostanában már átlagosan 5700 példányban látnak napvilágot a mezőgazdasági szakkönyvek. A mezőgazdasági szakkönyvek iránti érdeklődés növekedésében része van a mezőgazdasági könyvhónapok sorozatának is. Ilyen könyvhónapot az idén is rendeznek, mégpedig — amint erről dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat igazgatója kedden tájékoztatta az újságírókat a Magyar Sajtó Házában — most, immár 12. alkalommal. Amint elmóndotta. a könyvhónap célja a korszerű mező- gazdasági ismeretek széles körű terjesztésével, a szaktudás növelésével közvetve hozzájárulni a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. A cél megközelítésében nagy jelentőséget tulajdonítanak a 28 000 tagot számláló mezőgazdasági könyvbarátok körének is. A könyvhónap elvileg február 1-től 28-ig tart. A számvitel és ügyviteli dolgozók még javában dolgoznak az 1968-as év gazdasági eredményeinek kimunkálásán és elemzésén, de az előzetes számok már arról tanúskodnak, hogy a pásztói Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, mely 1968. január 1-től megváltozott viszonyok és keretek között dolgozik, eredményes gazdasági évet zárt.* Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével járó gondok egybeestek a vállalat átszervezésével, így tehát kettős feladatot kellett megoldani. A korábbi években dotációval dolgozó megyei igazgatósághoz tartozó állomásoknak rentábilisan kellett dolgozniok, nyereséget kellett létrehozniok. Az év kezdetén jelentkező sok probléma és nehézség ellenére az átszervezés sikeresnek ítélhető, és a vállalat munkájával kapcsolatos észrevételek, bírálatok az év második felében lényegesen csökkentek. A vállalat állomásainak gépimunka-szolgál- tatása a gépek eladása következtében erősen mérséklődött, s ehelyett a szolgáltatási, javítási tevékenység növekedett. Űj munkaigények is jelentkeztek, melynek elvégzéséhez több fejlesztési feladatot kellett megoldani és a beruházást is énnek szolgálatába kellett állítani. A vállalat a termelés 70 százalékát a mezőgazdaságnak végezte. A gépjavító állomások gazdálkodása beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az előirányzott nyereségtömeghez viszonyítva nagyobb nyereséget értek el, s ez lehetővé teszi, hogy a dolgozók részesedésére is nagyobb összeget fizessenek ki. 1967-hez képest a részesedési napok száma előreláthatóan 2—2,5 nappal növekszik. A vállalat valamennyi állomása eredményesen gazdálkodott Az eredményekhez nagymértékben hozzájárultak az anyagi ösztönzők. Az egyes üzemek részére lebontott tervfeladatokkal egv- időben az üzemenként kifizethető prémiumösszegeket is közölték. A prémium elbírálása elsősorban az üzem vezetőjének feladata. Nem egy üzemben a feladat teljesítése után járó prémiumok elbírálását az üzem dolgozóinak bevonásával végezték. Ezek a körülmények serkentően hatottak a munkák végrehajtására. A vállalat 1969. évi célkitűzései eredmény szempontjából azonosak az 1968. évivel. Természetesen már kedvezőbbek az indulás lehetőségei, hiszen a múlt év tapasztalatait megfelelő módon hasznosítani lehet. Fő feladat továbbra is a mezőgazdaság igényének kielégítése, ami nemcsak a szolgáltatásokat foglalja magába, hanem a mezőgazdasági pót- alkatrészek gyártását, istállógépesítést és egyéb berendezések és felszerelési tárgyak gyártását is. Ezenkívül a vállalat nagyobb mértékben kíván olyan termékeket gyártani és forgalmazni, amelyek a lakosság jobb ellátását is szolgálják. A bányászat tavalyi eredményeiről és idei feladatairól tárgyalt a keddi ülésén a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Amint Simon Antal főtitkár előterjesztése megállapította, 1968-ban a szénbányászat 800 000 tonnával túlteljesítette a fogyasztói igények alapján előirányzott 26,5 millió tonnás termelési tervét. Folytatódott a termelés koncentrációja, műszaki fejlesztése. A frontfejtésből termelt szén aránya 4,5 százaikkal, a korszerű biztosítás aránya 69,3 százalékról 72,3 százalékra, a géppel jövesztett és a géppel felrakott szén aránya pedig egyaránt 4—4 százalékkal növekedett. A kőolaj- és földgázbánya- szatban csaknem 400 000 méternyi fúrást mélyítettek le. A nagylengyeli olajmező hozamának csökkentését a tartalékok mozgósításával ellensúlyozva. teljesítették a kőolaj termelésének tervét. Tizennyolcezerrel nőtt a földgázzal ellátott és 260 000-rel a propán-bután gázt használó háztartások száma. Az érces ásványbányászatnak a tavalyi év elején igen nagy problémái voltak, különösen a vasérc és a mangánérc értékesítése terén. Az év folyamán azonban sikerült túljutni a nehézségeken, sőt jelentős túlteljesítést értek el, s a többletet teljes egészében a termelékenység fokozásával állították elő. A vállalatok anyagi eredménye általában kedvezőbb a tervezettnél, így az év végi részesedés valószínűleg eléri, helyenként meg is haladja majd az 1967. évit. Az idei év újabb feladatok elé állítja a bányaipart. A minőségi igények miatt tökéletesíteni kell a munkahelyi termelés technikáját és1 a szénelőkészítést. Olyan intézkedéseket kell szorgalmazni, amelyek fokozzák a széntüzelés gazdaságosságát. A kőolaj-, és földgázbányászatban az ará-l nyok fokozatosan a földgáz javára tolódnak el. A bányászathoz kapcsolódó minden vállalatnál az egyik legfontosabb tennivaló az igényekhez való alkalmazkodás, a piaci ismeretek bővítése.
