Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-21 / 16. szám

Mérhető sikerek Sikerekben gazdag évet zártak üzemeink. A KMP megalakulásának évfordulójára ki­bontakozott szocialista munkaversenynek, a kommunista munkaheteknek is nagy részük volt az eredményekben. A Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben mintegy 10 millió forintot eredményezett a verseny. Jelentős milliók­kal járult hozzá a Nógrádi Szénbányák ered­ményesebb gazdálkodásához a bányászok ve­télkedése. Az építőiparban, üveggyárakban, a Zománcipari Müvekben, a Bányagépgyárnál csakúgy, mint a tanácsi iparban összegszerű­en is mérhető a szocialista munkaverseny sikere. ' A múlt évi eredmények összegezése, a nye­reség és a részesedés kiszámítása folyamat­ban van. Ezzel a munkával párhuzamosan már az új év első napjaiban megkezdődött a verseny szervezése. A Tanácsköztársaság kö­zelgő évfordulója tiszteletére a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az ifjúsági brigádok folytatják az ifjúkommunista napokat és ki­váló termelési eredményeket érnek el. Ha­sonló felajánlások születtek már az építőipar­ban. A bányáknál ezekben a napokban ta­nácskoznak a szocialista brigádok tagjai, új felajánlásaikról. A verseny még sikeresebb lesz. ha a veze­tők időben tájékoztatják a dolgozókat azokról a feladatokról, amelyeket az idén meg kell oltLiuiuk. Fontos, hogy a figyelmet a legszük­ségesebb teendőkre irányítsák. A mennyiség mellett a minőség javítása, a selejt csökken­tése, a gazdaságosság kerüljön a verseny kö­zéppontjába. Mint mindig, ezúttal is a szocialista brigá­dok az elsők, a kezdeményezők a felajánlá­soknál. Általános az a törekvés, hogy a ter­meléssel kapcsolatos feladatok vállalása mellett nagyobb igénnyel készülnek a moz­galom hármas jelszavának érvényesítésére. Ehhez igen nagy segítséget várnak még a szocialista brigádvezetők nemsokára össze­ülő harmadik országos tanácskozásától. A munkások lelkesedésében, tenniakarásá- ban ezúttal sincs hiány. Ezt bizonyítja, hogy az idén borábban megkezdték a verseny szervezését, mint egy évvel ezelőtt. Üj mód­szer és célravezetőbb is, hogy az éves fela­jánlásokon belül a termelési részt gyakrab­ban felülvizsgálják, módosítják majd. Egy évre előre ugyanis csak kevés helyen ismer­tek részleteiben is a tennivalók. A .szocialista munkaverseny, a dolgozók lel­kesedése csak akkor vezethet teljes sikerre, ha az párosul a vezetők odaadó, jó munká­jával. Ahhoz, hogy jól lehessen versenyezni, feltételek szükségesek. A vezetőknek kell úgy szervezni a munkát, hogy időben legyen mindig anyag, szerszám, munkaterület, ne legyen feleslegesen kieső idő. Hárítsák el az ütemes munkát gátló akadályokat. Az elmúlt év, a gazdaságirányítás reform­jának első szakasza már rengeteg tapasztala­tot adott, amit jól lehet hasznosítani majd a Tanácsköztársaság évfordulója tiszteletére indult versenyben. Az is bebizonyosodott, hogy érdemes jól dolgozni, az erkölcsi megbe­csülés mellett egyre nagyobb a verseny anyagi elismerése is. Kétségtelen, hogy mind­ez fokozza a dolgozók lelkesedését és ahol a vezetés élni tud ezzel a lehetőséggel, ott az idei év még sikeresebb lesz a tavalyinál. B. .1. Tss-ehnek tanulságos* Ki lehet a szöuetke: iigif nake 9 :ef Országos Hsos KÖVI ÉVA • 4 tanár űr hobbyja Nagy nógrádi, siker született az általános Iskolások nyolcadik osztályosainak fizilca—kémiai országos vetél­kedőjén. A szécsényi Kövi Éva, a Mikszáth Kálmán ál­talános iskola tanulója megszerezte az országos első he­lyet, s több értékes dijat is nyert. Felvételi vizsga nélkül mehet bármelyik középiskola fizika vagy kémia tagozatá­ra, megkapta a fődijat, a minivizort, és közöltek vele, hogy amennyiben középiskola után egyetemre, mégpedig kémia szakra kíván beiratkozni, a Borsodi Vegyikombinát ösztöndíjat ajánl fel számára. Meghívást kapott továbbá egy üzemlátogatásra. A szép eredmény különösen meghatja azt, aki a nagy verseny előtt találkozott az érintettekkel, és személyesen is végignézte a televízió képernyőjén az ország legjobb négy nyolcadikosának vetélkedőjét, Kövj Évát a szép győzelem és a díjak kiosztása után megkérték: nyilatkoz­zon a televíziónak, ő mindenekelőtt Szenográdi Ferenc ta­nár úrnak köszönte meg, hogy önzetlenül és fáradhatat­lanul átadta tudását. Elárulhatom, hogy a vetélkedő előtti napok egyikén épven Szenográdi tanár úr hívta fel a figyelmemet a tévé vasárnap délelőtti műsorára, s megkért, nézzem végig a vetélkedőt. Kicsit úgy hatott akkor, hogy a televízió vonz­ereje és hiúságra gyakorolt hatása nyilvánul meg nála is. Ma már — a vetélkedő tanúsága alapján —. tisztán lá­tom, hogy őt nagyobb ambíciók hajtották: 6 mar akkor reménykedett abban, hogy neveltje, az ügyes kis Kövi Éva az első helyen végez. ,,Nekem hobbym a kémia” — mondta Szenográdi ta­nár úr. —. ,,Én kérdést csinálok abból, hogy tanítványaim értsék és szeressék a kémiát.’’ Mindebből nemcsak az de­rül ki, hogy a tanár úrnak a hivatása a hobbyja, hanein az is, hogy a szocialista pedagógiai elveket sikerült át­vinnie a gyakorlatba. Hiszen mikor legyen fontos. ha nem napjainkban, a vegyipar, az atomkutatás, a fizikai és ké­miai tudományok rohamos fejlődése idején, a két tan­tárgy, elsősorban pedig a kémia megszerettetése? S hány iskola van megyénkben (ne is tagadjuk ezt!), ahol u ta­nulók rettegve és borsózó háttal ülnek be a kémiaórára. Szenográdi tanár úrnál varázsolnak, titkokat lebbentenek fel, kísérletekkel szórakoznak, miközben elsajátítják a fi­zika és kémia alapfogalmait, törvényeit, és kedvet kap­nak a műszaki tudományokra. Ezért értékes Szenográdi tanár úr hobbyja, s ezért ért­hető az is, hogy az idén már nem először bukkant fel te­hetség a szécsényi általános iskola sűrűjéből, hogy tanu­lók tízezreiből az ország legjobbjai közt végezzen. Kőid Éva első helye csak betetőzte a korábbi sikereket. L. Gy. A közelmúltban a rétsági járásbiruság ítéletei közül is­mertettük azt, amelyikből ki­világlott: a mezőgazdasági ter­mékek értékesítésének, forgal­mazásának törvényes rendjé­től az új gazdasági mechaniz­musban sem szabad — de rém is hasznos — eltérni. Termelőszövetkezeti vezetők részére igen tanulságos a ba­lassagyarmati járásbíróságnak Léniák Gusztáv dejtári lakos bűnügyében hozott, útmutató jellegű ítélete. A negyvenkét éves elítélt személyéről csak annyit, hogy korábban betö­réses lopás, közokirat-hamisí­tás, társadalmi tulajdont káro­sító csalás, személyi tulajdont károsító sikkasztás, pénzhami­sítás miatt került összeütkö­zésbe a törvénnyel. Lemák tavaly augusztus kö­zepén abban egyezett meg a nógrádmarcali tsz elnökével, hogy megszervezi a szövetkezet burgonyájának értékesítését. Az egyezség szerint a tsz-nek mázsánként háromszáztíz fo­rint jut, — az ezen felül be­folyó összeg Lemáké. így ke­rült harminckilenc mázsa burgonya Nógrádmarcalról a Jászságba. Hasonló megállapodás alap­ján adott el Lemák harminc mázsánál többet az őrhalmi tsz burgonyájából. Ezt az üz­letet újabb nógrádmarcali kö­vette. Szeptember végén Ilinyben már teljesen a saját szakállá-1 ra dolgozott Lemák. A háztá­jiból kétszázötven forintjával vásárolt burgonya java-há­nyadát háromszáznegyven fo­rintos átlagáron értékesítette, de még a maradékért is két­száznyolcvan forintot kapott. Az üzletelés eztán a patvar- ci tsz cégére alatt folytatódott — volna, ha a rendőrség köz­be nem lép. A balassagyarmai járásbíró­ság Lemák Gusztávot üzérke­dés büntette miatt egyévi sz,- gorított börtönre ítélte, s ezer . forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezte. A bí­róság emlékeztetett az 5/1987. MÉM. sz. rendeletre, amely érthetően felsorolja, milyen fogyasztóknak, milyen keres­kedőknek adhat el közvetlenül mezőgazdasági terméket a ter­melőszövetkezet, — ezek kö­zött magánkereskedőnek is. Lemák iparjogosítvánnyal nem rendelkezett, kereskedő­nek tehát semmiképpen nem tekinthető. Ügy szintén nem volt tagja, alkalmazottja, bi­zományosa sem a tsz-eknek. Igaz ugyan, hogy az értékesí­téssel felmerülő költségeket. — fuvar, helypénz stb. — az elítélt fedezte; ám az eladási ár ingadozása miatt ellenőriz­hetetlen összegű jövedelemhez jutott. Ilyen módon rövidült meg az állam: ezek a jövedel­mek nem kerültek adóztatás alá. Az egyévi szabadságvesztés — amelyből az elítélt nem ré­szesülhet a feltételes szabad­ságra bocsátás kedvezményé­ben — valójában az ilinyi maszekolás büntetése. A já­rásbíróság álláspontja szerint Lemáknak alapos oka volt fel­tételezni, hogy a tsz-ek részé­re végzett tevékenysége nem törvénysértő, hiszen arra vo­natkozóan felelős vezetőkkel állapodott meg. Ezért a tsz- ekkel kapcsolatban felmentet­te őt az üzérkedés vádja alól. Másként Lemák bűnösségét üzletszerűen elkövetett üzérke­désnek — tehát súlyosabb bűncselekménynek — kellett volna minősíteni. Az ismertetett ügy, nézetünk szerint, tanulságos a termelő- szövetkezetek részére. Vezető­ik következtethetnek belőle arra, hogy a szokásostól elté­rő, munkaviszonyhoz hasonló kapcsolat létesítése előtt cél­szerű meghallgatniok a jogta­nácsos véleményét. S követ­keztethetnek arra is, hogy in­tenzívebb piackutatás ered­ményeként minden forint a közös kasszába juthat —, nem pedig legális vagy illegális ügynökök zsebébe. Az a hír járja a szendehe- lyiekrői, hogy szórakozni, mu­latni nagyon szeretnek. Ezt nem is tagadja senki a köz­ségben, de tüstént hozzáfűzi: csak amikor eljön az ideje. Mármint a mulatásnak. Sze­rintem inkább a szorgos mun- ' kálkodás jellemző jobban en­nek az aprócska községnek a népére. Valahányszor Szende­helyen jártam, mindig erről győződtem meg. / A puszta Szendehely a megye nyuga­ti kapuja. Helyesebben, Kata- lin-puszta — mivel a váci fő­útvonalon ez az első lakott hely Nógrád megyében —, mert ez is a községhez tar­tozik. A kis lélekszámú pusz­ta nyáron hasonlít egy virá­goskerthez. A megyébe láto­gató idegen szívesen sétál a gondozott házak között, ame­lyek nem is házak, hanem villák. A takaros pusztára egy kicsit irigykednek a szende­helyiek, mivel a községről nem lehet már annyi szépséget elmondani. Nem mintha a községbeliek nem adnának magukra, de a falu régebben épült, s magán viseli a régi jelleget. A községnek az is jel­lemzője. hogy jobbára az idő­Levél Mosonmagyaróvárról Lapunk 1968. december 21. számában riportot közöltünk Szerelés — jótállással cím­mel. Megírtuk, hogy Krono- vetter István, a Nógrád me­gyei Allamj Építőipari Válla­lat. vfzszerelő brigádveze­tője és munkatársai a salgó­tarjáni Arany János utcai, huszonhármas jelű lakóépü­let utolsó két lépcsőházában felszerelt vízcsapok, csaptele­pek minőségéért egyévi ga­ranciát vállaltak. Az ifjúsági szocialista brigád kész a ga­ranciát kiterjeszteni a jövő­ben megépülő lakásokra is. ezt azonban megnehezíti, hogv a Mosonmagyaróvári Fém- szerelvénv-gyárból származó szerelvények minősége kifo­gásolható. Azóta Kronovetter István brigádja a garanciát kiterjesz. tette az Arany János utcai 22-es jelű, százhetven laká­sos épület első két lépcső­házára. melyet határidő előtt, április 4-re ad át az építő­ipari vállalat. Szerkesztősé­günk pedig elküldte a jelzett cikket a MOFEM igazgatójá­nak és KISZ-bizottságának. levél kíséretében, melyben közvetítettük a salgótarjáni szerelők kívánságát: szeret­nék a hibákat személyesen js megbeszélni a gyártó válla­lat dolgozóival. A héten levelet kantunk Mosonmagveróvárról melv- ben közük, üegv a pvár szék. emberei szívóin t=lálkoznak a salgótarjáni szakemberek­kel. Nemzetközi fotopályázatok Több nemzetközi pályázat­ra kapott meghívást ez évben is a megyei József Attila mű­velődési központ nógrádi fo- toklubja. Így január hónap­ban az oslói diafesztiválra, a bukaresti nemzetközi pályá­zatra és a prelouci premfoto (premierfoto) pályázatra kül­di el kollekcióját. Oslóba szí­nes diákat, Bukarestbe feke­te-fehér képeket, a csehszlo­vákiai Preloucba pedig a klub tagjainak legújabb fel­vételeit küldik el, amelyeket még sehol sem mutattak be. A képek naev része Salgótar­jánt, a város dinamikusan változó életét mutatja be. s hírt ad a megyeszékhely ipa­ri és kulturális fejlődéséről. A KAPU sebbek lakják, mivel a fiatal­ság elvándorolt a közeli Vácra. s a nem sokkal távolabb eső fővárosba. Nagyobbrészt csak esténként vagy hét végén ér­kezik haza a fiatalság. A felnőtt lakosság többsége is kijár a községből. A hely­beli munkalehetőségek korlá­tozottak. A termelőszövetke­zetben alig dolgozik húsz- harminc „bírós” férfi, a töb­biek asszonyok. Munkát sem tudnának azonban adni a ve­zetők, ha többen jelentkezné­nek. Így azután békésen meg­férnek a kijárók az itthon dolgozókkal. Perem bolt kellene A szendehelyiek azonban — legyen helyben dolgozó vagy kijáró — egyben megegyez­nek: nagyon szeretik a lakó­helyüket, s a lehetőségeikhez mérten támogatják a fejlesz­tését. Beszélgettem idős fér­fiakkal, akik büszkén újságol­ták, hogy tavaly segítettek a járdaépítésnél és parkosítot­tak. Azt viszont már kesereg­ve mondták el, hogy a szorga­lom ellenére sem fejlődik kel­lően a község. A vezetők azután elmagya­rázták, hogyan is értették ezt az emberek. Mindenekelőtt az Ismét termel A Nógrádi Szénbányák Vál­lalat ismét termel az eddig tartalékban tartott Rákóczi, aknából. Mivel az új évben Nógrádban több aknaüzem termelését beszüntették, indo­kolt a kérdés: miért, vált szükségessé Rákóczi-akna üzembe helyezése? Zsuffa Miklóstól, a vállalat termelé­si osztályvezetőjétől a követ­kezőket tudtuk meg. Az igények alakulásához alkalmazkodunk. Az utóbbi időben a jó minőségű dara­bos szenet és a gyenge, úgy­nevezett energetikai szeneket ellátással akad gond, amit ön­erőből nem lehet megoldani. A vegyesbolt és az italbolt a község központjában helyez­kedik el, azonban egyre többet beszélnek a távolabb lakók egy perembolt létesítésének szükségességéről.. A forgalom kicsi, s emiatt nem lehet lét­rehozni az üzletet. Az ital­bolttal kapcsolatban más a Pa­nasz. Ügy fogalmaznak a szendehelyiek, hogy nem em­lékeznek rá, mikor fordított valamennyit is áz italbolt kor­szerűsítésére, vagy legalábbis a felújítására a rétsági körzeti földművesszövetkezet. Mostohagyereknek érzik ma­gukat a szendehelyi emberek, akiknek van még egy érvük. Az elhanyagolt, régi italbolt közvetlenül a főútvonal mel­lett áll, amelyen a nyári idő­szakban nagy az idegenforga­lom. Szomorú a látvány. Arra gondolni sem mernek, hogy va­lamelyik külföldi csak véletle­nül is betévedjen az italbolt­nak nevezett kocsmába. Készpénz a tsz*ben Félreértés ne essék, nem ez a legnagyobb gondjuk a köz­ségbelieknek. Nagyobb ennél Rákóczi-akna keresik, viszont középminő­ségű termékeink értékesíté­se sok gondot okoz. Ezért vált szükségessé RákóczLak- na megtelepítése, ami egyéb­ként a terveinknek megfele­lően történt. Napi 20 vagon szenet ad ez az üzem, foko­zatosan 40 vagonos bányává fejlesztjük. ami viszonylag gazdaságosabban több éven keresztül biztosít energetikai szenet. A szén új ára még gazdaságosabbá teszi a ter­melést — mondta a termelési osztályvezető. az ivóvíz-ellátás megoldása, az új iskola felépítése. Mivel Szendehely is a tipikus nóg­rádi víztelenséggel küzd, mie­lőbb törpe vízmű létesítését szeretnék megoldani. Azonban a község anyagi lehetőségei egyelőre ezt nem teszik lehe­tővé Az iskola azonban előre­láthatólag az idén elkészül. Er­re is égetően szükség van, hi­szen most még a könyvtárat is tanteremnek használják. Szendehelyen nem kisebb a fejlődés, mint más rétsági já­rásbeli községben, ha egymás­hoz viszonyítjuk a falvakat. A helybeli örökséget azonban csak nagy nehézségek árán le­het eltüntetni. Ugyanakkor a lakosok anyagi boldogulása is megszabja a fejlődést. Ez a boldogulás azonban felfelé ível. A kijárókhoz hasonlóan most már a termelőszövetkeze­ti tagok is készpénzt kapnak munkájukért — s nincs miért szégyenkezniök. Valamit azonban még na­gyon remélnek a szendehelyi emberek. Azt, hogy a járás egy kicsit több segítséget nyújt a gondok megoldásához. Ügy vélekednek, hogy amit lehet s amennyit bírnak, megteszik a községért, ennél többre azonban csak nagyobb támogatással képesek. Tanuló kisiparosok A KIOSZ megyei titkársága szerződést kötött a TIT-tel, hogy az idén az eddigieknél több lehetőséget biztosítson a kisiparosok szakmai és politikai továbbképzésére. A járási székhelyeken kéthetenként tartanak konzultá­cióval egybekötött előadásokat. Az összesen 10 előadásból álló sorozatban az időszerű kül- és belpolitikai kérdések mellett olyan témakörök is feldolgozásra kerülnek, mint a kisipar szerepe a gazdaságirányítás új rendszerében, Meg­tárgyalják majd a kisiparosok működéséről szóló megyei ta­nácsi határozatot, és több közgazdasági témáról hallhatnak előadást a kisiparosok. Az elméleti továbbképzésen tűi szakmai gyakorlati tan­folyamokat is szerveznek. A villanyszerelők mestervizsga előkészítő tanfolyama két salgótarjáni és egy balassagyar­mati osztállyal megkezdődött összesen 60 fő, közöttük több üzemi munkás részvételével. A 96 órás tanfolyamon 60 óra szakmai elméleti oktatás lesz. 36 órában pedig iparigazgatá­si, árképzési és adóismeretből bővíthetik tudásukat a kisipa­rosok. Pásztón a férfi- és női szabók a 24 órás továbbképzés keretében a modern szabászat és ruhakészítés kérdéseivel, a kisiparosok jogaival és kötelességeivel foglalkoznak. Most szervezik Salgótarjánban a fodrászok továbbképző tanfolya­mát. Februárban a járási székhelyeken az építő kisiparosok szá­mára szerveznek 16 órás tanfolyamot, ahol a jogok, köteles­ségek, törvényes rendelkezések magyarázata mellett, az új építési eljárásokról és anyagok használatáról kapnak majd értékes tájékoztatót a résztvevők. Pádár András NÓGRÁD — 1969. január 21., kedd 3 — b. z. — Faluról falura NEM MINDEGY, MILYEN

Next

/
Thumbnails
Contents