Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-21 / 16. szám
EüSnökSseiScfcatüs Ciänf etesse! Az Iszkra Lipcsében Készültségben a Nemzeti Gárda Tüntetéssorozattal kezdődtek meg vasárnap Washingtonban az új amerikai elnök beiktatási ünnepségei. Mintegy tízezer békeharcos vonult végig az amerikai főváros központján, azon az útvonalon, amelyen hétfőn délután Nixon halad majd végig. A békeharcosok a vietnami háború azonnali befejezését követelték Bár a tüntetés általában békésen zajlott le, kisebb összecsapásokra került sor a felvonulók néhány csoportja és a nagy számban kivezényelt washingtoni rendőrök között. A rendőrség mintegy húsz tüntetőt őrizetbe vett. Magyar idő szerint a reggeli órákban még tartott a tüntetők „ellen-bálja” abban a hatalmas sátorban, amelyet a Fehér Ház közelében állítottak fei. A Capitol, az amerikai törvényhozás épületének közelében a tüntetők egy csoportja rögtönzött gyűlést kísérelt meg. A csoportot a rendőrség tallózásra szólította fel. s több tüntetőt őrizetbe vett. A rendet végül a felvonulók rendelő gárdája állította helyre. Richard Nixont, ak; vasárnap délután érkezett New Yorkból Washingtonba, a titkosszolgálat utasítására kerülő úton vitték szálláshelyére, hogy ne találkozzék a tüntetőkkel. A békeharcosok között nagy számban képviseltettek egyébként a felvonuláson magukat a vietnami háború egykori veteránjai. Nixon egyébként vasárnap késő délután rövid megbeszélést folytatott Henry Cabot- Lodge-zsal, a párizsi tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség új vezetőjével. A keddi tanácskozásra Lodge már átveszi az amerikai küldöttség vezetését. Nixon védelmére hatalmas arányú intézkedéseket tettek. Az új elnök eskütételére és a díszszemle helyére golyóálló üvegből készült emelvényt állítottak fel. A titkosszolgálat ügynökei teljes készültségben vannak, de mozgósították a washingtoni rendőrséget és a Nemzeti Gárda egyes alakulatait is. A békemozgalmi szervek kijelentették, hogy nem akarják megzavarni az ünnepségeket. A rendőrség egyébként kötelezte a tüntetőket, hogy az ünnepségek kezdetéig bontsák le azt az óriási sátrat. amelyben tiltakozó gyűlésüket és „ellen-beiktatási báljukat” tartják. * Hétfőn Washingtonban ünnepélyes keretek között iktatták be hivatalába Richard Nixont, az Egyesült Állafnok 37. elnökét. Nyolc év elteltével ismét republikánus elnök került a Fehér Házba. A távozó elnök, Lyndon Johnson néhány órával Nixon hivatalba lépte után elhagyta az amerikai fővárost é? texasi birtokára utazott. Nixon az amerikai törvényhozás épülete előtt felállított emelvényen, Earl Warren főbíró kezébe tette le a hivatali esküt, amelyben ígéretet tett, hogy „fenntartja és megvédi az Egyesült Államok alkotmányát”. Az eskütételen jelen volt Johnson is. A távozó és az új elnök együtt érkezett a törvényhozás épületéhez a Fehér Házból, ahol előzőleg rövid megbeszélést folytattak. Nixon előtt tette le a hivatali esküt alelnöke, Spiro Agnew volt marylandi kormányzó. Támadás egy katonai fegyverraktár ellen Teljes apparátussal nyomoznak Fock Jenő látogatása Gdanskban Hétfőre virradó éjjel az NSZK történetében eddig nem tapasztalt esemény történt: ismeretlen tettesek megtámadták a Saarbrücken közelében fekvő lebachi Bundeswehr fegyver- és lőszer- raktárát, megölték, illetve megsebesítették az őrség tagjait és fegyvereket, valamint muníciót raboltak el. A támadást hétfő reggel fedezték fel, amikor őrségváltásra került sor. A raktár egy erdőben fekszik, alig tíz percnyire egy laktanyától. A tettesek — a nyomozás eddigi adatai szerint — először elvágták a telefonvezetéket, majd lelőtték a külső őrt, s ezután behatolva az őrházikóba géppisztolysorozatokat adtak le az őrszemélyzet másik négy tagjára. Négy katona meghalt, az ötödik tüdőlövéssel került kórházba. Az ismeretlen támadók az őrházikóban talált kulcsokkal felnyitották a fegyvereket és lőszert tartalmazó bunkerokat, és magukkal vittek fegyvert és lőszert. A mennyiségről eddig még nem adtak ki jelentést A nyomozás természetesen nagy apparátussal indult meg. A rendőrség, a hadügyminisztérium és a katonai elhárító- szolgálat emberei együttesen folytatják a vizsgálatot az óriási feltűnést keltő ügyben. Harci nap Olaszországban Több mint kétmillió és háromszázezer olasz vidéki dolgozó hétfőn harci napot tartott. amelynek során Olaszország valamennyi tartományában általános sztrájkokat, tüntetéseket, felvonulásokat, tömeggyűléseket rendeztek. Az akciókban másfél millió napszámos, félmillió feles bérlő és több százezer dolgozó paraszt vesz részt. A napszámosok és a feles bérlők bérköveteléseik kivívásáért, illetve a földtulajdonosokkal kötött szerződések betartásáért küzdenek, valamint néhány lényeges szolgáltatás (a közvetítési rendszer, biztosítási és segélyezési rendszer) általános reformjáért. A hétfői megmozdulásokban részt vevők követelik, hogy vessenek véget a rendőrség által a dolgozók ellen foganatosított elnyomó intézkedéseknek, hozzák nyilvánosságra az Avolában a rendőrök által meggyilkolt két sztrájkoló földmunkás halálával kapcsolatban folytatott vizsgálat eredményét, büntessék meg a felelősöket, s hogy a közrend fenntartásával megbízott rendőri erőktől vegyék el a lőfegyvereket. A dolgozók százezreinek részvételével eddig lefolyt több ezer tüntetés közül a legjelentősebbek Sienába-n, Firenzében, Perugiában. Caser- tában, Pravennában, Modenában és Arezzóban voltak. Egy repülőgép katasztrófája Helyi idő szerint szombaton este, magyar idő szerint vasárnap a hajnali órákban a United Airlines, amerikai légitársaság Denverbe induló belföldi járatának Boeing—727 típusú lökhajtásos géDe a Los. Angeles-i repülőtérről történt felszállása után négy perccel a Csendes-óceánba zuhant. A Boeing—727-en hatfőnyi személyzet és harmincegy amerikai utas tartózkodott. Eddig a mentőhajók mindösz- sze egy holttestet találtak meg. A katasztrófa színhelyén a tenger viharos és nyüzsögnek a cápák. 2 NÓGRÁD — 1969. január 21., kedd A Lengyelországban vendégeskedő Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke január 20-án, hétfőn Gdanskba érkezett. A magyar miniszterelnök úton Gdansk felé, megtekintette Mlborkban a keresztesek híres történelmi várát, délután pedig részt vett az oliwai székesegyházban egy orgonahangversenyen. Este találkozott a LEMP Gdanski Vajdasági Bizottságának vezetőivel és a Gdanski Vajdasági Tanács Elnökségének tagjaival. Irány: IViisz eve Húsz éve kezdődött — hirdetik a krónikák, amelyek feljegyezték, hogy 1949 januárjában Bulgária. Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, ' Románia és a Szovjetunió képviselői értekezletet tartottak és megállapították : „A népi demokráciák országai és a Szovjetunió szélesebb gazdasági együttműködésének megvalósítása céljából az értekezlet szükségesnek tartotta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakítását az érte-' kezleten részt vevő országok képviselőiből, egyenjogú képviselet alapján, azzal a feladattal, hogy gazdasági tapasztalataikat kicseréljék, műszaki segítséget nyújtsanak egymásnak és segítsék egymást nyersanyaggal, élelmiszerrel. gépekkel, felszereléssel stb.” Az idézet tanúsága szerint a krónikásoknak igazuk van: a KGST bölcsőjét valóban két évtizeddel ezelőtt ringatták. De mégis, húsz éve kezdődött? Nem, sokkal előbb. Voltaképpen több mint öt ven éve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal, amely megvetette az elmúlt fél évszázadban bekövetkezett nagy szocialista átalakulások alapját. Megteremtette a Szovjetuniót, amelynek gvőzelme nyomán több ország számára is megnyílt a szocialista fejlődés útja. A szocializmus ki45 éve halt meg Lenin. Halála évfordulója alkalmából közöljük az Iszkra megjelenésének történetét. Rendkívül érdekes, az orosz és a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából egyaránt fontos emlékhelyet ismertem meg Lipcse külvárosában, a Russen-strassen, amelyet az 1813-as orosz—német fegyverbarátság emlékére neveztek eL örökzöld sövény mentén jutni el a lapos tetejű, földszintes, a fák között szerényen meghúzódó épülethez. Előtte márványtömb Lenin emlékét idézi. Az 1900-as években, ebben a 48-as számú házban működött a szociáldemokrata Hermann Rauch nyomdája. Szerény kis nyomda volt ez, amelyet néhány évvel ezelőtt rekonstruáltak. Mindössze két helyiségből áll, az egyikben egy König és Bauer kézierővel hajtható gyorssajtó áll, a másik teremben három szedő regális, tele be- túszekrényekkel, egy lehúzó, egy kézihajtású tégelysajtó és a tulajdonos íróasztala. Nincs az egészben semmi különleges, amolyan századeleji vidéki nyomda, ugyanis Propsthei- da annak idején kis falu volt Lipcse mellett. Mi teszi különösen érdekessé ezt a kis vidéki nyomdát? Itt nyomták 1900 decemberében az Iszkra első számát Lenin politikai munkássága ebben az időszakban a szétszórt oroszországi szocialista szervezetek egységes forradalmi párttá való egyesítésére koncentrálódott, s e cél eléréséhez a legfontosabb eszköz egy össz-oroszországj szociáldemokrata lap megteremtése volt. Lenin, 1900 nyarán kezdte meg első emigrációját, egy ideig Svájcban tartózkodott, majd Münchenbe utazott, ahol folytatta a lap kiadásának előkészítését. Nyomdát kellett találnia, cirillbetűket előteremtenie, ami legális úton lehetetlen volt. Münchenből Lenin, Klara Zetkin tanácsára, december második felében Lipcsébe utazott, hogy az Iszkra első kiadását megszerkessze és nyomtatásba adja. Zetkin és mások ajánlották Leninnek Hermann Rauchot. Rauch nyomdája azért tűnt alkalmasnak a feladat megoldására, mert a városon kívül feküdt és Rauchon, valamint társán, Hohlenen és egy ta- noncon kívül más munkaerőt nem alkalmazott. Nyomda most már volt, de a szükséges cirillbetúk hiányoztak. A betűket végül is egy nagy nyomdaüzemben dolgozó munkások szerezték, ahol orosz vallási műveket is nyomtattak. A cirillbetűket ismerő szedőt, Joseph Blumen féld lengyel szociáldemokratát Lenin maga szervezte meg a munkára. Róla Krupszkaja így ír: „Képzett szedő Volt és jó elvtárs. Szív- vel-lélekkel az ügyért élt.” Az Iszkra első száma december végén készült el, de csak 1901. január első napjaiban lehetett elszállítani. Kipattant a szikra, amelynek lángba kellett csapnia. Vajon mi késztette Lenint, hogy az Iszkrát Németországban állíttassa elő? A nyilván- való ok a századeleji német munkásosztály ereje, szervezettsége, tapasztaltsága és internacionalizmusa lehetett, ezenkívül Lipcse volt az orosz emigráció központja. Aligha találhattak volna jobb megoldást, ráért Lipcse — már abban az időben is — nemcsak vásárváros, hanem a német nyomdaipar központja is volt, ahol számos nyelven állítottak elő nyomdai termékeket, így oroszul is, tehát kéznél voltak a cirillbetűk. Hatvan év távlatában a terjesztőket és a terjesztés módozatait feltárni szinte lehetetlen. Bizonyos azonban, hogy a legfőbb németországi elosztó- központ Berlin volt. Az ott élő orosz emigránsok és a német szociáldemokraták szoros Lord Avon (régi nevén Anthony Eden) volt angol miniszterelnök és külügyminiszter a Daily Express hétfői számában azt írja, hogy az utóbbi időben több jel mutat a kínai diplomácia aktivizálódásaként sikerült raktárt berendezni a Vorwärts kiadó és könyvkereskedés pincéjében. Berlinből Königsberg irányába, majd onnan illegális utakon, azokban a bizonyos dup- lafedelú bőröndökben kerültek az Iszkra első számának példányai Oroszországba. Természetesen voltak más útjai is a terjesztésnek, különösen a későbbi időszakban. A német és orosz elvtársak szolidaritását sem a cári Ochrana, sem a porosz-német zsarnokság csendőrségé nem tudta megtörni. 1904 júliusában Kő- nigsbergben perre került sor. a német szociáldemokratákat ..titkos szervezkedéssel, hazaárulással és a cár megsértésével” vádolták. A kőnigsbergi per egy védője, Karl. Liebknecht, akinek 50 év előtti mártírhaláláról a napokban emlékezett meg a világ, védőbeszédében így szólott: „Az államügyész úr azt kérdezi: létezik-e szégyenteljesebb valami, mint az előttünk fekvő iratok? Én ismerek ennél sokkal szégyenletesebbet: az oroszországi állapotokat, amelyekre ezek az írások vonatkoznak. ..” Eddig a történet. A proletár szolidaritás nagyszerű példájaként ebből a kis Russen- stasse-i igénytelen nyomdács- kából indult el hódító útjára, mint kollektív szervező és agitátor, az össz-oroszországj egységes marxista párt szer- evezője, az Iszkra. Ma, halálának 45. évfordulóján Leninről, nemcsak mint nagy tudósról, a szovjet állam megalapítójáról, hanem e történettel a fáradhatatlan orga- nizátorról, az Iszkra első számának szerkesztőjéről is megemlékezünk. ra, elsősorban amerikai' irányban Peking bizonyos készséget mutatott arra, hogy megjavítsa viszonyát Washingtonnal — írja Eden. A jövő hónapban felújítja varsói tárgyalásait az amerikaiakkal. együttműködése eredménye- (boros) Eden a kínai—amerikai viszonyról az integráció koxdőtlüü lépett egy ország kereteiből. A föld összlakosságának egy- harmada, szárazföldi területének pedig több mint egynegyede jelentős nyersanyag- forrásokkal és árufelvevő piacokkal új szocialista világ- rendszert alkotott. Ez a történelmi események egyik láncolata, amely elvezetett az 1949-es eseményekhez. A másik láncolat a kapitalista országokhoz fűződik. A második világháború után a tőkés világ mindent megtett, hogy az újonnan felszabadult országokban meggátolja a nép,- demokratikus fejlődést. Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és néhány más nyugat-európai ország kormánya lényegében bojkottálta a kereskedelmi kapcsolatokat a népi demokráciák országaival és a Szovjetunióval. Arra törekedett, hogy > ezeket az államokat alárendelje a Marshall-terv diktátumának. Törekvéseinek erősítésére létrehozta a nyugat-európai országok USA vezette integrációját, az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét. A második világháború után csaknem három évvel, tehát történelmileg megérett egv összefogás lehetősége és szükségessége, amely hasznosítja a Szovjetunió és több kelet-európai ország gazdasági alánjának, államrendjének és ideológiájának azonosságát, közös erővel segíti az országok gazdasági életének legésszerűbb fejlesztését; együttes erőfeszítéseket állít szembe az imperialista diszk- riminácós mesterkedésekkel. Ez bevezető a KGST történelméhez, amelynek szereplőj 1949. január 25 óta a megalakítást kezdeményező hat országon kívül Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság, 1962-től kezdve pedig Mongólia. Albánia az utóbbi években távol tartja magát a KGST-től. Az ázsiai szocialista országók — Mongólia kivételével — és Kuba megfigyelőként vesz részt a tanács munkájában, Kína azonban nem igényli a KGST. együttműködést. Jugoszlávia 1965-ben — külön megália- podás alapján — bekapcsolódott a közös munkába. A KGST megalakulása nagy port vert fel Nyugaton. A legjellemzőbb visszhang egy amerikai gazdasági folyóiratból származik, amely 1949 februárjában így írt: „A Szovjetunió plusz kommunista integráció — veszélyes ellenfél.” Ez az ellenfél valóban veszélyesnek bizonyult a szocializmus ellenségeire, versenytársaira nézve, de nem egyszerre és nem automatikusan bontakoztatta ki előnyeit. Erősödése, terebélyesedése fokozatos volt. Kezdetben — az első 5—6 évben — a legegyszerűbb együttműködési formákat választották a KGST tagállamai- kicserélték termékeiket. A kapitalista embargó viszonyai között így biztosították egymásnak a fejlődéshez nélkülözhetetlen gépeket, nyersanyagokat, legfőképpen a Szovjetunió segítségével. A következő 6—7 évben — egészen 1962-ig — újabb területre terjedt ki az összefogás: közvetlen a termelésre. Ekkor már a tervek egyeztetése, az áruk gyártásának szakosítása es a kooperáció került napirendre. Idővel — a szociálisa országok gyors ütemű haladásával — az együttműködés módszerei, formái már elmaradtak az igények, a szükségletek mögött. Ekkor lépett fejlődésének harmadik szakaszába a KGST, amelyet 1962-től kezdve már nem az egyszerű együttműködés, hanem a széles körű és újtípusú munkamegosztás elvei, céljai vezérelnek. Ezt a húszesztendős folyamatot bizonyára sokan összevetik az együttműködés problémáival, nehézségeivel, megkérdik: elmondható-e a kél- évtizedes tapasztalatok alapján. hogy minden nehézség, vita, probléma ellenére is az összefogás eszméje, szándéka bizonyult erősebbnek? Igen. Azok az .ellentétek ugyanis, amelyek a különböző fejlettségből, más-mas adottságokból, szükségletekből, következésképpen érdekekből adódnak, nem megoldhatatlanok. A szuverenitás és a szoros együttműködés szembeállítása — bebizonyosodott — tarthatatlan. A nemzeti és a nemzetközi érdekek internacionalista alapon összeegyeztethetők — erre Is sok a példa. A tudományos- műszaki forradalommal egyetlen kisebb ország sem tudna lépést tartani kizárólag saját erejéből, vagy, ha megpróbálná, ez mérhetetlen s aránytalan áldozatokkal járna. Ezért vált uralkodóvá az összefogás, a közös munka gondolata, amelynek a megvalósítása senkinek az önállóságát, szuverenitását nem csorbítja meg. De a KGST mellett érvelnek a számok és a tények is. Pálos Tamás Következik: Országhatárok felett és alatt...
