Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-11 / 290. szám
Kezdeti megtorpanás után Rossz a rendelet vagy...? r — Ä ■ ■ • ■* - .... .... 7 Szélesedő tanulószoba Régóta vita tárgya az iijitómozgalom. Televízióban, rádióban, újságokban, értekezleteken. egyéni beszélgetések során sok szó esik arról, hogy a korábbinál sokkal kevesebb az újítás. Ennek okát vitatják. A legtöbben az új, érvényben levő újítási rendeletben látják a hibát. A vélemények. de úgy is mondhatnánk:a szemléletek különbözősége bizonyítja: érdemes ezen vitatkozni. Ondrék László, a Nógrádi Szénbányák újítási csoportvezetője napi munkájában állandóan találkozik ezekkel a problémákkal. Véleménye szerint, mi igaz abból, hogy az új rendelet hatására csökkent az újítási kedv? — Ügy érzem, saját példánkon keresztül adhatok erre legelfogadhatóbb választ. A régi rendeletnek elég sok hibája volt és az új sem teljesen világos. Röviden azt mondhatom: lehetne még finomítani, ösztönzőbbé tenni. Ezzel a kérdéssel a törvény alkotói, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint az Országos Találmányi Hivatal illetékesei már foglalkoznak, és rövidesen a kormány elé kerül a módosító előterjesztés. Egyéni véleményem, hogy alapjaiban nincs szükség a rendelet módosítására, csupán néhány részletkérdés tisztázására. Mi ezzel a rendelettel eredményesen tudtunk dolgozni. — fía nem a rendeletben látja a hibát, melyek azok az okok. amelyek kedvezőtlenül befolyásolták az újítómozgalmat? — Az új mechanizmus bevezetése igényelte az újítómozgalom reformját is. Ez a javaslatokkal szemben támasztott nagyobb követelményekre, valamint a műszaki fejlesztésre kötelezett vezető állású dolgozók újítótevékenységének tisztázására irányult. Egy évvel ezelőtt és különösen az első negyedévben nagyon sok vita volt erről. A vitákból több műszaki azt szűrte le, hogy az új mechanizmusban az újítás csak a fizikai dolgozóknak jelent nagyobb elismerésit. Ez a szemlélet a Nógrádi Szénbányáknál is érződött, hatására az első negyedévben visszaesett a mozgalom. — Befolyásolta az eredményeket, hogy a vállalati önállóság növelésével a tervezes az üzemek hatáskörébe került. A korábbi tervutasítások idején lehetett ésszerűbb megoldásra is újítani. A saját hatáskörben készült terv módosítása ma már nem jelent újítást, ezért szűkült az újítók működési területe. — Az új mechanizmus egy sor sajátos üzemi problémát hozott felszínre, amelyeknek a megoldása nagyobb energiát ven el a műszakiaktól. A konkrét újítások kidolgozása helyett inkább az útkeresés volt a jellemző ebben az időszakban. A kezdeti megtorpanáson a Nógrádi Szénbányák újítómozgalma már túljutott. Legjobb bizonyíték az, hogy vállalatunknál szeptember végéig 8 millió 600 ezer forint értékű népgazdasági eredmény született az újításokból. Ez mintegy hárommillió forinttal több, az előző- évek átlagánál. — Minek tulajdonítja az eredményeket? Milyen módszereket alkalmaztak? — Abból indultunk ki, hogy az újításokért fizetni kell. Reális gazdaságossági számítások alapján az újítás a nyereség- tömeget kedvezően befolyásolja. Igyekeztünk azt az elvet érvényesíteni,hogy aki a nyereség növeléséhez nagyobb arányban járul hozzá, az egyénileg is többet kapjon. — Amikor láttuk, hogy megtorpanás van, sokoldalú propagandába kezdtünk. Gyorsítottuk az ügyintézést. Igazgatói leveleket küldtünk a műszakiaknak. újítóknak és szocialista brigádoknak. A levélben arra hívtuk fel a figyelmüket, hogy a továbbiakban is számítunk az újításukra, sőt a legtöbb esetben konkrét témák megoldására kértünk javaslatot, siker esetére pedig céljutalmat ígértünk. Az úgynevezett A-kategóriába tartozó vezetők javaslatainak az elismerését is megfelelő jutalommal biztosítottuk. Az első negyedévben 35 ezer forintot fordított a vállalat az újítók jutalmazására. Az idén mintegy 80 ezer forintot áldozunk ilyen célra. — Igen fontosnak tartom, hogy a vállalatok gazdasági és társadalmi szerveinek vezetői között olyan szemlélet alakuljon ki, amilyen nálunk, ahol az újítómozgalom fejlesztéséhez a lehetőségekhez mérten, minden erkölcsi és anyagi támogatást biztosítanak. — Rövidesen elkészül jövő évi újítási feladattervünk, ami kétezer példányban kerül kiosztásra. Készen van a két évre szóló vállalati újítási szabályzat, amelyet a rendelet szellemében, a sajátosságok figyelembevételével készítettünk el. Alapelvünk: aki újításokkal segíti a vállalatot az eredményesebb gazdálkodáshoz, a nagyobb nyereséghez, az érdeme szerint részesüljön erkölcsi és anyagi megbecsülésben. Talán ez az egyetlen titka, hogy a kezdeti megtorpanás után újra fellendült az újítás; kedv vállalatunknál — fejezte be Ondrék László. B. J. A helytörténetírás modern szempontjai A helytörténetírás modem szempontjai címmel tart előadást dr. Benda Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főmunkatársa Salgótarjánban, a megyei József Attila művelődési központban, december 15-én. Az előadásra a honismereti szakbizottság honismereti-helytörténeti továbbképzése programjaként kerül sor. A résztvevők ez alkalommal értékes javaslatokat kapnak, illetve adhatnak a jövő esztendő programjának összeállításához. Faluról falura Berkenye mai gondjai Berkenyén valamikor nem ismertek nagyobb urat a váci püspöknél. A földeket, amelyek a püspök tulajdonában voltak, tpost mind a szövetkezet; gazdák birtokolják. Igaz, nehéz út, keserves bukdácsolás után, de az idén rpár nyugalmasabb az élet a Petőfi Termelőszövetkezetben. Egymillióval több az árbevételük a tavalyinál és ez jóformán mindent megmagyaráz. — Nem én csináltam — tiltakozik mosolyogva Kiss András, a közös gazdaság elnöke. — A tagok, az alkalmazottak közös érdeme ez... Igazat beszél az elnök, a tagok, az alkalmazottak valóban sokat dolgoztak. Szívesen tették, mert értelmét látták a munkának. Berkenyén az idén készpénzt fizetnek. Amikor Kiss András elnök lett, mindjárt azzal állt a közgyűlés elé: — A tagok, az alkalmazottak egyaránt nyolcvan százalékát '-apják meg a pénznek havonta ... Legyenek érdekelve az alkalmazottak is a gazdálkodásban ... A tagok egyetértettek ezzel, de nem igv az alkalmazottak, ók biztos pénzt akartak. Meg is kapták járandóságukat egesz évben rendesen, a tagokkal együtt. A fiatal könyvelőlányka a legutóbbi bérjegyzéket mutatja: Hessz Ferenc. borjúnevelő több mint 3000 forintot keresett novemberben, Pfaff Mihály rakodó- munkás jó 2000 forintot kapott. Gerzelman Józsefnének az a dolga, hogy fejjen. Több mint ezer forintot kapott ezért az elmúlt hónapban. Az esztendő végén fizet; ki a szövetkezet a visszatartott 20 százalékot. Ugyancsak a zárszámadáskor kapják prémiumként — tagok és alkalmazottak egyaránt — fizetésük húsz százalékát. — Tavaly a kereset négy százaléka volt a prémium — magyarázza az elnök. — Most a húsz százalékot tervezzük kifizetni, s közben tartalékolunk 650 ezer forintot... Persze az előrehaladás mögött ott húzódnak a gondok is, amelyeket Kiss András egészen világosan lát. A mindössze nyolcszáz holdas kis gazdaság nagyobb léptekre képtelen. Nemhogy új gépekre futná, hanem gondot okoz a meglevő, régi traktorok és munkagéoek javítása is. Pedig a tagok naffvrésze idős, mind kevesebb munkát bír. Felvetődött az egyesülés gondolata a nógrádi termelőszövetkezettel. — Erős, jó gazdaság és Hit van a szomszédban — gondolkodik el az elnök. —Mi akadálya hát, hogy együtt dolgozzanak? — A tagok egy része húzódozik ettől — mondja. Pedig Berkenyén maholnap gondot okoz a kötelező munkanapok teljesítése is. Különösen az asszonyoknál jelentkezik ez erőteljesen, mert októbertől márciusig alig akad •tennivalójuk a gazdaságban. Szívesebben is kérnék munkát a Paszományárugyár hely; üzemében, mint a Petőfi Tsz-ben. Mintegy ötven asz- szonyt foglalkoztatnak. de még húszán—huszonötén várnak felvételre. Miért kapnak örömmel a munkaalkalmon a berkenye; asszonyok? — Helyben vagvunk és ez minden pénzt megér — mondja Friesz Jánosné csoportvezető. — Azonkívül szépen is keresünk, — Mit tudnak megkeresni egy-egy hónapban? Gondolkodás nélkül válaszol: — Ügy 1400—1600 forint körül... S emellett nem kell kapkodni. Nyugodtan, szépen dolgozhatunk... Az asszonyok munkájával elégedettek Budapesten is. A bizonyság, hogy az idén tovább bővítik az alig egyéves üzemet. A művelődési otthon, Nagybátonyi feltételek a fizikai dolgozók gyerekeinek Az Élet és Irodalom egyik november végi számában N. Sándor László „Egyenlőtlen egyenlők” címmel írt gondolatébresztő cikket a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásáról, az ezzel ösz- szefüggő nehézségekről, s a társadalmi vonatkozásokról. Mint írja, két körülmény különösen indokolttá teszi, hogy az idevágó statisztikákra is figyeljünk. Az egyik: „...szociológusok megállapításai szerint a kialakult társadalmi rétegeződé« az utóbbi években egyre stabilabbnak, áttörhe- tetlenebbnek látszik.” A másik körülmény: „a felnőttkori diplomaszerzés lehetőségei szűkülnek. ..” Ezzel egyidőben az újabb iskoláztatási adatok szerint évről évre csökken a gimnáziumba felvettek között is a fizikai dolgozók gyerekeinek aránya. Következésképpen az egyetemekre, főiskolákra, egyéb felsőfokú intézményekbe is mind kevesebb fizikai dolgozó gyereke kerülhet be. Mi lenne a megoldás? A cikk írója szerint, mindenekelőtt az, hogy a szocialista iskola legfőbb funkcióját erősítsük: az iskola eredményesen ellensúlyozza a családi környezetek közötti különbséget. Nagybátony-Bányaváros gimnáziumában Bihary Lajos igazgató a fizikai dolgozók gyermekeivel való foglalkozásról beszél. A gimnázium — mint a tájékoztatásából is kitűnik — egy proletár település kellős közepén működik, tanulóinak többsége is munkás, illetve parasztszármazású, a 141 tanulónak hetven százaléka. Az első osztályokban ez az arány 62 százalék. Év elején olyan gond is jelentkezett, hogy e tanulók többsége „ráadásul” bejáró. Különösen az első és a második osztályokban lett nagyon is időszerű e problémák megoldása, hiszen az otthoni hátrány pótlására a középiskolákban az első időszakban nyílik lehetőség. Mit tettek Nagybátonyban ? íindenekelőtt „kiszélesítetek” a tanulószobát, a tanu- kszobai korrepetálásokat a gyerekekre szabták”. Szigorú orrepetálási rendszert alakítottak ki. Mind a szülőkkel, osztályaiba, s ez önmagában mind a tanulókkal közölték, a örvendetes tény Biztató az is, tanulószobán melyik órán, ki hogy múlt évben 41 fiatal végvan benn, délutánonként ki zett, s az előző évieket is be- milyen korrepetáláson vehet leszámítva, 13-an jelentkeztek részt. (E foglalkozásokra nem- felsőfokú intézménybe, s kö- csak „ebédelők”, hanem a „vá- zülük hetet vettek fel. (Az or- rosiak” is elmehetnek, szíve- szagos átlag 40 százalék, a sen látják őket a szaktané- nagybátonyiaknak tehát nincs rok.) E rendszer, Bihary Lajos« okuk panaszra.) Célkitűzésük, igazgató tájékoztatása szerint, hogy a következő időszakban nagyon bevált, bizonyos vo- fokozzák a továbbtanulási natkozásokban eredményesebb- kedvet. Ennek érdekében ala- nek mutatkozik az egyéni kítják a szakkör; tevékenysé- korrepetálásnál, amit nemigen get, amely közben a tehetsé- tudnának megoldani. ges tanulók jó alkalmat találhatnak ismereteik bővítésére. A segítség másik oldala az Matematika, biológia és iro- osztályfőnöki munkából, s a dalmi szakkör működik. Az is- szaktanárok mindennapi okta- kólában különösen a termé- tó-nevelő tevékenységéből táp- szettudományos érdeklődésű láLkozák. A szaktanárok e ta- tanulók válnak ki tevékeny- nulóknak gyakran „plusz” fel- ségükkel. adatokat adnak, hozzájuk mért, de megoldható, így lelkesítő Természetesen, számos egyéb feladatokat. Ezek elsősorban lehetőség is kínálkozik a háterősítik e fiatalokban azt az rány pótlására. Bihary Lajos érzést, hogy képesek e fel- igazgató csupán néhányat em- adatok elvégzésére, szorgalom- lített, távolról sem a teljes- mai, kitartással. Ennek az ér- ség igényével. . A nagybáto- zésnek egyébként az egész is- nyiak eredménye minden eset- kolai légkörből áradnia kell. ^ az^ mutatja, hogy komoEbben a tanévben több jó lyan veszik az „egyenlőtlen képességű gyerek került a egyenlők” problémáját, nagybátonyi gimnázium első T. E. i\a«:> mou:U‘|K‘íc‘«ek a NÓC* KÁD-totón Még tart a számlálás és az ellenőrzés a tanácsház után most már a magtárat is átalakították. Megérkeztek a gépek, kiképezték az asszonyokat, s rövid idő múlva kezdődik a munka. Természetesen mindez nem ment ilyen egyszerűen Berkenyén. Rusznák János, a községi tanács elnöke magyarázza: az új üzem megbolygatta az egész falut. Tanácsházat, orvosi rendelőt kell epíteniök. Nemrégiben találtak csak helyet a művelődésnek. A sok közül érthetően az orvosi rendelő és lakás építését kíséri a legnagyobb figyelem. Jelenleg ugyanis, a könyvtárban rendel az orvos. s nyilván ilyen körülmények között igen nehéz, a betegek szakszerű ellátása, gvógvítása. Szerencsére. a nógrádi tsz építő- brigádia jól dolg-zik. gvorsan emelkedik a fal. készül a tető. Kétszázezer forintba kerül az épület. Körülötte a betonjárdát társadalmi munkában csinálják meg a községük szépítésén fáradozó berken vei emberek. A tanácselnök mondja ebben eddig sem volt hiba. Elkészült az idén 620 négvzetméter betonjárda. • s ennek nagy részét társadalmi munkában csinálták. Kiszá mólja azt is. hogy egv-egy lakosra csaknem 200 forint értékű társadalmi munka jut. Nem sokan, alig valamivel több mint hatszázan élnek Berkenyén. A kis községben azonban tiszta, szép házak, feilődő szövetkezet. új üzem. frissen készült 1árda- kígvók jelzik a férfiak és asz- ozonyok szorgalmát, igyekezetéit. Vincze Istvánné Tegnapi számunkban már hírt adtunk arról, hogy megkezdődött a Nyílik a rózsa népdal- és magyamóta-éne- kes vetélkedőre beküldött szelvények szortírozása és számlálása a „Totó a NÓG- RÁD-ban” pályázat keretében. Jelenleg már megközelítő, de még nem hivatalos eredményről is számot adhatunk annak a sok érdeklődőnek, aki naponta izgalommal várja lapunk megjelenését. A szortírozás során ezideig négy darab négytalálatos szelvény akadt, ötös és hatos találat tekintettel a meglepetésszerű végleges sorrendre, még mindig nincs. A szelvények számbavétele azt nutatja, hogy a pályázók jelentős többségét befolyásolták az elődöntő során szerzett pontszámok. A négyta- lálatosok közül hárman vidékiek, egy pedig Salgótarjánban lakó pályázó. A há- romtalálatosok száma is alig haladja meg a négyesekét, s kéttalálatos is mindössze tíz darab akadt eddig. Egy találatot viszont csaknem négyszázan értek el. Ezek a számok azonban nem véglegesek, az ellenőrző számlálás még javában tart. Azonban holnapi számunkban már minden bizonnyal végleges eredményeket tudunk közölni. Addig is olvasónk szíves türelmét kérjük. Bolassaayarmati piac Kevés zöldség« gyümölcs Womti A balassagyarmat; piacon is gyenge volt a hét elején a felhozatal, a kereslet meghaladta a kínálatot. Az őstermelőkön kívül a MÉK és a szövetkezeti árudákban alig lehetett vegyes zöldségfélét, gyümölcsöt találni. A baromfi-felhozatal ugyancsak jelentéktelennek mondható. A szesénves áruellátás ránvornta a bélyegét a forgalomra. A balassagyarmati háziasszonyok joggal kifogásolhatják az ellátás hiányosságait. Az élőbaromfi-hiányt még az sem tette elviselhetőbbé, hogy válogathattak a vágott baromfiban, mert sem kacsát, vagy libát nem hoztak a piacra. Az árak így alakultak. Cikkek VIFK ár Ft ke bah.niac Ftltg| burgonya 3,6(1 3,— sárgarépa 3.60 7.— ? gyökér 7.60 8,— fejes káposzta 1.60 3,— kelkáposzta 2.80 4.kar a láb 2.— 4.— \ karfiol 7 60 10,— jf retek 2 20 4.— fokhagyma 32,— 36,— ! paraj — 20,— alma (egyéb) — 6,— körte — 8,— tojás 2,20 2.— száraz bab — 25.— mák 40,— 35,— dió (héjas) — 20.— dióbél 74.— KV — '(barnái — ’00,— NÓGRÁD — 1968. december 11., szerda
