Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-11 / 290. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKI NÓGRÁD A 7. MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M { G Y E I T A N Á C S LAPJA XXIV. ÉVF., 290. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. DECEMBER 11., SZERDA elkedcit a nyereség*, nőtt a részesedés Jövőre csaknem ötszáz lakást adnak át A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat szakszer­vezeti tanácsa december 10-én meghallgatta a főkönyvelő, Házy János beszámolóját az építők idei tevékenységének várható eredményeiről s a jö­vő évi tervekről. A vállalat 196'8-ban mintegy kétszázöt­venöt—kétszázhatvanmillió fo­rint értékű munkát végzett, ami lényegében — figyelembe véve az árindex emelkedését — azonos a tavalyi teljesít­ménnyel. Az elvégzett munka úgynevezett generálértéke, amely voltaképpen a realizált árbevételt képezi, ugyancsak körülbelül két&zázhatvanmillió forint. Megfelelő a vállalat idei tevékenysége, ami a mű­szaki megvalósulást illeti. Legfontosabb ipari objektu­mán, a ZXM Salgótarjáni Gyára rekonstrukcióján az év eleji előirányzatot magasan túlszárnyalják, teljesíti a vál­lalat lakásépítési tervét is. Ebben csupán az kifogásolha­tó, hogy a tervezett kétszáz­hetvenhárom lakásból mind­össze hatvannégy került áta­dásra az év utolsó negyedéig, a többit a negyedik negyed­évben bocsátják a beruházók rendelkezésére. Gazdálkodási szempontból is figyelemre méltó a főkönyvelő „prognózisa”. Év végéig ösz- szesen huszonnyolcmillió fo­rint nyereségre számítanak, ebből, körülbelül négymillió­i-egyszázezer forint a részese- < esi alap. Felosztásra előre­láthatólag kétmillió-hétszáz­ezer Ft jut, amelyből félmillió forintot tartalékolnak a jövő évre, a többit kifizetik a meg­felelő kategóriák szerint. Ta­nulságos az összehasonlítás a tavalyi év ilyen természetű eredményeivel. Az 1967-es év teljesítménye alapján összesen másfél millió forintot osztot­tak szét a dolgozók között nyereségrészesedés címén. Az idén csak a harmadik kategó­riába tartozó munkásokra egy­millió-nyolcszázezer forintnyi részesedés vár. Házy János rámutatott a gazdálkodás néhány árnyolda­lára is. Az idén átlag két és fél százalékkal, a törzsgárda esetében öt—hat százalékkal is emelkedtek az átlagbérek. Ugyanakkor azonban felhígult a létszám, nem növekedett megfelelően a termelékenység. Ez utóbbi oka, a létszámfel­híguláson s a tavalyinál né­mileg rosszabb munkaösszeté­telen kívül főleg abban kere­sendő, hogy a műszaki és a gazdasági vezetők a nyereség­képzés kedvezővé vált feltéte­lei miatt kissé megfeledkez­tek a termelékenység-emelés lehetséges módjainak szünte­len kutatásáról, megvalósítá­sáról. Ezt a csorbát jövőre fel­tétlenül ki kell köszörülni: ezt a törekvést tükrözik az 1969 évre kimunkált vállalati ter­melési és gazdálkodási muta­tók is. E szerint a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­lat jövőre mintegy kétszázhet­ven—kétszáznyolcvanmillió fo­rint értékű munkát akar sa­ját tevékenységében elvégezni, s mintegy kétszázkilencven— háromszázmillió forint értékű objektumot, létesítményt át­adni. Az ideivel azonos lét­számmal, a termelékenység egyszázalékos emelését terve­zik úgy, hogy január elsejével bevezetik a heti negyvennégy órás munkaidőt. Megrendelésekkel a vállalat el van látva. A jövő évi átme­netet a tavalyihoz hasonló színvonalú létesítés biztosítja. Folytatják az üzem; rekonst­rukciókat, új feladat egyebek között a balassagyarmati ká­belgyár és a rétsági szivaty- tyúgyár. Jövőre 494 lakás át­adását, ezenkívül csaknem nyolcszáz lakás építésének megkezdését tervezik. Az át­lagbéreket — a munkaidő csökkentése ellenére —, egy százalékkal emelik, s mintegy huszonhárommillió Ft értékű nyereséget szándékoznak elér­ni. A szakszervezeti tanács a főkönyvelő tájékoztatóját tu­domásul vette és jóváhagyta, majd megvitatta és jóváhagy­ta a részesedési alap felosztá­sának alapelveit, valamint a munkaidő-csökkentés beveze­tésével kapcsolatos új munka­idő-rendet. Deoeni l*orbon Újabb mezőgazdasági nagyüzemi és vállalati részlegek térnek ál a csökkentett A MEDOSZ-ban felmérték, hogyan alakult a termelé­kenység azokban a mező- és erdőgazdasági, valamint víz­ügyi üzemekben, vállalatoknál, ahol idén vezették be a csök­kentett munkaidőt- Kilenc er­dőgazdaságnál, hat gépjavító és kilenc vízügyi vállalatnál összesítették az eredményeket, amelyekhez kiegészítésképpen hozzásorolták még az egyes állami gazdaságok csökkentett munkaidőben dolgozó részle­geinél szerzett adatokat is. Eddig hozzávetőleg 35 000 dolgozót érint a rövidített munkaidő, számuk azonban az év végéig még tovább nő. Az új évben ugyanis újabb válla­latok és üzentek állnak át a csökkentett munkaidőre, de né­hány brigádjuk vagy a kisze­melt üzemrészük tapasztalat­munkaidőre szerzés céljából már decem­berben az új beosztásra ren­dezkedik be. A vizsgálat szerint az üze­mek általában zökkenő nélkül tértek át a csökkentett mun­kaidőre. A megfelelő szervezés következtében nem romlott, sőt esetenként 2—5 százalékkal javult a termelékenység. Az elmúlt év hasonló időszakához képest megnőtt a dolgozók ke­resete is, annak ellenére, hogy munkahelyükön kevesebb időt töltenek. A munkaidő-csök­kentés ütemezése is megfelelő­en alakult, bár — mint megál­lapították — az állami gazda­ságoknál vontatottabban halad az átállás. Az előzetes felmérések sze­rint azonban 1970 végére az ál­lami gazdaságok területén is bevezetik a csökkentett mun­kaidőt. Bizalomért — megtakarítás Miskolci Tervező Vállalat, Miskolc, Zsigmondi u. 2. A hatalmas üvegpalotában évente sok millió forint ér­tékű terv készül. A tervező­asztalok mellett fehér kö­penyben ülnek a mérnökök, technikusok, rajzolók, készí­tik a holnapot. Megkeres­tünk néhányat azok közül, akik Salgótarjánnak dolgoz­nak. Nemrégiben adták át a Zománcipari Művek nagy­csarnokát. A hatalmas épü­letmonstrum tervezői: Dósa Károly építész, Kulcsár György statikus, Porkoláb József gépészeti és Árvái Károly mélyépítési tervező. A csarnok tervezéséért ní­vódíjjal tüntették ki őket. — Komplikált feladat volt a csarnok tervezése — emlékeznek vissza. Ügy kel­lett megalkotni, hogy sokré­tűen legyen alkalmas az építmény. Több egyéni el­gondolást építettünk be a munkába, s talán ennek is köszönhető, hogy az álta­lunk tervezett csarnok 25 millió forinttal kevesebbe került, mint amennyit a be­ruházási program tartalma­zott. A Kohászati Üzemek ko­vácsoló gyárrészlegének épülete még a múlt század szülötte. Az épület korát, ál­lagát tekintve már nem fe­lel meg a követelményeknek és rendeltetésének. Szüksé­gessé vált az átépítés. A megtervezéssel Sallai Má­tyás tervezőt és Kovács Le­hel statikust bízták meg. — A feladat igen szép — közli Sallai Mátyás. — Egé­szen egyéni, a legkorszerűbb építészeti technikával old­juk meg. A helyszínre min­den készen érkezik, s úgy lesz felszerelve a fexibilis acélszerkezetre. Ritka meg­rendelőkre találtunk a tar- jániak esetében; ránk bíz­ták, mennyiért tervezzük meg az új csarnokot. A bizalo­mért cserébe olyan tervet készítettünk, amelyik nem­csak a Kohászati Üzemek további rekonstrukciójának jellegét adja meg, hanem lényeges megtakarítást is le­hetővé tesz. Ügy építjük fel a csarnokot, hogy munka közben cseréljük ki az em­berek feje felől az épületet, A minimális munkaleállás sok milliós megtakarítást je­lent. Sallai Mátyás nívódíjat, Kovács Lehel „Kiváló Dol­gozó” oklevelet szerzett. A Kohászati Üzemek új kovácsoló gyárrészlegének terve­zői: Sallai Mátyás és Kovács Lehel újításukat építik be » létesülő csarnokba. Két réteg hullámosított alumíniumlemez közé poliuretán habot tettek, ami a csarnok falát képezi majd A miskolci tervezők egyik nagy sikert aratott munkája a négyemeletes sajtószékház. Itt kapott helyet három borsodi lap: a nyomda, a távirati iroda és a rádió. Napirenden a gyenge tsz>ek jövője A menyei tanács vb elfosadta a tanulmányt A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdál­kodásának további fejlesztésé­ről készített tanulmányt teg­nap délelőtt megvitatta a «le­gyei tanács végrehajtó bizott­sága. Mint ismeretes, a tanul­mánnyal — a szerkesztők — : ■ iánlásokat kívánnak adni a l idvezőtlen termőhelyi adott­ságú közös gazdaságok ered­ményesebb termelési és gaz­dálkodási munkájához, meg­jelölve annak eléréséhez a legcélszerűbb módszereket. A végrehajtó bizottsági ülésen a témához szólók több hasznos javaslattal gazdagították a tanulmány szerkesztőinek ta­pasztalatait. A felvetésekben mindenekelőtt arra utaltak, hogy a tanulmány közgazua- sági, elemző részét tovább kell bővíteni, s tartalmában erősí­teni. Feltétlen javaslatot, illet­ve variációkat kell javasolni az érdekelt termelőszövetke­zeteknek, hogy az egyes tevé­kenységekben, cselekedetek­ben meddig hasznos, gazdasá­gos a tevékenység végrehajtása. Feltétlenül állást kell foglalni és tudományosan bizonyítani, hogy a lejtŐ6 területeken me­lyik az a lejtőhatár, ameddig gazdaságos a mezőgazdasági tevékenység, illetve hol kezd­jék el a lejtős területek mű- velésiág-változtatását­Ez utóbbi különösen össze­függ a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek ártámo­gatásának alapjául szolgáló aranykoronaérték megválto­zásával. Ugyanis a mezőgaz­dasági területek művel ág­változásával megemelkedik az átlagos aranykoronaérték, s ez kedvezőtlenül befolyásol­ja az állami támogatás mér­tékét. Javaslatokat kell nyúj­tani a termelőszövetkezetek­nek az átlagos, illetve az op­timális üzemnagyság mértéké­vel kapcsolatban is. A végrehajtó bizottság elis­merését fejezte ki a tanulmány szerkesztőinek. Megyénkben ugyanis hasonló tudományos igényű, a mezőgazdaság jele­nét és jövőjét elemző tanul­mány, összefoglaló mű ennek eiőtte nem készült. A tanulmányba, a végre­hajtó bizottság ülésén elhang­zott észrevételeket és javasla­tokat is bedolgozzák. A tanul­mányt tanácsülés elé terjesz­tik elfogadásra, s majd állás- foglalás alapján készül el a végleges forma, amelyet az il­letékes termelőszövetkezetek­nek ajánlanak. A ZIM nagycsarnokának nívódíjas tervezői: Porkoláb József, Árvái Károly és Dó­sa Károly, ötletük, újításuk huszonötmillió forintos megtakarítást jelentett Salgó­tarjánnak

Next

/
Thumbnails
Contents