Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-11 / 290. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKI NÓGRÁD A 7. MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M { G Y E I T A N Á C S LAPJA XXIV. ÉVF., 290. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. DECEMBER 11., SZERDA elkedcit a nyereség*, nőtt a részesedés Jövőre csaknem ötszáz lakást adnak át A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti tanácsa december 10-én meghallgatta a főkönyvelő, Házy János beszámolóját az építők idei tevékenységének várható eredményeiről s a jövő évi tervekről. A vállalat 196'8-ban mintegy kétszázötvenöt—kétszázhatvanmillió forint értékű munkát végzett, ami lényegében — figyelembe véve az árindex emelkedését — azonos a tavalyi teljesítménnyel. Az elvégzett munka úgynevezett generálértéke, amely voltaképpen a realizált árbevételt képezi, ugyancsak körülbelül két&zázhatvanmillió forint. Megfelelő a vállalat idei tevékenysége, ami a műszaki megvalósulást illeti. Legfontosabb ipari objektumán, a ZXM Salgótarjáni Gyára rekonstrukcióján az év eleji előirányzatot magasan túlszárnyalják, teljesíti a vállalat lakásépítési tervét is. Ebben csupán az kifogásolható, hogy a tervezett kétszázhetvenhárom lakásból mindössze hatvannégy került átadásra az év utolsó negyedéig, a többit a negyedik negyedévben bocsátják a beruházók rendelkezésére. Gazdálkodási szempontból is figyelemre méltó a főkönyvelő „prognózisa”. Év végéig ösz- szesen huszonnyolcmillió forint nyereségre számítanak, ebből, körülbelül négymilliói-egyszázezer forint a részese- < esi alap. Felosztásra előreláthatólag kétmillió-hétszázezer Ft jut, amelyből félmillió forintot tartalékolnak a jövő évre, a többit kifizetik a megfelelő kategóriák szerint. Tanulságos az összehasonlítás a tavalyi év ilyen természetű eredményeivel. Az 1967-es év teljesítménye alapján összesen másfél millió forintot osztottak szét a dolgozók között nyereségrészesedés címén. Az idén csak a harmadik kategóriába tartozó munkásokra egymillió-nyolcszázezer forintnyi részesedés vár. Házy János rámutatott a gazdálkodás néhány árnyoldalára is. Az idén átlag két és fél százalékkal, a törzsgárda esetében öt—hat százalékkal is emelkedtek az átlagbérek. Ugyanakkor azonban felhígult a létszám, nem növekedett megfelelően a termelékenység. Ez utóbbi oka, a létszámfelhíguláson s a tavalyinál némileg rosszabb munkaösszetételen kívül főleg abban keresendő, hogy a műszaki és a gazdasági vezetők a nyereségképzés kedvezővé vált feltételei miatt kissé megfeledkeztek a termelékenység-emelés lehetséges módjainak szüntelen kutatásáról, megvalósításáról. Ezt a csorbát jövőre feltétlenül ki kell köszörülni: ezt a törekvést tükrözik az 1969 évre kimunkált vállalati termelési és gazdálkodási mutatók is. E szerint a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat jövőre mintegy kétszázhetven—kétszáznyolcvanmillió forint értékű munkát akar saját tevékenységében elvégezni, s mintegy kétszázkilencven— háromszázmillió forint értékű objektumot, létesítményt átadni. Az ideivel azonos létszámmal, a termelékenység egyszázalékos emelését tervezik úgy, hogy január elsejével bevezetik a heti negyvennégy órás munkaidőt. Megrendelésekkel a vállalat el van látva. A jövő évi átmenetet a tavalyihoz hasonló színvonalú létesítés biztosítja. Folytatják az üzem; rekonstrukciókat, új feladat egyebek között a balassagyarmati kábelgyár és a rétsági szivaty- tyúgyár. Jövőre 494 lakás átadását, ezenkívül csaknem nyolcszáz lakás építésének megkezdését tervezik. Az átlagbéreket — a munkaidő csökkentése ellenére —, egy százalékkal emelik, s mintegy huszonhárommillió Ft értékű nyereséget szándékoznak elérni. A szakszervezeti tanács a főkönyvelő tájékoztatóját tudomásul vette és jóváhagyta, majd megvitatta és jóváhagyta a részesedési alap felosztásának alapelveit, valamint a munkaidő-csökkentés bevezetésével kapcsolatos új munkaidő-rendet. Deoeni l*orbon Újabb mezőgazdasági nagyüzemi és vállalati részlegek térnek ál a csökkentett A MEDOSZ-ban felmérték, hogyan alakult a termelékenység azokban a mező- és erdőgazdasági, valamint vízügyi üzemekben, vállalatoknál, ahol idén vezették be a csökkentett munkaidőt- Kilenc erdőgazdaságnál, hat gépjavító és kilenc vízügyi vállalatnál összesítették az eredményeket, amelyekhez kiegészítésképpen hozzásorolták még az egyes állami gazdaságok csökkentett munkaidőben dolgozó részlegeinél szerzett adatokat is. Eddig hozzávetőleg 35 000 dolgozót érint a rövidített munkaidő, számuk azonban az év végéig még tovább nő. Az új évben ugyanis újabb vállalatok és üzentek állnak át a csökkentett munkaidőre, de néhány brigádjuk vagy a kiszemelt üzemrészük tapasztalatmunkaidőre szerzés céljából már decemberben az új beosztásra rendezkedik be. A vizsgálat szerint az üzemek általában zökkenő nélkül tértek át a csökkentett munkaidőre. A megfelelő szervezés következtében nem romlott, sőt esetenként 2—5 százalékkal javult a termelékenység. Az elmúlt év hasonló időszakához képest megnőtt a dolgozók keresete is, annak ellenére, hogy munkahelyükön kevesebb időt töltenek. A munkaidő-csökkentés ütemezése is megfelelően alakult, bár — mint megállapították — az állami gazdaságoknál vontatottabban halad az átállás. Az előzetes felmérések szerint azonban 1970 végére az állami gazdaságok területén is bevezetik a csökkentett munkaidőt. Bizalomért — megtakarítás Miskolci Tervező Vállalat, Miskolc, Zsigmondi u. 2. A hatalmas üvegpalotában évente sok millió forint értékű terv készül. A tervezőasztalok mellett fehér köpenyben ülnek a mérnökök, technikusok, rajzolók, készítik a holnapot. Megkerestünk néhányat azok közül, akik Salgótarjánnak dolgoznak. Nemrégiben adták át a Zománcipari Művek nagycsarnokát. A hatalmas épületmonstrum tervezői: Dósa Károly építész, Kulcsár György statikus, Porkoláb József gépészeti és Árvái Károly mélyépítési tervező. A csarnok tervezéséért nívódíjjal tüntették ki őket. — Komplikált feladat volt a csarnok tervezése — emlékeznek vissza. Ügy kellett megalkotni, hogy sokrétűen legyen alkalmas az építmény. Több egyéni elgondolást építettünk be a munkába, s talán ennek is köszönhető, hogy az általunk tervezett csarnok 25 millió forinttal kevesebbe került, mint amennyit a beruházási program tartalmazott. A Kohászati Üzemek kovácsoló gyárrészlegének épülete még a múlt század szülötte. Az épület korát, állagát tekintve már nem felel meg a követelményeknek és rendeltetésének. Szükségessé vált az átépítés. A megtervezéssel Sallai Mátyás tervezőt és Kovács Lehel statikust bízták meg. — A feladat igen szép — közli Sallai Mátyás. — Egészen egyéni, a legkorszerűbb építészeti technikával oldjuk meg. A helyszínre minden készen érkezik, s úgy lesz felszerelve a fexibilis acélszerkezetre. Ritka megrendelőkre találtunk a tar- jániak esetében; ránk bízták, mennyiért tervezzük meg az új csarnokot. A bizalomért cserébe olyan tervet készítettünk, amelyik nemcsak a Kohászati Üzemek további rekonstrukciójának jellegét adja meg, hanem lényeges megtakarítást is lehetővé tesz. Ügy építjük fel a csarnokot, hogy munka közben cseréljük ki az emberek feje felől az épületet, A minimális munkaleállás sok milliós megtakarítást jelent. Sallai Mátyás nívódíjat, Kovács Lehel „Kiváló Dolgozó” oklevelet szerzett. A Kohászati Üzemek új kovácsoló gyárrészlegének tervezői: Sallai Mátyás és Kovács Lehel újításukat építik be » létesülő csarnokba. Két réteg hullámosított alumíniumlemez közé poliuretán habot tettek, ami a csarnok falát képezi majd A miskolci tervezők egyik nagy sikert aratott munkája a négyemeletes sajtószékház. Itt kapott helyet három borsodi lap: a nyomda, a távirati iroda és a rádió. Napirenden a gyenge tsz>ek jövője A menyei tanács vb elfosadta a tanulmányt A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdálkodásának további fejlesztéséről készített tanulmányt tegnap délelőtt megvitatta a «legyei tanács végrehajtó bizottsága. Mint ismeretes, a tanulmánnyal — a szerkesztők — : ■ iánlásokat kívánnak adni a l idvezőtlen termőhelyi adottságú közös gazdaságok eredményesebb termelési és gazdálkodási munkájához, megjelölve annak eléréséhez a legcélszerűbb módszereket. A végrehajtó bizottsági ülésen a témához szólók több hasznos javaslattal gazdagították a tanulmány szerkesztőinek tapasztalatait. A felvetésekben mindenekelőtt arra utaltak, hogy a tanulmány közgazua- sági, elemző részét tovább kell bővíteni, s tartalmában erősíteni. Feltétlen javaslatot, illetve variációkat kell javasolni az érdekelt termelőszövetkezeteknek, hogy az egyes tevékenységekben, cselekedetekben meddig hasznos, gazdaságos a tevékenység végrehajtása. Feltétlenül állást kell foglalni és tudományosan bizonyítani, hogy a lejtŐ6 területeken melyik az a lejtőhatár, ameddig gazdaságos a mezőgazdasági tevékenység, illetve hol kezdjék el a lejtős területek mű- velésiág-változtatásátEz utóbbi különösen összefügg a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek ártámogatásának alapjául szolgáló aranykoronaérték megváltozásával. Ugyanis a mezőgazdasági területek művel ágváltozásával megemelkedik az átlagos aranykoronaérték, s ez kedvezőtlenül befolyásolja az állami támogatás mértékét. Javaslatokat kell nyújtani a termelőszövetkezeteknek az átlagos, illetve az optimális üzemnagyság mértékével kapcsolatban is. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a tanulmány szerkesztőinek. Megyénkben ugyanis hasonló tudományos igényű, a mezőgazdaság jelenét és jövőjét elemző tanulmány, összefoglaló mű ennek eiőtte nem készült. A tanulmányba, a végrehajtó bizottság ülésén elhangzott észrevételeket és javaslatokat is bedolgozzák. A tanulmányt tanácsülés elé terjesztik elfogadásra, s majd állás- foglalás alapján készül el a végleges forma, amelyet az illetékes termelőszövetkezeteknek ajánlanak. A ZIM nagycsarnokának nívódíjas tervezői: Porkoláb József, Árvái Károly és Dósa Károly, ötletük, újításuk huszonötmillió forintos megtakarítást jelentett Salgótarjánnak
