Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-07 / 287. szám

die oíwsb^ssiBc először Munkájuk a hotnapé Az egesz város ásít az álmosságtól. Kora éjszaka.. A nyomdában Ilyenkor van a munlca dandárja; készül a más­napi újság. Kattognak <t szedőgépek, sercen a forró ólom, szerkesztők, korrektorok olvassák a kéziratokat, levonatokat, hogy reggelre valamennyi előfizető megkaphassa az újságot. Az utolsó kéz­irat — a legfris­sebb külpolitikai hírekkel — tíz óra előtt érkezett le. A szedőgéphez ke­rül, Itt szedik ólomsorokba. Q- ránként 7100— 7200 Petőt keli le­szedni, te löntenj ólommal. úgy, hogy a szövegben ne legyen több hi­ba 3—4 százalék­nál. A betűszedők az elsők, akik a másnapi lapot ol­vassák. A gépteremből nyílik a mettőr- nelyiség. Ide ke­rülnek az ólomso­rokból álló hasá­bok, itt szedik ki a cikkekhez a cí­meket. s állítják össze az oldala­kat. Itt dolgozik Schriffel József mettőr, a laprész- leg vezetője. Har­mincéves a nyom­dai gyakorlata. Munkája: ősz- Az összeállított oldalakról szeállítanj az oldalakat, ahogy keíelevonat készül, s a le­tt szerkesztő azt bejelölte. No, vonat korrektúrára megy. A persze sok esetben a saját el- mettőrszobától üvegfallal el­képzeléseit is bele kell vin- választott helyiségben hár- hie. man olvassák a levonatokat, , , s javítják ki a hibákat: dr. Mi a legnehezebb a Muzsay Józsefné, Csörge JŐ- szaikrnaban? ssefné és Tóth Kálmán kor­— Az oldalhajók etnelge- rektorok, tése válaszol a mettőr Televíziózásra, szórakozásra nagy derültséget keltve. — nekik nem jut az estékből. osszeállított oldalhajó Figyelmes, pontosságra törek- obb mint harminc kilo- vg munkájuknak köszönhető, gramm. A hat oldalban 160 hogy súlyos hibán alig szá- ezer Ólombetű van. radt még meg nyomdafesték Schriffel József négyszeres A szuperoldalak sztereotipi- ,,Kiváló dolgozó” s újító. ára (sokszorosításra) kerül­nek, ahol Ritz József alakít­ja át az oldalakat ólomhen­gerekké. ö ringatja a lap tech­nikai minőségének bölcsőjét. A jó szakember kiváló újító is. Míg más újságoknál szí­nes nyomáskor maratással tüntetik el a nem kívánt felü­letet, addig a NÓGRÁD-nál Ritz József újítása alapján ra­gasztással oldják meg. A lapkészi és első fázisa a nyomdában a betűszedés. A „Linotyp” mellett Kerék­gyártó László betűszedő Az ólom-félhengereket Al­mási Pál gépmester szereli fel a rotációs gépre s meg­kezdődik az újság nyomtatá­sa. Alszik az egész város. Az utcán csak egy-két ember Igyekszik hazafelé. Fél kettőt mutat az óra. Ilyenkor már elindult az utolsó újságszál­lítmány is. A nvomdászok a friss lappaj zsebükben .írják alá a jelenléti ív „távozás” rovatát. Az öntés mestere: Ritz József Kiváló segédmettőröm van — mondja —, Strehó Berta­lan. Huszonnégy éve®, a nyom­da egyik legjobb szakmun­kása, kifogástalan szakmai (Ma, amikor a sajtóit .ünne­peljük, ünnepeljük nyomdá­szainkat is, barát; kézfogás­sal. munkatársi melegséggel. Míg a saitónapi ünnepségek tartanak, ők addig is dolgoz­nak, hogy Nógrád megye ol­vasói reggel korán megkap­hassák a szépen nyomtatott vasárnapi lapot. érzékkel. Román Dénes Biztató eredmények a sxéesényi járásban Jó esztendőt zárnak az idén a szécsényi járás termelőszö­vetkezetei. A növénytermesz­tés hozama általában felül­múlja a korábbi évekét. A közös gazdaságok nagy részé­ben meghaladta a 15 mázsát, a búza terméshozama. Jól fi­zettek a kapások is. A cukor­répa termőterületének min­den holdjáról 230 mázsa répát takarítottak be. Kedvezően alakult a kukorica termése. A járási átlag — májusi mor­zsoltban számolva — 18 mázsa. Gondosan előkészítették a gazdaságokban a következő évet is- Az őszi szántást, ve­tést időben elvégezték minde­nütt. A halárszemlék arról tanúskodnak, hogy az őszi ve­tések állapota jó. Betakarítot­ták a kukoricaszárat és most még az őszi mélyszántást vég­zik a szövetkezeti traktorok. A cél, hogy még a fagy és a hó előtt végezzenek ezzel a mun­kával is. Hangverseny Nagybátonyban Az Országos Filharmónia december 8-án délután Ro­mantikus és modern zene címmel rendezi idei, negye­dik bérleti hangversenyét Nagybátonyban, az állami ze­neiskolában. Közreműködők lesznek ezúttal Bolyky József (fuvola), Borsányi Mátyás (fu­vola), Fricsovszky Ottó (kla­rinét), Královszky János (mélyhegedű, Pap József (zon­gora), Radicsné, Baranyai Ma­rianna (zongora) és Vargáné Varjú Erzsébet (hegedű), vala­mennyien a zeneiskola taná­rai- Zongorán kísér Szűcs La­jos. zeneakadémiai hallgató és Szüts Katalin zeneiskolai tanuló. Műsoron Dávid Gyula, Debussy, Farkas Ferenc, Gla­zunov, Grieg. Säint-Saens, Szűcs Lajos, Szüts Pál és We­ber művei szólalnak meg. Járási honismereti központok alakulnak A honismereti munka fel­lendülése Nógrádban is örven­detes tényként jelzi a megye lakosságának a szűkebb haza iránt érzett szeretetét. A hon­ismereti tevékenység színvo­nalasabbá tétele érdekében a jövőben járási honismereti központok kialakítását terve­zik Pásztón, az új művelődési központban, a rétsági járás­ban Romhány székhellyel, s hamarosan Szécsény is köz­ponttá szerveződhet. A köz­pontok kialakításával minde­nekelőtt a módszertani tevé­kenység élénkítésére, a honis­mereti mozgalom szervezetteb­bé tételére nyílik majd lehető­ség. Moszkva új tudományos központja A szovjet főváros déli ré­szén, a Szakszervezeti utcában új tudományos központot ter­veznek. Itt építik fel a világ- gazdasági, a matematikai problémákkal foglalkozó inté­zeteket, a központi orvostudo­mányi könyvtárt és más tudo­mányos intézményeket. E tu­dományos komplexum fő része lesz a Szovjet Tudományos Akadémia társadalomtudomá­nyi könyvtárának épülete. Céltudatos anyagi ösztönzés: kedvvel végzett munka Különböző szintű tanács­kozásokon gyakran felvető­dik: mi az oka, hogy a Nóg­rád megyei Állami Építőipa­ri Vállalatnál a dolgozók többsége elégedett a bérezés­sel, növekszik a törzsgárda es a létszám Bérezésben is újat Abból indultunk ki: a vál­lalati önállóság, a bérezésben is új megoldásokat kíván és tesz lehetővé. Ennek szelle­mében dolgoztuk ki bérpoli­tikánkat. Megállapítottuk, hogy az asztalos, lakatos szakmunkásoknál, a fiatal szakembereknél és főleg a ku­bikosoknál, Valamint a se­gédmunkásoknál kell megvál­toztatni bérezési felfogásun­kat, rájöttünk, hogy a fizikai munkások premizálása sem ki­elégítő, egyes adminisztratív és műszaki munkakörökben pedig alacsonyak a bérek; Ki­mondtuk: emiatt két-három évvel ezelőtt igen nagyarányú volt nálunk a munkásvándor­lás. Az előbbiek ismeretében dol­goztuk ki a bérezés és anyagi ösztönzés új elveit és gyakor­lati tennivalóit. A rrjegvalósí­tás során jórészt sikerült meg­szüntetni a korábbi visszássá­gokat. Céljainknak megfelelően majdnem sikerült elérnünk az építőipari átlagot. A munká­sok havi bére az 1965. évi 1667 forintról 1967-ben elérte az 1926 forintot, csupán 26 fo­rinttal maradt el az építőipari átlagtól. Ugyanakkor 103 fo­rinttal haladja meg az állami iparban elérhető munkásátla­got A keresetek alakulásárá kedvezően hatott az átlagbé­rek egyenletes ütemű növeke­dése. Míg 1966 első negyedévé­ben 1597 fprintot vitt haza egy dolgozó, addig 1968 ugyanezen időszakában már 1745 forintot. Ez év harmadik negyedévében az 1966. évi 1802 forintról a munkások keresete 1968 fo­rintra emelkedett Hatásként nőtt azoknak a száma, akik nálunk akarják megkeresni a kenyerüket. Ez tükröződik a létszám nö­vekedésében is. Míg 1967 szep­tember végéig 294 főt vettünk fel, addig 1968 azonos idősza­kában 493 fővel nőtt a létszám. A felvettek közül 100 kubikos és segédmunkás. Azért jöttek hozzánk dolgozni, mert meg­találták a számításukat Ezt bizonyítják az alábbiak: 1966- ban a kubikosok 37,6 százalé­ka keresett 1500 forint alatV 1968-ban már csak 28,5 szá­zalékuk. A 2000 forinton fe­lül keresők aránya pedig a ko­rábbi 6,7-ről ez évben 21,7 szá­zalékra növekedett Sikerült megnyugtatóan ren­dezni a szakemberek: aszta­losok, lakatosok, vasbetonszere­lők bérproblémáját és a fiatal szakemberek előléptetését Az előbbiek keresete három év alatt 1798 forintról 2682 fo­rintra emelkedett. Az utóbbi­ak, a korábbi 5 forintos indu­lóbér helyett 6—6,90 forintos bért kapnak. Aki jó ered­ménnyel vizsgázik, annak to­vábbi egy forinttal, illetve öt­ven fillérrel növekszik az óra­bére. Több, 1—3 éves gyakor­lattal rendelkező fiatal szak­munkásunk van, akinek a ne­ve mellett 8—9 forintos órabér szerepel. Több szakma — a munkások premizálása Korábban a fizikai dolgozók premizálásáról alig beszélhet­tünk. A szocialista munka ver­senyben legjobb eredményt el­érők jutalmazására egész év­ben 2—300 ezer forintot fizet­tünk ki. Az elmúlt évben a munkások célprémium címén, egyösszegű utalványozás alap­ján 970 ezer forintot kaptak. Ennyit szándékozunk az idén is fizetési borítékukba rakni. Távlati terveink megkövete­lik, hogy néhány szakmában — ács, asztalos, vasbetonsze­relő — enyhítsük a szakmun­káshiányt. Ez ügyben tanács­koztunk a brigádokkal. Ered­ményeként kubikosok és se­gédmunkások vállalkoztak az előbb említett szakmák elsajá­títására. Az egyenletesebb foglalkoztatás céljából szak­ipari részlegünknél pedig hozzákezdtek a második szak­ma elsajátításához. A munkások bérproblémáival együtt bonyolítottuk le az al­kalmazottak és műszakiak fi­zetésrendezését. Az előbbiek keresete — adminisztrátorok és egyéb állományúak — 152 ezer forinttal nőtt. A műsza­ki középkádereknél a rende­zés eredményeként a 2500—■ 3000 forintot keresők aránya 7,5 százalékkal emelkedett. Mindkét, kategóriánál jó ha­tást váltott' ki a premizálás bevezetése. Erkölcsi elismerés — különböző szemléletek Az anyagi ösztönzés mellett nem feledkeztünk meg az er­kölcsi elismerésről sem. Az el­múlt év eredményei alapján a dolgozók nyolc százaléka ka­pott Kiváló dolgozó oklevelet, jelvényt, illetve miniszteri ki­tüntetést. Többen külföldi ju­talomüdülésben részesültek. Száznegyvenen kaptak két-két nap jutalomszabadságot. A megbecsülés sok jeléből a dol­gozók azt a következtetést vonták le, hogy érdemes vál­lalatunknál dolgozni. Ezt az érzést erősíti bennük a be­ruházói, dicsérettel átadott lé­tesítmények növekvő száma, az egy munkásra jutó túlórák csökkenése. Senki se higgye azonban, hogy nincsenek gondjaink. Több helyütt találkozunk még az egyenlősdi szemlélettel. Vannak, akik helytelenül ér­telmezik, mások pedig félre­magyarázzák az átlagbér-gaz­dálkodással kapcsolatos köve­telményeket. Előadódik, hogy az átlagbér elosztásánál a fő­építésvezetőségek nem • diffe­renciálnak eléggé. Ami a leg­fájóbb : alaposan lenparadtunk a termelékenység növelésében. Mindezek ellenére úgy érez­zük: jelenlegi bérpolitikánk jó alapot teremt a további fej­lesztéshez. Dr. Bartha Róbert a Nógrád megyei Építőipari Vállalat igazgatója Faluról falura Rajzolják a Drégelypalánk távlati fej­lesztési tervét vizsgálgatja Koncz István, a tanácselnök- Az asztallapnyi térképen a ter­vezők már kirajzolták a jövőt. Látszik az új műút, a szálloda, a hétvégi üdülőtelep a vár alatt. Drégelypalánk és Hont, a Dunakanyar része, s a fej­lesztési bizottság a környék közös, aránylag gyors haladá­sával számol. Jószomszédsájg Bizonyos kapcsolat amúgy is van a három szomszéd: Drégelypalánk, Hont és Ipoly- vece között. Gyengébb, erősebb kötelékek fűzik össze a három község lakóit évek óta. Egyik ilyen kapocs a szörpfeldolgozó­üzem, amely a három község szövetkezeteinek összefogásá­ból jött létre egy esztendeje. A Börzsöny kincsét, a szamó­cát, a málnát, a fekete rtbizlit dolgozzák fel, milliókat érő eredménnyel. Gőbel Ferenc, a feldolgozó üzem vezetője mon­dotta, hogy rövid, mindössze egyéves működésük eredmé­nye: 30 vagon kitűnő minősé­gű gyümölcsszörp. Kapás József, a drégelypa- lánki Szondy Termelőszövet­kezet elnöke a gyümölcster­melés, s így a feldolgozó üzem kapacitásának növelésével számol- Csak Drégelypalánk határában 330 holdról szüre­teltek málnát, szamócát és fe­kete riblzlit az idén, s ez nem kevesebb, mint 9—10 milliós bevételt hozotj. A fa­luban nem titkolják: a bogyós termesztés és feldolgozás teszi gazdaggá a szövetkezetei, a tagokat. Egy-egy család nyolc—tíz—tizenötezer forin­tot is keres a szamócával nyá­ron, mert a gyümölcsnek és a szörpnek is nagy a piaca. Ép­pen a héten „iratkozott fel” a megrendelők listájára a Fővá­rosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat. Több mint 80 vagon hűsítő ital alapanyagát vásá­rolja a szövetkezettől.. Az üzemben egyébként ' mintegy 100 vagon szörp gyártását ter­vezik a jövő évre. Az áru már szinte teljes egészében gazdára talált. , Asszomgond, falugond A gyümölcs eddig is, ez­után Is sok asszonynak ad egésznapos munkát a szövet­kezetben. Az apró gyermekek elhelyezése miatt sok kismama zörgetett eredménytelenül a tanács, az óvoda ajtaján- Azt mondja Koncz István, azért ta­karékoskodtak a községfejlesz­tési alappal' hat esztendeig, hogy végre felépítsék a tágas, világos óvodát, félszáz gyer­mek otthonát. Igen ám, de a szükséges egymillió-hatszáz­ezer forintot még úgy sem sí-’ került összehozni, hogy az ál­lam támogatja'a palánkiak tö­rekvését. Az építkezést jövőre folytatják, valamiféle járási segítségre várva. Hogy mi tör­ténik akkor, ha ez a segítség nem érkezik meg? Idáig bi­zony még a gondolat sem szí­vesen kalandozik el. Ám ha minden kötél szakad, azt mondja a tanácselnök, akkor a közművesítéssel várunk va­■ ■■ ff m JOVOt lamennyit. Addig, amíg össze­jön a pénz. Mint mondja, a mostani óvodának sincs kor­szerű közműve és mégis mű­ködik. Az iskola építése, amelyet az előzetes tervek szerint már jövőre elkezdenek, nem okoz ekkora gondot- Drégelypalánk- nak van iskolája, s hosszú ideig nem is gondoltak volna új építésére, Csakhogy a jövő, a szövetkezetek összefogásához hasonlóan a községek- szoro­sabb együttműködését sejteti. Körzetesítik az iskolákat, s így Drégely palánkra járnának Hontról és Ipolyvecéről a fel­ső osztályok tanulói. Ezt a megterhelést viszont már nem bírná el a palánki iskola. Ezért állami segítséggel most négytantermes iskola épül a községben. Egv orvos — három község . O A Közös erőfeszítéssel a há­rom község érdekében készí­tették a gyógyszertárat is. amelyet néhány hete adtak át. rendeltetésének Drégelypalán- kon. Ott van az orvosi rendelő szomszédságiéban, ahol dr. Pé­ter/» Jolán Ilyenkor télen 00— 90 beteget vizsgál egyetlen délelőtt. Hasonló a helyzet Ipolyvécén és Honton is, hi­szen ez a két község ugyan­csak a doktornő körzetéhez tartozik. Még elképzelni is nehéz, hogyan látja el bete­geit, hogyan tud mindenütt időben segíteni. Ugyanis dr, Péterfi Jolánról, a négy és fél ezres mammutkörzet orvosnő­jéről egyszerűen elfeledkeztek, amikor lehetőség kínálkozott, hogy a falusi orvosok soron kívül gépkocsihoz jussanak. Szerencsére a doktornő lele­ményes. Mint mondja, heli­kopter és ló kivételével min­denféle járművel utazott már és mindig időben eljutott be­tegéhez. Sok kollégájával ellentétben szereti a falut, szívesen él és dolgozik Drégelypalánkon. Ap­róbb. és nagyobb, eredmények kötik a községhez, amelyben hétesztendős munkája, erőfe­szítése van. Most azonban mégis az a gondolat foglalkoz­tatja, hogy esetleg elmegy a faluból. Oda, ahol legalább a szombatját és vasárnapját sza­baddá tehetné- Ugyanis a na­pokban szertefoszlott az a kis reménysége is, hogy jövőre új, fiatal kollegát kap és végre bevezetik majd ebben a ha­talmasra. méretezett körzetben az ügyeletrendszert. Mint ki­derült hiábavaló a reményke­dés. Közölték a járáson, nem jön új orvos Drégelypalánkra. Az orvosnő azonban még így is adja a tippet. Drégelypa- lánkhoz közelebb van Rétság, mint a járási székhely, Balas­sagyarmat. Ha a rétsági fő. . orvossal keresnének kapcsola­tot, bizonyára segítene, s a probléma nyugvópontra jutna. ^Mert a ■ formálódó, nagysze­rű jövő ilyen egészen gyakor­lati gondokat takar Drégelypa­lánkon. Amíg ezek megvan­nak, bizony hiába rajzolják szépre a következő éveket- A drégelypalánkiakat elsősorban az érdekli, milyen a jelen, amiben élnek. Vincze Istvánná NÓGRÁD — 1968. december 7., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents