Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-07 / 287. szám
die oíwsb^ssiBc először Munkájuk a hotnapé Az egesz város ásít az álmosságtól. Kora éjszaka.. A nyomdában Ilyenkor van a munlca dandárja; készül a másnapi újság. Kattognak <t szedőgépek, sercen a forró ólom, szerkesztők, korrektorok olvassák a kéziratokat, levonatokat, hogy reggelre valamennyi előfizető megkaphassa az újságot. Az utolsó kézirat — a legfrissebb külpolitikai hírekkel — tíz óra előtt érkezett le. A szedőgéphez kerül, Itt szedik ólomsorokba. Q- ránként 7100— 7200 Petőt keli leszedni, te löntenj ólommal. úgy, hogy a szövegben ne legyen több hiba 3—4 százaléknál. A betűszedők az elsők, akik a másnapi lapot olvassák. A gépteremből nyílik a mettőr- nelyiség. Ide kerülnek az ólomsorokból álló hasábok, itt szedik ki a cikkekhez a címeket. s állítják össze az oldalakat. Itt dolgozik Schriffel József mettőr, a laprész- leg vezetője. Harmincéves a nyomdai gyakorlata. Munkája: ősz- Az összeállított oldalakról szeállítanj az oldalakat, ahogy keíelevonat készül, s a lett szerkesztő azt bejelölte. No, vonat korrektúrára megy. A persze sok esetben a saját el- mettőrszobától üvegfallal elképzeléseit is bele kell vin- választott helyiségben hár- hie. man olvassák a levonatokat, , , s javítják ki a hibákat: dr. Mi a legnehezebb a Muzsay Józsefné, Csörge JŐ- szaikrnaban? ssefné és Tóth Kálmán kor— Az oldalhajók etnelge- rektorok, tése válaszol a mettőr Televíziózásra, szórakozásra nagy derültséget keltve. — nekik nem jut az estékből. osszeállított oldalhajó Figyelmes, pontosságra törek- obb mint harminc kilo- vg munkájuknak köszönhető, gramm. A hat oldalban 160 hogy súlyos hibán alig szá- ezer Ólombetű van. radt még meg nyomdafesték Schriffel József négyszeres A szuperoldalak sztereotipi- ,,Kiváló dolgozó” s újító. ára (sokszorosításra) kerülnek, ahol Ritz József alakítja át az oldalakat ólomhengerekké. ö ringatja a lap technikai minőségének bölcsőjét. A jó szakember kiváló újító is. Míg más újságoknál színes nyomáskor maratással tüntetik el a nem kívánt felületet, addig a NÓGRÁD-nál Ritz József újítása alapján ragasztással oldják meg. A lapkészi és első fázisa a nyomdában a betűszedés. A „Linotyp” mellett Kerékgyártó László betűszedő Az ólom-félhengereket Almási Pál gépmester szereli fel a rotációs gépre s megkezdődik az újság nyomtatása. Alszik az egész város. Az utcán csak egy-két ember Igyekszik hazafelé. Fél kettőt mutat az óra. Ilyenkor már elindult az utolsó újságszállítmány is. A nvomdászok a friss lappaj zsebükben .írják alá a jelenléti ív „távozás” rovatát. Az öntés mestere: Ritz József Kiváló segédmettőröm van — mondja —, Strehó Bertalan. Huszonnégy éve®, a nyomda egyik legjobb szakmunkása, kifogástalan szakmai (Ma, amikor a sajtóit .ünnepeljük, ünnepeljük nyomdászainkat is, barát; kézfogással. munkatársi melegséggel. Míg a saitónapi ünnepségek tartanak, ők addig is dolgoznak, hogy Nógrád megye olvasói reggel korán megkaphassák a szépen nyomtatott vasárnapi lapot. érzékkel. Román Dénes Biztató eredmények a sxéesényi járásban Jó esztendőt zárnak az idén a szécsényi járás termelőszövetkezetei. A növénytermesztés hozama általában felülmúlja a korábbi évekét. A közös gazdaságok nagy részében meghaladta a 15 mázsát, a búza terméshozama. Jól fizettek a kapások is. A cukorrépa termőterületének minden holdjáról 230 mázsa répát takarítottak be. Kedvezően alakult a kukorica termése. A járási átlag — májusi morzsoltban számolva — 18 mázsa. Gondosan előkészítették a gazdaságokban a következő évet is- Az őszi szántást, vetést időben elvégezték mindenütt. A halárszemlék arról tanúskodnak, hogy az őszi vetések állapota jó. Betakarították a kukoricaszárat és most még az őszi mélyszántást végzik a szövetkezeti traktorok. A cél, hogy még a fagy és a hó előtt végezzenek ezzel a munkával is. Hangverseny Nagybátonyban Az Országos Filharmónia december 8-án délután Romantikus és modern zene címmel rendezi idei, negyedik bérleti hangversenyét Nagybátonyban, az állami zeneiskolában. Közreműködők lesznek ezúttal Bolyky József (fuvola), Borsányi Mátyás (fuvola), Fricsovszky Ottó (klarinét), Královszky János (mélyhegedű, Pap József (zongora), Radicsné, Baranyai Marianna (zongora) és Vargáné Varjú Erzsébet (hegedű), valamennyien a zeneiskola tanárai- Zongorán kísér Szűcs Lajos. zeneakadémiai hallgató és Szüts Katalin zeneiskolai tanuló. Műsoron Dávid Gyula, Debussy, Farkas Ferenc, Glazunov, Grieg. Säint-Saens, Szűcs Lajos, Szüts Pál és Weber művei szólalnak meg. Járási honismereti központok alakulnak A honismereti munka fellendülése Nógrádban is örvendetes tényként jelzi a megye lakosságának a szűkebb haza iránt érzett szeretetét. A honismereti tevékenység színvonalasabbá tétele érdekében a jövőben járási honismereti központok kialakítását tervezik Pásztón, az új művelődési központban, a rétsági járásban Romhány székhellyel, s hamarosan Szécsény is központtá szerveződhet. A központok kialakításával mindenekelőtt a módszertani tevékenység élénkítésére, a honismereti mozgalom szervezettebbé tételére nyílik majd lehetőség. Moszkva új tudományos központja A szovjet főváros déli részén, a Szakszervezeti utcában új tudományos központot terveznek. Itt építik fel a világ- gazdasági, a matematikai problémákkal foglalkozó intézeteket, a központi orvostudományi könyvtárt és más tudományos intézményeket. E tudományos komplexum fő része lesz a Szovjet Tudományos Akadémia társadalomtudományi könyvtárának épülete. Céltudatos anyagi ösztönzés: kedvvel végzett munka Különböző szintű tanácskozásokon gyakran felvetődik: mi az oka, hogy a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál a dolgozók többsége elégedett a bérezéssel, növekszik a törzsgárda es a létszám Bérezésben is újat Abból indultunk ki: a vállalati önállóság, a bérezésben is új megoldásokat kíván és tesz lehetővé. Ennek szellemében dolgoztuk ki bérpolitikánkat. Megállapítottuk, hogy az asztalos, lakatos szakmunkásoknál, a fiatal szakembereknél és főleg a kubikosoknál, Valamint a segédmunkásoknál kell megváltoztatni bérezési felfogásunkat, rájöttünk, hogy a fizikai munkások premizálása sem kielégítő, egyes adminisztratív és műszaki munkakörökben pedig alacsonyak a bérek; Kimondtuk: emiatt két-három évvel ezelőtt igen nagyarányú volt nálunk a munkásvándorlás. Az előbbiek ismeretében dolgoztuk ki a bérezés és anyagi ösztönzés új elveit és gyakorlati tennivalóit. A rrjegvalósítás során jórészt sikerült megszüntetni a korábbi visszásságokat. Céljainknak megfelelően majdnem sikerült elérnünk az építőipari átlagot. A munkások havi bére az 1965. évi 1667 forintról 1967-ben elérte az 1926 forintot, csupán 26 forinttal maradt el az építőipari átlagtól. Ugyanakkor 103 forinttal haladja meg az állami iparban elérhető munkásátlagot A keresetek alakulásárá kedvezően hatott az átlagbérek egyenletes ütemű növekedése. Míg 1966 első negyedévében 1597 fprintot vitt haza egy dolgozó, addig 1968 ugyanezen időszakában már 1745 forintot. Ez év harmadik negyedévében az 1966. évi 1802 forintról a munkások keresete 1968 forintra emelkedett Hatásként nőtt azoknak a száma, akik nálunk akarják megkeresni a kenyerüket. Ez tükröződik a létszám növekedésében is. Míg 1967 szeptember végéig 294 főt vettünk fel, addig 1968 azonos időszakában 493 fővel nőtt a létszám. A felvettek közül 100 kubikos és segédmunkás. Azért jöttek hozzánk dolgozni, mert megtalálták a számításukat Ezt bizonyítják az alábbiak: 1966- ban a kubikosok 37,6 százaléka keresett 1500 forint alatV 1968-ban már csak 28,5 százalékuk. A 2000 forinton felül keresők aránya pedig a korábbi 6,7-ről ez évben 21,7 százalékra növekedett Sikerült megnyugtatóan rendezni a szakemberek: asztalosok, lakatosok, vasbetonszerelők bérproblémáját és a fiatal szakemberek előléptetését Az előbbiek keresete három év alatt 1798 forintról 2682 forintra emelkedett. Az utóbbiak, a korábbi 5 forintos indulóbér helyett 6—6,90 forintos bért kapnak. Aki jó eredménnyel vizsgázik, annak további egy forinttal, illetve ötven fillérrel növekszik az órabére. Több, 1—3 éves gyakorlattal rendelkező fiatal szakmunkásunk van, akinek a neve mellett 8—9 forintos órabér szerepel. Több szakma — a munkások premizálása Korábban a fizikai dolgozók premizálásáról alig beszélhettünk. A szocialista munka versenyben legjobb eredményt elérők jutalmazására egész évben 2—300 ezer forintot fizettünk ki. Az elmúlt évben a munkások célprémium címén, egyösszegű utalványozás alapján 970 ezer forintot kaptak. Ennyit szándékozunk az idén is fizetési borítékukba rakni. Távlati terveink megkövetelik, hogy néhány szakmában — ács, asztalos, vasbetonszerelő — enyhítsük a szakmunkáshiányt. Ez ügyben tanácskoztunk a brigádokkal. Eredményeként kubikosok és segédmunkások vállalkoztak az előbb említett szakmák elsajátítására. Az egyenletesebb foglalkoztatás céljából szakipari részlegünknél pedig hozzákezdtek a második szakma elsajátításához. A munkások bérproblémáival együtt bonyolítottuk le az alkalmazottak és műszakiak fizetésrendezését. Az előbbiek keresete — adminisztrátorok és egyéb állományúak — 152 ezer forinttal nőtt. A műszaki középkádereknél a rendezés eredményeként a 2500—■ 3000 forintot keresők aránya 7,5 százalékkal emelkedett. Mindkét, kategóriánál jó hatást váltott' ki a premizálás bevezetése. Erkölcsi elismerés — különböző szemléletek Az anyagi ösztönzés mellett nem feledkeztünk meg az erkölcsi elismerésről sem. Az elmúlt év eredményei alapján a dolgozók nyolc százaléka kapott Kiváló dolgozó oklevelet, jelvényt, illetve miniszteri kitüntetést. Többen külföldi jutalomüdülésben részesültek. Száznegyvenen kaptak két-két nap jutalomszabadságot. A megbecsülés sok jeléből a dolgozók azt a következtetést vonták le, hogy érdemes vállalatunknál dolgozni. Ezt az érzést erősíti bennük a beruházói, dicsérettel átadott létesítmények növekvő száma, az egy munkásra jutó túlórák csökkenése. Senki se higgye azonban, hogy nincsenek gondjaink. Több helyütt találkozunk még az egyenlősdi szemlélettel. Vannak, akik helytelenül értelmezik, mások pedig félremagyarázzák az átlagbér-gazdálkodással kapcsolatos követelményeket. Előadódik, hogy az átlagbér elosztásánál a főépítésvezetőségek nem • differenciálnak eléggé. Ami a legfájóbb : alaposan lenparadtunk a termelékenység növelésében. Mindezek ellenére úgy érezzük: jelenlegi bérpolitikánk jó alapot teremt a további fejlesztéshez. Dr. Bartha Róbert a Nógrád megyei Építőipari Vállalat igazgatója Faluról falura Rajzolják a Drégelypalánk távlati fejlesztési tervét vizsgálgatja Koncz István, a tanácselnök- Az asztallapnyi térképen a tervezők már kirajzolták a jövőt. Látszik az új műút, a szálloda, a hétvégi üdülőtelep a vár alatt. Drégelypalánk és Hont, a Dunakanyar része, s a fejlesztési bizottság a környék közös, aránylag gyors haladásával számol. Jószomszédsájg Bizonyos kapcsolat amúgy is van a három szomszéd: Drégelypalánk, Hont és Ipoly- vece között. Gyengébb, erősebb kötelékek fűzik össze a három község lakóit évek óta. Egyik ilyen kapocs a szörpfeldolgozóüzem, amely a három község szövetkezeteinek összefogásából jött létre egy esztendeje. A Börzsöny kincsét, a szamócát, a málnát, a fekete rtbizlit dolgozzák fel, milliókat érő eredménnyel. Gőbel Ferenc, a feldolgozó üzem vezetője mondotta, hogy rövid, mindössze egyéves működésük eredménye: 30 vagon kitűnő minőségű gyümölcsszörp. Kapás József, a drégelypa- lánki Szondy Termelőszövetkezet elnöke a gyümölcstermelés, s így a feldolgozó üzem kapacitásának növelésével számol- Csak Drégelypalánk határában 330 holdról szüreteltek málnát, szamócát és fekete riblzlit az idén, s ez nem kevesebb, mint 9—10 milliós bevételt hozotj. A faluban nem titkolják: a bogyós termesztés és feldolgozás teszi gazdaggá a szövetkezetei, a tagokat. Egy-egy család nyolc—tíz—tizenötezer forintot is keres a szamócával nyáron, mert a gyümölcsnek és a szörpnek is nagy a piaca. Éppen a héten „iratkozott fel” a megrendelők listájára a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat. Több mint 80 vagon hűsítő ital alapanyagát vásárolja a szövetkezettől.. Az üzemben egyébként ' mintegy 100 vagon szörp gyártását tervezik a jövő évre. Az áru már szinte teljes egészében gazdára talált. , Asszomgond, falugond A gyümölcs eddig is, ezután Is sok asszonynak ad egésznapos munkát a szövetkezetben. Az apró gyermekek elhelyezése miatt sok kismama zörgetett eredménytelenül a tanács, az óvoda ajtaján- Azt mondja Koncz István, azért takarékoskodtak a községfejlesztési alappal' hat esztendeig, hogy végre felépítsék a tágas, világos óvodát, félszáz gyermek otthonát. Igen ám, de a szükséges egymillió-hatszázezer forintot még úgy sem sí-’ került összehozni, hogy az állam támogatja'a palánkiak törekvését. Az építkezést jövőre folytatják, valamiféle járási segítségre várva. Hogy mi történik akkor, ha ez a segítség nem érkezik meg? Idáig bizony még a gondolat sem szívesen kalandozik el. Ám ha minden kötél szakad, azt mondja a tanácselnök, akkor a közművesítéssel várunk va■ ■■ ff m JOVOt lamennyit. Addig, amíg összejön a pénz. Mint mondja, a mostani óvodának sincs korszerű közműve és mégis működik. Az iskola építése, amelyet az előzetes tervek szerint már jövőre elkezdenek, nem okoz ekkora gondot- Drégelypalánk- nak van iskolája, s hosszú ideig nem is gondoltak volna új építésére, Csakhogy a jövő, a szövetkezetek összefogásához hasonlóan a községek- szorosabb együttműködését sejteti. Körzetesítik az iskolákat, s így Drégely palánkra járnának Hontról és Ipolyvecéről a felső osztályok tanulói. Ezt a megterhelést viszont már nem bírná el a palánki iskola. Ezért állami segítséggel most négytantermes iskola épül a községben. Egv orvos — három község . O A Közös erőfeszítéssel a három község érdekében készítették a gyógyszertárat is. amelyet néhány hete adtak át. rendeltetésének Drégelypalán- kon. Ott van az orvosi rendelő szomszédságiéban, ahol dr. Péter/» Jolán Ilyenkor télen 00— 90 beteget vizsgál egyetlen délelőtt. Hasonló a helyzet Ipolyvécén és Honton is, hiszen ez a két község ugyancsak a doktornő körzetéhez tartozik. Még elképzelni is nehéz, hogyan látja el betegeit, hogyan tud mindenütt időben segíteni. Ugyanis dr, Péterfi Jolánról, a négy és fél ezres mammutkörzet orvosnőjéről egyszerűen elfeledkeztek, amikor lehetőség kínálkozott, hogy a falusi orvosok soron kívül gépkocsihoz jussanak. Szerencsére a doktornő leleményes. Mint mondja, helikopter és ló kivételével mindenféle járművel utazott már és mindig időben eljutott betegéhez. Sok kollégájával ellentétben szereti a falut, szívesen él és dolgozik Drégelypalánkon. Apróbb. és nagyobb, eredmények kötik a községhez, amelyben hétesztendős munkája, erőfeszítése van. Most azonban mégis az a gondolat foglalkoztatja, hogy esetleg elmegy a faluból. Oda, ahol legalább a szombatját és vasárnapját szabaddá tehetné- Ugyanis a napokban szertefoszlott az a kis reménysége is, hogy jövőre új, fiatal kollegát kap és végre bevezetik majd ebben a hatalmasra. méretezett körzetben az ügyeletrendszert. Mint kiderült hiábavaló a reménykedés. Közölték a járáson, nem jön új orvos Drégelypalánkra. Az orvosnő azonban még így is adja a tippet. Drégelypa- lánkhoz közelebb van Rétság, mint a járási székhely, Balassagyarmat. Ha a rétsági fő. . orvossal keresnének kapcsolatot, bizonyára segítene, s a probléma nyugvópontra jutna. ^Mert a ■ formálódó, nagyszerű jövő ilyen egészen gyakorlati gondokat takar Drégelypalánkon. Amíg ezek megvannak, bizony hiába rajzolják szépre a következő éveket- A drégelypalánkiakat elsősorban az érdekli, milyen a jelen, amiben élnek. Vincze Istvánná NÓGRÁD — 1968. december 7., szombat 3
