Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-06 / 286. szám

M un r • kaii Likat igéi nyli a j nép igazd © Lasá; J Of O' Megjegyzések egy tanulmányhoz A termelőszövetkezeti moz­galom fellendülése óta elteli nyolc év alatt a megye közös gazdaságai jelentős fejlődésen mentek keresztül. Nagymér­tékben nőtt a gazdálkodási színvonal, lényegesen javultak a tagság jövedelmi viszonyai, erősödött a politikai aktivi­tás, és a termelőszövetkezeti demokrácia. Az általánosan kedvező fejlődés azonban aránytalanságokat is taka r. Közös gazdaságaink jelentősen differenciálódtak, mivel a kedvezőtlen adottságúak a fejlődés ütemében lemaradtak. Megyénk elsőrendű érdeke vi­szont az, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezete­ink fejlődése meggyorsuljon. Ez az utóbbi mondat a lé­nyege annak a tanulmánynak, amelyet hosszú hónapok során lelkiismeretes munkával készí­tett egy lelkes kollektíva a kedvezőtlen adottságú terme­lőszövetkezetek eódigi fejlődé­séről, további előrehaladásuk lehetőségeiről. A gyenge tsz-ek megerősíté­se megyénk mezőgazdasági po­litikájának évek óta alapvető kérdése. Két évvel ezelőtt, a megyei pártértekezleten a kö­vetkezőképpen fogalmazták meg a feladatot: „A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek megszilárdítása és fejlesztése politikai munkánk középpont­jában áll... Továbbra is egyik fő feladatunknak tartjuk a rossz gazdasági eredményt el­érő termelőszövetkezetek fel­emelését legalább közepes szín­vonalra .. A pártértekezlet, illetve a IX. pártkongresszus óta eltelt idő­ben mélyreható változások kö­vetkeztek be a mezőgazdasági politikában, amelyek kedve­zően befolyásolták a közös gaz­daságok tevékenységét. A gyenge termelőszövetkezeteik esetében azonban ez a kedve­ző hatás elmaradt a várt mér­téktől. Különösen érvényes ez megyénkre, ahol élesen meg­mutatkozik a különbség, s most sem lett kevesebb a gyenge szövetkezetek száma. A korábbi évekre jellemző volt, hogy több termelőszövet­kezet a gyenge és a közepes kategória határán ingadozott, és a gazdaságoknak évente más-más csoportja tartozott a gyengék közé. Voltak ugyan­akkor gazdaságok, amelyek bár közepesnek minősültek, va­lójában gyengék voltak. A helyzet csak később javult, amikor a kijelölés alapjául szolgáló mutatókat objektív alapra helyezték. Eszerint vál­tozott az állatná támogatás rendszere is. A valóságosabb alapok alapján a támogatás összege közeledett a reális igényekhez. A differenciálódásban az ob­jektív okok az elsődlegesek. A megyében nagyfokú a talajok erodáltsága, ami azit eredmé­nyezi, hogy a szántóföldi mű­velésbe bevont területek ter­mőképessége gyenge. A tanul­mány szerzői nem véletlenül hangsúlyozzák a növényter­mesztéssel kapcsolatos egyik legfontosabb feladatként az erózió elleni védekezést és a tudományos alapokra helyezett tápanyag-visszapótlást. A fi­gyelmet a termelés termőhelyi feltételeinek javítására szük­séges tehát fordítani. A tanulmány, számol a dom­borzati viszonyokból fakadó hátrányos adottságokkal Is, hi­szen a lejtőkön csak jóval na­gyobb munkaráfordítással foly­tatható a gazdálkodás. Ez in­dokolja a többletráfordításo­kat, ami azonban nem jut ki­fejezésre a jelenlegi támoga­tási rendszerben. A költségek csökkentése közvetlen üzemi feladat — termelési szerkezet- változtatással, talaj védő gaz­dálkodással —, de helyes a szerzők véleménye és javasla­ta, hogy az ellensúlyozás meg­különböztetett állami támoga­tásit érdemel. Részletesen elemzi a tanul­mány a két fő üzemág eddigi fejlődését, megalapozott ja­vaslatokkal szolgál a további eredmények eléréséhez. Ko­moly szerepet tulajdonítanak az állattenyésztésnek, ami a jövőben valóban fő üzemággá válhat a kedvezőtlen adottsá­gú szövetkezetekben. Jelentő­ségét fokozza, hogy a termő­helyi körülményektől jobban függetleníthető, eredményessé­gére ezek az adottságok jó­részt csak a takarmányterme- lésen keresztül hatnak. Egyen­letes fejlődés azonban csak arányos árak mellett alakulhat ki. A gyenge tsz-ek elmaradá­sának felszámolásához a szerzők elengedhetetlennek tartják a kiegészítő tevékeny­ség bővítését. Ezek részben a gazdálkodás eredményességét javítják,, részben foglalkozta­tottságot biztosítanak. A fej­lődés lehetőségei adottak a fafeldolgozásban, építőanyag- bányászatban, a bérmunka jel­legű szolgáltató tevékenység és az elsődleges élelmiszeripari feldolgozó tevékenység bővíté­sében. Sok hasznos javaslatot tar­talmaz a tanulmány a gazdál­kodás feltételeinek javítására, a költségszintek csökkentésére, a jövedelmezőség növelésére, a hatékonyabb anyagi ösztönzés biztosítására, és az állami tá­mogatási formák igénybevéte­lével kapcsolatban. A tanul­mány az első, tudományos igénnyel készült összefoglalá­sát adja a megye termelőszö­vetkezeti gazdálkodását érintő halaszthatatlan tennivalóknak. Vezérfonál az üzemeknek és a szakirányító szerveknek a jövő útjához, ahhoz, amit egy köz­gazdász .így fogalmazott meg: „A népgazdaságnak nemcsak szüksége van az alacsony szín­vonalon gazdálkodó termelő- szövetkezetek termelésére, de még mindig gazdaságosabb ezek termelését fenntartani, mint helyettük más gazdasá­gokkal megtermeltetni, vagy esetleg importálni.” Pádár András Vendégünk volt a „Druzsba9* Esztrád a javából] Vezetők az utazásról költöznének, de hova? Zsúfoltság, tűzveszély a nyomdaipari vállalat balassagyarmati telepén A bejárattal szemben, az ud­varon hatalmas hulladék - domb. Mögötte két oldalt: iro­dák, műhelyek. A hulladék nem rohad, nem bűzlik, tisz­ta papírdarabokból áll. Ha gyufát dobna el valaki... még rágondolni Is rossz. A szűkös anyag- és félkész­áru-raktárban égig, azaz pla­fonig érnek a papírkötegek. Az előbbibe három ember már alig fér be. Papír, papír mindenütt. Még a raktárakat összekötő előtérben is. — Ez semmi — mondja a raktáros — most aránylag elég kevés anyag van itt. A nyomdában ellentmondá­sos helyzet fogadja a látogatót. A korszerű, nagyteljesítmé­nyű Velox és Maxima gyors- sajtógépek között kis helyen, egymást kerülgetve kénytele­nek dolgozni az emberek. A gépi szedőteremnek nevezett „szobácskábán” sem különb a helyzet. A férfizuhanyozónál pedig csak a női zsúfoltabb, csoda, hogy az egymásnak szo­ruló szekrénysorok között, pár négyzetméternyi területen, hogyan fér el a telep mintegy nyolcvan dolgozója. A Nógrád megyei Nyomdai­pari Vállalat balassagyarmati telepének nyomdaüzeme szinte teljesen egybeépült a doboz­üzemmel. Lombos Mártonná, aki végigkalauzolt a boszor­kányos ujjakkal apró dobozo­kat hajtogató asszonyok kö­zött — mi mást tehetne? — panaszkodik. — Ez a munkaterem példá­ul — torpanunk meg egy pa­pírdobozhalom előtt — ebéd­lőnek és kultúrteremnek ké­szült, de a telep bővítése mi­att kénytelenek voltunk ily módon átalakítani. Ha a sok egyformán kor­szerűtlen helyiségek között egy legkonszerűtlenebbet kel­lene kijelölni, akkor kétség­telenül a dobozüzem irodája nyerné el ezt a címet. A lyuk­szerű szobácska egyik végét a bejárat képezi, s a bentlevők- nek csak azért nem kell a túlzsúfolt üzem látványával szembenézni, mert ablak nincs rajta. Mayer Sándor telepvezető es Bednár Károly, a nyomdaü­zem irányítója — bár ezt nem szívesen mutatják —, ért­hetően elkeseredettek. — Van-e lehetőség a város központjában levő telep bőví­tésére, vagy normális körül­mények közé való áthelyezé­sére? — Mivei a helyhiány miatt bővítésről szó sem lehet, újabb költözésnek nézünk elébe. De erre még várni kell néhány évig — válaszol a telepvezető. A zsúfoltság csökkentése érdekében sokat tettek már a balassagyarmati telepen, leg­utóbb a késztermékek azonna­li elszállítását szervezték meg. A termelés számottevő növe­kedését azonban ezzel az in­tézkedéssel sem tudták elérni. Pedig megfelelő körülmények között ugyanez a létszám leg­alább ötvenszázalékos teljesít­ménynövekedést produkálhat­na. Érdemes volna tehát az üzemfejlesztés lehetőségeivel foglalkozni. Hatósági nyomáspróba Lebukott az álellenőr Balassagyarmaton, egy főor­vos lakásában az ÉVM Nóg­rád megyei Állami Építőipari Vállalata helyi kirendeltségé­nek dolgozója: Jókai Sándor központi fűtést szerelt. A munka végeztével a vállalat megbízottjaként bemutatkozó férfi jelentkezett. Azt állítot­ta, hogy Jókai Sándor három­ezer forintos anyaghiánya mi­att tudakozódik. Készségesen felajánlotta, hogy ha az orvos átad neki háromezer forintot, az ügyet rövid úton befejezi. A doktor hitt is, nem is; — elég az, hogy átadta az össze­get, de nyugtát kért. A láto­gató a vállalat központi anyag­raktárosának — Braun József­nek — nevét írta az elismer - vényre. A főorvos természete­sen nem hagyta annyiban a dolgot, hanem a történtekről az első adódó alkalommal tá­jékoztatta a brigádvezetőt. Jókai, akinek persze semmifé­le anyaghiánya nem volt, a személyleírás alapján Péter Pál szügyi lakosra gyanako­dott. Péter régebben Jókai ke­A minap a salgótarjáni vá­rosközpontból a zagyvapálfal- vi kerületbe igyekeztünk: egy órába telt mire megérkeztünk. Hetek óta sakkban tartják a város járműforgalmát a gáz­vezeték építői: az árkok né­hol megközelítik a Salgótar­jánt egyetlen átszelő út, a Rá­kóczi út közepét. Megkérdeztük a Közmű- és Mélyépítő Vállalat salgótarjá­ni építésvezetőségének helyet­tes vezetőjét, Platthy Ador­jánt, mikor ér véget a sofő­rök kálváriája. Közölte, hogy a városi földgázvezeték I. szakasza — Zagyvapálfalvától a 21. útig — elő van készítve nyomáspróbára. A II. szakasz — a Lovász József utca ele­jéig, amely egyébként a leg­több gondot okozza a gépkocsi- vezetőknek — összekötése fo­lyamatban van. A III. sza­kasz — a Lovász József utcá­tól a Kohászati Üzemek foga­dóállomásáig — szintén előké­szült a nyomáspróbára. A ha­tósági nyomáspróbát a Kőolaj­és Gázipari Tröszt szakértői végzik, s a házi nyomáspró­bákra mondják ki az „áment”. Megkezdését december 10-re tűzték ki. Elvégzése, illetve a csövek körhegesztésének szi­getelése után az árkokat —• remélhetőleg meg ez ev végé­ig — betemetik. (Az útburko­lat kijavításának határideje jövő év^ májusa.) Addig, vagy­is, amig az árkokat vissza nem temetik, a kivitelező URH-rá­diókkal, sűrűn elhelyezett for­galomirányítókkal igyekszik enyhíteni a közlekedés torló­dásán. Megjegyzésünk: a Közmű­és Mélyépítő Vállalat szeren­csésebben is megválaszthatta volna, a kivitelezés évszakát a réros belterületén. A munka tempójától sem vagyunk elra­gadtatva. Kár, hogy legalább a kritikus útvonalon nem szer­veztek teljes két műszakot: úgy nem okozott volna annyi bosszúságot és kárt a közle­kedés lelassulása, veszélyessé­ge. Anélkül, hogy különösebb súlyt fektettek volna az elő­zetes propagandára — a le- rúngrádi „Druzsba” együttes jó híre előbb eljutott Salgótar­jánba is, mint maga az együt­tes. Szombathelyről gyorsan ideért a hír: kitűnő együttest láthat december negyedikén este a salgótarjáni művelődési központban megrendezett elő­adás közönsége. A „Druzsba” 14 esztendeje alakult — akkor még amatőrként — Leningrád- ban, azokból a zenét, táncot kedvelő fiatalokból, akik kül­földi diákként tanultak a Né- va-parti város egyetemein, fő­iskoláin. Az egykori lelkes amatőr csoportból mára — vagy inkább tegnapra... sok éve — Európa-hírű együttes vált, évek óta járják a szocia­lista országokat (csak az NDK- han ötször szerepeltek eddig nagy sikerrel!), felléptek a Moszkvában megrendezett vi­lágifjúsági találkozón és ott voltak legutóbb a szófiai VIT- en is, ahol az együttes egyet­len nőtagja, az elbűvölően szép, temperamentumos, jó hangú énekesnő — Edita Piéha aranyérmet nyert egyik tilta­kozó dalával. Piéha Francia- országban született, Lengyel- országban nőtt fel, tanítónő lett, később Leningrédba ke­rült, Ott találkozott a. „Druzs- ba”-val és azóta együtt járják Európát. A salgótarjáni előadás kö­zönsége arról győződhetett meg: lehet nagyon színvonala­san esztrádot, sőt lehet na­gyon ízlésesen, szépen beatet is előadni. A „Druzsba” elő­adása esztrád volt a javából. A nálunk eléggé soha nem be­csült, meg nem gyökerezett műfaj valamennyi előnye felcsillant, s végig fénylett is az előadás két órájában. A nagyrészt fiatalokból össze­gyűlt közönség sokat tapsolt a kitűnő vokálnak (róluk ér­demes megjegyezni, hégy jó hangjuk nem az egyetlen jó tulajdonságuk — nem csak előadják, hanem meggyőző színészi munkával megjelení­tik a világhírű dalokat). Rend­kívül nagy sikert ért el az együttes pantomimművésze, Borisz Agesiny, aki a moszk­vai artistaképzőből került egy mimes stúdióba, és a további tervei között saját együttes ki­alakítása áll a főhelyen. Kul­turált, szép hangzásával, ötle­tes és bravúros megoldásaival hívta' fel magára a figyelmet a hagyományos beat-felállást megváltoztató (két gitár, dob, klaviszett és zongora) kiváló zenekar. Sajnos, a rövid érté­kelőben nem térhetünk ki például olyan érdekességekre, mint az együttes hangzására, az akusztikai és a közönség-lé­lektani követelményekre felü­gyelő hangmérnök Mark- Vi­nogradov (két diplomája van — zenei és hangmérnöki) munkájának ismertetésére, vagy a már említett pantomi­mes műsorának étékelésére. Lídia Linyoljova, az együttes Komszomol-vezetője elmond­ta: nagyon jó közönségnek is­merte meg a leningrádi „Druzsba” a könnyűműfaj ma gyár kedvelőit. Alexander Bronyevicklj művészeti veze­tő pedig néhány szóval így ismertette a „Druzsba” terve­it: — Rövidesen Leipzigbe megyünk, színes televíziós fel­vételeket készítenek rólunk. Az otthoni terveink között több protest-song felvétele kap helyet... (pataki) A TIT Nógrád megyei szer­vezetének földrajzi szakosztá­lya december második heté­ben munkaértekezletre hívta össze a megyében működő or­szágjárás-vezetőket. Nógrádban 18 országjárás­vezető viszi évenként túrára — a TIT által rendezett utak­ra — a turistákat. Á munka- értekezleten megbeszélik az idei év tapasztalatait, s arról tárgyalnak: hogyan lehetne a következő évben érdekessé, változatossá tenni a túrákat. ze alatt dolgozott, de mivel meg kellett válnia a vállalat­tól, neheztelt a brigádvezető re. A rendőrség hamar kézre kerítette Péter Pált, így a kár harmada megtérült. A balassagyarmati járásbí­róság Péter Pált hathónap! próbaidőre felfüggesztett sza­badságvesztésre és ezerötszáz forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Magától értetődik Egy skót fiatalember kivándorolt szerencsét próbálni. Tíz évyel később hazatért, és fivérei már várták a hajónál. A skót azonban sehogy sem találta őket a tömegben. Várat­lanul két szakállas férfi közeledett feléje: „Nos, Mac, nem ismersz fel bennünket?” „Hihetetlen, tényleg tj vagytok?! Most már felismerlek benneteket! De miért növesztettetek ekkora szakállt?” ,,Te is jókat momdsz! Hiszen magaddal vitted a villany- borotvát!” Van-e, hol nem érték az ember 7 Sértő közöny a segítőkkel szemben A Pásztói járási Népi Ellen­őrzési Bizottság a Pásztói Ál­lami Gazdaságban, a Sziráki Állami Gazdaságban, a szer­szám- és készülékgyárban (Pásztón), valamint a Nógrád megyei Textilipari Vállalat jobbágyi telephelyén vizsgál­ta: mi történik egészségvédelme, megelőzése érdekében. Az ér­deklődést — többek között — az indokolta, hogy 1907 első félévéhez voszonyítva mind a négy üzemben jelentékenyen emelkedett a termelésből kie­Persze, a megelőzés érde­kében jó volna tudni, melyek a baleseteket előidéző okok. Az ember azt hinné, ilyen tá­jékozódásra a baleseti jegyző­könyvek tanulmányozása a legalkalmasabb. Sajnos, kaptafára, hogy a dolgozó hibájából hogy ezt a tényt nek be a munkáltatóval szem­ben. Gorombaság lenne azt ál­lítani, hogy ezzel kilopják az emberek zsebéből a pénzt —, de azt mondani, hogy elnézik, amint a forintok kihullanak onnan, aligha túlzás. Éppígy aligha túlzás — a fentiek alapján — megkérdez­ni: „Érték-e az ember a Pász­tói Állami Gazdaságban?” A népi ellenőrzésben meg­tet arra „baleset történt”, a dolgozó elismerte. Kissé volt a jó szándék arra, hogy képletesen szólva: ahol sürgő- ezt megkérdezze —, nem rajta sebb a felelősség-áthárítás, múlott, hogv a kérdést nem mint az elsősegélynyújtás, ott tehette fel. A Pásztói Állami helyzet más. A vizsgált szer- a balesetek okainak felderítő- Gazdaság nem csupán azzal a dolgozók veknél található baleseti jegy- a balesetek zőkönyvek hiányosak, nem tükrözik az összeg baleseti kö­rülményeket. A legsilányabb jegyzőkönyveket a Pásztói Ál­lami Gazdaságban találta a népi ellenőrzés —, ott, ahol a szakszervezeti megbízott több rendszabályok megsértése mi­se ig fölösleges fáradozásnak bántotta meg a segítőkész szán­tűnik. Pontosan ott, ahol a dókkal (jolgozó népi ellenőrö- legtöbb a baleset miatt kié- két, hogy javaslataikat sem- sett munkanapok száma — mibe vette, de azzal is, hogy a Pásztói Állami Gazdaságban, meghívás ellenére sem képvi- —, ott nem részesült senki seltette magát a Pásztói járási semmiféle büntetésben az óvó- Népi Ellenőrzési Bizottság ülé­sett munkanapok, s különösen esetben távolmaradt a kivizs- a Pásztói Állami Gazdaság- gálástól. A Sziráki Állami ban a balesetek száma. Ez Gazdaságban következetesen utóbbi állami gazdaságban elmulasztják, hogy a baleset kettő híján négyszeresére, az tanúinak vallomását jegyző­elveszett munkanapok száma pedig több mint hétszeresére nőtt. A vizsgált két félévben baleset csupán a textilüzem­ben nem fordult elő. könyvbe vegyék, s nemigen iobb e tekintetben a helyzet a szerszám- és készülékgyár­ban sem. Itt is, ott is köny­nyen húznak minden balese­att. A Sziráki Állami Gazda­ság azzal mutat rossz példát, hogy a felelős személyek a balesetek sérültjeinek figyel­mét nem hívják fel arra, hogy — üzemi balesetről lévén szó Gazdaság igazgatójának. — kártérítési igényt jelenthet- b, z. NÓGRÁD — 1968. december 6., péntek 3 sén. Arra, hogy ez miként történhetett meg, a népi ellen­őrzés fegyelmi javaslata alap­ján az állami gazdaságok fel­sőbb szerve előtt kell majd válaszolnia a Pásztói Állami

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents