Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-05 / 285. szám

\ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AZ MSÍMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA 6S A M F GY E I' T AN ÁCS LAPJA EZE XXIV. ÉVF., 285. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK ft Július óta termel a Buda­pest Kötő Háziipari Terme­lőszövetkezet salgótarjáni üzeme. A mintegy húszmil­lió forintos beruházásból lé­A Z1M Salgótarjáni Gyára rekonstrukciójának egyik je­lentős állomása közeleg hó­napról hónapra. Az új gáz­készülékgyár nagy gyártócsar­nokát 1969. március 31-én kell átadni, illetve üzembe helyez­ni. Sok feltétele van ennek a mintegy tizenegyezer négyzet- méteres csarnokon belül és kí­vül is. Praznovszky Sándor építésvezető és munkatársai az idén tizenhárom létesít­ményt adtak át, illetve fejez­tek be, sokat határidő előtt, többet jegyzőkönyvi dicséret­tel. A létesítmények közül fontosabbak a konyha-étte­rem épülete, az öltöző-fürdő, a gázpalack-tároló, a vegyi­anyagraktár, a csatornázás, az ivóvíz-ellátás hálózata, mű­tárgyai, berendezései, a vas­beton víztárolók. A nagycsar­nokban végzik a technológiai szerelést, építik a kemencéket, a helyén már három nagy teljesítményű prés. A kivitelezés idei ütemére jellemző, hogy év elején a vál­lalat mintegy harminchatmil­lió forint értékű munka elvég­zését tartotta reálisnak, szem­ben a beruházó körülbelül negyvenhatmilliós igényével. Most, az esztendő utolsó hó­napjában már bizonyos, hogy az építők erre is, arra is rá­cáfoltak, a rekonstrukcióba 1968-ban beépített munka ér­téke meghaladja az ötvenmil­lió forintot. A két vállalat — a Tűzhelygyár és a Nógrád megyei Állami Építőipari Vál­lalat párt-végrehajtóbizottsá­ga a közelmúltban tárgyalta a partnerek közt megkötött szo­cialista szerződés teljesítését. Minden értékelésnél többet mond, hogy a tűzhelygyári párt-vb határozatban mondott köszönetét a kivitelező válla­latnak, különösképpen az épí­tésvezetőség műszaki vezetői­nek és munkásainak idei di­cséretes teljesítményükért. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a rekonstruk­ción nincs gond. Az építőmes­teri munkák állása például már megengedi, hogy a régi gyár területéről megkezdjék bizonyos üzemrészek átköltöz­tetését — részben azért is, mert rövidesen a régi tele­pen folytatódik a rekonstruk­ció. Ezt az örvendetes tényt beárnyékolja, hogy például az Országos Szakipari Vállalat mintha sehogysem tudna a végére érni az épület teljes le­fedésének, lezárásának: már­pedig éz ilyenkor már kocká­zatos halogatás. Váratlan hi­deg, havas időjárás a munka­hely téliesítését veszélyezteti. Elégedetlen az építésvezető a szellőzőgépház és a komp­resszorház építésének ütemé­vel is. Az előbbinél a Fém­munkás Vállalat késlekedése okoz gondot, az utóbbinál a fővállalkozó fűtésszerelő épí­tésvezetősége: ném küldi az embereit.. Több létesítmény jövő évi átadása sem teljesen problé­mamentes. A kazánház építé­sén például eddig mintegy öt­hónapos előnyt szereztek az építők, ami azt jelenti, hogy a Láng Gépgyár szerelői is ha­idei teraiíket A tűzhelygyári párt-vb köszöneté az építők munkájáért Szép muzsikáért jó munkát! Aki nem olvasta az újságot itt a szereidé­ben. már az is tudja, mert híre járt, hogy totózni lehet a NÖG- RÁD-ban a Nyílik a rózsa” népdal- és ma- gyarnóta-énekes ve­télkedő vasárnapi döntőjének első hat helyezettjére. A hír villámgyors terjedé­sének egyik oka. fiogy a Z1M Salgótarjáni Gyára egy vadonatúj M—103-as gáztűzhe­lyet ajánlott fel a to­tó-győztesnek. A tűz­hely kedden futott le a gáztűzhely-szerelde szalagjáról. — Előre tudták, ez­úttal milyen ■célra ké­szül a tűzhely? — kérdem Lipták Jó- zsefnét, a bronzjelvé­nyes Jegorov szocia­lista brigád vezetőjét. — Nem — nevet a fiatalasszony —, csak azután mondták meg, amikor már készen volt. — És nem ijedtek meg? Hiszen képzelje el, ha valaki megnye­ri, hazaviszi, és nem jó — csipkelődöm. Az asszony erőtel­jesen megrázza a fe­jét. — Az nem létezik. Különösen, amióta az M—103-a.sokat gyártjuk. Ennek a sütője is kifogásta­lan. S a mi kezünk munkájára az idén még nem volt panasz. Az M—103-as há- romlángú gáztűzhely, száznégy alkatrészből áll. a csavarokat nem számítva. Liptákné, és huszonkilenc mun­katársa naponta száz­száztízszer ismétli meg ezeknek az al­katrészeknek az ösz- szeszerelését. Vagyis ennyi tűzhelyet ad­nak a MEO kezére. S hogy mindahány kitűnő minőségű, az persze nemcsak az ő érdemük: a szerkesz­tőké. a technológuso­ké, az alkatrészeket kibocsátó műhelyek dolgozóié. akiknek együttes fáradozása révén születik meg újra, meg újra — az idén hetvenezer szer — ez a valóban sike­rült típus. Dehát használati cikké itt a szereidében válik. — Ismerik-e a ,,Nyílik a rózsa” ve­télkedőt? — kérdem a brigádvezetőt. — Hogyne ismer­nénk. Persze, minden elődöntőt nem láthat­tunk, váltott műszak­ban dolgozunk. De azt kijelenthetem, hogy a döntőt mind­annyian nézzük. — Totóznak is az első hat helyezettre? — Az is megtörtén­het. — És mi lenne, ha maga nyerné a gáz­tűzhelyet? — Boldog lennék' — vágja rá. — Mert ilyen tűzhelynek bár­melyik asszony örül­het. De akárki nyeri, elmondhatja nem­csak szép muzsikát, szép éneklést, de jó munkát is kapott. A mi bronzkoszorús szocialista brigádjel­vényünket nem ad­ták ingyen ám..! Cs. G. Ifiúkommunista munkanapok Csatlakozott Felsőpetény és Borsosberény A nagybátonyi bányászfi­atalok felhívásához csatla­koztak a felsőpetényi és a borsosberényi fiatalok. A magyar kommunista ifjúsági mozgalom jubileumi évfor­dulójának tiszteletére indí­tott ifjúkommunista munka­napokat mindkét községben megtartják. Felsőpetényben, az agyag­bánya KISZ-alap6zervezete és ifjúsági brigádja teljes egészében elfogadta a nagy- bátonyiak versenyfeltételeit. Borsosberényben az állami gazdaság ifjúsági traktoros brigádja vállalta, hogy a fagy beállta előtt a tervezett mélyszántást befejezi. Csat­lakoztak a felhíváshoz az ifjú szerelők is, akik a trak­torosok munkáját segítik. Vállalták: a folyamatos mun­ka érdekében munkaidőn túl is kijavítják a ■ meghibáso­dott gépeket. KÖZL EMÉN Y az MSZMP Központi Bizottságának 1968. december 4-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1968. december 4-én, Ká­dár János elvtárs elnökletével illést tar­tott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első tit­kárai, a Minisztertanács tagjai, államtitká­rok, tömegszervezetek, tömegmozgalmak vezetői, a kormány Tájékoztatási Hivata­lának vezetője, valamint a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság a napirend meg­tárgyalása előtt kegyelettel megemléke­zett az elhunyt Dobi István elvtársról, a Központi Bizottság tagjáról, Jakab Ru­dolf elvtársról, a Kommunisták Magyaror­szági Pártja alapító tagjáról. A Központi Bizottság meghallgatta, és jóváhagyólag tudomásul vette Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját időszerű nemzet­közi kérdésekről. Nyers Rezső elvtárs, a Központi Bi­zottság titkára előterjesztésében a Központi Bizottság megvitatta és'elfogadta a Politikai Bizottság jelentését a gazdasági reform bevezetéséről, az 1968. évi gazdasági fej­lődésről, és a jövő évi gazdasági munka fő irányairól. Biszku Béla elvtárs, a Központi Bizott­ság titkára előterjesztése alapján a Köz­ponti Bizottság tagjai megvitatták és el­fogadták a KB 1969. évi munkatervét. Túlteljesítettek marább megkezdhetik a mun­kát. A határidő előtti üzembe helyezést azonban nehezíti, hogy néhány műszer beszer­zése meglehetősen körülmé­nyes. Némi késedelemmel lát­hatnak hozzá a vízkezelő épü­letének technológiai szerelésé­hez a Tatabányai Szénbányák szerelői. Az építőijét hol be­tonvas, hol zsaluzó deszka, az­tán cement, végül sóder hiá­nya hátráltatta. Ennek ellené­re bíznak abban, hogy a tata­bányaiak képesek lesznek be­hozni az időveszteséget. Épül az ülepítő medence, alapozzák a fűtőolaj-raktár tartályait. Az építkezésen jelenleg száznyoie- vanegy munkás dolgozik: ha a téliesítés jelzett akadályait időben elhárítják, lehetőség van ennek a létszámnak a foglalkoztatására egész télen: ez a feltétele a rekonstrukció legfontosabb létesítménye, a nagycsarnok jövő év márciusi átadásának. A kötődé gépterme. A Budapest Htsz termékeit Jól ismerik.es kedvelik Keleten és Nyuga­ton. Gyártmányainak többségét exportálja (Koppány György felvételei) tesített részleg — kötődével és varrodával — ma már több, mint kétszáz főnyi lét­számmal dolgozik, két mű­szakban. Kibocsátottak ti­zenkétezer pulóvert a bel­földi kereskedelem számára, ugyanannyit pedig szovjet és csehszlovák exportra. Az üzem termelése jövőre tovább bővül. Az új eszten­dő első feléig a létszámot körülbelül négy-ötszázra nö­velik, bevezetik a harmadik műszakot is. Egyébként már beérkezett az 1969 első ne­gyedévi export-megrendelés, tizenkétezer férfi és női pulóverre. Ahhoz különben, hogy a jugoszláv, olasz és NDK-gépek beszerzésére fel­vett devizahitel visszafizeté­sét a htsz jövőre megkezd­hesse, a salgótarjáni részleg­nek 1969-ben százezer puló­vert kell előállítani. Az üzem vezetői szerint erre biztosí­ték az eddig szerzett kelle­mes tapasztalat a megye egyik legifjabb, könnyűipari Akik a pulóvert ipartelepének dolgozóiról. először felveszik, s bemutatják. A htsz hé» rom csinos manekenje Megye szélén, ország végén Érdekes falu; útjai a hegy lankáit, a völgyek ka­nyarulatait követik. Mint egy óriási fa lombkoroná­ja; szerteágazó gallyai osztják szeletekre a hegyoldalt, hogy helyet adjanak a házaknak, mint madárfészek­nek az ágakon. Van itt szép, modern, nagy családi ház, s található régi, homokba süppedt, — némelyik any- nyira alacsony, hogy a kutya is szaladgálhat a tetején. Az idegenek láttán a kapuba tóduló asszonyok, gye­rekek, a gépkocsi előtt megálló falusi ember, kalap­ját megemelve csaknem derékig meghajol — ez a •du tele van barátsággal, szeretettel. Hont községbe látogattak munkatársaink, s ott szerzett élményeikből készítettünk összeállítást a negyedik oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents